Felsőbányai Hírlap, 1908 (13. évfolyam, 1-27. szám)
1908-01-02 / 1. szám
Egyébként örülök, hogy az iskolák államosítása és a templom államköltséggel való restaurálása helyeslésével találkozik. Megfigyelem, hogy a fiatal óriások mily buzgalmat és leleményességet fognak ez irányban kifejteni? Kuszkó István: A Felsőbányai Hírlap Felsőbánya bányászata. — írta : — (Folytatás) A kincstári bányaművelés jelenleg nagyobbrészt csak a fötelérre szorítkozik, emellett azonban a fötelér északkeleti elágazását képező Ignáci és Leppeni telér hálózat felsőbb szinti fejtési maradványai is még élénk lemivelés alatt állanak és a fötelértől dél-nyugat felé elágazó Eli telér is, melynek érces köve a felsőbb szinteken már teljesen lemiveltetett, a IX-ik szinti folyosón két vájatvégben sikeres feltárás alatt van. Ezen Bányamivelés két aknából és egy ezen aknákkal közlekedő altáróból történik. A Teréz-akna a Nagybánya hegyet kelet felől határoló völgyben 480 méter tengerszin feletti magasságban van 321 méternyire lemélyitve és a bányamű fő szállító és vízmentesitő aknáját képezi, melyen át az összes bányatermények szállíttatnak a külre. Az akna a bányamű egyes folyosóival a következő mélységben közlekedik: I-sö szint 56 m. IV-ik szint vagy a Borkúti altáró: 98 m. V-ik szint 113 m. VI ik szint 133 m. VII-ik szint 150 m. VIII-ik szint 168 m. IX-ik szint 190 m. X-ik szint 256 m. XI-ik szint 316 m. A bányatermények az egyes munkahelyekről gurítókban az elősorolt folyosókra döntetvén, vasúton emberi erővel az aknához és innen az akna szállító gép segélyével a külre szállíttatnak. Az aknaszállitást, úgyszintén a vizemelést is, vizoszlopos erőgépek s megfelelő vizerő hiányában, mi a nyári hónapokban rendesen be szokott állani, villamos motorok által hajtott külön munkagépek eszközük. A szükséges erővizet a Rozsály és Gutin közötti hegyláncolaton végig vezetett 17000 méter hosszú vízgyűjtő árok szolgáltatja. Ezen vízgyűjtő árok szolgáltatta erővízmennyiség másodpercenkint , 8 és 60 liter között változik és a vízgyűjtő medencéből az aknáig 50 m. ható eséssel az akna szállítást és az aknában az altáróig 95 m. eséssel a vizemelést végzi. A vizoszlopos szállító gép, mely 1866 óta működik, egy kéthengerü fekvő vizoszlopos gép és hajtója másodpercenkint 32 liter evővizet igényel. Az aknaszállitási gyorsaság 100 m. Az aknaszállitás két akna osztályában , tehát egyidejűleg két, egy felfutó és egy lefutó szállító kötéllel történik. A bányatermény a termelés helyén megrakott vasúti csillében az aknához szállitatván, az aknaszállító kasban a csillével együtt emeltetik az aknaház talpára, hogy innen külvasuton közvetlenül rendeltetési helyére tovább szállíttathassák. Az akna szállítási nettó teher: 600 kg. A szállító kas Weisz György-féle fogó (biztosító) készülékkel van ellátva, mely kötélszakadás esetében a szállító kast felfogja és a lezuhanástól megóvja. A két egymástól független és egészen azonos vízemelő gépezet 1866 óta van az aknában beépítve és áll: 1) az álló hengerű vízoszlop hajtó gépből, 2) ennek tömör akasztott függélyes akna rudazatból és 3) ezen rudazat által hajtott három egymás fölé telepített víznyomatjából. A vízoszlopos gép fentebb említett hajó esés mellett másodpercenakint 16 liter esővizzel működik és percenkint 4—4 y„ 1,65 m. hosszú járatot tesz. A három nyomattyú átmérője az emelő vízmennyiséghez képest külömböző. A legmélyebb (Xl-ik) folyosó szintjén telepitett és legkisebb (185 m m.) viznyomattyu az aknafenékben összegyűlendő vizet a X- ik folyosó szintjéig (60 m. magasra) emeli. Innen az emelt vizet a X-ik és IX-ik folyosóbeli bányavízzel megszaporitva, a második (235 m. átmérőjű) nyomattyu a VII-ik folyosó szintjéig (93,70 m, magasra) és innen az itt ismét megszaporodott vizet a harmadik (250 m. romács átmérőjű) nyomattyu további 61 méter magasra emelvén, a külszínre vezető Borkúti altáró vízcsatornájába önti ki. Az összegyűlendő és kiemelendő összes vízmennyiség percenkint a különböző évszakok és időjárás szerint, 250 és 500 liter között változik. Az itt rendelkezésre álló erővíz mennyisége azonban a nyári hónapokban a minimális szükségletnél is alább száll. Ezen idő alatt az aknaszállítás és a vízemelés villamos erővel történik. E célra az aknaházban egy második azonos munkaképességű, de villamos motorral hajtott akna szállítógép, a bányában pedig a IX-ik és a XI- ik szinten az akna mellett kivájt egy-egy géphelyiségben két-két villamos erőre berendezett, gyorsan futó iker szivattyú van telepítve. A négy munkaképesség és szerkezetre nézve, egymással egyenlő iker szivattyú mindegyike percenkint 320 liter vizet képes 120 méter magasra emelni s a két géphelyiségben egyidejűleg többnyire csak egy szivattyú van üzemben, a másik pedig tartalékul szolgál. Az 550 Volt feszültségű villamos egyenáramot a brit munkagépek motoraihoz egy, a fővölgyi zuzómű mellett külön gépházban telepitett s gőzerővel hajtott 72 kilowatt teljesítményű villamos generátor szolgáltatja. Végre nagyobb üzembiztosság és a rendelkezésre álló vizerő jobb kihasználása érdekében, az alták szintjén közvetlenül az akna mellett kivájt géphelyiségben egy másik 44 kilowatt teljesitményű villamos generátort hajtó Pelton turbina két futó kerékkel bír, melyekkel a szükség szerint csak az aknában rendelkezésre álló ható eséssel avagy az ároktól az altáró szintjéig rendelkezésre álló összes 150 méternyi ható eséssel működik. Itt az aknaszállítást és a vízemelést egyegy 12 m, illetve 11.30 m, átmérőjű felülcsapott vizi kerék végzi. A szállítás ezen aknában is két kötéllel, de csak bőrtömlökben történik, s a huzal kötél közvetlenül a váltva járó vizkerék göröndjére ékelt dobra kanyarodik. A másik vizikerék által hajtott vizemelő gépezet csak faszerkezetű szivattyúkból áll. Ezen kezdetleges vizemelő berendezés már két év óta használaton kívül van és itt is a Teréz-aknai berendezéssel azonos vizemelő gépezet fog beépíttetni. A Ferencz irányaknának erőviz szükségletét a 11000 m. hosszú kisbányai viziárok szolgáltatja, mely árok másodpercenkint 12—40 liter vizet képes az aknához vezetni, hol a ható vízesés azonos a Teréz-aknaival. A borkúti altáró, mely a bányavíz kivezetésére, a bányamű szellőztetésére és közlekedésül is szolgál, a két aknát és a külszínt összekötő részében 4000 méter hosszú. Ezen altáró kivágása 1768 ik évben kezdőtett meg. A főtelér csapás irányában már 2000 méternél nagyobb hosszban— dőlés irányban a külszíntől számítva mintegy 500 méter mélységben táratott fel ez ideig. A feltárt érc közlemivelése főte pásztákban történik és ott, ahol a telér nagyobb (8 — 12 m.) vastagságot ér el, annak feküjén haladó feltáró vágatból, a kőzet minősége és a helyi viszonyokhoz képest, főte és oldalpásztákban, avagy oldal főte pásztákban szokott a telét lefejtetni. A lereivelés folytán visszamaradt üregnek meddő tömedékkel való kitöltése, a fejtő pászták előre haladásával folyton lépést tart. A kőzet lefejtése az elmúlt évszázad közepéig tűzzel történt, a robbanó por feltalálása óta azonban mai napig kizárólag fúrás és repesztéssel eszközöltetik. Robbantó anyagul újabban csak dynamit van használatban. A bányaműveletek biztosításánál ácsolat vagy falazat van alkalmazásban. Oly folyosók, melyek hosszabb ideig vannak hivatva a bányamivelést szolgálni, terméskővel, többnyire szárazon, beboltoztatnak. Régente napszinti miveletekkel folytatták a bányászkodást, mint azt az érces erek kibúvásai, valamint a külső fejtéseknek máig is látható maradványai igazolják, sőt még 1867 —1877 évig terjedő időközben is napszini művelettel fejtették le az úgynevezett Levesi ért; ezen régi külfejtés melynek mélysége 35 méter, szélessége valamint hossza pedig megközelíti a 100 métert. Teréz akna közelében igen szép látványt nyújt meredek szikláival. Az érces bányatermény lehetőség szerint már a bányában a termelés helyén a következőleg osztályoztatik: 1, Dús érc, mely minden további előkészítés nélkül, csupán lisztté való felzuzás után már beváltható kész terményt képez. 2, Középérc, melyben az értékes ércnemek kisebb-nagyobb darabokban vannak a meddő kőzettel összenőve. 3, Zuzóérc, melyben az érc már csak oly kis szemekben van a quarc és a telér kitöltését képező egyéb meddő ásvány és kőzetbe behintve, hogy annak elválasztása az egész tömegnek lisztté való felzuzását teszi szükségessé és 4, meddő, mely a bányában visszamarad és ott tömedék gyanánt szolgál. Az első három rendbeli bánya termény a Teréz aknai gorcz térre kiszállíttatván, a termelő bánya osztály, úgy szintén az egyes mellékerekből nyert és fémtartalomra nézve jelentékenyen elütő minőségük szerint külön-külön halmoztatnak. Ezen különnemü készletek a gorctéren, illetve az itteni ércválasztó helyiségben kézi kalapáccsal történt felapritás közben, a fenti négy osztály szerint még szorgosabb válogatásnak vetjük alá és innen az osztályozott bányatermények lóvonata vaspályán az érc-előkészitő müvekhez kerülnek. (Vége köv.) 1908. Elérkeztünk egy újév határkövéhez. A bucsuzás pillanatában mégegyszer visszatekintünk a letűnt esztendőre; minden öröme és bánata, jó és rossz napjai egyszerre tolulnak emlékünkbe. Egyik boldogan látta teljesülni vágyait, a másik lesújtva áll összetört reményeivel; mennyi fohászkodás, sóhajtás, titkos vágyak, a küzdeni kész tetterő minő kitörései hangzottak el tavaly ilyenkor, s most a zárlatnál, a néma megadás pillanatai után, ugyanazok ismétlődnek az éltető remény jótékony hatása alatt. * A fojtogató köd ráül a testre és lélekre, mint egy nehéz függöny áll a jövőbe kutató szemei előtt; a legközelebbi tárgyak, a legközelebbi események is a bizonytalanság homályában rejtőznek. A kihalt természetnek talán legtalálóbb játéka ez a borzongató, nedves fátyol, mely körülvesz, átölel, de mindent eltakar. A magábaszállásra, az önbírálatra ilyen idők a legalkalmasabbak, mikor a kedély és lélek izgalmát még a természet külbehatása is fokozza. * Milyen bölcs és ugyanakkor művész voltak az év végét a természet legmélyebb álmának határára helyezte, a fordulópontra, midőn a sötétség hosszú óráit száműzni kezdi a világosság, az életet adó fény; és milyen psychológus volt, aki a szeretet ünnepe utánra tette az uj esztendőt, hogy az emberek még a felfrissített, megerősített nemes érzelmekkel nyissanak uj lapot életükben. A világosság és a szeretet, a természet és a lélek termékenyítő áldásai boldogíthatják csupán az embert s a melegség, mely mindkettő nyomán fakad, éltetője mindannak, ami a földön él, fejlődik s aminek valamilyen rendeltetése van. * Csak a m. kir. posta tudja igazán megmondani, milyen jók az emberek egymáshoz az újév alkalmával, mindenki siet szeretteinek, rokonainak, barátainak üdvözletét küldeni. Jókivánatoktól duzzadnak az érdekből, udvariasságból, conventioból, vagy traditiók folytán írott levelek. Szégyenkezve repülnek január másodikán a váratlan gratulációkra a válaszok. Szerencse, hogy a postás ezen napokon kapja a honoráriumot, mert bizony a sok jókívánság oda volna a Merkur szolgáié mellett! . A végzet pedig halad feltartózhatatlanul, s aki a legtöbb jókívánsággal lett elhalmozva, másnap talán már csendes ember, vagy zokogva tépi szét a sors iróniájának kacagó bizonyítékait! * A központi statisztikai hivatal tekintettel az iparfejlesztési és olcsó munkaerőforrások szerzésére irányuló mozgalomra, fölkérte, azt a mindent számokkal kifejező nagy ismeretlent, hogy a következőket számítsa ki: 1. Hány akadémiai kritikus pukkadna meg azon versek bírálása közben, melyeket a levélhordó, az utcaseprő, kéményseprő, hivatalszolga, egyházi fáklyások, a temetkezési intézet darabontjai, a cselédszerző, a tejes ember, a kiflisember, a szenes ember, a szemetes (legújabban a kosaras emberszedő) s a számlákkal visszamenesztett iparos inasok légiói stb. stb. január elsején vagy írásban leadnak, vagy pálinkás pathossal elszavalnak ? 2. Hány lóerőnek felel meg az a munka, melyet a bugyelláris ki és bezárása a fenti napon igényel ? 3. Az ajtókilincsek kopása folytán a réz árának milyen fokú emelkedése várható? A két testvérváros villanyos telepeit nem lehetne-e azon folyadékokkal elhajtani, melyek Szilveszter estéjén és újév napján a szeretet és jókívánságok rohamaiban felhajtatnak . Igaz e az, hogy Matuzsálem tacskó korában halt meg ahhoz képest, ameddig a végrehajtónak élnie kell a reá zúduló újévi áldások következtében ? ' Stix.