Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-20 / 2. szám

Kiadó tulajdonos: Nánásy István. erődök és a kikötőben álló hadihajóink és óriás­­ágyúi megkezdték a Lovcsen-hegy sziklaor­mának bombázását, széjjellőtték a montenegrói erődítéseket, miközben gyalogságunk különö­sen a bosnyákok, felkapaszkodtak a hóval bo­rított sziklákon, szuronyharcban széjjelverték a montenegróiakat, lekergették a hegyről Cetinje, a kis ország fővárosa felé, a­melyet el is fog­laltak. Ugyanekkor csapataink Cattarótól délre és északra is széles, több mint hetven kilomé­ter hosszú vonalon támadtak Grahovótól le egé­szen Budváig és mindenütt súlyosan megverték a montenegrói sereget. Mivelhogy észak felől és kelet felől is diadalmasan nyomultak előre Kövess tábornok csapatai, a montenegrói had­sereg három oldalról körül van fogva minek következménye lett, hogy letette a fegyvert és kapitulált. A győzelem nagyságát részben mu­tatja a zsákmány is: összesen 39 ágyút, közte sok nehéz, nagy ágyút zsákmányoltunk, továbbá igen sok lőszert, élelmiszert, ruhakészletet és több effélét. A Lovcsen-hegy elfoglalása és a montenegrói hadsereg kapitulálása nagy rémü­letet kelt ellenségeink körében. Az Adriai-ten­ger partvidékének uralkodó pontja lévén, kü­lönösen az olaszok valósággal kétségbe vannak esve miatta, s az olasz lapok keserű szemre­hányással illetik kormányukat és vezéreiket, hogy az osztrákoknak és magyaroknak ezt a nagy sikerét nem bírták megakadályozni. Két­ségbeesésük annál nagyobb, mert Albániában is egyre jobban előremegyünk a bolgárokkal együtt. Az albán lakosság mindenütt mellénk áll, fegy­vert ragad s együtt harcol a mi és a szövet­ségeseink csapataival. A győzelem örömére a polgármester kitüzette a városházára a szövet­séges államok lobogóit. Mit szeretünk ? Erre a kérdésre egy szellemes író így válaszolt: Egy éves korunk­ban a dadát, öt éves korunkban a mamát, tíz éves korunkban a vakációt, tizenöt éves korunk­ban a szabadságot, húsz éves korunkban a leá­nyokat, harminc éves korunkban feleségünket, ötven éves korunkban a csendes családi életet, hatvan éves korunkban a nyugalmat és minden időben önmagunkat! Szállítás a hadseregnek. A következő cikkek szállítására hirdet pályázatot a cs. és kir. hadügyminiszter: Katonai szövetek és egyenru­hák, tiszti, lovagló eszközök, lámpások (vonat lám­pások hordozó karikával, hordozó szegekkel), lóvakarók, cipőbetétek (talpak) nemezből, takar­mányhurok, nyakkötők. A vonatkozó miniszteri leirat a debreczeni kereskedelmi és iparkama­ránál megtekinthető. Az orosz és szerb foglyok gyűlölködése. Az utóbbi napokban a szatmári fogolytáborban nagyobb számú orosz és szerb hadifogoly került össze. Az oroszokat a galíciai és bukovinai harctérről szállították oda, a szerbek pedig hosszú utazás és vándorlás után kerültek Szat­­márra. Az oroszok a már megszokott földszinti egyenruhában, jó csizmával és főként jókedvűen mentek a fogolytáborba A szerbek rongyosan, elcsigázottan, kiéhezve, mezítláb, pokrócokba öltözve, csupasz mellel vánszorogtak be a vasúti állomásról a fogolytáborba. A szerbek között oly sok volt az éhségtől elcsigázott, vég­képpen elkényszeredett ember, hogy a fogoly­tábor rendes élelmezése és az orvosi ápolás sem segíthetett már rajtuk: igen sokan pusztultak el közülök éhtifuszban. Az ember a diplomáciai viszonyok ismerete után azt hinné, hogy a két »testvérnemzet­ fiai a legnagyobb megértésben élnek egymással, szeretik és vigasztalják egy­mást a fogságban. Hiszen a orosz cár katonái a szerb testvérnemzetért indultak harcba, azokért adják meg magukat. A valóságban azonban másként van a dolog. A szerbek és oroszok a legelkeseredettebb ellenségeskedésben élnek a fogolytáborban. Az oroszok halálosan gyűlölik a szerbeket, akiket cigányoknak neveznek és viszont a szerbek egyáltalában nem szívelhetik az orosz testvéreket. A fogolytábor őrségének a legmesszebbmenő éberséggel kell a két faj­tabéli foglyokra vigyázniok, mert ezek, ahol csak tehetik, összevesznek, sőt össze is vereked­­­­nek. A tábori őrségnek köszönhető, hogy a oroszok és szerbek elkeseredett gyűlölködése­­ eddig nem fajult vérengzéssé. Valószínű, hogy a kérdést úgy fogják megoldani, hogy a szat­mári táborból vagy az oroszokat vagy a szer­­beket elviszik. FELSŐBÁNYAI HÍRLAP 201—1916. ki. sz. Hirdetmény. Felhivatnak mindazok, kiknek az elemi iskola 4. vagy 6. osztályáról bizonyítvá­nyuk nincs, de írni olvasni tudnak és az országgyűlési képviselő választók közé fel­vétetni kívánnak az írás és olvasásról tar­tandó vizsga letétele végett f. év február 7-én és 8-án d. e. 9-12. d. u. 3-5-ig a városháza tanácstermében a vizsgáló bizottság előtt jelentkezzenek. Felsőbánya, 1916. január hó 14. Farkas Jenő kir. tanácsos, polgármester. Hirdetések , felvételnek a kiadóhivatalban. wmsaMKmmmammammammmmmsmmamMaBamtBmmBBm Auguszta Naptar a legjobb magyar írók almanachja. Jövedelme a Nemzet Háza rokkant-otthoné. Szépirodalmi részét írták: Bálint La­jos, Bede Jób, Biró Lajos, Dräsche Lázár Alfréd, Faragó Jenő, Hajdú Miklós, Hajó Sándor, Hevesi József, Hervay Frigyes, Ignotus, Kosztolányi Dezső, Kozma Andor, Krúdy Gyula, Lakatos László, Lázár Mik­lós, Márkus Miksa, Molnár Ferencz, Nádas Sándor, Pekár Gyula, Porzsolt Kálmán, Révész Béla, Sebők Zsigmond, Színi Gyula, Tormay Cecil, Vajda Ernő. Az Auguszta naptár ára 1 korona. Megrendelhető az Auguszta­ Alap köz­ponti irodájában. (Budapest, Károly­ körút 3.) Portóköltségül 20 fillér, ajánlott kül­dés esetén 45 fillér melléklendő. Mindenkinek szüksége van naptárra. A legjobb naptár az Auguszta Naptár. Mindenki vegye meg, mert ezzel rokkant hőseinken segíti Nyomatott Nánásy István könyvnyomdájában Nagybányán. MEGHÍVÓ. ♦ ♦ A Felsőbányai Takarékpénztár Részvénytársaság XXV. évi rendes közgyűlését 1916. évi február hó 2-án délelőtt 11 órakor saját helyiségében fogja megtartani, melyre a t. részvényesek tisztelettel meghivatnak.*) mm T ÄFLGYSOPrOZiAT s 1. Elnök- és jegyzőválasztás jegyzőkönyv hitelesítő bizotttság kiküldése. 2. Igazgatóság- és felügyelő-bizottság jelentése a lefolyt üzletévről, a nye­reség felosztása és a szokásos felmentvények. 3. Esetleges az alapszabályokkal nem ellenkező indítványok tárgyalása. Felsőbánya, 1916. január hó 18. *) A zárszámadások az intézet helyiségében a hivatalos órák alatt a kér. törv. ér­telmében a közgyűlés előtt megtekinthetők.

Next