Felsőbányai Hírlap, 1917 (22. évfolyam, 2-24. szám)
1917-02-15 / 4. szám
TÁRSADALMI KÖZGAZDASÁGI, ÉS VEGYESTARTALMÚ LAP. MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő: Dr. Moldován Ferenc helyett FARKAS JENŐ . A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő címére Felsőbányára küldendők. Vidéki előfizetési pénzek, reklamációk és hirdetések Nánásy István kiadóhoz, Nagybányára intézendők. — Nyilttér garmond sora 40 fillér. A felsőbányai nők hódoló felirata Auguszta királyi hercegasszonyhoz. Császári és királyi Fenség! Fenséges Asszonyunk! Engedje meg Fenséged, hogy az alább következő mély tisztelettel és hódolattal teljes sorokkal bátorkodjunk Fenséged magas szine elé járulni. Amidőn Fenséged, Zita magyar királyné őfelségének megkoronáztatása alkalmából a magyar nők szeretetből szőtt ajándékát: a koronázási díszruhát a magyar nők küldöttsége élén átadni méltóztatott, azt olyan fenkölt, nemes érzéstől áthatott, olyan szivet-lelket egyaránt felemelő, meleg, a magyar nemzet szeretetéről izzó és erről tanúskodó beszéd kíséretében kegyeskedett átnyújtani, hogy e szívből fakadó és szívhez szóló megnyilatkozás, — mely szerint fenséged a magyart minden hibájával és minden erényével szereti és mint szeretetre méltót az ifjú királyné őfelségének is szeretetébe ajánlotta. Az egész Magyarország lakosságának minden rétegében ugyan, de főleg a magyar nők szivében élénk visszhangot keltett, lelkes örömmel, boldogsággal párosult büszkeséggel árasztotta el a kebleket és soha el nem múló igaz hálára kötelezte le a nemzetet Fenséged magas személye iránt. E történeti, nemes és fenkölt szavak hatása alatt nem mulaszthatjuk el, hogy mi, az édes hazánk északkeleti szögletében fekvő kicsiny, de lelkes magyaroktól lakott városunkból, a köröskörül elterült románság tengerének hullámveréseitől erősen ostromolt kis magyar szigetről: Felsőbányáról, melynek határán túl már megszűnik a magyar, a fenségedet nemzetünket, a magyar szív hűségét és önfeláldozását, a magyar lélek soha ki nem alvó nemes hevületét megértő, szeretettől sugárzó, fenkölt szavaiért ezennel megindult szívvel és örömteljes büszkeséggel, hódolatteljes tisztelettel a hazafiasan érző itteni magyar nők nevében üdvözöljük, hálás köszönetünknek kifejezést adva, egyúttal hódolatteljes tisztelettel kérve fenségedet, hogy a múltat és jövendőt egyaránt megbünhődött nemzetünket tartsa meg nemes jóindulatában s mint őrző angyalunk vegye védő szárnyai alá a magyart mindenkor továbbra is. Fenségedre és magas Családjára Isten áldását és oltalmát kérve, mélységes hódolattal vagyunk és maradunk. Felsőbányán, 1917. január hó. Császári és király: fenségednek alázatos szolgái, ötven aláírás. A hódoló felirat szövegét Pap Márton készítette, művészi kivitelét pedig tervezte és festette Dimand József ifj. Vagányi Kálmánnal együtt. Auguszta főhercegnő a következő távirattal köszönte meg a hódoló feliratot: Tiszaujhelyi Újhelyi Andrásné Felsőbánya. Kistapolcsány február 8. A felsőbányai magyar nők üdvözletét örömmel vettem és hálás köszönetet mondok érte. Auguszta főhercegnő. A „Felsőbányai Hírlap" tárcája A vándor madarakról. — írta: Révai Károly. — Ilyen távol Napkeleten, Madarak fészke már eleven, összegyűl mind, ki messzire vágy S tervezik ujjok hosszú sorát. Vadliba gágog, fecske csipog, Kelepei őszi gólya fiók. Szalonka pisszent s léha kakuk Visszakiáltja , merre az ut ? Valahol messze, Napkeleten Afrika partja már eleven. Várják az első enyhe szelet, Annak a szárnyán jönni lehet. Tudnék csak szállni, mint a madár, Lecsapnék tenger partjainál S visszaterelném : nincs helyetek ! Véreset önt itt a kikelet. Vissza csak innen ! Ég e világ ! Tűzben a földek, lángban a fák. Fészketek nincs meg, üszkös a hely, Gyilkosok ellen küzdeni kell! Afrika partján nincs e pokol, Költsetek ott, hol béke honol. Tietek minden kunyhótető, Itt a világ egy nagy temető. Nálunk dalolni úgy se lehet. Miért hoznátok könyeteket ? A temetőnek nem kell a dal, Megtelik árvák jajjaival. Bús madarak! Nincs helyetek itt, Emberek közt, kiket bosszú hevít! Akire szivünk epedve vágy: Béke galambot küldjétek át! Rendes közgyűlés. - 1917. február 7. 1. A tanács beterjeszti a házipénztár s annak kezelése alatt álló egyéb alapok 1915. évi zárószámadását a gazd. és pénzügyi bizottság véleményével azzal, hogy folyó év január 22-t5l február 6-ig bezárólag, vagyis 15 napon át közszemlére voltak kitéve s ellene felszólamlás vagy észrevétel nem adatott be. A közgyűlés a bizottság javaslata elfogadásával a zárószámadásokat tárgyalás alá véve azokat következőleg állapítja meg és pedig: I. Házipénztár, Bevétel 441.786 K 51 f. Kiadás 441.786 K 51 f. II. Bányakárpótlási alap: Bevétel 123.095 K 15 f. Kiadás 122.115 K 14 f. Maradvány 980 K 01 f. III. Erzsébet szegényápolda alap: Bevétel 2.162 K 44 f. Kiadás 2.090 K 68 f. Maradvány 71 K 76 f. IV. Nyugdíj-alap : Bevétel 53.984 K 20 f. Kiadás 53.984 K 20 f. V. Viktória tűzoltó-alap: Bevétel 69 K 05 f. Kiadás 69 K 05 f. VI. Hid-alap: Bevétel 194 K 61 f. Kiadás 194 K 61 f. VII. Községi közmunka: Bevétel 1410 K 15 f. Kiadás 711 K 22 f. Maradvány 698 K 93 f. Vagyonleltár: Cselekvő vagyon 1,094.808 K 20 f. Szenvedő vagyon 315.876 K 67 f. Tiszta cselekvő vagyon 778.931 K 67 f. Az ekként megállapított s helyesnek talált zárószámadásokat felsőbb jóváhagyás végett a törvényhatósághoz beterjeszteni határozza. 2. A tanács beterjeszti a felsőbányai gazdasági ismétlő iskola 1917. évre szóló főszámvevő által felülvizsgált költségelőirányzatát. A bizottság javaslatával megegyezőleg a közgyűlés a beterjesztett költségelőirányzatot elfogadja s azt 1917. évre 4106 K bevétellel, 4106 K kiadással megállapítja és jóváhagyja; s a jóváhagyási záradékot reávezetés után pedig további intézkedés végett a gazd. ismétlő iskola igazgatójának kiadni határozza. 3. Olvastatott Almássy Kornél rendőrtiszt kérelme fizetési előleg kiutalása iránt. A közgyűlés a kérelemnek helyet ad és a kért 300 A karagyorgyevicsok. Váljon felidézheik-e Péter szerb királyban küzdelmes ifjúságának az emléke és jutnak-e eszébe azok a szálak, melyek Magyarországhoz fűzik? Feltűnik-e lelkében az az Arany János utcai ház, ahol apja, a trónjáról elűzött Karagyorgyevics Sándor herceg, éveken át lakott, a bokszegi mezők, ahol ifjúi játékait űzte és az a sok magyar ember, akivel érintkezett s aki mind jó volt hozzá ? S ha fölmerülnek benne ezek az emlékek, nem nyomja-e le a szivét a bűntudat, hogy mennyit vétett az ellen az ország ellen, a mely egykor apját vendégszeretetében fogadta ? Mert politikája, mely 1903 junius 11-én Obrenovics Sándor ás neje meggyilkolásával kezdődött, a szakadatlan bűnök sorozata volt a magyarok országa és népe ellen. A sarajevói merénylet a koronát tette rá ezekre a bűnökre; a magyar állam elleni gyűlölet és rosszindulat azóta vert fészket Szerbiában, mióta a Karagyorgyevicsok ráültek az Obrenovicsok véres trónjára. A mióta a Karagyorgyevics név fölmerült a szerb erdők homályából és történelmi szerepre jutott, mindig összeköttésben volt Magyarországgal és nem volt a Karagyorgyevicseknek nemzedéke, amely ne élvezte volna valamiképen az oltalmunkat vagy vendégszeretetünket. A család alapítója Kara Györgye, igazi nevén Crni Petrovics György, valahányszor szorult helyzetbe került, Magyarországban vonult meg. Ide menekült, mikor a török elleni első felkelés, melyben egyszerű parasztlegény sorból a szerbek vezérévé küzdötte fel magát, 1787-ben meghiúsult. A II. József alatti török háborúban a mi hadseregünkbe harcolt, Laudon tábornok vezetése alatt s a Szerémségben, a krusedoli zárdában húzta meg magát, mikor a törökökkel a békét megkötötték. Az oroszok már akkor is igyekeztek a szláv összetartás nevében összeköttetést találni a szerb nemzettel, 1810-ben úgy a hogy támogatták Kara Györgyét, akit időközben a szerbek vezérükké választottak. 1813-ban azonban már kiszolgáltatták a törököknek a szerb ügyet, s Kara Györgye rövid uralom után elkeseregve vonult Magyarországba és Ausztriába. Ha bajba volt, mindig nálunk talált menedéket és a szerb nemzet ügye a törökkel szemben ki tudja, mikor jutott volna diadalra, ha az északi határán álló hatalmas szomszéd jóakarata nem támogatja.