Felsőbányai Hírlap, 1917 (22. évfolyam, 2-24. szám)
1917-02-01 / 3. szám
Nyeremény felosztási tervezet: Az 1916. év tiszta eredménye volt 15.528 K 82 fillér. Ennek felosztására nézve kérjük a felügyelő-bizottsággal közösen megállapított tervünket elfogadni és pedig: 1. Osztalékra 400 drb. részvény után a 20 K............................ 8.000 Kf 2. Tartalék-alapra.................... 3.000 K - f 3. Nyugdíj-alapra....................... 1.000 K — 1 4. Jótékony célra........................ 1.000 K — f 5. Árfolyam veszteségi alapra : 2.528 K 82 . Összesen: 15.528 K 82 . Jelentjük továbbá a tisztelt Közgyűlésnek, hogy dr. Moldován Ferenc felügy. biz. tag a folyó évben is katonai szolgálatot teljesítvén, a felügy. biz. jelentését ezúttal sem írhatta alá. Ezek után kérjük a t. Közgyűlést, hogy jelentésünket tudomásul véve a nyereségfelosztási tervezetünket elfogadni és a bemutatott mérleg, valamint a felügyelőbizottság jelentésének elfogadása után részünkre a felmentvényt megadni méltóztassék. Felsőbánya, 1917. jan. hó 29. Az Igazgatóság. Valósággal unja már az ember, annyiszor hallotta és olvasta, hogy a háború sikere a fegyvereken kívül az élelmi és közszükségleti czikkek helyes elosztásától és azokkal való okszerű takarékoskodástól függ. Azt is tudjuk nagyon jól, hogy amelyik katona a részére kiadott parancsot hanyagul, vagy éppen nem teljesíti, kurtán furcsán elbánnak vele, ha pedig a reá bízott dolognak az ellenkezőjét teszi, na akkor arra a szerencsétlenre nézve menjen vége a háborúnak. Bezzeg az élelmi és a szorosan vett közszükségleti czikkekkel folytatott üzérkedésekben bűnösöknek talált egyénekkel dehogy is megy ilyen szigorúan a dolog, nyomozás, vizsgálat és tárgyalásoknak se vége, se hossza, a kupeczkedés jól jövedelmez, százakat, ezreket, sőt milliókat hajt a konyhára, az a kis pénzbírság, az a néhány napi elzárás megéri a pénzt, még elrettentő példának sem alkalmas, újabb téren, más formában, a tapasztalat értékesítésével ismét folytatja, tízszer, hússzor sikerül, míg egyszer rajtaveszt, a pénznek nincs szaga, sőt telik múlik az idő, felejtenek az emberek, a pénzt A békés lelkű asszony a család szivárványa; az akarnok nő a családi légkör zivatara. A szelíd és megelégedett asszony visszatartja a férj ősz fürtjeit; a követelődző feleség barázdát szánt a férj homlokán. A férjét szerető feleség a békesség álma : a gonosz asszony a férj álomrontó fáklyája. Asszony! Ha megmérgezed a férjed életét , megmérgezed a gyermekeid lelkét is, de ha a férj jó szelleme vagy: gyermekeidet is boldogságra vezeted. A legtöbb férj olyan, ami nővé az asszony teszi: a férfi sorsa nő. A szelídség széppé, a durvaság ruttá teszi az asszonyt. A szerény igényű nő nyereséglap: a szertelen igényű asszony egy örökös teherlap. A kevéssel beérő békességet vet: a túl igényű keserűségbe fullasztja a családot. Az a nő, aki bele tud illeszkedni különleges viszonyaiba, az a helyzet magaslatán áll; aki e kereteken túl kívánkozik, az romlásba viszi a családot. A jó asszonyt az Isten jó kedvében teremtette. A rossz asszonyt az ördög haragjában átformálta. Az asszony az Istennek legtökéletesebb tökéletlensége. A jó asszony a férj jobbkeze, a rossz asszony a férj balszerencséje. A jó asszony a természet pompájának koronája ; a rossz asszony a természet fenségének szépséghibája. Aggteleki-Mein Ferenc: FELSŐBÁNYAI HÍRLAP A gazemberek szerzett egyénből gazdag ember lesz, köztisztelet dukál neki nemcsak, de a közgazdaság terén szerzett érdem még elismerést is vált ki, csak egy kicsit utána kell törni és érteni a módját. Igen, ismerünk már ilyen érdemeket. Már az bizonyos, hogy a mi polgári igazságszolgáltatásunk túl modern az ilyen pénzszerző alakokra nézve, a mi büntető törvénykönyvünk megalkotói nem tudtak talán elgondolni sem ilyen céhbeli bűnösöket, akik a büntetések árán szerzik el a mások vagyonát, sőt a háborús időkre alkotott különös intézkedések is csak netalán megtévelyedettek számára készült a humanizmusra különös figyelemmel Aztán ime mi történik ? Míg százak-ezrek becsületes felfogással igyekeznek úgy élni, ahogy kell, iparkodnak, nélkülöznek, szükséget szenvednek, sőt koplalnak, rongyoskodnak, addig mások ellopják, eldugják azt, amit ezek maguktól, szájuktól nélkülözés és szenvedés árán egy nemes czélzattal megvonni kényszerültek. Hallottunk már ládában olajat, hordóban búzát, szenes zsákokban lisztet, állati bőrökben, szénában czukrot szállítani, a napokban milliókra menő áru ment hajón Bécsbe, hogy itt drágább legyen s néhány ember sok pénzt, közgazdasági érdemeket szerezzen. Elviszik a zsírt, ruhát, cipőtalpat, lisztet, olajat, búzát, tengerit, czukrot stb. dugva, megtévesztő burkolatban, hamis szállító levéllel Ausztriába, Fiuméba, Bukovinába, Galicziába, itthon pedig csodálkozunk, hová lett az áru. Aztán ne tessék mentségül felhozni ezeknek a mákvirágoknak, hogy hát szövetségesnek adták, nem ment idegennek, sem az ellenségnek. Nem, ez nem lehet mentsége ennek a fajzatnak, becsülete, lelkiismerete, vagy lelki üdvössége mellett egész takarosan adta volna azt az angolnak, vagy a muszkának is, pláne, ha így jobban jövedelmezett volna az üzlet. Szegény baka, ha a harcztéren fáradalmaktól elcsigázva, a hidegtől megdermedve elalszik a poszton, úgy főbelövik, hogy alig veszi észre. Ez a sok síkon futó gazember pedig leüli az egy-két hetet-hónapot, becsülete eddig sem volt, ezután sem sok szüksége van reá s legfeljebb a tömlöczben gyümölcsözetlen eltöltött időt sajnálja s kiszabadulván igyekszik is helyre pótolni a mulasztást. Egyik nap — mint a másik tele vannak a lapok raffináltabbnál-raffináltabb ilyen csalás, lopásokkal s hogy az ember nem dobja el undorral a lapot, csak azért van, mert már valóban szórakoztató az újabban és újabban kieszelt körmönfontság. Bosszantóvá csak akkor kezd válni a dolog, mikor a száz, vagy talán ezer közül egy rajtaveszt a dolgon, hurokra kerül és a mi humánus, modern, jóravaló törvényeink derék interpretátorai és végrehajtói kezére kerül, akik lelkük mélyén meg vannak ugyan győződve, hogy méltó büntetés csak az azonnali akasztófa volna, de kénytelenek ragaszkodni a törvényes intézkedésekhez. Nemrégiben olvashattuk, hogy Németországban, Köln városában, egy 35 év óta fennálló cipőüzlet tulajdonosát, aki több német fejedelemnek udvari szállítója volt, egyetlen pár cipőnek a maximáltnál magasabb áron való eladása miatt 10 évi elzárásra és iparjogának elvesztésére ítélték. Vagy egy másik városban burgonyának tiltott szállításáért egy polgárt öt évi elzárással, árujának elkobzásával és 5000 márka pénzbírsággal sújtottak. A német igazságszolgáltatásra ez soha sem fog azért szégyent hozni, de a gazemberek sem merészkednek ott olyan czudarul kacérkodni a büntető igazságszolgáltatás formáival, mint ahogy nálunk már nagyon is belejöttek. Nem csalás, lopás, árdrágítás, áruhalmozás és más ilyen szelíd elnevezésű bűnfajták ezek, hanem nevezzük nevén a gyermeket, háború van, életünkre törnek minden oldalról, tehát hazaárulás legyen ennek a neve és legyen méltó ehhez a büntetése. Ez aztán elégtétele lesz a becsületes polgárnak, aki tűri a rekvirálást éhséggel, aki szenvedi a hideget rongyosan, két napig ácsorog egy 25 dekás czukorjegyért és 3 koronát fizet egy liter petróleumért az uzsorára áruló éjjeli boltosnak. Jegyzőkönyvek. i. Felvétetett Felsőbányán, 1917. január 22-én a gazdasági és pénzügyi bizottság ülésében. Jelen voltak: Farkas Jenő kir. tanácsos, polgármester elnök, Spáczay Gyula közig. tanácsnok, h. főjegyző, Puskás Ferencz gazd. tanácsnok, Pap Márton főszámvevő, Háder Ferencz pénztárnok, Bernovits Emil ellenőr, Dr. Szokol Pál. 1. Elnök üdvözölve a megjelent bizottsági tagokat, az ülést megnyitja s előterjeszti, hogy a mai bizottsági ülés egyetlen tárgya a házipénztár s annak kezelése alatt álló egyéb alapok 1915. évi zárószámadása felkéri főszámvevőt annak előterjesztésére. A bizottság a zárószámadást tárgyalás alá véve azt egyhangúlag következőleg javasolja megállapítani: I. Házipénztár. Bevétel 441.786 K 51 f. Kiadás 441.786 K 51 f. Maradvány — K - f. II. Bányakárpótlási alap. Bevétel 123.095 K 15 f. Kiadás 122.115 K 14 f. Maradvány 980 K 01 f. III. Erzsébet szegényápolda alap. Bevétel 2162 K 44 f. Kiadás 2090 K 68 f. Maradvány 71 K 77 f. IV. Nyugdíj alap. Bevétel 53.984 K 20 f. Kiadás 53.984 K 20 f. Maradvány K — f. V. Viktória tüzoltóalap. Bevétel 59 K 05 f. Kiadás 69 K 05 f. Maradvány — K — f. VI. Hidalap. Bevétel 194 K 61 f. Kiadás 194 K 61 f. Maradvány — K — f. VII. Községi közmunka. Bevétel 1410 K 15 f. Kiadás 711 K 22 f. Maradvány 698 K 93 f. Vagyonleltár. Cselekvő vagyon 1,094.808 K 20 f. Szenvedő 315.876 K 53 f. Tiszta cselekvő vagyon 778.931 K 67 f. Az igy megállapított helyesnek talált zárszámadásokat felsőbb jóváhagyás végett a törvényhatósághoz felterjeszteni javasolja. II. Felvétetett Felsőbányán 1917. január hó 27-én az élelmezési bizottság ülésében. Jelen voltak: Farkas Jenő kir. tanácsos, polgármester elnök, Spáczay Gyula közig. tanácsnok, h. főjegyző, Puskás Ferencz gazd. tanácsnok, Pap Márton főszámvevő, Háder Ferencz pénztárnok, Bsrnovits Emil ellenőr, Dr. Csausz Károly v. t. főorvos, Pály Ede, Varga János, Alexy Pál, Maiker József tagok. Elnök üdvözölve a megjelent tagokat bejelenti, hogy a vármegyei alispántól érkezett egy rendelet a lakosságnak főbb élelmiszerekkel való ellátása ügyében, hogy főbb vonásokban mily intézkedéseket látna célszerűnek, felolvastatván az alispáni rendelet. A bizottság a felolvasott rendeletben megjelölt hatósági központul magát a várost s ha ez nem volna kivihető, a felsőbányai takarékpénztár részvénytársaságot, továbbá kiárusító helyül a helybeli kéz fogy. szövetkezetét jelöli meg és a vármegyénél legközelebb tartandó tiszti értekezletben ezen javaslat előterjesztésére bízza meg elnökét. III. Fölvétetett Felsőbányán, 1917. évi január hó 21-én Polgári Olvasókör rendes tisztujitó közgyűlésében. Jelen voltak: Spáczay Gyula alelnök, Tury István, Pap Márton, Haldinszki József, Szász Gusztáv, Lévay Lajos, Nagy Mihály, Szigyártó József, Maár József, ifj. Kormos Sándor, Török Lajos, Majdik József, Dukrét Gyula, Krigler Mór, Szabó Károly, Puskás Ferenc, Kosztróber György, Bodenlosz József és Schultz Ferenc jegyző. 1. Alelnök üdvözölve a megjelent tagokat a gyűlést megnyitja s a jegyzőkönyv hitelesítésére Szabó Károly és Haldinszki József tagokat kéri fel s beszámol a múlt év főbb eseményeiről s a taglétszámról. Tudomásul vétetett. 2. Előterjesztetett az 1916. évi számadás, mely az 1916. évi december hó 30-án megtartott választmányi ülés alkalmából kiküldött Szigyártó József és Maár József tagok által megvizsgálva lett. A közgyűlés egyhangúlag tudomásul veszi, s a számadóknak a felmentést a szokásos óvások mellett megadni határozza. 3. Napirend szerint a tisztújítás következvén alelnök bejelenti, Farkas Jenő kir. tanácsos elnök urnak, elnöki tisztségéről való lemondását s ezután úgy a maga, mint tiszttársai nevében a bizalmat megköszöni és állásukról való lemondásukat bejelenti. A közgyűlés Farkas Jenő kir. tanácsos, elnök urnak lemondását sajnálattal veszi tudomásul s az egyesület érdekében 19 éven át mindenkor tanúsított