Felsőoktatási Szemle, 1954 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1954 / 4. szám - Kovács Ferenc: A minisztérium és az egyetemek kapcsolata

FELSŐOKTATÁSI SZEMLE AZ OKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM FOLYÓIRATA 1954 Április 4. szám A minisztérium és az egyetemek kapcsolata írta: Kovács Ferenc főosztályvezető helyettes Oktatásügyi Minisztérium Az Oktatásügyi Minisztérium most dolgozza ki azokat az általános szervezeti kérdéseket, amelyek ren­dezik a minisztérium és a felsőok­tatási intézmények kapcsolatát. A szervezeti kérdések kidolgozása szerves része azoknak a munkála­toknak, amelyeket a minisztérium ezidáig elvégzett (módszertani alap­elvek) és amelyeket most készít elő (az egyetemi és főiskolai nevelő­munka alapelvei). Ezeknek a mun­kálatoknak az a feladata, célkitűzése, hogy meggyorsítsák egyetemeink szocialista egyetemmé való fejlődé­sét és megteremtsék a felsőoktatási intézmények helyes irányításának feltételeit. A minisztérium és az egyetemek kapcsolatának alakulása — ha las­sabb ütemben is — nagy vonalak­ban tükrözte népi demokráciánk fejlődését. Hosszú és fáradságos az út az egyetemi autonómia áttekint­hetetlen kuszáltságától felsőokta­tási intézményeink helyes irányítá­sának maradéktalan megvalósítá­sáig. Közismert dolog, hogy egyete­meink életében a felszabadulás után is — egészen a fordulat éve után bekövetkezett egyetemi reformig — jelentős szerepe volt az autonómiá­nak, társadalmi fejlődésünktől, szükségleteinktől „független“ egye­temi önkormányzatnak. Elkerülhe­tetlen szükségszerűség követelte meg az egyetemi reform bevezeté­sével egyidőben a hátrahúzó, fejlő­dést akadályozó egyetemi autonó­mia lerombolását, hogy ezáltal az egyetemi oktató-nevelő munkát is bekapcsoljuk az újjáépítés, majd a szocializmus felépítésének nagy munkájába. Az egyetemi autonó­mia felszámolásával egyidejűleg a minisztérium teljesen a maga hatás­körébe vonta az egyetemek vezeté­sét. Az egyetemek rektorai, karok dékánjai mellett — néha azok fö­lött — létrehozta a tanulmányi osz­tályokat, személyzeti osztályokat, amelyeknek a feladata a tanulmányi ügyek adminisztrálása mellett a tervszámok teljesítéséért való küz­delem és a lemorzsolódás elleni harc volt. Ahogyan egyre feszítet­tebbé váltak egyetemi tervszá­maink, úgy tolódtak el ezek a fel­adatok — a minisztérium akkori intencióinak megfelelően — a fe­szített tervszámok mindenáron való teljesítésének irányába. Ennek a periódusnak jellemző sa­játságai voltak: állandó mozgás, for­rongás; nem voltak alapvető doku­mentumok, amelyek az oktatás me­netét, ütemét, terjedelmét szabá­lyozták volna. A minisztériumnak minden jelentősebb ügyet újból és újból szabályoznia kellett, minden évben külön kellett rendelkeznünk a visszatérő feladatok megoldása cél­ 145

Next