Felsőoktatási Szemle, 1961 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1961 / 7-8. szám - SZEMLE - Eisler János: Dr. Simonyi Károly: Elméleti villamosságtan (Tankönyvkiadó, Budapest)
SZEMLE Dr. Simonyi Károly: Elméleti Villamosságtan, Tankönyvkiadó, Budapest Dr. Simonyi Károly professzor könyve, az Elméleti Villamosságtan immár harmadik kiadásban kapható. Időközben a könyv megjelent német nyelven is, az orosz és az angol nyelvű kiadásra is rövidesen sor kerül. Mindezek a tények már önmagukban mutatják, hogy az a felépítési és tárgyalási mód, amit a szerző annak idején választott, helyesnek bizonyult, a leghivatottabb bírálók, vagyis az olvasók tetszésével találkozott. A tárgyalásmód egyik jellemző sajátossága az, hogy a Maxwell-egyenletekből indul ki, ezek tárgyalásával kezdődik az első rész, az általános áttekintés. Ez a rész 40 oldal terjedelemben a Maxwell-egyenletekből induktív úton leszármaztatott alapösszefüggéseket, majd 30 oldalon a vektoroperációkat tárgyalja. Itt mindjárt szembetűnik a könyv második jellegzetessége, nevezetesen az, hogy az alkalmazandó matematikai eszközökkel önálló, közbeiktatott fejezetekben foglalkozik. A második 160 oldal terjedelmű részt a szerző az elektrosztatikának szenteli. Itt is több közbeiktatott, matematikával foglalkozó fejezet található jelentős terjedelemben (a vektoranalízis alapfogalmai, kerületérték-problémák, Laplace-egyenlet gömbkoordinátákban stb.). A 246 oldal terjedelmű harmadik rész címe „Stacionárius és kvázistacionárius folyamatok” ugyan, de ezeken kívül tárgyalja az általános időbeli lefolyású, tehát pl. a tranziens jelenségeket is. Az ebben a részben található matematikai jellegű fejezetek pl. a Fourier-sorokkal és Fourier-integrálokkal, a Laplace-transzformációval foglalkoznak. Ebben a részben találhatók a mágneses terek számítására alkalmas módszerek, a lineáris hálózatok általános törvényszerűségei, a térbeli áramlás törvényei és a vezetékekre vonatkozó tudnivalók is, a távvezetékek differenciálegyenletéből leszármaztatva. A negyedik rész címe „Elektromágneses hullámok”. Ebben a részben tárgyalja a szerző a síkhullámokat, a lineáris antennákat és antennarendszereket, a hullámegyenlet megoldását különböző koordinátarendszerekben, a kerületérték problémák további csoportját és az általános sugárzási problémákat. A könyv tárgyalásmódja szabatos és világos, stílusa gördülékeny. Az ábrák igen sikerültek, jól illusztrálják a szöveget. Az anyag összeválogatásán érezhető, hogy a szerző különösen nagy súlyt helyezett a híradástechnikával kapcsolatos problémák részletes tárgyalására, emellett azonban módját tudta ejteni annak is, hogy az erősáramú technika legfontosabb speciális elméleti problémáival is foglalkozzék, ha viszonylag kisebb terjedelemben is (pl. áramkiszorítás villamos gépek hornyaiban stb). Hazai szempontból külön érdeme a könyvnek, hogy egységesen a MKSA mértékrendszert alkalmazza. Tekintettel arra, hogy a könyv a Tankönyvkiadó Vállalat kiadásában, az ismertetés pedig a Felsőoktatási Szemlében jelenik meg, indokoltnak mondható, hogy a művet ne csak szakmai és tudományos, hanem oktatási, pedagógiai szempontból is értékeljük. Tankönyveink, amelyek száma máris nagy és örvendetesen tovább növekszik, alapjában két csoportba oszthatók. Az egyik csoportba tartozók lényegében az egyetemen előadott anyagot tartalmazzák oly módon, hogy az az előtanulmányokkal és a könyvben ismertetett tárgyra épülő további tárgyakkal szorosan kapcsolódjék. A másik csoportba azok a könyvek tartoznak, amelyek igyekeznek a tárgykörre, helyesebben a tudományágra vonatkozó teljes áttekintést nyújtani. Emiatt terjedelmük gyakran viszonylag nagy, ami azzal a következménnyel járhat, hogy a hallgató nehezen tudja kiválasztani a megtanulandó anyagot. Előnye viszont az így megírt könyvnek, hogy ha a hallgató megtartja a könyvtárában, akkor egyetemi tanulmányainak befejezése után felmerülő problémái megoldásakor értékes segítséget találhat benne. 485