Felsőoktatási Szemle, 1966 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1966 / 10. szám - FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEINK ÉLETÉBŐL - Szabó György: Az Atlétikai Európa Bajnokság és az Agrártudományi Egyetem

Az Atlétikai Európa Bajnokság és az Agrártudományi Egyetem Az év legnagyobb nemzetközi sporteseménye az angliai Labdarúgó Világbajnokság után a budapesti Atlétikai Európa Bajnokság. Ezzel a nemzetközi sportrendezvénnyel került sajátos és hasznos kapcsolatba az Agrártudományi Egyetem. Az idei Atlétikai EB az eddigi legnagyobb ilyen versenynek ígérkezett. Most fordult elő ennek a rendezvény­nek a történetében, hogy valamennyi európai ország — szám szerint 31 — beküldte neve­zését és előzetes bejelentés alapján 1125 sportoló vesz részt a versenyeken. Száz fős lét­számmal, vagy azt megközelítő nevezéssel vettek részt a Szovjetunió, az NSZK, de magas létszámú volt a csehszlovák­ NDK, s a magyar és az olasz csapat is. Ahhoz is hozzászoktunk már, hogy a nagyobb sportesemények világszerte a roha­mosan fejlődő nemzetközi turizmus természetes fellendítői, így a budapesti versenyre mintegy 800 újságíró és riporter érkezését várták a világ minden részéből, valamint más kontinensek atlétikai szakembereit és az időjárástól függően 10—12 ezer külföldi turistát. Az sem lebecsülendő körülmény, hogy ilyen nagyszabású sportesemény rendezésére hazánkban még nem került sor eddig. A nagy versenyek egyik legnagyobb feladata a sportlétesítmények biztosítása mel­lett a versenyzők jó elhelyezése volt. Általában olyan lakóépületeket építettek erre a célra, amelyeket a versenyek után minimális átépítéssel eredeti céljának megfelelően lakásként lehet használni. Budapesten a rendelkezésre álló szállodai férőhely nem elegendő arra, hogy a vár­ható külföldi látogatók mellett a riportereket is ott helyezzék el, ezért részükre a Mű­szaki Egyetem új diákszállóját jelölték ki. A versenyzők elszállásolására lehetőségként szinte kínálkozott a gödöllői Agrár­­tudományi Egyetem. A gödöllői környezet és vidék szépsége 100 éve királyi nyaraló és vadászterület létesítését sugalmazta már a habsburgi uralkodónak, és ezzel a tömeges turisztika elől részben el is zárta a vidéket. A felszabadulás óta a település elzártságából fokozatosan kibontakozott, majd az Agrártudományi Egyetem gödöllői elhelyezése után rohamosan fejlődésnek indult. Sok IBUSZ országjáró utazásnak állo­mása lett Gödöllő, és ma már Budapest egyik kirándulóhelyének számít, hiszen 30 km-es távolsága, a jó elővárosi vasútkapcsolat erre hivatottá is teszi. Ilyen környezetben létesült az Agrártudományi Egyetem 200 millió forintos fejlesz­tési programja keretében az 1200 fős diákszálló. Az épületeket összekötő 3 pavilon, közös recepcióval és játéktermekkel, szintenként zuhanyozó, főző-, vasaló-, társalgóhelyiség létesült, míg a lakószobák mind erkélyes, 3 fős, előszobás helyiségek, amelyekben beépí­tett szekrény, rádió, mosdó is van. Az épület teljes befejezését ez év nyarán terveztük, így az Atlétikai EB résztvevői­nek szállásként ezt az épületet jelölték ki. A diákszálló és minden közműve, az olajtüze­­léses, magasnyomású központi kazánteleppel együtt, környezete rendezésével elkészült, és augusztus közepéig berendezték korszerű, 5 rendelés, 60 ágyas egészségügyi rendelő­jével együtt. A szállóépület tehát külön költségráfordítás nélkül rendelkezésünkre állt olyan kulturált szinten, hogy berendezésében vendéglátó szakemberek legjobb szállodáink közé sorolták. Az EB idejére az egyik társalgót étteremként rendezték be, és melegítő­­konyhát biztosítottak mellette. Az Egyetem régi épületében áruházat, mozit, a könyv­tárban bárt, az­ udvaron szabadtéri színpadot készítettek. A sportolók részére igen lényeges az edzés lehetősége. Az Agrártudományi Egyetem jelenlegi fejlesztési programjába nem fért bele semmi testnevelési létesítmény költ­sége, így csak a meglevő igen szűkös sportpálya állt rendelkezésre. Az EB Rendezőbizott­sága 3 millió forint költséggel közel 10 ha területen 5 nagy sportpályát épített, felújította és versenypálya szintjére emelte a régi sporttelepet, vágtázópályát, dobópályákat, vala­mint öltöző- és fürdőépületet, fedett kondicionáló szint létesített. Bizonyos, hogy ez a létesítmény a nemzetközi színvonalat megüti és remélhetőleg emlékezetes eseményt nyújt résztvevőinek, rendezőinek egyaránt. A szálláshely a Nép­stadiontól —­ a versenyek színhelyétől — külön autóbuszokkal és HÉV-szerelvényekkel 40 perc alatt megközelíthető, ami sokkal kedvezőbb, mint ,a nagy világversenyek legtöbb­jénél, a tokiói olimpiát nem is említve.

Next