Felsőoktatási Szemle, 1981 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 4. szám - AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEI - Sipos Béla: Számítógépes esettanulmányok alkalmazása a közgazdászképzésben

múlt, a jelen és a közeljövő pedagógiai tényeinek elemző és értékelő képessége; e készség gyakorlása azután elősegíti az önálló pedagógiai döntőképesség, a tudatos pedagógiai cselekvőképesség fejlődését. S ahhoz is segítséget nyújt a neveléstörténeti stúdium, hogy a leendő pedagógus ma is, a közeljövőben is világosan lássa a pedagó­giai fejlődés fő vonalát, perspektíváját, helyes alakulási irányát. Aligha kétséges, hogy ezek a tulajdonságok a modern pedagógus alapvető szemé­lyiségjegyei közé tartoznak. Számítógépes esettanulmányok alkalmazása a közgazdászképzésben DR. SIPOS BÉLA egyetemi adjunktus, Pécsi Tudományegyetem A közgazdásznak mint szakembertípusnak meghatározott személyiségjegyei van­nak. Ezek közül a legfontosabbak a következők: közgazdasági szemlélet, elemzési és döntési készség, vállalkozási kedv, feladatok gyors megoldására való készség stb. A vállalati közgazdásszal szemben támasztott elsőrendű követelmény az, hogy rendelkezzen olyan képességekkel, amelyek lehetővé teszik a vállalati belső mecha­nizmus korszerűsítésére irányuló munkában való részvételét. Az ipari tervező —elemző szakos közgazdászoknak pl. önállóan prognózisokat és terveket kell kidolgozniuk. A vállalati közgazdásznak ezen kívül rendelkeznie kell matematikai, matematikai — statisztikai, számítástechnikai, számviteli alapismere­tekkel, ismernie kell a vállalati gazdaságtan, valamint a szervezés és irányítás, a jog legalapvetőbb összefüggéseit, mivel csak ezen ismeretek birtokában képes önállóan tervezni. A tervezés ugyanis egyre inkább interdiszciplináris tudománnyá és gyakor­lattá válik. A vállalati tervezés, mint specifikus tudomány oktatásában megvan a lehe­tőség a jövő és jelen módszereinek dialektikus összekapcsolására. Egy tervezési feladat ugyanis általában megoldható számítógép és korszerű mate­matikai módszerek felhasználásával és hagyományos (számítógép nélküli) eljárás­sal is. A hagyományos tervezésnek természetesen számos problémája van. Ez az alábbiak­ban foglalható össze: — egyetlen lehetséges megoldást ad, ami nem biztos, hogy optimális, — nagy a számítás igénye, ami határt szab a felhasználható adatok tömegének, — az előzőekből következik, hogy a különböző tervfejezetek között nincs meg a szoros összhang, mivel az egyik tervfejezet sem tudja hasznosítani az információk teljes körét, így csak lazán függnek össze.

Next