Felsőoktatási Szemle, 1986 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 1. szám - AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEI - Sipos Béla: A pécsi komplex tervező-elemző szakközgazdászképzés oktatásmódszertani tapasztalatai

Béla) és a „vállalati komplex szervezés és vezetés” (szakvezető Farkas Ferenc) szakot egyidejűleg elindítsuk. 1984-ben elegendő számú felvételező csak a komplex tervező-elemző szakra jelentkezett, így ezt a szakot másodszor is elindítottuk. 1985-ben indult az agrár - szakközgazdász képzés is (szakvezető Sántha Attila). A szakközgazdászképzés feltételeinek megteremtése Közismert tény, hogy az egyetemen szerzett ismeretek fele 10 év alatt elavul. A közgazdászképzésnek mások a sajátosságai és előzményei Pécsett mint Buda­pesten az MKKE-en. Hosszú utat tettünk meg a szakközgazdász-képzés beveze­téséig. Pécsett - nappali tagozaton - 1970-ben kezdődött meg a közgazdász­­képzés az MKKE Kihelyezett Nappali Tagozatán. A tagozat mint Közgazda­ságtudományi Kar 1975-ben a Jogi Karral egyesült, és így ismét kétkarúvá vált a Pécsi Tudományegyetem. 1983-ban a Tanárképző Kar lett az Egyetem harma­dik kara, és azóta Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem néven működik egyetemünk. 1975-ben a Minisztertanács a Közgazdaságtudományi Kar felada­tait a következőkben jelölte meg: „Ipari tervező-szervező, mezőgazdasági és áruforgalmi szakon, elsősorban vállalati munkahelyek betöltésére alkalmas közgazdászok képzése”. A gazdaságirányítás jelenlegi rendszere vállalatköz­pontú, ezért a képzést is ilyen irányba kellett módosítani. Az MSZMP XIII. Kongresszusa is megfogalmazta azt, hogy a vállalatok önállósága, döntési szabadsága és felelőssége tovább fog nőni. Az elmúlt 15 évben gazdaságpolitikánk egyik központi kérdése a vállalati önállóság kiteljesítése volt. Lezárult a tervezésnek az a korábbi korszaka, ami­kor a vállalati terv a népgazdasági terv lebontásával lényegileg az előírt opera­tív tennivalókat határozta meg. A felsőbb szervek döntöttek, s a vállalati önállóság kibontakoztatására nem volt komoly lehetőség. Napjainkban a vállalati önállóságot a vezetés és tervezés összefüggéseiben újszerűen kell értelmeznünk. Igazi tervezésre van szükség, és a vállalati vezetés­nek saját lehetőségeit, valamint korlátait előrelátással (prognosztizálással) kell felmérni, értékelni, majd a tennivalókat megtervezni. Ezen múlik a vállalat tevékenységének eredményessége. Végső soron megnőtt a vállalati gazdaságtan, a vállalati tervezés és az azt megalapozó prognózisok jelentősége. Nem végrehaj­tó, hanem önállóan gondolkodó, a döntés kockázatát vállaló vezetőkre van szükség. Ezek a változások fontos követelményeket támasztanak a graduális és posztgraduális közgazdászképzéssel szemben. Három éve vezette be a Közgazdaságtudományi Kar az oktatási reformot. Nagyobb súlyt adtak a graduális képzésben a konvertálható elméleti és mód­szertani ismereteknek. A szakok megszüntetése nem lett volna célszerű, de az igényeknek megfelelően súlyuk csökkent, illetve egyértelművé vált a szakok feladata: tervező-elemző és áruforgalmi képesítést nyújtanak a hallgatók számá­ra, a posztgraduális képzés feladata pedig a speciális igények kielégítése lett. Nyilvánvaló az elmondottak alapján, hogy az átfedések csökkentése érdekében a Pécsett végzett közgazdászok továbbképzését is itt kell megvalósítani. A szakközgazdászképzés megindításának komoly személyi feltételei voltak. Ezt

Next