Evangélikus gimnázium, Felsőlövő, 1878

A közoktatás fokozatos fejlődése. „Isten segíts ! népednek Istene ! Tedd jóra munkássá e nemzetet, hogy amihez fog óriás keze, végére hajtson minden kezdetet. Add, hogy a mit emberész és két kivíhat ne várja mástól mint szerencsedijat!,, Vörösmarty. „Es ist nothwendig, die Kinder von der Wiege auf zum ununterbrochenen Gebrauche ihrer Kräfte und An­lagen zu bilden, ihre überlegte und erfinderische Thätigkeit zu beleben und ihnen besonders eine anhal­tende Ausharrung, Anstrengung und Gewandtheit in den täglichen Erlordernissen ihres Berufslebens gleich­sam zur zweiten Natur zu machen. Pestalozzi. „Der Anfangspunkt alles Erscheinenden, Daseienden, also auch des Schauens der Erkenntniss, des Wissens ist That, Thun. — Leben, Thun, Erkennen — diese müssen eigentlich in dem Menschen ein stets gleich­zeitiger Dreiklang sein. f'röbel. Vázolni törekszem a közoktatás fokozatos fejlődését a múltban, jelen-, és jövőben. Az egyén, valamint az összes emberiség fejlődése felvetett tárgyammal szorosan össze­függvén bevezetésképen ezekről is legalább futólag meg kell emlékeznem. Eszerint vázlatom gon­dolatrendje következő: 1. Az egyén fejlődése. 2. Az emberiség és a közoktatás fejlődése a múltban, jelenben és jövőben. A gyermek azon képességgel születik, hogy fejlődhetik, fejlődhetik pedig nem csak testileg, hanem szellemileg is. Jelen alkalommal főleg a szellemi fejlődésre teendőnk tekintettel, ámbár tagadhatlan, hogy a szellem csak a testtel együtt fokozatosan fejlődhetik. Az egyén fejlődésének támogatásában első teendőnk az öt érzék kiképzése; amint az fokozatosan történik, akként fejlődik az egyén szelleme is. Az egyén szellemi fejlődésében az első fokozat az, hogy az képesi tessék a körülötte lévőre és történőre figyelni, azt érzékeivel felfogni,­­ amit szemléletnek nevezünk. Szem­lélet nélkül az egyén szellemileg és oly kevéssé fejlődhetik, mint a növény­világosság hiányában. A szemlélet alapján ezután az egyén lelkében érzéki képzetek keletkeznek. Minél erősebb, minél természetesebb és minél gyakoriabb volt a szemlélet, annál erősebbek és helyesebbek a képzetek is. Ha tehát óhajtjuk, hogy az egyén valamit helyesen felfogjon, azt minél szemléletibben kell elébe adnunk. Ez esetben akkor úgy a képzetek változatlan újjáteremtése, valamint a képzelet alkotásai is szilárd alapra fektetvék, és a fogalmak, ítéletek, következtetések és észleletek, sőt még az eszmék is a lehető legkönnyebben és leghelyesebben képezhetők; az egyén aszerint képesítve leend eszméit helyesen valósítani, ami saját és emberi­ társai érdekében felette kívánatos is. Csekély kivétellel minden egyénben meg­van a képesség, hogy érzéki, fogalmi és eszmei képzetekre szert tehessen, hogy az észlelő tehetség hágcsóján értelem- és okosságra vergődhessék. Minden egyén erre nem csak képesítve, hanem hivatva is van. S mégis? Tekintsünk körül a közéletben, mit tapasztalunk? A legtöbb egyén az értelem és okosság tökélyére nagy nehezen csak félig- meddig, vagy épen­­séggel nem juthat. Csak kevesen nyernek helyes érzéki szemléletet, ennélfogva csak kevesen is juthatnak helyes érzéki képzetek birtokába, csak kevesen képesíttetnek helyes fogalmak és ítéletek

Next