Csongár Árpád: A csehszlovákiai magyar sport története a két világháború között, II. (Budapest, 1985)
A Csehszlovákiai Magyar Labdarugó Szövetség, a CSAF-MLSZ története
181 indulhatott a döntőben, mivel utólag megsemmisítették a kerület bajnoki eredményeit. Az év folyamán két válogatott mérkőzésre is sor került Kassa és Ungvár között, amely Kassán 1:1-es döntetlennel, Ungvárott pedig 3:6-as vendég győzelemmel végződött. A magyar labdarúgóbajnokság beindításával szinte egyidősben, július 12-én alakult meg a pozsonyi Krammer-vendéglőben a Magyar Bírók Testülete. Feladatául az egységes és pártatlan bíráskodás bevezetését és egy új bírói gárda felnevelését tűzték ki. A testület elnökévé Stahl Lajost, alelnökévé dr.Orbán Gábort, titkárává Szlávik Adalbertet, jegyzőjévé Tóth Jánost, pénztárosává Binder Györgyöt, ellenőrökül Heitmanek Rezsőt és Janicsek Rezsőt, tanácstagokká pedig Feuer Benőt, Kopetzky Alajost és Moravitz Jenőt választották. A pozsonyi kerület elnöke Feuer Benő, az érsekújvárié Weisz Hugó, a losoncié Weidmann József, a kassaié Várnay Ernő, a kárpátaljaié pedig Fejér Hermann lett. Az MBT a megalakulás évében 36 taggal, illetve bíróval kezdte el működését és felvette a kapcsolatot a prágai központtal. 1923. elején az MLSZ öt kerületében már 47 tagegyesület működött mintegy 1683 labdarugóval. A pozsonyi kerület uj elnöke Lebenfinger Frigyes, kerületi kapitánya pedig Brüll Gyula lett. Az érsekujvári kerület feloszlófélben volt és az év végén beszüntette működését. A losonci kerület uj előadójává Markstein Sándort választották . v. A kassai kerület tisztikarában nagy változások történtek. Elnökké dr.Ladányi Jenőt, elnökhelyettessé Ringwald Gézát, alelnökké dr.Farkas Zoltánt, előadóvá pedig Kôrach Sándort választották. A kerület tagegyesületeinek a száma 7-re emelkedett a Kassai Ferencvárosi TC belépésével. Az ungvári kerület elnökhelyettese Speck Sándor, alelnöke dr.Kaminszky László és Rózner Sándor lett. A kerületek előadók útján tartották fenn a kapcsolatot a pozsonyi központtal. Az MLSZ működése korántsem volt még eszményi. Sok helyen hanyatlás mutatkozott az SzLSz színvonalához képest. A magyar labdarúgás működését és fejlődését sok körülmény nehezítette. A legnagyobb terhet a mértéktelenül kirótt 26-56 %-os állami és városi adók jelentették. A legtöbb egyesület emiatt ráfizetéses volt. Az MLSZ 1923. évi labdarúgó bajnokságának a színvonala messze felülmúlta az előző évit. A pozsonyi kerület bajnokcsapata a Vas- és Fémmunkások SK csapata lett a Bőrmunkások SC és a Polgári TE előtt. A II.o. bajnokságban a Donaustadt SC győzedelmeskedett és feljutott az I. osztályba. A második helyen a Virágvölgyi SC, a harmadikon a III.ker. TE végzett. A feloszlóban levő érsekujvári kerületben nem fejezték be a bajnokságot. A kerület legjobb egyesülete az Érsekujvári SE a Merkur-serleg küzdelmeiben vett részt és megnyerte a kupát a Polgári TE és a Ligeti SC előtt. A kerület az év végén megszűnt és tagegyesületei 1926-ig a szláv zsupában folytatták működésüket kisebb-nagyobb sikerrel. A losonci került bajnokságot a Losonci AFC nyerte meg a Rimaszombati POS és Fineki TC előtt.