Csongár Árpád: A csehszlovákiai magyar sport története a két világháború között, II. (Budapest, 1985)

A Csehszlovákiai Magyar Labdarugó Szövetség, a CSAF-MLSZ története

191 várott, Észak-Magyarország vál. ellen 1:1 Kassán. Kárpátaljai kerület: Kassai MLSZ vál. ellen 0:2 Kassán, és 1:3 Ungvárott, Ruszinszkó szláv vál. ellen 1:2 és 2:2 Ungvárott. Kárpátalja sportszerető közönsége - nemzetiségre való te­kintet nélkül - nagy figyelemmel és szeretettel kísérte az ung­vári SK Rusj szereplését, amely ez évben először nyerte meg a keletszlovenszkói szláv zsupa bajnokságot és rövidesen orszá­gos hírnévre tett szert. 1936-ban végre rendeződött az MLSZ székház ügye. Az eddi­gi kávéházi és vendéglői ülések után állandó otthont kapott a szövetség. Az MLSZ és MBT vezetőségében változás nem történt. A két fórum a legteljesebb egyetértésben működött. A kerületek­kel is jó volt a kapcsolat, csak a füleki kerülettel voltak problémák. A szövetségnek ezúttal is sikerült helyreállítani a sportbékét az egyesületek között. Az MLSZ volt a CSMTSZ leg­erőteljesebben támogatott szakszövetsége. Az évente megítélt szövetségi segélyeket túlnyomórészben a labdarúgás kapta sport­pályák létesítésére, felújítására és a felszerelések beszerzé­sére. A szövetség célja valamennyi magyar labdarugó egyesület beszervezése volt. Ez nem mindenütt sikerült. A Szepesség ma­gyar sportélete alig hallatott magáról, Beregszászon viszont, ahol az államfordulat óta nem volt magyar egyesület, megkezdte működését az első magyar klub, a Beregszászi SG. Az MLSZ 48 tagegyesületében 3633 igazolt játékos futbal­lozott . A nyugati kerületben több kisebb egyesület beszüntette mű­ködését. Helyükbe újak léptek. A tageg­yesületek száma 34-re mó­dosult, az igazolt labdarúgók száma pedig 1836 főre nőtt. Tagja lett a kerületnek a Bazini Rapid, a Bátorkeszi SE, a Dornkappel SK, a Püspöki TK és a Zselizi SC. A kerületi bajnokságot első ízben a 36 éves fennállását ünneplő Komáromi PC együttese nyer­­­te. Ezzel megdől a pozsonyi csapatok egyeduralma a kerületben. A KPG jubileuma alkalmából ünnepi labdarugótornát is rendeztek Komáromban, melynek győzelmét a klub labdarúgócsapata nyerte meg az Érsekújvári SE, Lévai TE és Győri ETO előtt. A közép­kerület székhelyét Pülekre helyezték át. A kerü­let élére új tisztikar került. Tb. elnökké Márkus Lászlót, el­nökké Schwáb Károlyt, alelnökké Neumann Éliást és Lakatos Lász­lót, előadóvá Mihók Józsefet, pénztárossá Reimann Gyulát,jegy­zővé Drenkó Józsefet, ellenőrré Tary Lajost és Klein Zoltánt, kér.kapitánnyá pedig Oszterhuber Gyulát választották. Év köz­ben újabb változás történt a tisztikarban. Az új elnök Schein Emil, a kér.kapitány pedig Weinberger Tibor lett. Az­ elnöki tisztségben a leköszönő Neumann Éliást Markovits Jenő váltotta fel. A kerület labdarúgásának fejlődésére jellemző volt, hogy ez évben kiírták a II.o. bajnokságot is. Az északi kerület idei bajnokságában a KAC nem vett részt. Ez azonban nem okozott visszaesést a kerület labdarúgásában. Kassa munkás egyesülete a KTSE remekül képviselte a kerület szí­neit és ami még egyetlen kassai egyesületnek sem sikerült eddig, megnyerte az MLSZ országos labdarúgó bajnokságát. A kerületben 6 egyesület működött,614 aktív labdarugóval. A kárpátaljai kerület tisztikarában változások történtek. Alelnökké Moskovits Lajost, előadóvá Janasovszky Dezsőt, jegy­zővé Aulinger Sándort, kér.kapitánnyá pedig Gottlieb Ferencet választották. Ezt követően - rendbontás miatt - újból a direk­tórium kezébe került a kerület irányítása. ■­ Kozár Lajos,

Next