Felvidéki Közlöny, 1881 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1881-08-31 / 70. szám

egyikén. Vasárnap lévén roppant sokan gyűltek ös­­­sze a ritká eskudó vadát bámulni, mert hogy nem voltak valóban a vadak, könnyen el lehet gondolni. A két papagájy Antaff­y úr tulajdonát képezték és valami véletlen eset következtében szabadultak ki a fogságból. Több fiú vállalkozott a fák megmászására, de a papagályok könnyű módon játszhatták ki a vállal­kozókat, mert csak más ágra vagy fá­ra kellett átre­pülniük. Ezen heotről értesült Takács főhadnagy úr is és előjött­­ fegyverével, ajánlkozván, miszerint a kép lövi le a­ szökevényeket, hogy legkisebb bajuk tör­ténik. A papagályok egy jegenyefa tetején voltak. Ta­kács főhadnagy­­ czélba veszi, s az egyiket oly szeren­csésen szárnyalta meg, hogy az leesett ugyan, de csak oly csekély sérülést kapott, hogy másnap már kutya baja volt. A másik szerencsétlenebbül járt, ezt a főhadnagy nem találta el oly jól, mert ez se­bében elvérzett, így végződött a kassai papagály vadászat. Érdekes vendég. Kassának érdekes vendége volt f. hó 28-án: Smolka Szaniszló a krakói akadé­mia tagja, ki a történeti társulat vándorgyűlésére jött vala Eperjesre. A prémontrei rend társházában szál­lott meg, nagy érdekkel tekintette meg a múzeumot és a városi leltárt. Tűzesetek. F. hó 26-án Tornyos Németi la­kossága szenvedett nagy kárt, miután ugyanott hét élettel telt pajta, több istálló, búza és széna kaza lett a lángok martaléka. Ugyanaz nap pusztított a tűz Zsujta községében. F. hó 29-én délelőtt roppant viharban Tahány­­ban tűz támadt, mely a korcsmát, 14 házat és a hozzátartozó épületeket hamvasztotta el. A korcsma biztosítva volt, a magánházak azonban nem. A kassai tűzoltók azonnal kisiettek, oltani azon­ban a nagy szélben és vízhiány miatt nem lehetett, működésük csak­is a tűz továbbterjedésének meggát­­lására szorítkozott. Heincz Anna számára a hatóság engedélyével gyermekei 25 írt 25 krt gyűjtöttek egybe, a­mi a ka­pitányságnál letett 16 f. 85 krral 42 1. 10 krt tesz ki. — E pénzen szegény legalább szülésznői oklevelét fizetheti meg. Tanítói választások. F. hó 28-án a kassai iskolaszék gyűlésén megválasztattak: Stich Kálmán községi segédtanítónak, Borbély Ilona, Trojcsán Gab­riella és Höffler Emma községi tanítónőknek. Városi ipar rajztanoda. A városi ipar rajz­tanodába be lehet iratkozni vasárnap délelőtt. Tandíj egy évre 1 frt 20 kr. A hadmentességi dij. Az 1881-re kivetett hadmentességi dij lajstroma aug. 28-tól kezdve 8 napig megtekinthető a városház adóügyi osztályában. Felszólamlások a polgármester urnái nyújtandók be . Az­ ISBO-ra kivetett hadmentességi adóval hát­­ralékosak pedig igyekezzenek ezt 8 nap alatt, külön­beni adóvégrehajtás terhe alatt lefizetni. József főherczeg. Szeptember 6-án József főherczeg érkezik Kassára az itteni honvédség meg­tekintése végett, 9-én pedig Miskolczra utazik. Tűzfal omlás. Aug. 29-én, a nagy szél foly­tán, Kadányi István sándor utczai házának tűzfala re­­­ászakadt Malinovszky Lajos házának tetejére s ezt teljesen bezúzta. Vizbe fűlt. Vasárnap, aug. 28-án Kazsimir János 13 éves czipész tanoncz a felső malom mellett fürödvén, egy örvényben úszó almát pillantott meg, melyet el akarván kapni, maga is veszedelembe ju­tott, elmerült és belé fuladt. Több fiú elfutott ezt a városházán bejelenteni, mire azonban rendőr érkezett. Fejes Tivadar sütő m­ester segédje má­r megtalálta Kazsimir hulláját, mire kivonszolták és a kórházba szállították. Több jelenlévő azt állítja, hogy ha rögtön al­kalmaztak volna mentő kísérleteket, talán még életre hozhatták volna, de mire a kórházba vitték, már késő volt.­Erre vonatkozólag azon megjegyzést koczkáztat­­juk, hogy nem ártana, ha a városi vagy rendőri or­­vos kellő utasitásokban részesítené a rendőröket, hogy ezerc előforduló esetben, a szerencsétlenül jár­taknak a legelső segélyt megadhassák. ■v: Panasz a katonák ellen. Vasárnaponként történik, hogy özvegy Krajnyákné csermelyutczai korcsmájában számos 34-ik ezredbeli katona, s ezek szeretői, a legrosszabb hírben álló kassai vászoncse­­léd­ek, egybe gyűlnek és tánczmulatságot tartanak. Ez még hagyján, mert hogyan viselik magukat a tánczt­eremben, azt senki sem látja, legalább nem azon tisztességes közönség, mely hol gyalog, hol ko­csin jár ki be a csermely utczán. De mikor a harcz­­fiak és kedveseik a táncztól fel vannak hevülve, ak­kor kijönnek az utczára, s ott fényes nappal olyan gyalázatos dolgokat követnek el, hogy általános bot­rányt keltenek a sétáló közönségnél. Felhívjuk e tényre a térparancsnokság és rend­őrség figyelmét., , Udvarias postatiszt. Ránkra ment egy be­teg családapa és övéi kérték, hogy napról napra tu­­dósitaná őket hogylétéről. Elmúlik egy hét és a hon­­n­aradt család semmiféle biit nem veszen tőle. Nyug­talanságukban bérkocsit fogadnak és kirándulnak Kassáról Bánkra, a­hol örömükre igen jó állapotban találják­ a kedves családfőt. Az első öröm kifakadások után azonban szem­rehányásokkal illetik, hogy hát miért nem irt, amint •azt ígérte volt? — írtam én mindennap — felel az megütközve, s most elmennek a postára,­ hogy hát mi történt a hat vagy nyolcz levéllel. Sok ide oda beszélés után mondja a beteg: — Hisz sajátkezüleg dugtam a levélszekrénybe! — A levélszekrénybe?! replikáz a postás, — úgy hát ott lesznek Kinyitja a levélgyüjtő szekrényt és a nyolcz levél csakugyan ott volt egész békességben. Elmennek a fürdő­igazgatóhoz panaszkodni, ez meg a po­statisztnek szemrehányást csinálni. — Hisz én nem volnék köteles levélszekrényt tartani — menti magát a postatiszt, — s csakis a fürdőközönség iránti különös udvariasságból teszem ! Vetőmag. Bánáti vetőmagból származott bú­zát, montagnei vetőmagból származott rozsot, Cheva­lier vetőmagból származott árpát, canadai vetőmagból származott zabot adhat a Kassai kir. gazd. tanintézet,. Reflektálok szíveskedjenek mustra iránt a nevezett tanintézet igazgatóságához fordulni. Halálozás: Özv. Pulszky Imréné, Pulszky Fe­­rencz rokona, f. hó 26-án Eperjesen elhunyt.. Az áta­­lánosan tisztelt és széles körben ismert agg­urhölgy 80 évet élt. A király ő felsége f. hó 31-én este Bécsből külön udvari vonattal Rákoson, Kőbányán keresztül utazik Mező-Kövesdre, a­hova szeptember 1-én reg­gel 8 órakor fog megérkezni. Egy nappal előbb az udvari cselédség fog oda megérkezni. Szeptember 1-től 10-ig Mezőkövesd környékén kizárólag lovassági had­gyakorlatok fognak tartatni s azon gyakorlatokban résztvevő lovassági csapatok Mezőkövesd körül több faluban vannak beszállásolva. F. hó 10-én délután ő felsége kíséretével együtt Miskolczra utazik. A Miskolczon való tartózkodás öt napra van tervezve, azonban a szeptember 12-én kezdődő lőgyakorlattól fog függni, hogy a király egy nappal előbb vagy később fog-e Szerencsre utazni. Az országgyűlés öt éves tartamára vo­natkozó törvényjavaslat — mint biztos forrásból értesülünk — a következő országgyűlés első ülés­szakában, sőt az ülésszaknak lehetőleg elején fog beterjesztetni. Irányadó körök úgy vélik, hogy a kor­mánypárt egészben hajlandó lesz azt elfogadni, sőt elvileg elfogadja azt a mérsékelt ellenzék is, a­mint például gróf Appony Albert már a múlt országgyű­lésen is aláírta a képviselők közt e tárgyban körözött ívet. A különbség a két párt közt csak anyiból áll, hogy a mérsékelt ellenzék vezérférfiai a törvén­nyel egyidejűleg szükségesnek tartják az inkompatibilitás újabb szabályozását még­pedig lehetőleg olyan irány­ban, mint azt régebben a rendi országgyűlések ide­jében néhány vármegye tettleg alkalmazta, hogy a képviselői függetlenség a kormán­nyal szemközt lehe­tőleg megóvassék. Chinai követség Bécsben. Li-Fong-Paot a Bécsbe érkezett chinai követet e hónap 29-ikén fogadta a király és átvette tőle igazoló okmányait. A követ egyenlőre csak vendégként időzik az oszt­rák fővárosban, mert a kihallgatás után megint vis­­­szatér Berlinbe, hol már több év óta képviseli a mennyei birodalmat. Uj állását csak a téli hónapok­ban foglalja el s magával hozta szeretetre méltó nejét Li-Fu-Csen asszonyt is, kit a német császárné mód nélkül megkedvelt. A bécsi lapok szörnyen hizeleg­­nek az uj követnek s lelkiismeretesen följegyzik min­den lépését. Tőlük tudjuk, hogy Li-Fong-Pao­ur Széchényi Béla gróf utitársát, Kreitner főhadnagyot is meglátogatta attachéivel s hosszabb­­ ideig maradt nála Bécs­ és Peking között távirdai összeköttetés létesült s igy módjában van a követnek, hogy a bécsi lapok hozsannáit azon melegen hirül adja hatalmas czárjának. Oroszország hivatalos kémjárata. Kor­mányaink most már teljesen tisztában lehetnek III. Sándor czárral, s annak pánszláv irányú kormányá­val. A Krakkóban elfogott orosz­ vezér­kari tisztek­ről Bécsből a következő újabb részleteket jelentik : redes, Protoff vezérkari ezredes, Palieyn műszaki ez­Utóbbi teljesen bírja a lengyel nyelvet; ren­­d­es legitimáczión kívül, még útlevele is volt,­ mely Palieyn, varsó-bécsi vasúti mérnök nevére van ki­állítva. Azt állítja, hogy az útlevél a fivéréé. Az elfogatás Henner przemysli fényképész följelentésére történt, kinél a tisztek több megrendelést tettek Przemysl és környékének fényképeiből. Hennerbe gyanú támadt s szándékosan egy-egy cartonért a százszoros árt kérte, s midőn azt a tisztek minden vonakodás nélkül megfizették, rögtön jelentést tett a kerületi főkapitányságnál, mely szigorú motozás után elrendelte az elfogatást. A motozás alatt Pro­­topoff némely fontos iratokat ki akart dobni az abla­kon, de ebben a vizsgálatot a vezető biztos által meggátoltatott. A papírok lefoglaltattak. Állítják, hogy a lefoglalt papírok között találtattak a tisztek levelezései is magas állású orosz katonai egyénisé­gekkel. Ezen elfogatások következtében a galicziai hatóságok utasítást kaptak, hogy az efféle emisszáriu­­sokat szemmel tartsák s összekötttéseik nyomára jönni igyekezzenek. Thu­kydides beszédei. Dr. Bászel Aurél egye­temi magántanár legújabb műve küldetett be hozzánk „Thukydides beszédei.“ A szerző igen jó hírnek ör­vend és Theokritos idylljei (Budapest 1880) czimü munkája a legszebb fogadtatásnak és legjobb kriti­kának örvendett. Elvárható, hogy a jelen munka is hasonló fogadtatásban fog részesülni a művelt magyar közönség részéről. E munka megírásánál azon czél lebegett a szerző szeme előtt, hogy a Thukydides-féle beszédek tudo­mányos tárgyalásánál felmerülő kérdéseket, a men­­nyire lehet a meglévő irodalom teljes felhasználásá­val tüzetesen megbeszélje és tisztázza. Thukydides beszédein lehet igazán megtanulni, miként kell behatolni a történet legbensőbb bonyo­dalmaiba. Ezek minden tekintetben a politika elő­­iskolájául szolgálhatnak, továbbá kimerithetlen bá­nyái a történetírónak és államférfinak. E beszédek tehát nemcsak a philologusra nézve értékesek, hanem praktikus jelentőséggel is bírnak. Ezen munka Kókay Lajos bizománya, Budapest IV. Károly utcza 25. sz. — Ára 1 frt 80 kr. Megjelent az Olvasótár 43. füzete. Tartalma : A Rókus kórház titkai. — Angyal Julcsa, Veszprémi Irmától. — Egy hajlottkorú szűz szerelme, Parásztay P. Ferencztől. — Hivatlan kritikusaimhoz, Branko­­vics Györgytől. — Sz. Iván napján, Álmosi Jenőtől. Szerkeszti Brankovics György. Kiadja Mach H. és társa Budapesten. CSÁBÍTOK» Egy szép délután. Elbeszélés. Samarov után: — Ti-i m­il­­''enö (Folytatás.) Igen, igen . — de azt csak meg nem en­gedtem, — kiáltá a háziasszony — hogy ezzel a fia­tal emberrel itt légyottokat adjon magának ? Jobban tenné ő is, ha inkább dolgoznék és a tollakat és bár­sonyt megfizetné, melyekkel szépitgeti magát — a­helyett, hogy lányomnak fejét zavarja meg. Roos Tivadar visszahökkent ezen odavetett, — megvetéssel és gún­nyal kimondott szavakra ; — azután az aggódva és remegve álló fiatal lányra te­kintett — tiszteletteljesen meghajtva magát a házi asszony előtt, — nyugodt és alázatosan kérő hangon szólt: Beismerem tettem helytelenségét, hogy Dóra kisasszony szivét megnyerni iparkodtam, mielőtt az ön beleegyezését bírtam volna. — Bocsánatot kérek — folytató őszintén és kezét Maaten asszonyság felé nyújtotta — és engedje meg asszonyom, hogy mu­lasztásomat ezennel jóvá tegyem. — Kérem kedves leánya kezét, ki szerelmemet vissza nem utasítja. Gondolom, hogy munkám által fogok annyit szerez­hetni, a­mennyivel biztos jövőt nyújthatok mindket­tőnk számára, miáltal párosítva azt gyermeki szere­tőtünkkel — az ön öreg éveit megédesíthessük. És mind azt munkájával szerzi meg ? Igen, igen ; — látom nagyon is Dujardin úrnál, mennyit nem hoz ez az úgynevezett munka az ecsettel. — Biztos jövő? — Öregségemet megédesíti? — Az a jövő a koldulás volna — és öreg éveim, — azoknak majd magam viselem gondját és jobban, mint ön ! — Jobban teszi, ha azokat a haszontalan gondolato­kat kiveri fejéből és leányomat elfelejti, — mert az nem önhöz való. íme, itt a tisztelt jegyző — Bui­­tensteen úr, barátom és egyedüli tanácsadóm — az szerencsélteti a balga leányt azon kegygyel, hogy ke­zét kéri és én — oda adom. Az ügy el van intézve s egy szót sem akarok ellene hallani. — Buitensteen ur ? — kiáltá Dóra elrémü­lt és akaratlanul. — Buitensteen ur, a ki atyám is le­hetne ? Azt, anyám nem mondhatta — nem gondol­hatta komolyan! — A mint hallotta, kisasszony — szólt közbe a jegyző — az, tisztelt anyjának tökéletesen őszinte és komoly akarata. Önmaga is fogja­ tudni, hogy milyen barátsággal voltamgón mindig elhalt atyja iránt, ki oly hamar múlt ki, a nélkül, hogy ezen ház­nál egyébb vagyont hátra hagyott volna. Az egész világ s én magam is gazdagnak tartottuk, — de csa­lódtunk!" Azt hiszem, hogy csak úgy viselhetem gond­ját mindkettőjöknek, ha családjukba lépek és igy atyja megbízását teljesíthetem, kinek végakarata is az volt és azzal vélte családja jövő boldogságát megál­lapíthatni. — Az én atyám, — monda Dóra — ő gondolt volna arra — ő, ki mindig oly kedves és barátságos volt irányomban. Igen, arra gondolt, — szólt anyja — az van végrendeletében, melyet latinul irt — hej, ő mű­velt ember volt és méltán félhetett tőle, hogy vég­akarata, melyet még egy évvel halála előtt tett le pa­pírra — méltatlan kezekbe fog jutni. Én Buitensteen urnak nyújtottam át a végrendelet, ki azt fölolvasta előttem és jól megmagyarázta. Ugy­e tisztelt bará­tom az van benne, a mit mondtam. — Tökéletesen az — válaszoló a jegyző—férje ura azt mondja végrendeletében, hogy minden va­gyonát igen bizonytalan üzletbe fektette és könnyen lehetséges, hogy az által övéi szegénységben marad­nak. .Azért leánya és ön gondviselését reám bízza; — és én azt gondolom, hogy végakaratát úgy fogom legczelszerűbben teljesíthetni és önöket a sors min­den változatosságától megőrizni. — ha kezemet Dóra kisasszonynak nyújtom, a mint azt az elhunyt kí­vánja. Az igazán tiszteletre méltó eljárás és való­ban kegyesség öntől — szólt Dóra anyja — holott ismeri ezen botor leány balgaságát. — Semmi az, tisztelt barátnőm — mondó Bui­tensteen hízelgő hangon — én már nem vagyok ifjú nem tudom azt a gyorsan föllángoló és ismét el­haló szerelmet kívánni; — de Dóra kisasszony mel­lettem biztos lépésekkel fog az életen keresztül ha-

Next