Felvidéki Közlöny, 1881 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1881-10-19 / 84. szám

Csakis Ticho Brahe, Mästlin ás Kepler, s csakis a tizenhetedik század vége felé kezdtek az üstökö­sökről egészségesebb nézeteket terjeszteni, határozot­tan állítva, hogy azok csak olyan égi­testek, mint a bolygók ; míg aztán a nyomasztó bűbájt véglegesen Newton kortársa, a szellemes Halley robbantotta szét. Ő ugyanis kiszámította, hogy a későbben róla nevezett üstökös 1758 végén vagy 1759 elején ismét meg fog jelenni és számítását valóban a legfényesebb siker koszorúzta, mert az üstökös 1758. decz. 25-én csakugyan feltűnt. Ezen idő óta aztán mindinkább tűnni kezdett az üstökösöktől való félelem, s annak helyébe főleg a mostani században, bizonyítékául an­nak, hogy mily nehéz az embernek vesszőparipájától megválni, azon nézőt kezdett lábra kapni, hogy az üstökös föltűnte jó bortermő évet jelent. Bár igaz lenne, de minden azt mutatja, hogy az üstökösök is úgy járnak mint az üres fejű tekintélyek. Felismerik őket előbb utóbb, s aztán legfelebb imponálni akaró felléptük által szereznek mulatságot.­­Annyi minden­esetre bizonyos, hogy az üstökösök között s bolygónk időjárása között kimutatható összefüggés nem létezik. Dr. L. H­i­r­e­k. Kutatás: Tegnap nagy kutatást tartotak a kas­sai pénzügy­őrök több házban szűz dohány és szivar után, — bizonyosan valami feljelentés folytán, mert a­hol kutattak, ott találtak is. Betörés. F. hó 17—18-ki éjjelen a kassai közkórház ruharaktárába történt betörés. A tolvaj a kert hátsó falán mászott keresztül, behatolt a­z ud­varba és feltörte azon helyiséget, melyben a be­tegek ruhái vannak eltéve. Ezekből több rendbeli öltözetet vitt el. Gyanú van két elbocsátott szolgára. Névmagyarosítás. E czímen közöltük a múlt számban, hogy Herzbrunn Nándor nevét Kassaira vál­toztatta. Netáni tévedések elkerülése végett kinyilat­koztatjuk, hogy nem Herzbrunn Nándor, kassai vat­­takészítő, hanem fia, kassai illetőségű Herzbrunn Nándor, budapesti rajztanár változtatta nevét Kassaira. Gyászeset. Paksy József urat, a kassai kir. alügyészt és nejét mély gyász érte, 5 éves leányká­jukat a kis Aliszt, azon kedves angyalt, kire min­denki gyönyörrel tekintett f. hó 16-án ragadta el a kérlelhetetlen halál. Kiki mély részvéttel vette a mélyen megszomoritó hirt. A szép asszony kocsisa, Csepreghy Ferencz hátrahagyott, legújabb színműve, mely jelenleg a bu­dapesti népszínházban nagy hatást keltett, vasárnap októb. 23-án kerül először színre. Ez uj népszínmű­ben kitűnő szerep jutott Gerőfy Ilka asszonynak. A többi szerep a társulat elsőrendű tagjainak van osztva Hídjavítás. A felső malom feletti híd javítás alá vétetett. Ideje volt, mert az ácsok véleménye szerint, a legelső terhes szekér alatt beszakadt volna. Gyászeset: F. hó 14-én esti 1­1­. órakor hunyt el hosszabb szenvedés­ után, életének 37-ik évében dr. L­i­e­b­m­a­n­n Ármin, kassai ügyvéd és az izr. hitközség elnöke. Tetemei f. hó 16-án délutáni 3 órakor takarít­ottak el. Kitüntetés: Király ő felsége dr. Nuber Sán­dor, eperjesi főgymnasiumi igazgatónak és Vandrák Endrének, az eperjesi evang. collegiumi igazgatójá­nak a közoktatás körül szerzett érdemeikért a Ferencz József rend lovagkeresztjét adományozta. Furfangos csalásról értesít egy levelezőnk, a­mely N. Szalánczon történt. Az ottani „hites“ hi­telesítő ugyanis egy ottani lakosnak szeszhordóját hi­telesítvén,­ arra 10ä­ 2 literrel kisebb számot sütött, resp, ennyivel csekélyebb ármértékkel hitelesítette. Az illető talán két évig is hordatta e hordóban könyvkiadással is foglalkozik, tehát alkalma nyílik úgy a pulpitus mellől megismerkedni az írói vi­lággal is. Ha Ráth Móricz vezette szerencséje és a hat­vanas évek kereskedő segédeihez tartozott : a „vas tuskónál“ gyakran láthatta Deák Ferenczet, csende­sen szivogatva a történeti nevezetességű havannát; leshette ajkairól a jóizü adomákat és nagyokat bá­mulhatott, mikor ‘a haza bölcse szelíd jósággal ma­gyarázta meg a somogyi szűrös atyafinak, hogy sáf­rányt a szomszéd boltban kaphat, mert itt bizony csak könyveket árulgatnak. — Sokszor láthatta a „Karthauzi“ írójának gondolkodó arczát, a mint lehaj­tott fővel járkált a boltban ; gyönyörködhetett Csen­ged szoborszerű szép homlokában ; hallgathatta a kis Gyulai pattogó beszédét, mikor „Mór“ bácsival po­lemizálva intéz el még „kisebb“ ügyet. Talán ismer­hette a „szegény Beöthy Laczit" is a ki 36 forintot kapott egy regényéért, de csak 18-at hozott ki a bolt­ból ; a másik 18 régibb tartozások fejében vonatván le. Láthatta a daliás termetű ritka szép Reviczky Sze­­vért, kinek eszes fejét buta golyó fúrta keresztül. Nézhette Gr. Teleki Lászlót, a mint összefont karok­kal, elmélázva tekint maga elé. Szóval, sok érdekes tanulmányokat tehetett és a könyvkereskedés titkaiba úgy begyakorolhatta magát, hogy minden éjjel könyvárusi perczentekről s több efféle ,jóizü dolgokról álmodhatott. És e közben lelke el-elcsem­egézgetett a kedves gondolaton, hogy ha majd az Isten megsegíti, szé­pen haza megy és otthon nyit magának egy kis „szel­lemi csárdát“, melyben mindenféle irodalmak szel­lemi kosztja és italai kaphatók lesznek. Olyan étla­pot állít majd össze, hogy az ő kis városkájának szeme-szája elbáuiul rajta. Megsegítette az Isten és haza is ment. Minde­nek előtt kiszemelt egy alkalmas helyiséget,a piacz Kassáról a szeszt, s így természetesen mindenkor tíz literrel többet, tehát ingyen kapott, mi nem megve­tendő profit. Végre rájött a kassai szeszkereskedő e csalásra és vizsgálatot kért. A vizsgálat alkalmával kiderült, hogy a „hites mértékhitelesítő“, ki a bevételekből bizonyos százalé­kot tartozik a megyének fizetni, azoknak legfeljebb 710 részét szokta a szelvényes könyvekbe bevezetni, a hitelesített tárgyakról pedig senkinek sem ad szel­vényt. Ez eljárását, illetve mulasztását e tudatlan­sággal védte.­­ Tehát „tudatlan“, de „megbízható“. Lendl kapitány, a Lendl-Göczel ügy hírhedt hőse,a­ki több heti fogságra volt ítélve, f. hó 29-én tölti be büntetését, mely után ki fog lépni a hadse­regből. Katonai brutalitás. Az „Eperjesi lapok“ a következő sorokat hozzák: „F. hó 9-én este 11 óra tájban U. Gy. nevű joghallgató a főutczán több közös hadseregbeli köz­katonától körülvétetett s egyikök minden nagyobb ok nélkül kirántotta szuronyát s azzal erős vágást mért a nevezett jogghallgató bal szeme alá, kinek ruháza­tát rögtön elbob­ta a ki­tóduló vér. Az illető hős azonal elillant, de a megsebzett joghallgató utána ment, nyakoncsipte s bevitte a felső kaszárnyába. Talán elfogták itt a tettest? Dehogy! Sem az őr, sem a zajra elő­jött többi katona meg nem mondá e tettes nevét, sem azt, hogy melyik kompániába tartozik,­­ sőt még gorombáskodtak a megsebzett joghallgatóval, ki látván, hogy semmire sem mehet velők, ott hagyá őket s eltávozott sebét kimosatni s bekötöztetni. A seb, mely több czentiméter hosszú, egészen a csontig hatolt s kevés híja, hogy az erős vágás következtében a balszem is áldozatul nem esett. Külöm­­ben az illető joghallgatót csakis erős testalkata ment­heti meg a komolyabb bajtól, mert gyengébb ideg­zetű ember nehezen viselte volna el az ily súlyos sebet. Az eperjesi jogakadémia polgársága másnap rögtön rendkívüli közgyűlést tartott ezen ügyben,­­ de feleslegesnek tartotta egyelőre magáévá tenni ezen ügyet, mert bízik a katonai parancsnok­ság igazságszeretetében s hiszi, hogy a tettes szi­gorú büntetéssel fog sujtatni. Ezen eset a városi ka­pitányságnál is feljelentetett s az alkapítány úr meg­ígérte, hogy az ügyet minél előbb átteszi a katonai hatósághoz.“ A szepsii kisdedóvoda javára f. évi október hó 9 én a városház nagytermében tánczvigalommal egybekötött műkedvelői előadás rendeztetvén, ez kö­vetkező eredményt tüntet föl: Jegyek elárusitásából befolyt .... 101 frt. 20 kr. Ebből levonva a kiadás .... 39 frt. 75 kr. marad tiszta bevétel . .... 61 frt. 45 kr. Ehhez hozzáadva a felülfizetések czimén befolyt . . . ....................................................................16 frt. 63 kr. Összes tiszta jövedelem .... 78 frt. 08 kr. mely összeg a helybeli kisdedóvoda pénztárnoknőjé­­nek átszolgáltattatott. A jótékony czél iránti kegyeletből következő felülfizetések tétettek : Kundráth János 2 frt 20 kr. Bartalos János 20 kr., Literáti Pál 40 kr., Valaki 20 kr., Gallay Gusztáv 20 kr., Vuchti Lambert 40 kr. Paulics Mihály 40 kr , ifj. Hammersberg László 1 frt 40 kr. Sauter N. 40 kr., Draskóczy Károly 13 kr., Schneider Antal 40., Gelley József 60 kr., Ne­mes Károly 40 kr., Hubay Ágoston 60 kr., Czipzer Lajos 60 kr„ Kristófi József 60 kr., Császár N. 20 kr„ Csépi Tivadar 60 kr., Ottokál Gusztáv 60 kr., Kiss Dániel 20 kr., Brudermein 70 kr„ Peschke Béla 1 frt 60 kr., Schneider Róza 40 kr., Simkó János 20 kr., Blau Adolf 20 kr, Waldmann Adolf 20 kr, Lacsny Lajos 1 frt., A. Y. 20 kr„ Trsztyánszky Já­log közepén­­ festetett föléje pompás czimtáblát, a boltba takaros szekrényeket állított, csupa üvegajtók­kal, teli rakta szebbnél-szebb diszkiadásokkal, hogy csak úgy ragyogott a drága aranytól. Már egy „szellemi csárda“ volt a városban. De ez előtt nem mehetett el ő méltó harag, lenézés és megbotránykozás nélkül. Hogyne az Istenért V Ebben még krumplit is árultak garas számra. Beült az ő pompás kis „szellemi csárdájába“ és óraszámra is elnézegette az átelleni más szakba vágó csárdát, mely nem diszkötésű táblákba, hanem hosszú nyakú üvegekbe rejtve méregette az italt. És­ oda csak ugy tódult az emberiség; egész nap áthangzott a kjrekedt torkú nóta; faltámogató embertársak buk­dácsoltak kifelé az ajtón, mig az ő csárdája kilincsét még nem érintette,s földi kéz, így merit ez napokon át. A tíz körmén már nem talált főbb rágni valót; kis bajszát ostorhegygyé pödörgette ; a könyvek táblái már kopni kezdtek az örökös porolástól. — Ha hébe-hóba benyitott, valak­i, a ritka öröm elném fojtható érzetével pattant eléje kezeit dörzsölve, édes mosol­lyal fogadta. A belépő egy iskátulya suvikszot kért. Szegény ifjú könyvárus keserű csalódással, fát­tyolozott hangon mutatott a szomszéd bolt fel. Egy jámbor falusi asszony a „vaspennát“, áhí­totta meg. A rector úr bízta rá otthon, hogy hozni neki egy garasért. A harmadik k­átékáért tátotta ki az ajtót, ott hagyott érette két rézkrajczárt, és kibocsátott egy ha­tos áru meleget a boltból. Áh ! úri ember ! Végre valahára. A legújabb zeneműveket nézegeti. Végig hány egy kazalt és ki­választ belőle három darabot. No hála Istennek, mégis csak lesz egy kis számbavehető vásár, s az ifjú könyvárus már a perczenteket forgatja, annyiszor megvakart koponyája alatt i­s ; u ..;d. nos 80 kr., Lux Abris 20 kr. Lagferne 20 kr., Kóta Sámuel 20 kr. Fogadják meleg köszönetünket ezen nemeslelkü adományokért, úgy nemkülönben mindazok, kik meg­jelenésük által a jótékony czél előmozdításában se­gédkezet nyújtani kegyesek voltak. Szepsiben 1881. október 15 A rendezőség, II.j barlang. A magas Tátrában, Szepes-Bélá­­tól nem messze, az úgynevezett Kinos völgyben Husz Gyula gr. Schönborn erdésze, e nyáron uj barlangot fedezett fel, melyet azóta többen megvizsgáltak s „Tó barlanginak neveztek el. A barlangban vakító fe­hérségű szalaktitok és szalagmitok nagy számmal for­dulnak elő s mennyezetek, oltárok s más alakokat mutatnak. Egy nagy termet, mely mintegy 40 mé­ter magas. „Templominak kereszteltek el, más he­lyiségeket pedig, hol négykézláb lehetett csak végig menni „ágyucső“-nek. A barlangban több tó van, kellemes izü­s kristálytiszta vízzel. A felfedezők ál­tal megtett ut 286 méter volt s a legmélyebb hely, hova jutottak a barlang nyílása alatt 121 méter. Az érdekes barlang nagy részét azonban még nem ku­tatták ki. Uralkodók találkozása. A Gazetta Kra­­kovszka jó forrásból arról értesül, hogy a találkozás Trzebin­iban fog megtörténni e hó 19-én vagy hu­szadikán. Ferencz József király és az orosz c­ár előbb oda fognak utazni, s csak onnan Graniczába, ahol a tanácskozások tartatni fognak. E helységet már rendőri ellenőrzés alá vették. Minden vasúti vonatot, mely Graniczába, vagy Trzebinába ér­kezik, szintén ellenőrzés alá veszik. Ósviecimben dsi­­dások vannak öszpontosítva. A „Czas“ jelenti, hogy két zászlóalj a krakói helyőrségből és a rendőrség parancsot kapott, hogy már 18. készenlétben tartsák magukat. A hivatalos lap jelenti: Ő felsége a kö­vetkező legfelsőbb kéziratot méltóztatott kibocsátani: Kedves Szlávy! Megbízom Önt további intéz­kedésig Házam és a külügyek miniszterének alkot­mányos képviseletével; a közvetlen vezetést Kállay osztályfőnök folytatandja. Kelt Bécsben, 1881. évi október 12-én. Ferencz József s. k. Gr. Bylandt- Rheidt Arthur, s. k. altábornagy. „Regényvilág 41. Az újabb időben keletkezett kiválóbb szépirodalmi vállalatok közül kétségkívül legnagyobb elismerést érdemel a múlt ős­szel megin­dult „Regényvilág“, mely főczéljául a hazai regény­­irodalom nagyobbszabású ápolását tűzte ki. — A szépirodalom, különösen a regényirodalom, az utolsó­években nálunk, egynéhány dicsérendő példa kivéte­lével — a szó szoros értelmében parlagon hevert — annál nagyobb elismeréssel tartozunk oly vállalat­nak, mely mondhatni újra tevékenységre serkentette, ifjabb és idősebb, jelesebb regényíróinkat. Egy rö­vidke pillantás arra, mit nyújtott e vállalat már fen­­állása első évében olvasóinak — meggyőz arról, hogy úgy a szerkesztőség, valamint az áldozatkész kiadók elkövettek mindent, hogy e szerencsés auspiciumok alatt és legkiválóbb magyar íróink támogatása mellett megindult vállalatot magas szellemi színvonalra he­lyezzék. Kezdve koszorús írónkon, Jókai Móron, ki „Páter Péter“ czim­ü remek regényével vezette be a vállalatot, a régi jó hírnévnek örvendő Szathm­áry Károly „Honboldogítók “ czimü politika-socziális re­gényével, Véka Lajos „Köd előttem, köd mögöttem“ czimü nagy társadalmi regényével, Bartalus István, „A fóltudósok“ czimü humoros regényével és Abonyi Lajos, „Az özvegy tehénkéje“ cz. nagyobb elbeszélé­sével gazdagították az elismerésre méltó vállalatot, mely a külföldi irodalomból vett művek választásá­nál is a legjobbakat és legtisztességesebbeket sze­meli ki.­­ •U?: A kiadók áldozattal megszerezték a hírneves Kérem szabad lesz ezeket a darabokat haza­vinnem ? Majd Margit lányom megpróbálná, s ha érnek valamit, megtartjuk, különben sértetlenül vis­­szaküldjü­k holnap. A könyvárus nehéz szívvel de beleegyezik, mi­vel a jövő reménye kecsegteti. A másfél hónap múlva Marcsa lányzó hozta vissza a három zeneművet, szörnyű kiállításban. Mintha csak reggeliző abrosznak használták volna ; legalább a kávépecsétek és egyéb m­appák i­jes valami­t sejtettek. — Nem tetszik a kisasszonynak egyik sem.> Ma­­gyarázgatta a dolgo­t Marcsa. , Úgy három négy hó múltáva­ az ifjú könyv­árust meggyőzi a fájdalmas valóság, hogy a „szel­eim csárda“ nem fizeti ki magát, jó lesz úgy mel­­égesen másba fogni. Szivartőzsdéért folyamodik és megnyeri. Alig ügyeszti ki a keresztbe rajzolt dohányleveles czimert, mely a m. k. trafik mellett — csak illúzió —s rög­tön kezd népesedni a „szellemi csárda.“ Füstölgetés közben azután szemet­ vetnek a köny­vekké is ; némelyikbe­n egy^-két öregebb szittya belu­­­öki pipahamus ujját, azután kabátjához törli, t. i. a többiet. Egy hónap alatt minden „mutatóba“ kira­­kott új könyve siralmasan érzi az ilyen szittya em­berek fogdosását. Később egy kis edény kereskedést rendez be, a „szellemi csárda“ egyik sarkában. Azután hozat Szivacsot, palatáblát, krétát és be­­törődött nyugalommal árulgatja a lavórt és azt az edényt, melynek itt nincs neve. Az üveges szekrény­ből pedig érzékeny megadással nézegetik a könyvek, milyen szomszédság került melléjük. Hja ! édes „szellem­i csárdám“ fontold­­ meg, hogy szittya­ földön kelendőbb az a szembe eső csárda, melynek falai közt kedvére csattoghatja magyar le­gény. éíezte.nyere., ‘j ,.jyjö '<& Bodon Józsefi

Next