Felvidéki Közlöny, 1881 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1881-02-23 / 16. szám

mennyiben gyorsabban ölvén meg áldozatát, iszo­nyúbb kínokkal is jár. Első hatása az ajkak, a nyelv a gége kínzó szárazsága. Majd m­egveresednek és megragadnak a száj hártyái, a nyelv az ínyhez ta­pad, s a hang rekedt lesz. A lélegzés izzóvá válik, a szemek égnek, az ütés rettentő gyorsasággal ver. A szenvedőt égető láz gyötri, s a torok és belek megüszkösödnek. A halál ezen állapotban is közönsé­gesen félrebeszélés és őrjöngés közepette következik be. A szervezet szét van rombolva, mert megúszta­tott legfontosabb, s az anyagcserében feltétlenül szük­séges alkatrészétől a víztől, mely az egész testnek 70 százalékát képezi. Hála közlekedési eszközeink fejlődöttségének, ma már alig tarthatunk attól, hogy legalább Euró­pában az éhség öldöklő angyala ezereivel és ezerei­vel szedje áldozatait, a­mint az régebben gyakran megtörtént , hanem azért mégsem vagyunk mentek egészen a bajtól, mert az éhség napjainkban is elég sok embert pusztít el, nem az élelmi­szerek teljes hiánya folytán és néhány nap alatt, de az elégtelen és a rossz táplálkozás miatt és lassan. A tudomány ugyanis megdönthetlenül kimutatta, hogy az elégte­len táplálkozás ép úgy előidézi a halált, mint a táp­lálószerek teljes hiánya, s ugyancsak akkor, a­mikor a test tömegének körülbelül három­ötödére fo­gyott Hogy népünk, különösen hazánk ezen részében bizony sok helyütt nagyon rosszul táplálkozik, lap­jaink eleget emlegetik, s hogy városunkban is van­nak elegen, a­kiknek arczából látszik az éhezés, mind­nyájan tudjuk. De tudjuk, és éreznünk kell azt is, hogy ezen baj ellen küzdeni az emberi társadalom elengedhetetlen feladata, s csak helyeselnünk, csak dicsérnünk lehet azért minden intézkedést, mely az éhség fúriája ellenében történik, s ilyen a népkonyha is, mely ha helyesen van berendezve, sokkal több jót teszen, mint azt némelyek kicsinylőleg gondolják, és pedig nem csak az által, hogy az éhezőknek egyálta­lában enni ad, hanem főleg az által, hogy a­mint reméljük, azoknak olyan tápszereket nyújt, a minők képesek az emberi organismust teljes épségében meg­tartani, s a minőt nem egy ember, szegénysége vagy tudatlansága folytán, magának meg nem szerezhet. Dr. L. Egyházi előléptetések. A király a kassai székesegyháznál Danilovics Mihály székesegyházi fő­esperesnek az őrkanonokságraJ Vandracsek Károly id. mesterkanonoknak a székesegyházi főesperességre ; Weisz Vilmos ifj. mesterkanonoknak az idősb mester­­kanonokságra való fokozatos előléptetését jóváhagyván, az ekként megürült ifjabb mesterkanonokságot Ré­­pászky József kassai egyházmegyei áldozár, szentszéki ülnök és theologiai lyceumi tanárt, valamint Magyar­­váry András alesperest és bottyáni plébánost, a kas­sai székesegyház tiszteletbeli kanonokaivá nevezte ki. Azonfelül úgy értesültünk, hogy Vandracsek Ká­roly kanonok ur papnöveldei rectornak lett kinevezve. Köszönetnyilvánítás. — Az egész kassai püspöki megyében, alig akad egy lelkészi állomás, melynek a tagositás alkalmával, legalább 1/2 telket nem adtak volna; csupán a vizsolyi róm. kath. plé­bánia az, hol a templomnak, lelkésznek és tanítónak egy talpalatnyi saját földje nincs. Ezt belátván községünkben lakó Pried I. bérlő és Klein L. birtokos urak, minden vallási érdek nél­kül, (mert izraeliták) a nem rég ide költözött lelkész­nek, több rendbeli szívességet tettek. Fogadják érette köszönetemet! B. E. lelkész: Nyilvános köszönet. A t. hó 18-án Kre-Hat hét múlva e véres katasztrófa után Vár­­dayné egy leánykát hoz a világra, kit p­a­r­i­t­á­s­­nak neveztet. De a boldogság angyala örökre búcsút vesz ez édentől, mintha az öngyilkos vére megátkozta és meg­­fertőztette volna. Szomorú napok következtek be, az igéző szép­ségű nő e percztől a borzasztó ideggörcs marta­léka lett. Nem mozdul ki többé házából, örökös remetei magányra kárhoztatja magát ; még az imaház, a bol­dogtalanok e vigasztalója, kenetes Isten igéjével és zengő angyali zsolozsmáival is bezárja előtte kapuit, nehogy elárultassék borzasztó titka. Csak egy vigasza van, férje Ádám még most is oly forrón szereti , ő híven megtartja esküjét, meg­osztja vele a jó és balsorsot, s nem dobja el magá­tól szörnyű nyavalyájában, igazolván az eszményi költők sokszor kétségbe vont állítását, hogy a valódi igaz szerelmet a balvégzet hatalma sem pusztít­hatja el. És a Várday család­fa e mostoha kór daczára is gazdagon gyümölcsözik, egy év­tized alatt hat gyermek jelen meg az élet szinpadán. Mikor a még mindig szép család-anya szót néz gyermekein, kik fiuk lányok vegyesen, gyönyörködve szemléli azok pajzán élénkségét, kik szépek és üdék, mint a tavaszi virány, fürgék, mint a kerti madarak, vidámak mint a napsugarak, eszesek és nagyra ter­mettek, mint Prometheus titáni alkotásai. Mily fényes jövő vár reájuk ! De egyszerre szívét vaspántok szo­rongatják, Szent Isten, ha tőlem örökölnék a rettene­tes nyavalyát, ha a véres katasztrófa átka az uj nem­zedéket is utolérné, ha tönkre­tenné viruló egészsé­güket, megbénítaná ragyogó elméjüket, ha az kita­szítaná a társadalomból és az élet nyomorultjaivá törpitené, kikkel nem cserélne a legutolsó koldus (Vége köv.) Hírek. A csányi színigazgató úrtól a helybeli szegények és árvákháza javára rendezett jótékonyczelu előadásnak jövedelméből fele része volt 24 frt 78 kr. Adományok és felülfizetések által befolyt mélt. és főtiszt, dr. Schuster Konstantin, kassai püspök úrtól 10 frt, főtiszt. Wandracsek kanonok úrtól 4 frt, Münszter Tivadarné 4 frt, — ifj. Halyka Mihályné úrnőtől 1 frt, ifj. Horák úrtól 50 kr. — mely ado­mányokért a jótékony nőegylet nevezett nemeslelkü emberbarátoknak hálás köszönetet nyilvánít. Sorozás­ Abaujmegyében, 1881. évben tar­tandó fősorozás napirendje. 1. kassai járás felszólamlás márcz. 4-én sorozás 5—10-ig korosztályi rendben. Kassán a me­gye majorjában. 2. f­ü­z­é­r­i járás. Komlóson felszólamlás márczius hó 12-én sorozás 14—18. 3. G­ö­n­c­z­i j­á­r­á­s. Abauj-Szántón felszólam­lás márczius 21. sorozás 22—28. 4. Szikszói járás. Szikszón felszólamlás márcz. 30-án, sorozás 31-től ápril 5-ig. 5. Csereháti járás. Szepsiben felszó­lamlás ápril 8-án, sorozás 9—14. Kassa városában márczius 1­­2. és 3-án. A kaszárnya - építési ügy halad, pedig nem lesz benne köszönet. Erőszakkal akarják néme­lyek e terhet a város nyakába akasztani, melynek a sok kaszárnyából semmi haszna nem lesz. A kato­nák összpontosítása egyes helyekre, sem az ipart, sem a kereskedelmet nem élénkíti. Csakis egyes pá­­linkamérések és mészárosok húznak ebből hasznot. Látjuk ezt jelenleg is, a kaszárnyák tájékán egy na­gyobb üzlet sem virágzik, sőt a sétálók is kerülik. Vagy az évenkinti sátortábor? Ez is oly csekély lendületet okoz, hogy szóba sem vehető. A kassai építkezési részvény­társulat a hely­beli munkás-egyletnek 25 frtot adományozott, mely tettért a nevezett egylet nyilvános köszönetet mond. Gyászjelentés. Kaptuk a következő gyászje­lentést: Özv. Kozora Andrásné szül. Wallon Kata­lin, saját és fiai: Kozora Endre és Kozora Vincze ne­vében fájdalomtelt szívvel jelenti, feledhetlen férjének, illetőleg forrón szeretett atyjuknak Kozora András ur­nak, f. évi február 18-án, életének 68-ik évében agy­­szélhüdésben, hirtelen történt gyászos kimultát. A boldogultnak hült tetemeit vasárnap f. évi február hó 20-án d. u. 4 órakor igen nagy részvét mellett a kálváriái sírkertbe tették örök nyugalomra. Béke lebegjen porai felett ! Bayer Henrik f. Egy Beszterczebányáról ide érkezett távirat szerint f. hó 20-án hunyt el az ottani főgymnásiumi tanár Bayer Henrik 60 éves korában. A boldogultat Kassán ismerték, a szabadság­hadban mint honvéd főhadnagy vett részt, a kassai reáliskolánál mint helyettes tanár, később Szabadkán és 12 évig Beszterczebányán működött mint tanár. Tanári működése, feladatának pontos teljesítése és örökös vig kedélye általános tisztelet és szeretet tárgyává tevék. Az elhunytat özvegyén és 17 éves leányán kí­vül Kassán lakozó nővére és számos barátja siratja Áldott legyen emléke ! Kegyes alapítvány. Répászky József the­ologiai tanár ur Kassa egyházmegyei kanonokká ne­veztetvén ki, a helybeli közkórház alaptőkéjéhez 200 frt értékű földtehermentesitési kötvén­nyel járult és a házi szegények közti kiosztásra 20 frtot aján­­ott fel. Midőn az érdemes egyházi férfiú előléptetése f­ölött örömünket fejezzük ki, egyszersmind köszöne­tet mondunk a szenvedő emberiség nevében, sem , ha őrült dühöngéseikben kénytelenek volnának megátkozni az anyát, ki méhében hordozá, Istent, ki teremté és ismét az öngyilkos golyójához, köteléhez, vagy méreg poharához folyamodnának ? Oh inkább temessem el mind hetet egyszerre, őrjöngjek kétség­­b­esett fájdalommal sírjaik felett, mint egy Niobe csak ezt ne, csak ez utolsó csapástól kímélj meg vég­zetem ! Oh menybeli őrangyal, fedezd be szárnyaid­dal ez ártatlan kisdedeket, láng pallósoddal űzd el e lokoli rémet, mi kígyó falánkjával megmérgezi csa­­ádi édenemet ! Oh uram, isten báránya, ki megvál­tod az emberiség bűneit, engedd, hogy én is rette­netes kínszenvedéseim árán megválthassam gyerme­­keim egészségét. Irgalom istene, könyörülj rajtam " És mintha a kegyes ég csakugyan megszánná a szenvedő anyát, a gyermekek egészségeseknek lát­szanak, nyilvános tanodákba járnak és nem hallani róluk, hogy valami ideg baj háborgatná E festői szép hét gyermek között legigézőbb Caritas. Mintha csakugyan a mindenható szerelem isteni allegóriája volna, oly fenséges és tündén egész lénye ; gyönyörű keble, gömbölyű karjai és királyi termeténél szebbet Praxiteles vésője sem varázsolha­tott elő a hideg márványból. Szemeinek sötét­kék tüzében ellenállhatatlan delejes fény, és sötét fürtök­től körül árnyékolt homlokáról fenkölt szellem su­gárzók elő. Kedves és vonzó jelenség volt vidámságában, de egy időtől bánatos árny sokra : olyan búskomoly lett, vonult a remek véna­mint egy carmelita szűz, kinek arczát sürü fátyol fellegzi. És sajátságos, e fájdalmas lemondás kifejezése még hódítóbb bűverőt kölcsönöz szépségének. Színházi hir. Hunyadi Margit asszony, a debreczeni színház jeles drámai színésznője még négyszer fog színpadunkon fellépni, s pedig: szom­baton „Pausz“, vasárnap „A Jelenez“, „Sze­relem bolondjai“ és szerdán „A nábob“ czímü darabban. Ez utolsó egyszersmint a mű­vésznő jutalomjátéka lesz. Felesleges­nek tartjuk műértő közönségünket e valóban élveze­tes estékre külön figyelmeztetni. Hunyadi­ Margit te­hetségét nemcsak méltányolni, de jutalmazni is fogja tudni a kassai közönség. A tolonczozás. Tegnap reggel bizonyos Né­met Istvánná, ismert tolvajnő bocsáttatott ki a fog­ságból, ki is, mielőtt Göncz felé eltolonczoztatott volna szépen megköszönte a szabad lakást és kosztot, mit egy hónapig élvezett. A rendőrfőnök kérdésére, hogy mikor tér ismét vissza Kassára, azt feleli egészen hetykén , miként es­tére alkalmasint itt lesz megint ! Mióta a foglyokat nem szabad megkoplaltatni, mióta utcza seprésre nem szoríthatók, a városi bör­tön, nevezetesen téli időben igen kedves tartózkodási helyük Megbizhatlan mosónő. Judicsek Mária Jakab Péter építész házánál mosván, egy nyaláb me­szet eltulajdonittatott. Ez alkalommal motozás este­­tett meg nála, s több idegen jegyű zsebkendő és asz­talkendő került napvilágra. A rendőrök bálja, mely folyó hó 17-én tar­­tatott 122 frt 24 frt jövedelmezett tisztán a nyug­­dijalap, az özvegyek és árvákat segélyező tőke gya­­rapitására. A takarékpéntárban máris 1800 frtnyi tő­kéjük van és a kezdeményező az érdemes őrmester Reich József volt 1866-ban. Az utitárs. Vasárnap éjjel egy bécsi ékszer­kereskedő ügynöke jött Eperjesről, s vele ugyanazon coupóban Almási Julianna, ki legutóbb az eperjesi „zöldfa“ vendéglőben volt szobaleány. Hideg lévén az éj, az utazó, asztrakhán sapkáját a nő fejére adta, kinek a kocsma annyira megtetszett, hogy adandó alkalommal eltulajdonította és ládikájába rette. Al­mási Julianna beismerte tettét és a járásbíróságnak adatott át. Hamis pénz. Gyakran megtörténik, hogy va­laki hamis pénzen, mit maga is kapott, túl szeretne adni. Ez az uj büntető könyv szerint bűntényt képez, miért is kiki óvakodjék ilyest megkísérteni. Egy kas­sai házmester járt igy tegnapelőtt, ki egy járdapénz egy tantus­szal akart egy zsemleárus kofát rászedni. Feljelentetvén, a eset a kir. ügyészségnek adatott át. Járda burkolás. Két helyi lap hozza azon hírt, hogy kora tavas­szal a malom utczától a jezsu­ita utczáig a járdát terasso cementtel fogják akkép burkolni, mint a törvényszéki palota előtt tették.­­ Ezen ügy azonban még nincsen elhatározva, mert a fölött még a közgyűlés fog határozni, a­midőn való­színűleg szóba fog jönni annak czélszerűsége. Mert szépnek, igaz, el lehet nevezni, czélszerűnek azonban azért nem, mert ólmos fagyos időben szörnyű síkos, úgy hogy csak csoszogva és a legnagyobb óvatosság­gal lehet rajta végig járni. A­mi pedig tartósságát illeti, alig his­szük, hogy csak tiz évet is kiszolgálna, m­ig a szepes-olaszi kő ötven évig is eltart. Áthelyezés. Ő felsége Mihályi Kálmán i..i mii kir. járásbirósági albirónak a rozsnyói kir. járásbíró­sághoz leendő áthelyezését megengedte. Szini szemle. Pénteken február 18-án „Kisasszony feleségem“ operette. Sebes vidéki színész mutatta be magát ez alkalommal, s szeretjük hinni, hogy utoljára­­ 1 Ha­­nibált tette tönkre a vendégszereplő, még­pedig úgy, hogy maguk a víglegények is szomorúan nótáz­­tak mellette. Se hangja, se játéka nem volt Hani­­bálnak. A­mi nagyon természetes is, mert hisz Se­bes úr maga sem dicsekedhetik két alaphangon, s egy jó adag lámpa lázon kívül mivel sem Fújja még Sebes úr még egyszer annyi ideig a kart, mint fújta, aztán még egyszer annyi idő múlva jöjjön el Kassára, még egyszer annyi készültséggel mint ma, akkor talán valamivel többet fog felmutatni. Béke hamvaira! A többi szereplők közül Molnár Erzsi a czímszerepben, La­tab­ár (Vanderbum), Érczy (Frickel) találkoztak általános tetszéssel. Szombaton febr. 12-én. „Az uj czég“ Sardou hatásos színműve, Hunyadi Margit, a debreczeni színház drámai primadonnája, első vendégjátékául. Kíváncsian vártuk ez estét, mert a vendéget művészi hír előzte meg. Már a múltban, midőn a kassai színház tagja volt, reményeket kötött hozzá a publi­cum, tehetséget látott benne, s így hírének egy ré­szét még a múltban kereshetjük, de a másik jóval nagyobb rész már a jelen szülöttje. Ezért voltunk kiváncsiak a jelenre, a múlt és jelen közti külömb­­ségre, a haladásra. És igazán elmondhatjuk, hogy Hunyadi Margit haladt, nagyon sokat haladt. A múlt­ban egy tehetséget láttunk, kit a­ jövő van hivatva kiképezni, s a jelenben a képzett, már már bevégzett művésznővel találkozunk. Klára Hunyadi Margitnak egyik legkitűnőbb alakítása. Szerepében nem csupán a kimagasló pontokra, de a legkisebb részletekre is gondot, figyelmet fordított. Ott, hol az unalom, egy­hangúság űzik, ép oly lanyha egykedvű, mint a­mily szenvedélyes, vágyteli, midőn a fényt pompát vará­zsolja maga elé. Képes megtestesíteni a bátorságot, erélyt, majd a félelmet, remegést, s mindezt kitűnően. Szóval jelen alakítása a művésznőnek, sikerült, na­gyon sikerült volt, jelenései nagyobb részére a kitűnő nevezetet alkalmazhatjuk, mindezek daczára vannak a művésznőnek némi hibái is, s épen ezek azok, me­­gek nem engedik, hogy­­ m­é­g ma a kritikán felül helyezkedjék. Első sorban is nincs arczjátéka, in­­kább hanggal, taglejtéssel, mint arczmozgással igyek-

Next