Felvidéki Közlöny, 1881 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1881-02-23 / 16. szám
mennyiben gyorsabban ölvén meg áldozatát, iszonyúbb kínokkal is jár. Első hatása az ajkak, a nyelv a gége kínzó szárazsága. Majd megveresednek és megragadnak a száj hártyái, a nyelv az ínyhez tapad, s a hang rekedt lesz. A lélegzés izzóvá válik, a szemek égnek, az ütés rettentő gyorsasággal ver. A szenvedőt égető láz gyötri, s a torok és belek megüszkösödnek. A halál ezen állapotban is közönségesen félrebeszélés és őrjöngés közepette következik be. A szervezet szét van rombolva, mert megúsztatott legfontosabb, s az anyagcserében feltétlenül szükséges alkatrészétől a víztől, mely az egész testnek 70 százalékát képezi. Hála közlekedési eszközeink fejlődöttségének, ma már alig tarthatunk attól, hogy legalább Európában az éhség öldöklő angyala ezereivel és ezereivel szedje áldozatait, amint az régebben gyakran megtörtént , hanem azért mégsem vagyunk mentek egészen a bajtól, mert az éhség napjainkban is elég sok embert pusztít el, nem az élelmiszerek teljes hiánya folytán és néhány nap alatt, de az elégtelen és a rossz táplálkozás miatt és lassan. A tudomány ugyanis megdönthetlenül kimutatta, hogy az elégtelen táplálkozás ép úgy előidézi a halált, mint a táplálószerek teljes hiánya, s ugyancsak akkor, amikor a test tömegének körülbelül háromötödére fogyott Hogy népünk, különösen hazánk ezen részében bizony sok helyütt nagyon rosszul táplálkozik, lapjaink eleget emlegetik, s hogy városunkban is vannak elegen, akiknek arczából látszik az éhezés, mindnyájan tudjuk. De tudjuk, és éreznünk kell azt is, hogy ezen baj ellen küzdeni az emberi társadalom elengedhetetlen feladata, s csak helyeselnünk, csak dicsérnünk lehet azért minden intézkedést, mely az éhség fúriája ellenében történik, s ilyen a népkonyha is, mely ha helyesen van berendezve, sokkal több jót teszen, mint azt némelyek kicsinylőleg gondolják, és pedig nem csak az által, hogy az éhezőknek egyáltalában enni ad, hanem főleg az által, hogy amint reméljük, azoknak olyan tápszereket nyújt, a minők képesek az emberi organismust teljes épségében megtartani, s a minőt nem egy ember, szegénysége vagy tudatlansága folytán, magának meg nem szerezhet. Dr. L. Egyházi előléptetések. A király a kassai székesegyháznál Danilovics Mihály székesegyházi főesperesnek az őrkanonokságraJ Vandracsek Károly id. mesterkanonoknak a székesegyházi főesperességre ; Weisz Vilmos ifj. mesterkanonoknak az idősb mesterkanonokságra való fokozatos előléptetését jóváhagyván, az ekként megürült ifjabb mesterkanonokságot Répászky József kassai egyházmegyei áldozár, szentszéki ülnök és theologiai lyceumi tanárt, valamint Magyarváry András alesperest és bottyáni plébánost, a kassai székesegyház tiszteletbeli kanonokaivá nevezte ki. Azonfelül úgy értesültünk, hogy Vandracsek Károly kanonok ur papnöveldei rectornak lett kinevezve. Köszönetnyilvánítás. — Az egész kassai püspöki megyében, alig akad egy lelkészi állomás, melynek a tagositás alkalmával, legalább 1/2 telket nem adtak volna; csupán a vizsolyi róm. kath. plébánia az, hol a templomnak, lelkésznek és tanítónak egy talpalatnyi saját földje nincs. Ezt belátván községünkben lakó Pried I. bérlő és Klein L. birtokos urak, minden vallási érdek nélkül, (mert izraeliták) a nem rég ide költözött lelkésznek, több rendbeli szívességet tettek. Fogadják érette köszönetemet! B. E. lelkész: Nyilvános köszönet. A t. hó 18-án Kre-Hat hét múlva e véres katasztrófa után Várdayné egy leánykát hoz a világra, kit paritásnak neveztet. De a boldogság angyala örökre búcsút vesz ez édentől, mintha az öngyilkos vére megátkozta és megfertőztette volna. Szomorú napok következtek be, az igéző szépségű nő e percztől a borzasztó ideggörcs martaléka lett. Nem mozdul ki többé házából, örökös remetei magányra kárhoztatja magát ; még az imaház, a boldogtalanok e vigasztalója, kenetes Isten igéjével és zengő angyali zsolozsmáival is bezárja előtte kapuit, nehogy elárultassék borzasztó titka. Csak egy vigasza van, férje Ádám még most is oly forrón szereti , ő híven megtartja esküjét, megosztja vele a jó és balsorsot, s nem dobja el magától szörnyű nyavalyájában, igazolván az eszményi költők sokszor kétségbe vont állítását, hogy a valódi igaz szerelmet a balvégzet hatalma sem pusztíthatja el. És a Várday családfa e mostoha kór daczára is gazdagon gyümölcsözik, egy évtized alatt hat gyermek jelen meg az élet szinpadán. Mikor a még mindig szép család-anya szót néz gyermekein, kik fiuk lányok vegyesen, gyönyörködve szemléli azok pajzán élénkségét, kik szépek és üdék, mint a tavaszi virány, fürgék, mint a kerti madarak, vidámak mint a napsugarak, eszesek és nagyra termettek, mint Prometheus titáni alkotásai. Mily fényes jövő vár reájuk ! De egyszerre szívét vaspántok szorongatják, Szent Isten, ha tőlem örökölnék a rettenetes nyavalyát, ha a véres katasztrófa átka az uj nemzedéket is utolérné, ha tönkretenné viruló egészségüket, megbénítaná ragyogó elméjüket, ha az kitaszítaná a társadalomból és az élet nyomorultjaivá törpitené, kikkel nem cserélne a legutolsó koldus (Vége köv.) Hírek. A csányi színigazgató úrtól a helybeli szegények és árvákháza javára rendezett jótékonyczelu előadásnak jövedelméből fele része volt 24 frt 78 kr. Adományok és felülfizetések által befolyt mélt. és főtiszt, dr. Schuster Konstantin, kassai püspök úrtól 10 frt, főtiszt. Wandracsek kanonok úrtól 4 frt, Münszter Tivadarné 4 frt, — ifj. Halyka Mihályné úrnőtől 1 frt, ifj. Horák úrtól 50 kr. — mely adományokért a jótékony nőegylet nevezett nemeslelkü emberbarátoknak hálás köszönetet nyilvánít. Sorozás Abaujmegyében, 1881. évben tartandó fősorozás napirendje. 1. kassai járás felszólamlás márcz. 4-én sorozás 5—10-ig korosztályi rendben. Kassán a megye majorjában. 2. füzéri járás. Komlóson felszólamlás márczius hó 12-én sorozás 14—18. 3. Gönczi járás. Abauj-Szántón felszólamlás márczius 21. sorozás 22—28. 4. Szikszói járás. Szikszón felszólamlás márcz. 30-án, sorozás 31-től ápril 5-ig. 5. Csereháti járás. Szepsiben felszólamlás ápril 8-án, sorozás 9—14. Kassa városában márczius 12. és 3-án. A kaszárnya - építési ügy halad, pedig nem lesz benne köszönet. Erőszakkal akarják némelyek e terhet a város nyakába akasztani, melynek a sok kaszárnyából semmi haszna nem lesz. A katonák összpontosítása egyes helyekre, sem az ipart, sem a kereskedelmet nem élénkíti. Csakis egyes pálinkamérések és mészárosok húznak ebből hasznot. Látjuk ezt jelenleg is, a kaszárnyák tájékán egy nagyobb üzlet sem virágzik, sőt a sétálók is kerülik. Vagy az évenkinti sátortábor? Ez is oly csekély lendületet okoz, hogy szóba sem vehető. A kassai építkezési részvénytársulat a helybeli munkás-egyletnek 25 frtot adományozott, mely tettért a nevezett egylet nyilvános köszönetet mond. Gyászjelentés. Kaptuk a következő gyászjelentést: Özv. Kozora Andrásné szül. Wallon Katalin, saját és fiai: Kozora Endre és Kozora Vincze nevében fájdalomtelt szívvel jelenti, feledhetlen férjének, illetőleg forrón szeretett atyjuknak Kozora András urnak, f. évi február 18-án, életének 68-ik évében agyszélhüdésben, hirtelen történt gyászos kimultát. A boldogultnak hült tetemeit vasárnap f. évi február hó 20-án d. u. 4 órakor igen nagy részvét mellett a kálváriái sírkertbe tették örök nyugalomra. Béke lebegjen porai felett ! Bayer Henrik f. Egy Beszterczebányáról ide érkezett távirat szerint f. hó 20-án hunyt el az ottani főgymnásiumi tanár Bayer Henrik 60 éves korában. A boldogultat Kassán ismerték, a szabadsághadban mint honvéd főhadnagy vett részt, a kassai reáliskolánál mint helyettes tanár, később Szabadkán és 12 évig Beszterczebányán működött mint tanár. Tanári működése, feladatának pontos teljesítése és örökös vig kedélye általános tisztelet és szeretet tárgyává tevék. Az elhunytat özvegyén és 17 éves leányán kívül Kassán lakozó nővére és számos barátja siratja Áldott legyen emléke ! Kegyes alapítvány. Répászky József theologiai tanár ur Kassa egyházmegyei kanonokká neveztetvén ki, a helybeli közkórház alaptőkéjéhez 200 frt értékű földtehermentesitési kötvénnyel járult és a házi szegények közti kiosztásra 20 frtot ajánott fel. Midőn az érdemes egyházi férfiú előléptetése fölött örömünket fejezzük ki, egyszersmind köszönetet mondunk a szenvedő emberiség nevében, sem , ha őrült dühöngéseikben kénytelenek volnának megátkozni az anyát, ki méhében hordozá, Istent, ki teremté és ismét az öngyilkos golyójához, köteléhez, vagy méreg poharához folyamodnának ? Oh inkább temessem el mind hetet egyszerre, őrjöngjek kétségbesett fájdalommal sírjaik felett, mint egy Niobe csak ezt ne, csak ez utolsó csapástól kímélj meg végzetem ! Oh menybeli őrangyal, fedezd be szárnyaiddal ez ártatlan kisdedeket, láng pallósoddal űzd el e lokoli rémet, mi kígyó falánkjával megmérgezi csaádi édenemet ! Oh uram, isten báránya, ki megváltod az emberiség bűneit, engedd, hogy én is rettenetes kínszenvedéseim árán megválthassam gyermekeim egészségét. Irgalom istene, könyörülj rajtam " És mintha a kegyes ég csakugyan megszánná a szenvedő anyát, a gyermekek egészségeseknek látszanak, nyilvános tanodákba járnak és nem hallani róluk, hogy valami ideg baj háborgatná E festői szép hét gyermek között legigézőbb Caritas. Mintha csakugyan a mindenható szerelem isteni allegóriája volna, oly fenséges és tündén egész lénye ; gyönyörű keble, gömbölyű karjai és királyi termeténél szebbet Praxiteles vésője sem varázsolhatott elő a hideg márványból. Szemeinek sötétkék tüzében ellenállhatatlan delejes fény, és sötét fürtöktől körül árnyékolt homlokáról fenkölt szellem sugárzók elő. Kedves és vonzó jelenség volt vidámságában, de egy időtől bánatos árny sokra : olyan búskomoly lett, vonult a remek vénamint egy carmelita szűz, kinek arczát sürü fátyol fellegzi. És sajátságos, e fájdalmas lemondás kifejezése még hódítóbb bűverőt kölcsönöz szépségének. Színházi hir. Hunyadi Margit asszony, a debreczeni színház jeles drámai színésznője még négyszer fog színpadunkon fellépni, s pedig: szombaton „Pausz“, vasárnap „A Jelenez“, „Szerelem bolondjai“ és szerdán „A nábob“ czímü darabban. Ez utolsó egyszersmint a művésznő jutalomjátéka lesz. Feleslegesnek tartjuk műértő közönségünket e valóban élvezetes estékre külön figyelmeztetni. Hunyadi Margit tehetségét nemcsak méltányolni, de jutalmazni is fogja tudni a kassai közönség. A tolonczozás. Tegnap reggel bizonyos Német Istvánná, ismert tolvajnő bocsáttatott ki a fogságból, ki is, mielőtt Göncz felé eltolonczoztatott volna szépen megköszönte a szabad lakást és kosztot, mit egy hónapig élvezett. A rendőrfőnök kérdésére, hogy mikor tér ismét vissza Kassára, azt feleli egészen hetykén , miként estére alkalmasint itt lesz megint ! Mióta a foglyokat nem szabad megkoplaltatni, mióta utcza seprésre nem szoríthatók, a városi börtön, nevezetesen téli időben igen kedves tartózkodási helyük Megbizhatlan mosónő. Judicsek Mária Jakab Péter építész házánál mosván, egy nyaláb meszet eltulajdonittatott. Ez alkalommal motozás estetett meg nála, s több idegen jegyű zsebkendő és asztalkendő került napvilágra. A rendőrök bálja, mely folyó hó 17-én tartatott 122 frt 24 frt jövedelmezett tisztán a nyugdijalap, az özvegyek és árvákat segélyező tőke gyarapitására. A takarékpéntárban máris 1800 frtnyi tőkéjük van és a kezdeményező az érdemes őrmester Reich József volt 1866-ban. Az utitárs. Vasárnap éjjel egy bécsi ékszerkereskedő ügynöke jött Eperjesről, s vele ugyanazon coupóban Almási Julianna, ki legutóbb az eperjesi „zöldfa“ vendéglőben volt szobaleány. Hideg lévén az éj, az utazó, asztrakhán sapkáját a nő fejére adta, kinek a kocsma annyira megtetszett, hogy adandó alkalommal eltulajdonította és ládikájába rette. Almási Julianna beismerte tettét és a járásbíróságnak adatott át. Hamis pénz. Gyakran megtörténik, hogy valaki hamis pénzen, mit maga is kapott, túl szeretne adni. Ez az uj büntető könyv szerint bűntényt képez, miért is kiki óvakodjék ilyest megkísérteni. Egy kassai házmester járt igy tegnapelőtt, ki egy járdapénz egy tantusszal akart egy zsemleárus kofát rászedni. Feljelentetvén, a eset a kir. ügyészségnek adatott át. Járda burkolás. Két helyi lap hozza azon hírt, hogy kora tavasszal a malom utczától a jezsuita utczáig a járdát terasso cementtel fogják akkép burkolni, mint a törvényszéki palota előtt tették. Ezen ügy azonban még nincsen elhatározva, mert a fölött még a közgyűlés fog határozni, amidőn valószínűleg szóba fog jönni annak czélszerűsége. Mert szépnek, igaz, el lehet nevezni, czélszerűnek azonban azért nem, mert ólmos fagyos időben szörnyű síkos, úgy hogy csak csoszogva és a legnagyobb óvatossággal lehet rajta végig járni. Ami pedig tartósságát illeti, alig hisszük, hogy csak tiz évet is kiszolgálna, mig a szepes-olaszi kő ötven évig is eltart. Áthelyezés. Ő felsége Mihályi Kálmán i..i mii kir. járásbirósági albirónak a rozsnyói kir. járásbírósághoz leendő áthelyezését megengedte. Szini szemle. Pénteken február 18-án „Kisasszony feleségem“ operette. Sebes vidéki színész mutatta be magát ez alkalommal, s szeretjük hinni, hogy utoljára 1 Hanibált tette tönkre a vendégszereplő, mégpedig úgy, hogy maguk a víglegények is szomorúan nótáztak mellette. Se hangja, se játéka nem volt Hanibálnak. Ami nagyon természetes is, mert hisz Sebes úr maga sem dicsekedhetik két alaphangon, s egy jó adag lámpa lázon kívül mivel sem Fújja még Sebes úr még egyszer annyi ideig a kart, mint fújta, aztán még egyszer annyi idő múlva jöjjön el Kassára, még egyszer annyi készültséggel mint ma, akkor talán valamivel többet fog felmutatni. Béke hamvaira! A többi szereplők közül Molnár Erzsi a czímszerepben, Latabár (Vanderbum), Érczy (Frickel) találkoztak általános tetszéssel. Szombaton febr. 12-én. „Az uj czég“ Sardou hatásos színműve, Hunyadi Margit, a debreczeni színház drámai primadonnája, első vendégjátékául. Kíváncsian vártuk ez estét, mert a vendéget művészi hír előzte meg. Már a múltban, midőn a kassai színház tagja volt, reményeket kötött hozzá a publicum, tehetséget látott benne, s így hírének egy részét még a múltban kereshetjük, de a másik jóval nagyobb rész már a jelen szülöttje. Ezért voltunk kiváncsiak a jelenre, a múlt és jelen közti külömbségre, a haladásra. És igazán elmondhatjuk, hogy Hunyadi Margit haladt, nagyon sokat haladt. A múltban egy tehetséget láttunk, kit a jövő van hivatva kiképezni, s a jelenben a képzett, már már bevégzett művésznővel találkozunk. Klára Hunyadi Margitnak egyik legkitűnőbb alakítása. Szerepében nem csupán a kimagasló pontokra, de a legkisebb részletekre is gondot, figyelmet fordított. Ott, hol az unalom, egyhangúság űzik, ép oly lanyha egykedvű, mint amily szenvedélyes, vágyteli, midőn a fényt pompát varázsolja maga elé. Képes megtestesíteni a bátorságot, erélyt, majd a félelmet, remegést, s mindezt kitűnően. Szóval jelen alakítása a művésznőnek, sikerült, nagyon sikerült volt, jelenései nagyobb részére a kitűnő nevezetet alkalmazhatjuk, mindezek daczára vannak a művésznőnek némi hibái is, s épen ezek azok, megek nem engedik, hogy még ma a kritikán felül helyezkedjék. Első sorban is nincs arczjátéka, inkább hanggal, taglejtéssel, mint arczmozgással igyek-