Felvidéki Közlöny, 1883 (5. évfolyam, 78-102. szám)

1883-10-06 / 78. szám

kólák, hogy az elfogulatlanul ítélő elismerni kénytelen, miszerint azok a szó teljes értelmé­­ben nemzeti iskolák. A magyar nyelv és iro­dalom ezekben a központ, mely köré a többi tudományok csoportosulnak. Nem szolgálnak azok egy fajt vagy egy felekezetet, hanem a ha­za minden szülöttjét gyermeküknek vallják és tanítják őket egyaránt szeretni és szolgálni a a hazát. Megemlíti továbbá az igazgató, hogy a kassai reáliskolát keletkezésétől 476 legfelsőbb osztályt végzett tanuló hagyta el kielégítő bi­­zonyítván­nyal és hogy ezek között a jegyze­tek és emlékezet szerint egyetlen proletár sin­csen. Továbbá, hogy a kassai állami főreális­kola tanulói mind a budapesti, mind a bécsi és zürichi műegyetemen igen sok alkalomnál ki­tűntek és a legjobb hírnévnek örvendnek. Beszéde végén háromszor éltette király­i felségét és Kassa városát. Utána Rácskay Gyula szavalta el Vörös­marty Hymnusát, végül pedig a tanulók még egy dalt hangoztattak. Klimkovics Béla tanár ez alkalomra fes­tette Trefort Ágost közoktatási miniszer úr élet­hűen talált és remek kivitelű arczképét, mely kép az igazgatói irodában lett felfüggesztve. Dr Lúcz Ignácz és Vadász József tanár befejezésül több érdekes és meglepő phy­­sikai és chemiai mutatványokkal kedveskedett a közönségnek. Az ifjúság rajzai szinte ki voltak állítva és itt láttuk az önképző- és a segélyegylet több éves működéseinek kimutatását is. Este bankett tartatott a Schirbeck szálló­­dában- Karczolatok ki vele. No, magamra veszem a felelősséget; tehát Ha Felséged épenséggel parancsolja, legyen ; de én mosom kezeimet. Ezzel zsebébe nyúlt, s ebből szégyenkezve vont elő egy — — alig merem leírni-------egy kis ezüst edényt, melynek franczia neve pat de chambre. A jelenlevő urak nevettek, némelyek „Pfui“ kiáltásokat hallattak ; a király kissé boszankodott, de végre nevetve kérdé : — Hát mit jelentsen ez voltakép ? Mert kép­zelem, mikép nem azért hordja zsebében, hogy benne a kezeit mossa, mint az imént megjegyző. A király ezen élezés megjegyzésén már általá­nos hahotában törtek ki az udvaronczok. — Kérem Felség, ily edényre ezentúl minden embernek szüksége lesz München városában, — mond merészen Carl. — Hogy hogy ? . . . . — Mert kérem, a rendőr igazgató tisztasági szempontból szigorúan megtiltotta, hogy az ember végső szorultságában a mellék­utczák sarkait támo­gassa , az ellene vétőket pedig bekisérteti és tíz kraj­­czár erejéig megbünteti. — Ennek következtében tehát ? — Az előrelátó ember minden eshetőségre el­készül, nehogy még nagyobb kellemetlensége legyen. M­kkor szüle­lett meg Münchenben azon eszme, hogy illendőségi helyeket, pissoir-okat állítsanak fel. Kassán addig is, mig a város atyáinak gondos­kodása idáig kiterjed, több előre látó ur — nem Carl-féle bizonyos edénykét, hanem távcső alakú csi­nos tokot készíttet, a­mit aztán szíj segítségével a nyakában fog hordani, hogy végső szükség esetén — — — a rendőrséggel bajba ne keveredjék. Ruprestis. Carl, a hires bécsi színigazgató, a­ki, mielőtt Bécsbe került Münchenben szerepelt és I. Lajos ba­jor király udvaránál kedvesen látott egyéniség volt, — miután életeivel és adomáival folytonos derült­ségben tartotta a királyt, — egy nap általános fel­tűnést keltett, mert frakkjának hátsó zsebében valami nagy és idomtalan tárgyat tartogatott. Izgett mozgott ide s tova, nem rejtegető, sőt úgy látszott, mikép a jelenlevők figyelmét ma­gára akarja vonni. Többen tapogatták is Carl zsebét, mások kér­­dezék, hogy mit dugott el ? De ő mindannyiszor ki­siklott, a­mi az urak kíváncsiságát, kik valami tur­pisságot sejtettek, nem kis mértékben növelő. Végre a király is figyelmes len, s rárivall Carlra, hogy mit is rejtegett a zsebében. £ Ó, én ? — mond ijedtséget színlelve Carl, Semmit, Felség! — Ezalatt azonban kezeivel igye­kezett eltakarni a kidomboruló tárgyat. — No, no, csak ne tetesse magát, — mond nevetve I. Lajos ; — mutassa meg mindjárt, hogy mit rejteget, különben azt kell hinnünk, hogy lopott jószág. Lehetetlen Felség! Ily nagy úri társaság előtt. Roppantul szégyenleném magamat. — Már most csakugyan kiváncsivá tesz ben­nünket. Sejtjük, hogy ismét rosszban töri a fejét. No csak ki vele ! — De kérem Felség ! Nagy skandalum lesz. Mindnyájan meg fognak botránkozni. — Fiuk! izlik-e a bor? Nemde jó? — kórdó Bálványosi. — Igazán jó, nekem ritkán ízlett igy bor, — felelt Józsi.­­— Dehogy nem ízlett, hát a közvacsorán ? — mondá Gyula. — nekem is jó kedvem volt tőle, de neked még jobb ! — Az igaz pajtás, hogy különösen keltem fel, s nem tudom, hogy tánczoltam akkor, éppen a házi­­kisasszon­nyal Irmával. Nagyon a pohár fenekére néztem, — felese Józsi. A fogadást Bálványosi megnyerte, s a nők el­hallgatták Karacsi előtt a fogadást. Két hét telt el a fogadás után, s Gyula még kísérletet sem tett a két csók megvételére, midőn egy délután Irmával együtt álltak a szobában s felemlitte­­tett a fogadás. — Megveszem a csókokat, ha meg nem ka­pom, — mondja Bálványosi. — Ha megveszi én még két csókot adok ma­gának ; de már bajosan hiszem, hogy legyen ered­ménye bármiféle igyekezetének. — Köszönöm — Irma kisasszony — az aján­latot elfogadom, — mondá Józsi. Délután, mint rendesen, gyümölcsöt hoztak Bálványosinak, s esetleg történt, hogy a cselédség ion nem létében Irma hozta azt be a szobába. Mi­­az asztalra letevő, Gyula köszönetét kifejezve a őségért, felállt s mielőtt a nő észrevehette volna h­olta s kétszer megcsókolta. Irma elpirulva futott kifelé s este még maga te Gyulát, hogy el ne beszélje valahogy másnak eseményt. Nem mondták el senkinek, de azért mégis nap­jött,­­yönyörü csillagos-holdas este volt. Bálványosi utai nem akarták tétlenül tölteni az időt, séta betértek egy mulató kertbe. A reáliskola bankettje. A kassai állami főreáliskola 25 éves jubileumának befejezését, fényes bankett képezé, melyen közel hetven személy vett részt, a városi intelligencia köréből. A vacsora tel­jesen megfelelt a Sehirbecü szálloda jó hírnevének és Schubert konyhája és pinczéje mindenkit kielégített és tökéletes elismerésre kényszerített. Állott pedig a menü a következő ételekből: özgerincz narancsosai. Özczomb áfonyával, sült káposztasalátával. Tűzdelt kappan salátával. Liba­Biscuit roulade chaudeauval. Brinzás haluska. Sajt. Gyümölcs. Felköszöntőkben nem volt hiány, s ezek mind az ünnepély méltóságához illően komoly, átgondolt, velős szerkezetűek voltak. Legelőször Mauritz Rezső főreáliskolai igazgató emelt poharat ő felségéért, di­csőn uralkodó királyunkért, mint a legalkotmányosabb érzületű fejedelemért, a tudományok és művészetek legmagasabb pártolójáért- A vendégek állva hallgat­ták a lelkes toasztot és dörgő éljennel adtak kifeje­zést érzelmüknek. — Kissé később azon szép egyet­értésre emelt poharat, mely városunk tanférfiai közt létezik, a kik is teljes számmal tisztelték meg, mind a délelőtti iskolai ünnepélyt, mind pedig a jelen tár­sas vacsorát, felszólítja, hogy még jobban szövetkezze­nek, és a tudomány fegyverével minél nagyobb tért hódit­­sanak. — Benedek Ferencz főgyranasiumi igazgató vá­lgatott szép szavakban fejezé ki magát, midőn a reális­kola virágzására, az igazgatóra és a tanári karra emelé Dohárát. — Ezután Klekner Alajos jogakadémiai ta­nár kelt fel, s Trefort Ágoston vallás- és közoktatás­­ügyi m. k. minister ur ő excellentiájára mondott lel­­ces toasztot. — Utóbb Klekner újra a tanári testü­­etre, — Szignárovics Ágost, főgymnásiumi tanár az együtttartásra, — Maurer Rezső városi képviselő Pollák Ferenczre mint egykori szeretett igazgató ta­nárára, mások később egyesekre emeltek poharat. Leültek egy asztalhoz s Kavacsi kezdte meg a beszélgetést. — Gyula barátom — mondá — akármit be­szélsz, de te szerelmes vagy Irmába, mert az a bi­zalom, melylyel iránta vagy, midőn egyet-mást el­mondasz neki s ő neked, az a szívélyesség, melylyel egymás iránt eltelve vagytok, a melegség, jóakarat, bensőség, mind azt mutatja, hogy te is ő is Amor nyilától érintve vagytok. Gyula végig hallgatta barátja beszédét s nem tudta elképzelni, miért mondja ezeket neki többek előtt, — s miért különösen ezen a szokatlan hangon meg-megakadó szavakkal s lesütött szemekkel, — éppen, mikor ő Irmával igazságtalan leszidás miatt, feszült helyzetben volt, a ki igen sokat engedett ma­gának, mióta Gyula oly merész vola őt megcsókolni, jekorholta minden ok nélkül, egyet mást megtiltott neki — s röviden ő akart rendelkezni Gyula felett anélkül, hogy ez szerette, vagy a szerelmet csak mu­tatta volna, sőt semmi­féle módon nem fejezett ki ilyen érzelmeket. A nő tehát szerette anélkül, hogy meggyőződött volna a férfi viszont szerelméről, s igé­nyelt magának oly jogokat, melyek meg nem illették. Gyula végighallgatta türelmesen a Józsi vád­­ait, s midőn ez bevégezte, azt mondta: — Befejezted már vádadat? hallgas meg most engemet, egy történetet akarok neked elbeszélni. Nem régen ismerkedtem meg egy nővel, f­olytatás — csinos, mondhatni inkább szép, nyil­­ánk magas termetű vala, dereka karcsú s ölelni való, kedves, barátságos érzelmekkel s vonzó tulaj­donságokkal birt. Gesztenye szin­haját, — mely térdig érő vala, — ha leeresztette hófehér nyakára, rék szemeivel, szabályos homloka, — piczi szájával úgy nézett ki, mint egy tündér. Igéző s kivetett hálójába beleestem volna, ha körültekintő eszem mindenre ki nem terjed. • (Vége köv.) Hírek. Mondanunk se kell, hogy a társaság, mely a főreáliskolai tanárokon kívül, az akadémia, a főgym­­násium, gazdasági intézet, gépészeti tanoda, praepa­­randia, polgári és elemi iskolák tanári testületéből, továbbá ügyvédek, tisztviselők, lapszerkesztők és a reáliskola több volt tanítványából állott, igen jól érezte magát és néhány igen kellemes órát töltött a legbarátságosabb egyetértésben. Münster Tivadar, Kassa város polgármestere és a kassai dalegylet érdemes elnöke a lőcsei dalegy­let által egyleti disztagnak választatott meg és részére egy diszokmány állittatik ki. Dalestély. A kassai férfi dalegylet f. hó 13- án a társalgási egylet nagy termében dalestélyt ren­dez­ közölni. Az erre vonatkozó műsort legközelebb fogjuk A dalestély helyárai : körszak 1 frt 50 kr, számozott hely 1 frt, földszint 60 kr. Pártoló tagok belépti dijt nem fizetnek. A dalestélyre pártolólag hívjuk fel közönségünk figyelmét. Gazdasági tanintézet. A kassai m. k. gaz­dasági tanintézet ma, f. hó 6-án reggeli 9 órakor nyittatik meg ünnepélyes módon az 1880. tanévre. Pincze tűz. Aufricht testvérek Forgách utcza 3. sz. a. füszerkereskedők üzlethelyiségük alatt levő pinczéjökben tegnap a déli órákban tűz ütött ki. Ugyanis Grünwald Dániel pelsőczi illetőségű 20 éves tanuló a pinczébe ment lámpaüvegekért. Gyertyát akart gyújtani s a gyújtott gyufa egy szikrája puszta véletlenből a közelben álló nyitott petroleum-hordóba esett, mely rögtön lángba borult. A fiú oltani akarta a tüzet, s ez alkalommal súlyos égési sebeket kapott, úgy hogy csak nagy nehezen tudott az addig lojtó füsttel telitett pinczéből felvánszorogni. A fiút rög­tön kórházba szállította egy polgári biztos. A hely­színen a tűzoltók csakhamar megjelentek és a tűz elfojtására dicséretes gyorsasággal megtették a kellő intézkedéseket. Kozák parancsnok rendeletére a pin­­czenyilasok agyaggal légmentesen elzárattak és a szerelvények elvitele után, a tűzoltók a veszélyeztetett helyeken őrt állottak, míg a tűz el nem tojtatott. A pinczében csak a törvényesen megengedett gyúanyag volt letéve. A tűz kitörésekor egy másik hordó pet­roleum nagy robajjal robbant szét. A kár aránylag véve csekély. Meg kell még említenünk, hogy Gess­­ner térparancsnok a katonai segél­lyel rögtön a hely­színen termett a rend fentartása czéljából, a­mire ezúttal bizony nagy szükség volt, mert a Forgách-ut­­czát a „bámulok“ egészen ellepték. A városi „lovak“ hitvány­ volta igazán szégyenteljes. Egy ilyen ló a mint kollegájával a Forgách-utczán a könnyű tűzoltói szertár-kocsival befordult a „nagy teher“ és ,,gyors hajtás“ következtében összerogyott. Tüzeset. F. hó 4-én este 7*10 órakor tűz támadt a Tábor külvárosban, melynek a Szepsi uton álló vámház esett áldozatul. A tűz rögtön észrevét­­tetett és a legrövidebb idő alatt el is oltatott. Öngyilkosság. F. hó 3-án revolver lövés által ve­tett véget életének Kassán a kis­szebeni pénzügyőri szemlész Levendovszky István, ki mint hátrahagyott leveléből kitűnik, azért vitte végbe e tettet, mert nem akarta a reá mért büntetést eltűrni. Az öreg Krenosz vízbe ugrott. Váczról tudósítják rendőrségünket, hogy Krenosz István ügy­nök és kassai lakos Váczon a Dunába ugrott és belé is veszett. Sikkasztó ispán, Schlesinger Sámuel, Holz­­mann Dávid, györkei bérlőnek ispánja, kr f. hó 5-én szállított be Kassára gabonát, innen, miután 350 fo­rintot felvett volna megugrott. Gyanítják, hogy Amerikába ment, a­miért is a kikötő helyekre tá­viratoztak. Színi műsor. Szombaton október 6-án : „Don Caesar de Bazan“, Molnár György felléptével.’ — 7­ én : „A tót leány“, legújabb népszínmű. — 8 án : Nap és hold. — 9 én : „Othello“, Molnár György felléptével. Színi újdonság. Október 15, 16 és 17-én fog színre kerülni a köztetszésnek örvendő és látványos­sága miatt mindenütt nagy sensatiot keltett új Ope­rette : „A koldus diák“, melynek fényes kiállí­tásához színigazgatónk oly sok áldozatot hozott. Fel­hívjuk reá a közönség figyelmét. A budavári gyilkosságban e héten voltak a törvényszéki tárgyalások. Spanga és Pitély beval­lottak mindent, Berecz azonban konokul tagad. Az ítélet szombaton lesz kihirdetve. A pittsburgi (Pensylvania) kiállítási épület f. hó 3-án leégett. A kárt 2 és fél millió dollárra teszik. Színi-szemle, Kedden, okt. 2-án „Hadjárat a békében“ Moser­­nek humorral irt mulattató vígjátéka elevenittetett fel, melynek jól szervezett bonyodalma s gyors hala­dása által figyelmet érdemlő cselekvénye hálás tért nyújtott az előadó színészeknek a közönség nevető szerveinek ingerlésére. Az előadás az első felvonás néhány jelenetében vontatott volt egy kissé, de azu­tán ugyancsak belemelegedtek a szereplők, s a félhá­zat betöltő közönség kitűnő kedvvel nézhette a dara­bot. A szereplők közül első helyen Fenyvessy Emil újonnan szerződött tagot kell felemlítenünk, ki Folgen szerepében elég kedvező benyomást tett a kö­zönségre. Alakja csinos s megnyerő, arcza kifejező, mozdulatai bár hel­lyel-hel­lyel b­ablonszerűek, de előadása tetszetősen könnyed. Hangja ez este rekedt volt, de egy pár erősebben hangsúlyozott mondata után következtetve elég terjedelmes hanganyaggal rendelkezik. Mint Folgen, játéka alig eshetik lénye­ges kifogás alá, s csupán arra terjed jóakaratú figyel­meztetésünk, hogy a­mennyiben 100 éves színházunk átkozottul rész a kurtikával bír, tehát erősebb hang­vételt használjon, mert szerepe gyöngéd vagy érzel­mes hangon elmondott szavait néha alig érthettük. Medgyaszai E. (Ilka) csupa pajzánság, köny-

Next