Felvidéki Ujság, 1913. április-június (8. évfolyam, 74-148. szám)
1913-04-02 / 75. szám
Kassa, 2013. Szerda, április 2 VlI. évfolyam 75. szám. POLITIKAI NAPILAP. Egy számára 4 fill. K 14.— vidéken K 18.— .7.— . 9.— Telefon: 211. Negyed évre . . . 3.50 . . 4.50 Szerkesztőség: Fő-utca 34. I. emelet. Kiadóhivatal: Fő u. 34. (Bejárat a Szegfű u. felől.) Felelős szerkesztő: Dzurányi László. Előfizetési ár: Egy évre . . . helyben Fél évre ... . Drinápolyt nem adjuk! Ez volt a szabadkőműves uj törökök jelszava, ezzel fanatizálta a derék Enver bég a jámbor konstantinápolyi népet, ezzel sikerült megbuktatni azt a kormányt, mely belátta a haszontalan vérontás céltalanságát, hajlandó volt bölcs mérlegelés után Drinápolyt — a szultán valamelyes látszólagos vallási fennhatóságának megóvása mellett — a bolgároknak átengedni. A vitéz Enver bég fényes diadalt aratott — otthon, a volt kormány öreg miniszterei fölött. Azután elment a csatatérre s Gallipoli félszigetén csúfos kudarcot vallott. Csataldzsánál is tett némi ártatlan próbálkozást, ott is kikapott. Közben Janina elesett, most rettenetes vérontás után a bevehetetlennek hirdetett Drinápoly is az ellenség martalékává lett s a török nemzet borzalmasan csalódva kérdezheti: Hát ezért kellett az újtörök szájhősöket megint a nyakunkba venni ? Ha a szabadkőműves újtörök puccs közbe nem jön, Törökország még a múlt évben aránylag tisztességes békét köthetett volna. Megmarad az a presztízse, hogy három erős vára, Drinápoly, Janina és Szkutari közül egyiket sem bírták bevenni s ezek békés átengedéséért megfelelő rekompenzációkat csikarhatott volna ki. Emlékezzünk csak vissza, micsoda erkölcsi súlya volt és van még ma is annak nálunk, hogy 1849-ben Komáromot az osztrákok nem bírták bevenni, hanem az ország általános helyzetére való tekintettel tisztességes feltételek mellett adta át Klapka tábornok 1 Hány vitézt mentett meg ezzel Klapka nemcsak a dicsőséges harctéri haláltól, hiszen ez a katonára dicsőség, hanem a bitótól és börtöntől ! Hányan lettek közülök később az új Magyarország szorgalmas megalapozói, akik a komáromi bevehetetlen vár emlékéből merítettek erőt munkásságukhoz! Ugyanezt a hatalmas erkölcsi, katonai és nemzeti erőt lehetett volna Törökországnak is megmentenie Drinápolyban és Janinában, míg most Janina a görögök nemzeti önérzetét éleszti, a rombadőlt Drinápoly véres omladékai fölött pedig a bolgárok diadalmámorából fakadnak a jövőnek olyan képei, amelyek az agyonhajszolt, kifosztott Törökország végső romlásáról beszélnek. Kellett ez az utolsó, csúfos megalázás Törökországnak csak azért, hogy szabadkőműves kormánya legyen? Hol van most a büszke ujtörök mondás : Drinápolyt pedig nem adjuk ? ! Hol van az ujtörökök jogcíme arra a forradalomra, melyet támasztottak a négy ellenség által marcangolt hazájukban, úgyszólván az ellenség lőtávolán belül ? Hol van a vitéz Enver bég, aki olyan délcegen tud lovagolni Konstantinápoly utcáin, de Drinápoly romjain, Csataldzsa sáncain nagy bölcsen másokat enged elvérezni ? A szabadkőművesség megmutatta Törökországban, mit tud és mit nem tud. Tud: forradalmat csinálni, lázitani, hazafiakat egymás ellen uszítani, állásokat, jövedelmeket megkaparitani, a más meggyőződésüeket üldözni, türelmetlenül irtani, csatában gyáván megfutni, szóval tudja kiélni azt az országot, mely elég ostoba volt karmai közé vetni magát. De nem tud igazságosan kormányozni, bölcsen vezérelni, válságok közt erős szívvel megállani, a közért életet és vért áldozni, szóval nem tud a közönséges, durva üzleti szempont — oh, dehogy nem tud a legközönségesebb harácsolás, kifosztás színvonala fölé emelkedni egyetlen gondolattal sem. Drinápolyt nem engedik? Milyen jó porhintés volt ez a naivak számára! Csakhogy ennek a büszke mondásnak a golyók elé tárt mellel kellett volna nyomatékot adni. Bezzeg most adják Drinápolyt is, hadisarcot is, talán Konstantinápolyt meg a szultán őfelségét is, csak a hatalmat nem adják! Mert a hatalommal hazájuk javára élni — gyávák, de elég élelmesek, hogy élni tudjanak a hatalomból és hazájukból, míg csak ki nem söpri őket a megcsalt, kijátszott török nép bosszúja. Magyarországon pedig ezalatt suttyomban húzódnak és terjeszkednek a hatalom árnyékába az újtörökök testvérei, a mi jövendő sírásóink, a magyar nyelven beszélő, de egy csepp vérükkel sem magyar szabadkőművesek. Kassa és Ksod. üzletvezetősége. Kassa város tegnapi közgyűlésének kiemelkedő pontja volt a polgármesteri havi jelentés, annak is különösen két pontja érdemelt figyelmet, a negyedik, amely a kassai állami közkórházról szól s az utolsó, amely a Kassa—Oderbergi vasút üzletvezetőségének Kassán való felállítása érdekében történt tárgyalásokról számol be. Ezúttal bennünket is ez az utóbbi érdekel, miután már-már azt hittük, hogy a kérdés teljesen elaludt. Egy alkalommal ugyanis már megmozdult Kassa az üzletvezetőségért, de azóta mit sem hallottunk. A tegnapi nappal azonban komoly kilátás nyílt a terv megvalósulására. Garancia erre nézve a közgyűlés határozata, mely a legmesszebb menő, igazán gavalléros ajánlatot tette az esetre, ha az üzletvezetőséget Kassa kapja. Természetesen magának a Ksodnak is érdeke, hogy egy oly városban telepedjék le, amely a mai igényeknek leginkább megfelel. Ha ezt vesszük tekintetbe, úgy Kassa a Ksod-vasút vonalai mentén fekvő összes városok közül a legjelentékenyebb s főleg kulturális intézményei révén a legalkalmasabb is. arra, hogy az üzletvezetőség elhelyezésére székhelyül választassák. Mert egyrészt az alkalmazottak gyermekeinek mindennemű iskolákban való kiképezésére leginkább nyújt módot, másrészt pedig magának a tisztviselő-személyzetnek kulturális igényeit leginkább tudná kielégíteni s egyébként is egy magasrangú hatóság részére kívánatos környezetet leginkább képes biztosítani. És e mellett figyelemre méltó az a körülmény és, hogy Kassa is gócpont s Felsőmagyarországnak fővárosa ! De honorálandó Kassának az az áldozatkészsége is, amely a tegnapi közgyűlésben megnyilatkozott: Határozatilag kimondta, hogy hajlandó 1) az üzletvezetőségi palota felemeléséhez szükséges 4—500 négyszögöl kiterjedésű s erre a célra legalkalmasabbnak látszó beltelket ingyen rendelkezésre bocsátani ; 2. hajlandó a vasúti személyzet fizetése után járó községi pótadókat egyszer s mindenkorra elengedni; 3. hajlandó az üzletvezetőségi hivatalnak az üzletvezetőségi palota felépítéséig szükséges ideiglenes elhelyezése, valamint a személyzet részére szükséges lakások biztosítása tekintetében mindent megtenni, ami ebben a vonatkozásban a vasút vezérigazgatóságának legmesszebb menő támogatására alkalmas. Azt hisszük ennél többet egy város sem adhat nagyobb áldozatkészséggel egy város sem várhatja a Ksod üzletvezetőségét mint épen Kassa, amely arra is módot nyújtott a 3-ik pontban felsorolt ajánlat tanúsága szerint, hogy az üzletvezetőség az eredeti terv szerint még a folyó évben megkezdhesse működését. Reméljük, hogy a vezérigazgatóság nem fog napirendre térni Kassa meghívása felett, hanem azt elfogadja. *= Vegytisztitást, Ruhafestést a Bradovka gyár részére női divat üzletemben elfogadok. Lefkovits Herman Kassa, Deák Ferenc utca 33. sz. hogy öltönyt, felöltőt és gyermekruhát jó minőségben, divatos szabásban, meglepően nagy választékban, oly olcsón mint nálam sehol sem szerezhet be. Érdekeljék Önt mostani áraim Különösen ! ERDÉLYI IZSÓ a színházzal ZZZZ szemben. Külön mértékosztály. Telefon 558. ......... ------ Gyönyörű leánykaruhák. .......... ...........