Felvidéki Ujság, 1914. október-december (9. évfolyam, 223-298. szám)
1914-11-08 / 256. szám
2 FELVIDÉKI UJSAü #Éjszakán a helyzet változatlan. A főhadiszállásról jelentik: Az északi hadszíntéren a helyzet változatlan. Budapest, nov. 7. Höfer, vezérőrnagy, a vezérkar főnökének helyettese. Az északi hadállás. Budapest, november 7. seregek Az Est tudósítója jelenti, hogy Orosz-Lengyelországban az orosz a Kutno—Lodz—Opoczna—Kielce—Klimontow vonalon állottak meg. A San alsó folyásánál az oroszok és a mi csapataink erősen elsáncolt hadállásban várják a támadást. Sambor és Stryj között csapataink folyton előrenyomulnak úgy, hogy ez a vidék rövidesen felszabadul. A Kőrösmező—Kolomea—Czernovitz vonalon csapataink két napja előrenyomulnak. Az oroszok egymásután ürítik ki az itt megszállott helységeket, amelyeket azonban a távozás előtt kifosztanak. A török—orosz háború, Konstantinápoly, november 7. A török főhadiszállás jelenti: tegnap az orosz hadseregnél — úgy látszik — nyugalom volt. Az angolok Akabánál ismét csapatokat szállítottak partra, de a csendőrök és a törzsek megtámadták. Miután egy angol tiszt elesett, az angolok muníciójukat eldobálván futva menekültek. Ma délelőtt az orosz flotta két óra hosszat bombázta Zunegulda és Koznu feketetengeri városokat. Koznuban a Mikla nevű görög gőzöst elsülyesztették, Zuneguidában a francia negyedet, a francia templomot, a francia konzulátust és két más épületet elpusztítottak. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) Szerbia belsejében. Budapest, nov. 7. Az Esti Újság tudósítója jelenti, hogy csapataink a Macsva déli részén a Drinától egészen a Száváig verték vissza a szerbeket. Monitoraink tegnap nagy sikerrel bombázták Belgrádot. A bombák felrobbantották a szerb lőportornyot. A Kadmegdán teljesen romokban hever. A budapesti hadtest sikere. Budapest, nov. 7. Terstyánszky hadtestparancsnok táviratban közölte Bárczy István polgármesterrel, hogy a budapesti hadtest az északi harctéren hősiesen visszaverte az ellenséget, miközben 2200 foglyot ejtett és nagymennyiségű hadianyagot zsákmányolt. A besszarábiai határon. Budapest, nov. 7. Az Est jelenti, hogy az oroszok a besszarábiai határon nagyszámú tüzérséget vontak össze. Kiaocsau ostroma.Berlin, nov. 7. A berlini lapok közlik, hogy a japán admirális szabad elvonulást biztosítva felszólította Kiaocsan kormányzóját a megadásra. A kormányzó válasza még ismeretlen. Nagy Endre a harctéren. lBtúfttpeát, nov. 7.Nagy Enidre :irta bíá Třžretíével a harctérre vonult. A görögöket harcra tüzelik. Bukarest, nov. 7. Román lapok közlése szerint az entente-hatalmak felszólították Görögországot, hogy Törökországnak üzenje meg a háborút, szállítson csapatokat a szmyrnai partokra és onnan bombáztassa a Dardanellák előtti flottabázist. Operációit az angol -francia hajóraj fedezni fogja. A mezopotámiai harcok, Budapest, nov. 7. Satelarabnál Mezopotámiában egy török motoros csolnak tüzelt egy angol ágyúnaszádra. A naszádon robbanás történt. Abakában a petroleumraktárak lángokban állanak. A török motoros csolnak sértetlenül tért vissza. Támadás Szuez ellen, Bécs, nov. 7. A Neue Freie Presse közlése szerint lehetséges, hogy a törökök támadása a Szuezi-csatorna ellen sikerrel jár. A Földközi-tengeren operáló angol flotta máris utasítást kapott, hogy a francia flottával együtt támadja meg a kisázsiai partokat. 1914. november 8 Csíngtau elesett. Budapest, nov. 7. Csingtau hősies ellenállás után febó 4-én elesett. (M. T. I.) — Előléptetések a háziezredben. A király a 34. gyalogezredben Sztrókay Lajos alezredest ezredessé, Michel Ferenc századát őrnaggyá és K.íristh Vilmos főhadnagyot századossá léptettek érte. A románok uj jogai. Anyanyelv az iskolában. — A politikai képviselet. Budapest, nov. 7. Román honfitársainknak a reánk kényszeritett háború kitörése óta fényesen dokumentált hazaszeretete, lelkesedése és harckészsége szept. hó 22. napján arra az elhatározásra indította Tisza István gróf miniszterelnököt, hogy a románság egyik legkiválóbb vezéralakjához, Metianu János nagyszebeni érsek-metropolitához intézett levélben továbbfűzze békítő munkájának azt a fonalát, amelyet még a háború kitörése előtt az év tavaszán megkezdett. Úgy érzi a miniszterelnök, hogy a mostani nagy idők tisztultabb és nemesebb légkörében elérkezett a pillanat a nagy megértésnek tisztázására, mely a románságot a magyar nemzet érzelmeivel és érdekeivel egy mesgyére utalja. Egy jobb jövő záloga rejlik abban, hogy a románság mostani magatartásának automatikus következménye lesz az állami intézményekre vonatkozó kívánságoknak fokozottabb mérvben való respektálása. A felemelő tény, hogy a románság a veszély pillanataiban ha testvérnek mutatkozott, biztosítja román polgártársainkat arról, hogy kiterjedt jogaik szabad élvezetében számíthatnak az egész magyar társadalom rokonszenvére, etnikus törekvéseikben az állam jóindulatú támogatására. E nagy időkben — úgy érzi a miniszterelnök — a magyar állami és nemzeti szempontok sérelme nélkül kilátásba vehetjük a népiskolai törvény oly reformját, mely tekintettel van nem magyarajkú polgártársainknak a felekezeti népiskolákra vonatkozó óhajtásaira. Törvényes intézkedésekkel nyithatunk tért az anyanyelvnek az állami hatóságokkal való közvetlen érintkezés terén és végül gondoskodhatunk a választójog egyes intézkedéseinek olyan módosításáról, amely a hazai románság politikai képviseletét méltányosabb alapra helyezi. Vállalja a miniszterelnök a kezdeményezést és a felelősséget abban a tudatban, hogy történelmi pillanatokat élünk, melyek izzó légköre hideg, kemény érceket olvaszthat meg és forraszthat erősebb, nemesebb, minden szétfeszítési kísérlettel dacoló egységes lényeket egybe. Metianu érsek-metropolita hálásan köszönte meg a miniszterelnöknek, hogy a magyar kormány hajlandó teljesíteni a román nép régi méltányos kívánságait, amelyek a nép boldogulásának és kulturális téren való haladásának előfeltételeit képviselik. A nemzeti kölcsön. Budapest, nov. 7. A nemzeti kölcsön kibocsátásáról szóló hivatalos közlemény a közönség széles rétegeiben a legjobb hatást kelti. Általános a vélemény, hogy a kölcsönnek igen nagy sikere lesz, mert a közönség amellett, hogy a címletek jegyzésével nemzeti missziót teljesít, egyúttal igen hasznothajtó módon fekteti be megtakarított pénzét. Ullmann Adolf, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója egy hírlapírónak kijelentette, hogy a vidéki intézetek szempontjából azt az intézkedést, mely szerint a moratóriumos rendelet hatálya a betétekre vonatkozólag, amennyiben kölcsönre való befizetés céljaira használtatnak fel, érvénytelen, nem tartja aggasztónak, mert a fővárosi nagy intézetek megállapodtak abban, hogy a vidéki intézetek minden irányú szükségletét, vagy kívánságát ezzel kapcsolatban a legnagyobb előzékenységgel honorálják, hogy a betéteknek a jegyzés céljaira való fordítása semmiféle hátránnyal ne járjon..