Felvidéki Ujság, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-25 / 70. szám

1939. március 25. — 70. szám Felvidéki Visáe 11 FILM llllllllllliniIHÜÍHIIIIillllIflIlllllllilllllIlllllllllllllllllllillllllllll m **.................................. A kassai mozgókép­­színházak és a közönség A sokat emlegetett régi jó békevilágban egyetlen egy mozgóképszínház volt Kassán, s minden tekintetben teljesen megfelelt a közönség kulturális igényének. Ma öt mozija van a városnak, de rendeltetésének csupán a békevilágból itt maradt filmszínház felel meg: teljes mértékben kielégíti legelső pad­sorait zsúfolásig megtöltő közönségét A többi moziról ezt már nem lehet elmondani. Igaz ugyan, hogy a gyászos emlékű cseh ura­lom húsz esztendeje alatt a város magyar közönsége leszállította kulturigényét, kény­telen-kelletlen belenyugodott, hogy az ide­­gennyelvű filmek szövegét hibáktól hem­zsegő, írógépeit sorokról böngéssze,­­ rend­szerint a hozzátartozó filmjelenet leperge­­tése után, egy-két jelenettel később. Szerencsére most már nem Prágából, ha­nem Budapestről érkeznek a filmek, s a mo­zisok végre rászánták magukat, hogy a vá­szon alján a feliratok részére fenntartott sá­vot eltüntessék. Ez mindenesetre örvende­tes javulás, de a kassai mozikban még min­dig igen sok kívánni való maradt. Elsősor­ban meg kell említeni, hogy a kassai mozi­sok elárasztották a közönséget a mindig szí­vesen fogadott magyar filmmel. Természe­tes,­ hogy a cseh uralom alatt Kassa közön­sége csemegének tartotta, ha egy-egy agyon­­cenzúrázott magyar filmet játszottak a mo­zik, ,s az A anyaországhoz való visszatérés után fáradhatatlanul látogatta az egymás­után műsorra tűzött magyar filmeket. De a közönség érdeklődése a legtöbb esetben a magyar szónak, nem a magyar filmnek szólt. A mozisok ugyanis visszaéltek azzal, hogy a város közönsége a cseh uralom alatt kény­telen volt nélkülözni a magyar filmeket, s potom pénzen felvásárolták az utóbbi év­tized valamennyi rosszul sikerült és idegen szellemű magyar filmjét. Az a néhány kitűnő magyar film azonban, amely magyaros le­vegője miatt a megszállás alatt nem kerül­hetett a kassai közönség elé, ma sem került el Kassára, s minden valószínűség szerint azért nem, mert maradandóbb értékük miatt a mozisok fillérekért meg nem kaphatták, s így kisebb haszonnal lettek volna kénytele­­nel­ megelégedni, mint amennyit a magyar ^B gyártás hőskorából kiselejtezett, olcsó darabok biztosítottak számukra. De eltekintve a rossz filmektől, a kassai közönség igényesebb része más okok miatt is elégedetlen. Mert, ha néhanapján végre egy-egy jó film megtekintésére nyílik al­kalma, a mozik kifogásolni való technikai berendezése miatt megint csak erősen vi­déki nívójú, harmadrendű kultúrélvezetben lehet része. A Tivoli mozgóban például an­­­nyira sötét és piszkos a vetítővászon, hogy a ragyogó hollywoodi napfénynél felvett je­lenetek is éjszakai felvételek benyomását keltik,­­s a mozilátogató, — figyelembe véve, hogy a darabban is előfordulnak kevésbbé megvilágított jelenetek, — annyira megeről­teti a szemét, hogy jó időre elmegy a kedve a mozibajárástól. A hangleadás egy moziban sem tökéletes, de a hangtorzításban a Tátra mozi, — úgy véljük, — egész Magyarorszá­gon verhetetlen. Az a torz hangzavar, amely elhagyja a hangszórót, a tíz év előtti rádió­gépek zivataros estéken való működésére emlékeztet bennünket. Ha a mozik egy kézben vannak, az soha­sem jelent előnyt a közönségre, mert az egészséges versengés hiánya a mozisok el­­bizakodását, nemtörődömségét, vagyis a rossz technikai berendezést és élvezhetetlen filmeket eredményezi. A kassai mozik csu­pán két társaság kezében vannak, de ezek is igyekeznek szorosan együttműködni, mert így a kiszolgátatott közönségtől sokkal na­gyobb hasznot remélhetnek. Kassa vala­mennyi mozija például heteken keresztül ugyanazt a mozgóképreklámot vetíti, úgy­hogy a közönség nagy része inkább elkésik az előadásról, csak hogy ne kelljen tized­szer is végigszenvednie a minden érdekes­séget nélkülöző reklámfilmeket, melyek szö­vegét már szóról-szóra el tudja mondani. A reklámfilmekért jól fizetnek a mozisoknak, de a közönség az unalmas reklámfilmek miatt előbb-utóbb oly nagy számban marad távol az előadásokról, hogy többet veszítenek, mint amennyit a reklámfilmeken bevesznek. A hangoshiradókkal ugyanez a helyzet. Kassa valamennyi mozija egy héten keresz­tül ugyanazt a hangoshiradót vetíti, s így a szenvedélyes mozilátogató háromszor-négy­­szer kénytelen ugyanazokat a jeleneteket végignézni. A mozisok ezzel az eljárásukkal saját maguk szoktatják le a közönséget a mozibajárásról. Ma már sokan vannak, akik azért nem néznek meg egy filmet, mert még mindig ugyanaz a híradó ép reklám fut a moziban, amelyet már az előző héten is al­kalma volt egyszer-kétszer végigélvezni. Áldatlan állapotok ezek, amelyeknek egyelőre még csak a közönség vallja kárát, de ha a mozisok kitartanak eddigi módszereik mel­lett, rövidesen tapasztalni fogják mozielőadá­­saikról a közönség egyre nagyobb szám­ban való elmaradását. Érdemes azt is megemlíteni, hogy az Anyaországhoz való visszatérésünk ötödik hónapjában már éppen ideje volna, hogy a szlovák nyelvű jegyek helyett, a magyar kö­zönség pénzéért, magyar nyelvű jegyeket árusítsanak. KASSA SZ. KIR. VÁROS POLGÁRMESTERE 10219.—1939. szám Hirdetmény Kassa sz. kir. város közönsége 1939. évi április hó 15-i érvénnyel bérbeadja a lóvá­sártéren levő ezidő szerint Gedeon Mária által használt italmérő bódét. “ Az ajánlattevők részletes felvilágosítást nyerhetnek a városi gazdasági ügyosztálynál (Kassa, Városháza, Ferenc József­ körút 9., II. emelet 130. ajtószám) a hivatalos órák alatt (reggel 7 órától d. u. 2 óráig), ahol az érdeklődőknek rendelkezésre állanak a bér­let írásbeli feltételei, melynek egy példányát az ajánlattevő aláírásával ellátva ajánlatához csatolni köteles. Az ajánlatokat a város iktatóhivatalában (Városháza, földszint, 61. ajtószám) kísérőle­­véllel, zárt borítékban 1939. évi április hó 11-án délelőtt 1­1 óráig kell beadni. A város fenntartja magának a beérkezett ajánlatok feletti szabad mérlegelés jogát, va­lamennyit elutasíthatja, vagy azok bármelyi­két elfogadhatja. • Kassa, 1939. március 41. TOST s. k. 389 polgármester A cseh csapatok tovább is részt vehetnek a K. H. mérkőzéseken Budapest, március 24. Prém Lóránd dr., az OTT elnöke tárgya­lásokat folytatott Schulenburg gróffal az aktuális középeurópai sportkérdésekről. A tárgyalások egyik leglényegesebb pontja a Középeurópai Kupa küzdelmei jelentettek. Schuienburg gróf kijelentette, hogy a cseh csapatok továbbra is részt vehetnek a KK küzdelmeiben. Csehország ugyanis kultur­­autonómiát kap és ebbe a kulturautonómiába beletartozik a testnevelés irányítása is, így tehát csak a cseheken múlik, részt akarnak-e venni a KK-ban vagy sem. SZEPESHÁZY BERTALAN AZ SzMLSz KELETSZLOVÁKIAI MEGBÍZOTTJA A pozsonyi SzMLSz m­ézőbizottsági ülésén Szepesházy Bertalant, a volt északi kerület eperjesi elnökét bízta meg a keletszlovákiai futballügyek intézésével. Szepesházy leg­főbb feladata, hogy a nehéz helyzetbe hozott eperjesi magyar labdarúgósport érdekeit és értékeit megvédje. Véget kell vetni­­ a futballistákkal űzött uzsorának Régóta kisértő baja a magyar futballnak az a profizmus bevezetése óta fennálló rend­szer, mely teljesen kiszolgáltatja a futballis­tákat a klubok, illetve az azokat megszemé­lyesítő intézők önkényének. Valóságos em­bervásár folyik napjainkban a futballisták bérére. A futballista adás-vétel tárgya lett s a legérdekesebb ebben a modern rabszolga­vásárban, hogy a közönséges üzletté vált futballsportban mindenki jól jár, csak éppen a futballista nem keres rajta semmit. Gyakori eset, hogy a futballista eladásánál a klubok és különösen a diktátori hatalommal rendel­kező futballigazgatók súlyos ezreket keres­nek, ugyanakkor a kiuzsorázott futballista némi zsebpénzzel kénytelen tudomásul venni eladását. A legtöbb futballista a kényszerhelyzetben kötött kedvezőtlen szerződése következtében az esetek túlnyomó részében semmit sem tartalékolhat a maga részére, ezzel szemben a maga és társai tudásával biztosítja egyesü­letének prosperitását. A klub befektetéseket eszközölhet az otthoni mérkőzések jövedel­méből és a külföldi portyák nemes valutájá­ból, a futballigazgatók sarokházakat vásárolnak. A futballista, aki nem tehetett félre semmit magának a rossz napokra, a kiszipolyozott játékos pedig időközben letörik, B.) listára kerül, itt-ott juttatnak neki még valamit — szánalomból. Ha fiatal még — ez a szeren­csésebb eset — áruba bocsátják és — megint keresnek rajta... A kihasznált öreg játékosra ezzel szemben keserves sors vár! A prakti­kus életre nem nevelt, éppen a futball által a gyakorlati pályáktól elvont kiöregedett fut­ballisták élettragédiái ismeretesek: börtönnel vagy revolvergolyóval végződnek. De még élénk emlékezetben lehetnek azok a botrányok is, amelyeknek hősei a futball­­igazgatók. A Szigeti- és Herczog-éra élénken rávilágított a menedzserek dőzsölő, pazar életére, amelyet — mint utóbb kiderült — sok esetben a futballisták igazságtalanul le­vont, megrövidített vagy visszatartott fize­téséből folytattak. Hatósági beavatkozással kellene rendet teremteni a magyar futball dzsungeljében­­­ keresztényi szellemmel kell végre megtölteni a magyar életnek ezt a jelentős terrénumát is. Véget kell vetni annak az erkölcstelen helyzetnek, hogy a magyar futballsport gyü­mölcseit ne az élvezze elsősorban, aki fiatal­ságát, erejét, lelkesedését, soszor egészségét, sőt életét adja érte. Ki kell tölteni a magyar sport kereteit az erkölcsös életfelfogású, igazi sportemberekkel és ki kell zárni onnan a haszonlesőket. Ezt követeli a magyar sport­nak nemcsak belföldi, de külföldi reputációja is. _ W. — 0 A kassai Törekvés SE vasárnap délután 3 órakor barátságos mérkőzést játszik a Szikszói Levente SC ellen. Előtte előmérkő­­zés lesz, olcsó néphelyárak mellett, a Bárcai­­úti sporttelepen.­­ A kassai Törekvés SE vasárnap délelőtt 1210 órai kezdetei tartja 20 éves jubileumi ünnepi közgyűlését az Andrássy-kávéház szuterén helyiségében. 0 Mi lesz vasárnap? Kassán a szikszói le­venték futballcsapata játszik a Törekvés el­len délután 3 órakor a KAC-pályán. Előtte ifj. meccs. Este 6 órakor a városi torna­teremben (Kovács­ u. 43) a KAC birkozóver­­senye a Felvidék bajnokságáért és a Fekete­vándordíjért. — Budapest: Hungária—Ferenc­város, Újpest—Szolnok: Kispest—Elektromos­ Nemzeti—Szürketaxi, Zugló—Szeged: Buda­fok—Phöbus, Salgótarján—Bocskai (?). Ma­gyarország ping-pong bajnoksága. Birkózó­­bajnokság. — Salgótarján: Füleki TC—SSE. — Milánó: Németország—Olaszország. — Berlin: Műkorcsolyázó verseny m­agyarok­­kal. 0 Kilenc játékosa vonult be a Bocskainak úgy, hogy a vasárnapra kitűzött bajnoki meccsének elhalasztását kérte. 0 A németek csak akkor vesznek részt a Horthy-Kupa vizipolómérkőzésen, ha azt Londonban rendezik­­ meg. NANUS BUDAPEST, JÓZSEF­ KÖRÚT 10-12. Fonalak, szőnyeg, függöny, Kézimunkák legismertebb szaküzlete. Gondos postai kiszolgálás. — Kérjen díjmentes prospektust és mintákat. WiWWMMIJMMILHMWIWRUI MPHTH MB— LJ IILÍf JU JU—HI A ssrn tatst la’re s Muráty Lili vendégjátéka. Nagy eseménye az idei szezonnak a magyar színészet egyik büszkeségének, Muráty Lilinek ma este kez­dődő vendégszereplése. A kitűnő színésznő egyik legjobb szerepében a Megsértették a minisztériumot c. énekes vígjátékban lép a kassai közönség elé. Kassán Vágó Artur ren­dezésében, a főszerepekben Faragó Márta, Stephanides Ily, Vágó, Szécsi, Putnoky, Né­­methy, Sándor és Somogyi, felléptével ma este páratlan bérletben, holnap, szombaton, este páros bérletben és vasárnap este bér­letszünetben kerül színre a darab. A Muráty­­esték 20% vendégdíj ráfizetéssel ker­ülnek színre. Bérlet és kedvezményes szelvények a 20% ráfizetéssel érvényesek.. Szombat és vasárnap dolu­­ín félhelyára:? előadás. A szezon két operettjét, játsza, a tár­sulat operettegyüttese szombaton és vasár­nap délután. Szombaton az Ezredes kisas­­­szony, a lengyel-magyar barátságot dicsőítő operett, vasárnap délután a csárdás 100 éves jubiempára írt operett az Ide gyere rózsám van műsoron. Mindkét előadás jegyeit fél­­ árakkal már árusítja a pénztár. . Kedden és szerdán este Kálmán Imre leg­szebb operettjének a Marica grófnőnek rep­­rize szerepel az előadások sorrendjén. Csütörtökön este a Vasgyáros, Ohnet világ­­hírű színművének reprize egy darab béke­beli hangulatot hoz a színpadra. Poloskád cf&ifStoal írt 9!Tüi/ hatóságilag engedélyezett ’l»LK­I«' ciánozó vállalat ä Telefon KASSA, VIZI UCCA 10 ® 34-65 KÖZGAZDASÁG: (—) Románia jóváhagyta a német-román kereskedelmi szerződést, Bukarestből jelen­tik. A minisztertanács csütörtökön egyharma­guan jóváhagyta a ném­et-románi kereske­delmi szerződést. (—) A felvidéki gabonakereskedelem el­számolása a cseh gabonamonopóliummal. A visszacsatolt területeken lévő gabonakeres­kedelemnek elszámolási viszonya nem egy esetben jelentős összegű követelése volt a csehszlovákiai gabonamonopóliummal szem­ben. Ezzel kapcsolatban érdekes esemény történt most. Az illetékes magyar tényezők jóváhagyásával ugyanis a csehszlovák gabo­namonopólium egyes felvidéki bizományo­sainál könyvvizsgálatot végeztetett, így akarják megállapítani a kölcsönös elszámolá­sok állagát. (—) Hány pénzintézet működik a visszacsatolt Ruténföldön? Ruténföld visszacsatolásával bank­­szervezetünk ugyancsak megnövekedett. Már a gazdasági helyzet következtében is nem volt sok önálló pénzintézet ezen a területen. Nagyszőlő­sön két önálló bank dolgozott: az Ugocsai Bank­­egyesület és a Nagyszöllősi Népbank. 1­écsőn mindössze egy pénzintézet van, a Técsői Keres­kedelmi Bank. Nagybereznán az Ungvölgyi Bank dolgozott. A Ruténföldön volt még az Alsóverec­­kei Népbank, amely azonban likvidálás alatt van. Huszton három bankfiók dolgozott csak, még­pedig a Dunabank fiókja, a Slovenska Bansa fiókja, valamint az Ungvári Podkarpatska Bank fiókja. E pénzintézeteken kívül elszórtan még né­hány kisebb helyen bankfiókok dolgoztak. Eze­ken kívül jelentősebb szerepük van e területeken szövetkezeti alakulásoknak, amelyek a helyi igé­nyeket elégíteték ki. A TÉBE már megtette az előkészületeket az új bankokkal való kapcsolat felvételére. (—) Megjavítják a felvidéki tejtermelést. A magyar tejgazdaság évről-évre fejlődik és a nemzeti jövedelemben mind nagyobb ös­­­szeggel szerepel. Ma már a tejértékesítésből származó évenkinti gazdajövedelem eléri a 200—220 millió pengőt. A támogatás nélkül maradt Felvidék­hez viszonyítva látjuk csak igazán azt a komoly munkát, amelyet nálunk a kormányzat, az egyes közületek és gazda­intézmények végeztek az állattenyésztés ja­vítása terén. A tejgazdasági kiállítás éppen ezt a különbséget fogja megfelelő módon a közönség elé állítani, de egyúttal azt a tervet is, hogy a hivatott tényezők miképpen szán­dékoznak pár év alatt a visszacsatolt Felvi­déket hasonlóvá tenni a tejtermelés és érté­kesítés szempontjából az anyaországhoz, en­nek dunántúli részéhez, hiszen az állatte­nyésztésre a visszacsatolt rész több helyen­­ még a Dunántúlnál is alkalmasabb. (B.L)

Next