Felvidéki Ujság, 1940. március (3. évfolyam, 50-72. szám)
1940-03-13 / 60. szám
4 60. szám 1940. március 13. Történelmi napok a Pillvax kávéházban A negyvennyolcas márciusi forradalom napjai Petőfi és köre — Március 15-ike A magyar történelmi események egyik legnevezetesebb emléke fűződik a pesti „Pillvax“ kávéházhoz A negyvennyolcas fiatalság szükségét érezte annak, hogy naponként megbeszélje mindama politikai és irodalmi kérdéseket, melyek a kiválóbb elméket izgatták és kiválasztotta magának találkozási helyül ezt a kávéházat. Petőfi a középpontja az itt folyó életnek és a körülötte csoportosuló fiatal írók, költők és jurátusok alkották a nevezetes társaságot, melynek az 1848. március 15-ike előkészítésében örökké felejthetetlen szerep jutott. * * * Valamennyi kávéház között ennek volt a legnagyobb nevezetessége. Hírhedtsége meg volt azelőtt is jóval, hogy Petőfiék tanyát vertek benne, irodalmi híre azonban csak 1842-ben kezdődik, amikor Lisznyai Kálmán és Dobsa Lajos az első írói asztalt megalakították. Ha fiatal jurátusok Pestre érkeztek, első útjük a Pillvaxba vezetett. A falak" Bezerédy, Deák, br. Eötvös, Fáy, Kos Klauzál, Széchenyi, Wesselényi függtek, de a pincérek németek v" ? kiszolgálás is németül történt rendes látogatói, voltak: Dobsa, Degré, Tompa, Béri , Pálffy, Emődy, Berecz Jókai csatlakozott. ' állandóan hangos v. irodalomról. 1848 suth felirati mely vihar Pillvaxba a refo’A fű esti örizentul Júliának is a élet, de ami Mett, panaszolta, Illvaxban, mint őrijéről azonban Petőfit ,ami. A Pillvax ugyanaz szónokoknak a fórum vagy a diéta. Első Pesten léte alkalugy megkedvelte,* hogy mikor kinek 1843 julius 21-én ir, a választ abba kéri cimeztetni. 1847 februára pedig Aranynak is hasonlóképen: „La^som Hatvani utca..., azonban ha írsz, mégis inkább a Pillvax kávéházba címezd; ott könnyebben hozzájutok, minthogy itthon nagy néha szoktam lenni.“ * * * Mikor a Pillvax-társaság és az Ellenzéki Kör tagjai a pozsonyi országgyűlés tétova magatartását tapasztalták, elhatározták, hogy a párisi reformbankettek mintájára, lakomával egybekötött népgyülést szerveznek Rákoson, a nemzet kívánságait pontokba foglalják és így kényszerítik majd az országgyűlést a szabadságjogok kivívására. Az Ellenzéki Kör Irányi Dánielt bízta meg, hogy Kossuthal való személyes megbeszélés alapján állapítsák meg a további teendőket. Irányi Pozsonyba utazott és kifejtette Kossuth előtt a pesti ifjúság elégedetlenségét az ellenzék erélytelen magatartása miatt. Kossuth meghallgatta Irányit és így válaszolt: „Mint Önök, én sem vagyok megelégedve a dolgok lassú folyásával. Legutóbb az ellenzék tagjait egybehívtam. Ajánlatot tettem nekik, mely egy kicsit túlment a parlamenti szokásokon. Csak hét vagy nyolc merte segítségét megígérni.“ Iványi erre megkérdezte, vajjon nem volna-e célszerű, ha a reformok életbeléptetésére az országban nagyszabású mozgalmat kezdenének, mire Kossuth helyeslőig bólintott: „Bizony, ez nagyon üdvös volna. Próbálják meg, hátha ezáltal nyomást gyakorolhatnának a csökönyös mágnásokra.“ Irányi Pestre visszatérve, a beszélgetés értelmében referált az ifjúság vezetőinek és indítványozta egy nemzeti kérvény (petíció) szerkesztését. Március 12-én este Irányi, Petőfi, Jókai, Vasvári és Bulyovszky megszövegezték a 12 pontot. Éjjel ért végett a bizottság munkája. Március 14-én délután 2 órakor megtartották végre a tervezett népgyűlést az Ellenzéki Körben. Az elnöki emelvényen Klauzál, Nyáry Pál, Fényes, Irányi, Petőfi, Jókai, Egressi, Vasvári, Oroszhegyi, Vahot, Vörösmarty, Garay, Percei foglaltak helyet. Irányi volt a vezérszónok. Vázolta a politikai helyzetet és a főváros közönségének hangulatára utalt, mely immár odáig emelkedett, hogy a Kör elodázhatatlannak tartja a nemzet kívánságait magába foglaló petíció előterjesztését elfogadás végett az országgyűléshez felterjeszteni. Felolvasta a petíciót a tizenkét ponttal, melyet rinalgó éljenzés között elfogadtak. Az ifjúság vezetői a Kör gyűlése után összegyűltek a Pillvaxban, hogy megbeszéljék a további teendőket. Este felé a nagy lármát félbeszakította egy Koplánszky nevű fiatalember hangja: „Uraim! Most jöttem hajóval Pozsonyból. A pozsonyi ifiú r küldöttje vagyok. Nagy hirt hozok. F' tegnap kiütött a forradalom, megbukott. A nép barrikádok , fegyverkezik.“ Pár percre csend állott be, de azután szerű zugás a jurátusok nagyszerűségének hat' kit, ekkor Petőfi halekedjünk, uraim’ polgártársak!“ „Petőfi S' mellén öt egyszer' melé' öté az gyűlt .ebbentő eben, mint március 15-ikiindent elvégeztek, aratva, tudatja, hogy amivel hatást fog el, hogy mutassa, de nem Ferenc jurátus véletlenül jltemény első sorát, mely igy a magyar, most vagy soha! , talpra kell állítani a magyart, csak rajta“ — szól közbe a jurátus, kinek .olagos tanácsára megváltoztatta Petőfi az első sort és igy született meg a Talpra magyar kezdéssel a Nemzeti Dal első sora. * * * Másnap, március 15-én reggel az ifjúság vezetői az előre megbeszélt terv szerint összegyűltek a Pillvaxban. Esős idő volt. De a vezérek pontosan megjelentek a kávéházban, ünnepe volt ez a nap a Pillvaxnak. Az utca mindinkább élénkült és az emberek csoportokba verődve a Pillvax felé húzódtak, kíváncsian várták az eseményeket. Reggel nyolc óra tájban tele volt a kávéház. Mindenki beszélt, vitatkozott és ebben az általános zajban alig lehetett a távolabb álló vezérek eszmecseréit hallani. A lárma azonnal megszűnt, amit Jókait megpillantották, aki egy asztalra állva, rövid és lelkes beszéd kíséretében bemutatta a tizenkét pontot. — Testvéreim! — kezdte Jókai. — A pillanat, melyet élünk, komolyabb teendőkre szólít bennünket. Európa minden népe halad és boldogul, haladnunk és boldogulnunk kell nekünk is. Legyen béke, szabadság, egyetértés. Követeljük jogainkat, melyeket tőlünk elvontak és kívánjuk, hogy legyenek azok közösek mindenkivel. Ezután felolvasta a tizenkét pontot és beszédét így fejezte be: És ezen jogokat követelni tartozik a nemzet, bizva önerejében és az igaz ügy istenében. Petőfi következett, de várnia kellett, míg az éljenzés lecsilapodik. Asztalra emelték. Elszavalta a Talpra magyart. Harangok zúgásánál, trombiták harsonázásainál erősebb szava volt e költeménynek. Napok alatt szét vitte az ország minden zugába a tavaszi szél. Az utolsó strófák elhangzása után valóságos tombolás tört ki a kávéházban. Az eskü szavai leírhatatlan hatást tettek a kedélyekre s az ifjúság Petőfit vállára emelte és folytonos éljenzések között körülhordozta a kávéházban. Vasvári kiadta a jelszót: „Menjünk az egyetemre, menjünk a nyomdába!“ Petőfi ugyanis kijelentette, hogy ki kell nyomatni a tizenkét pontot. Egy hang a tömegből figyelmeztette: „Előbb Budára kell vinni a cenzorhoz!“ Petőfi visszakiáltotta: „Cenzorhoz nem megyünk. Nem ismerjük el többé. Fel a nyomdába!“ A Kossuth Lajos utcában állott Länderer és Heckenast nyomdája. A heves eső újra megeredt és egész után verte a tömeget, amely a nyomda előtt megállt és várta a fejleményeket. Petőfi, Vasvári, Irányi a nyomdába mentek és Petőfi az ott lévő Landererhez e szavakkal fordult: „Azért jöttünk, hogy a két kéziratot kinyomtassuk.“ — Landerer átvette a kéziratokat és miután nem találta rajta a cenzor engedélyét, visszaadta: „Lehetetlen, uraim, — mondta. — Nincs rajta a cenzor engedélye.“ — A visszautasítás azonban puszta formalitásból történt, mert nyomban odasúgta Irányinak: „Foglaljanak le egy sajtógépet.“ — Mire Irányi jelképesen a legnagyobb gépet ezekkel a szavakkal lefoglalta: „E sajtót a nép nevében ezennel lefoglaljuk és követeljük a kéziratok kinyomtatását.“ — „Az erőszaknak nem állhatok ellent“ — volt Länderer válasza és a következő pillanatban a darabokra vágott kéziratot tíz munkás, tíz lelkesült ember szedni kezdte, hogy a szabad sajtó első termékét a népnek bemutathassák. Irányi rohant az első pél___„ XXX/Í.” és felmutatta a tizenkét pontot. — „Március 15-ike délelőtt féltizenkettő, — mondotta — nagy időszak a magyarok történetében. Íme! Itt van a sajtószabadságnak első példánya, a nép hatalmának első műve. Akármi szabadsága fog is lenni a magyarnak, azon dicsőség mindig megmarad, hogy a legnevezetesebbet: a sajtószabadságot magunk vívtuk ki!“ — Alig fejezte be Irányi beszédét, megjelent a nyomda ajtajában Petőfi s ő is magasan lobogtatta a felszabadított sajtó legújabb termékét: a Nemzeti Dalt. A néptömeg hallani kivána a verset s nem törődve esővel, csípős széllel és a szorongással, lebocsátott ernyők mellett, krigyult arccal várta Petőfi szavalatát. Az első strófa után nem birt uralkodni magán s esküre emelt kezekkel mondta után költővel: A magyarok Istenére Esküszünk, Vüszünk, hogy rabok tovább leszünk! .A harangszó ünnepélyes zúgásába vet ek el az eskü szavai. A program na, óbbik része ekkor már be volt fejezve. Minthogy a nyomda munkásai ebédre mentek, a példányok kiosztására csak délután kerülhetett a sor, amit a Nemzeti Múzeum kertjében hajtottak végre. Délután óriási néptömeg jelent meg, a gyűlést Vasvári nyitotta meg és a tömeg a Talpra magyart kívánta hallani és Petőfit látni. A közóhaj elől nem lehetett kitérni. Petőfi a múzeum baloldali lépcsőfalának ama kiálló részén, mely a Sándor utca felé néz és emléktáblával van megjelölve, rendkívüli hatás mellett felszavalta a Nemzeti Dalt. * * * Az eseményeknek, mozgalmaknak és terveknek nem volt olyan mozzanata, melynek gyökerei ne a Pillvaxból vezettek vagy nem onnan indultak volna ki. Ez a történelmi nevezetességű kávéház volt a parlament helyett parlamentje az ifjúságnak. Az abszolutizmus kezdetével azután váratlanul megszűnt a Pillvax nevezetessége is. Rendőri felügyelet alá került és indexre tették. A kiegyezés megkötésével a Pillvaxnak nem volt többé aktív szerepe. Sem a politikában, sem az irodalomban. A magyar szív kegyelete nyilatkozott meg 1900-ban, amikor a kávéházi ajtó fölé emléktáblát illesztettek a következő felírással: „Ez a kávéház volt 1848-ban a Szabadság Csarnok. — Itt gyűltek össze a szabadságért lelkesülő ifjak. — Itt szavalta Petőfi Sándor először a Nemzeti Dalt: Talpra magyar, ki a Haza. ‘ Gerenday Géza. 13.209 adag ebéd Beszédes számok a Kassán folyó szociális munkáról Kassán a hatósági munkaközvetítő és a szegénygondozó csendben,, de annál nagyobb eredménnyel végzi munkáját. Erről a munkáról mindennél többet mondanak azok a számok, melyek havonként a polgármesteri jelentésbe kerülnek, hogy a közigazgatási bizottság és a törvényhatósági bizottság tagjai megfelelő képet kapjanak a szociális viszonyokról. A legutóbbi jelentés arról számol be, hogy a hatósági munkaközvetítő február végén 940 férfi, 112 női, összesen 1052 munkakeresőt tartott nyilvántartásban. A munkakeresők száma egy hónap alatt 143-al emelkedett. Munkához 77 munkakeresőt juttattak, míg a szegénygondozó 604 ínségest állított szükségmunkába. A szegénygondozó 539 munképtelen Ínséges családfőről (754 lélek), 1244 munkaképes Ínségesről (4808 lélek) és 869 csökkent munkaképességű egyénről vagy női családfenntartóról (2432 lélek) vezetett nyilvántartást. Az összes nyilvántartott ínséges családok száma 2652, az eltartott családtagokkal együtt 7997 lélek. Egy hónap alatt a nyilvántartott ínségesek száma 26 családdal emelkedett. A városi népkonyhán egy hónap alatt 13 ezer 209 adag ebédet osztottak ki. Ugyanezen idő alatt egyenként 1362 darab, 2.26] pengő értékű élelmiszerutalványt küldtek szét az ínségeseknek. Orvosi vizsgálatra 130 jelentkezőt utaltak. A Magyar Norma javára a spenitnichi kimutatás elkést a város pén nővér a mai tanulmányok ellenére bei gondozásba-! konyhakerti, sz Kassai Magtermelő és Magkereskedelmi Társ., Honvédek ttja (Pesti út) 9. szám. j Miért nem támadják a németek Londonit Wedgwood ezredes érdekes helyzetképet ad az angol főváros tömeghangulatáról Wedgwood ezredes érdekes cikket irt a „Daily Express“-ben. — A háború kitörése előtt egy nappal — írja — pánikszerűen terjedt el a hír Londonban, hogy az első német légitámadásnál az angol főváros kétszázezer halottra és sebesültre számíthat. Megindult a kiürítés. Szeptember elsején minden képviselő bizalmas értesítést kapott, hogy a parlamentet is átköltöztetik egy később megállapítandó helyre. Mindent elintéztek. Még csak meg sem kérdezték a parlament tagjait, hogy mit szólnak ehhez. Én azonnal megtagadtam az engedelmességet. Pártom vezérének is bejelentettem, hogy nem megyek el Londonból, mert ez csak tömeghisztéria: Hitlernek esze ágában sincs Londont bombázni. A képviselők egymásután tagadták meg, hogy vidékre menjenek parlamentesdit játszani. Valamennyien azt hangoztattuk, hogy nem segítünk növelni a pánikot. — A háború első hete kapkodással és rémülettel telt el. Véleményem szerint a légügyi minisztérium ezen a héten intézkedéseivel többet használt a németeknek, mint az angoloknak. — Azoknak, akik Blitzkrieget hirdettek, azt válaszoltam, hogy a háború legalább három esztendeig tarthat. — Amikor néhány pesszimista képviselő azt állította, hogy bombázni fogják Londont, én bármilyen magas összegű fogadást ajánlottam fel ennek az ellenkezőjére. Pontosan elmondom, mire alapítottam vélekedésemet. 1. Légügyi szempontból London a világ legvédettebb városa. 2. Páris közelebb van Németországhoz. 3. Az angol közvéleményt rettenetesen felbőszítené egy polgári lakosság ellen folytatott háború. 4. A németek takarékoskodni akarnak a benzinnel komolyabb csatákra. 5. Az angol repülőgépeknek könnyebb a helyzete a csatában, mert nem nyolcszáz mérföldet kell repülniük, hanem csak száz mérföldet. 6. A bombavetőgépeknek kissé messze fekszik London. 7. A légvédelmi ballonok már a háború első napján készen álltak. 8. Hitler nem kockáztathatja meg, hogy az angol és francia légi flotta válaszképpen Berlint is bombázza. — Annyire biztos voltam abban, hogy légitámadás nem lesz London ellen, hogy még gázálarcot sem vásároltam magamnak. — Szívesebben fogadok arra, hogy ismét eltelik hat hónap, amíg német repülők bombázzák Londont, bár attól tartok, hogy az angol légügyi minisztérium kénytelen lesz egyes németországi katonai bázisokat bombázni és ezért aztán válaszképpen a német repülők megtámadják az angol fővárost. — Akiknél a szükséges testmozgás hiányzik és ezért szokványos székrekedés, megzavart gyomoremésztés és teljes étvágytalanság esete áll fenn, igyanak reggelenként felkeléskor egy-egy kis pohár természetes „Ferenc József“ keserűvizet, mert ez egy régóta bevált háziszer, amely lényegesen hozzájárulhat ezen rendellenességek megszüntetéséhez. Kérdezze meg orvosát