Felvidéki Ujság, 1940. április (3. évfolyam, 73-98. szám)
1940-04-01 / 73. szám
SÁSSÁ, 1940 április 1. Hétfő Ára 10 fillér III. évfolyam, 78. szám Főmunkaíárs: Dr. PAJOR MIKLÓS POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. BÁRCZAY JÁNOS *2720465234* IdöMsfás s A meteorológiai intézet jelentése szerint mérsékelt szél, a nyugati és az északi megyékben felhősödés, néhány helyen eső várható. Az éjszakai fagy gyengül, a nappali hőmérséklet alig változik. A mi politikánk nyitott könyv: a „pillanatnyi” békét fenntartjuk A Rómából hazatért minisztereinek nyilatkozata olaszországi tárgyalásairól ás a magyar külpolitikáról Budapest, április 1. (MTI) Teleki Pál miniszterelnök vasárnap este majdnem két hetes olaszországi útjáról visszaérkezett Budapestre. A miniszterelnök fogadta a Magyar Távirati Iroda munkatársát és olaszországi útjáról a következőket mondotta: “ Amidőn elutaztam, azt mondottam, hogy utazásom magánjellegű, mert nem különös okból mentem Olaszországba és nem volt sajátos, előre meghatározott célja utazásomnak. Azért utaztam húsvétkor, mert ilyenkor, vehetem ki legkönnyebben szabadságomat. Azt mondottam, hogy Mussolinival és Ciano gróffal is beszélni fogok és ez természetes, mert az lett volna a természetellenes, ha olaszországi tartózkodásom alatt nem beszéltem volna velük. Hogy politikáról beszéltem velük, az magától értetődik, hogy hosszúak voltak a beszélgetések, ez azt jelenti, hogy sokféléről beszélgettünk. Rendkívül értékesek voltak ezek a megbeszélések, különösen ránk nézve, mert sok fontos felvilágosítást kaptam és megerősödött felfogásom a jelenlegi helyzetről. Azt tartom, hogy sokkal gyakrabban kellene így a vezető államférfiaknak találkozniok. — Az olasz-magyar barátság nem lépett semmiféle új fejezetbe, mint azt az egyes lapok írták, mert e barátság természetes adottságokon épült fel. A mi barátságunk feleslegessé tesz minden megállapodást. A nemzetek és vezetői igazi barátságán és egyetértésén felépülő kapcsolatok sokkal erősebbek, mint a formai kapcsolatok nehézkessége és lekötöttsége. A magyar és az olasz nép megérti egymást, hagyományainak ,tisztelete és lelki alkatának hasonlósága révén is. A hagyományok soha fel nem adása jellemzi mindkét népet. Az ilyen népek gondolkodásának, felfogásának lényege soha nem változik és nem változnak leglényegesebb problémáik sem. Ugyanazok maradnak a mi problémáink, ugyanaz marad felfogásunk és nem változik olasz barátságunk sem. A mi politikánk és célunk nyitott könyv és ezen nem változtatunk Évek óta hangsúlyozzuk, hogy célunkat, hacsak lehet, békés úton kívánjuk elérni és ugyanúgy megmondottuk mindig, hogy Európa egyetemleges érdekét szem előtt tartjuk, mert ha egy nép ebbe az európai életközösségbe lépett, saját és Európa érdekében is az egyetemes érdekeket kell, hogy szolgálja.. Mi így fogjuk fel a dunai térben lévő helyzetünket is.. Lehetünk erősek, vagy gyengék a különféle korszakokban, lelkileg mindig elég erőseknek éreztük magunkat ahoz, hogy a Duna medencében magasabb hivatást töltsünk be. A békét kívánjuk szolgálni és itt két dolgot kell szem előtt tartanunk: a pillanatnyi békét és azt a békét, amelynek a nagy európai kibékülés után kell létrejönnie. A pillanatnyi békét fenntartjuk, mert sok okból káros volna az európai konfliktust kiterjeszteni. A délkelet európai béke fenntartása az európai országok közös érdeke. A végleges béke tekintetében minden, az európai nemzetközösségben hivatást érző nemzetnek olyan békére kell törekednie, amely megszünteti az igazságtalanságokat és lehetővé teszi az európai népnek fenntartás nélküli békés együttélését. Az egyezményeket nem pillanatnyi értékükben, de oly szempontokból kell megítélni, amelyek az állandó békét szolgálják. Aki részt akar ebben a munkában venni, kell hogy el legyen telve bizonyos hivatástudattal és kötelességérzettel. A mi hivatástudatunk magában foglalja nemzetünk megerősítésének kötelezettségét, hogy hivatásunkat teljesíthessük Európa e részében és hivatástudatunk magában foglalja európai kötelezettségünket is az ezredéves Szent Istváni gondolat értelmében és magában foglalja változatlanul hivő kereszténységünket és ezért minden magyar embernek élmény, ha Rómába mehet és ha a pápa Őszentsége előtt megjelenhet. Mély meghatottsággal tölt el a Szentatya irántunk érzett szeretete és hazánk minden fontos kérdése iránt való élénk érdeklődése. Nagy szó ez egy kis ország számára a mai idők nagy problémái és gondjai között. A Szentatya látogatásomkor áldását adta hazánkra és minden fiúra. K*Rta Ugatáson a kormányzónál Teleki Pál gróf miniszterelnök ma délelőtt fél 11 órakor kihallgatáson jelent meg a koriányzónál. A miniszterelnök jelentést tesz a kormányzónak olaszországi útjáról Fenn a gáton Emberemlékezet óta nem volt oly kegyetlen, kínzó tél, mint amelynek mérhetetlen tömegű hava és jege most olvad a talpunk alá, elöntve földjeinket, elmosva házaink alapzatát s létrehozva e nehéz magyar életben az amúgy is problémákkal és súlyos gondokkal küzdő magyarság számára az erőfeszítéseknek olyan fokát, amilyenekkel magyar generáció még alig viaskodott. Miközben egy szörnyű háború minden veszedelme itt lihegi körülöttünk a megpróbáltatások leheletét s ebben az áporodott világkonszernációban szükségrendeletekkel emelünk gátat a magyar élet biztosítása felé. reánk ront az áradat a folyók medréből s iszapos posványával elönti a múlt esztendei magyar munka sok-sok vetését. Ugye rá kell döbbennünk a tényre: ember legyen ám most a magyar gáton. Bármily nagy a csapás s a veszedelem áradata nem szűnik meg zúdulni felénk, az igazság az, hogy olyan katasztrófával, amelynek pusztulásából nem volna tavaszi rügyfakadás, nem kell számolnunk. A minden bajért a kormányt felelőssé tevő könnyű vádaskodás hangját, hála Istennek, még eddig nem hallottuk. De nem is hallhattuk és ne is halljuk, mert ugyan ki volna felelőssé tehető azért, hogy a mai magyar életben soha még be nem következett elemi csapás tökéletes elhárítására nem voltunk felkészülve. A normális időkhöz mért védelmi eszközök, a gátépítések, és a szivattyútelepek, a víz szabályozása és normális levezetése most elégtelennek bizonyult. Úgy zúdult ránk ez az árvízveszedelem, mint nagy földterületeket megmozgató rengés, amelynek elindulási pontját és bekövetkezhető méreteit a gyarló agy kimérni nem tudja. Mégis, e megpróbáltatásos nehéz időkben megnyugvást ad számunkra az a körülmény, hogy a kormány és a hatóságok, a hadsereg és az igénybe vehető minden erő biztosítja számunkra az elérhető legmesszebbmenő védelmet. Nem úszunk az árral, hanem ha kell, eleven testünkkel fekszünk elébe annak, hogy a rombolásnak gátat vessünk. El kell ismernünk, hogy a hatóságok a helyzet magaslatán állnak s amit emberileg tenni lehet, azt mind megteszik. Az árvízveszedelem és az árvizek okozta károk elhárítása céljából rendkívüli intézkedésekre volt szükség. A belügyminiszter elnökletével rendkívüli minisztertanácson tágyalták le a kormány tagjai ezeket a ránkszakadt súlyos problémákat s az egész ország megnyugvásával találkozott az a megoldási mód, hogy országos kormánybiztost neveztek ki az árvízveszedelem elhárítása céljaira s a kormánybiztos személyét a rendkívül agilis, fáradhatatlan, a legnehezebb munkától sem visszarettenő fiatal belügyi államtitkárra, Bonczos Miklósra ruházták. Az árvízvédelmi országos kormánybiztos teljes hatalommal bír az intézkedések megtétele céljából. Legfőbb feladata lesz a belvizek levezetéséről való gondoskodás, a romok eltakarítása felőli intézkedés, de gondoskodnia kell az árvíz sújtotta lakosság megsegítéséről is. Az egyes miniszteri tárcák kebelén belül is nagy feladatok várnak megoldásra, az árvízveszedelemmel kapcsolatban. A földművelésügyi minisztérium legsürgősebb teendője lesz a vízmentesítés és a tavaszi nagyszabású vetőmagakció. De neki kell gondoskodnia a mezőgazdasági munkásság megsegítéséről is. A kereskedelemügyi minisztérium feladata körébe tartozik az utak, hidak és vasúti pályák helyreállítása, viszont a belügyminisztérium országos viszonylatban meg a szükséges munkálatokat szervezi És az adott határokon belül ki fogja nyitni a pénzügyminisztérium is az állam kincstárát, hogy pénzügyi támogatást nyújtson, a honvédelmi minisztérium pedig gondoskodik a munkálatokhoz szükséges karhatalom biztosításáról, az árvízmentesitő munkákhoz a munkaszolgálatos zászlósaljak rendelkezésre bocsátásával. Folyóink medrében és árterületein hömpölyög a mérhetetlen tömegű viz s vannak még nagy folyóink, amelyeken nem pattantak meg még a jégpáncélok. A Kárpátok hegygerincein méteres hó várja az olvadást s igy el lehetünk készülve arra, hogy a viz nem szűnik meg egyegy hullám eltakarodásával. Éppen ezért csak helyeselem lehet, hogy a kormány idejekorán felállította az Árvédelem Országos Kormánybiztosságát s Bonczos Miklós államtitkárt olyan hatalommal ruházta fel, amellyel az emberi teljesítőképességnek határain belül mindent meg lehet tenni, hogy mentsük, ami menthető. Mindenesetre nehéz esztendő tavasza felé haladunk. Ha a naptári dátumokhoz alkalmazkodna a természet, akkor máris üdvözölnünk kellene az uj élet rügyfakadását, de nem igy van. Gond, bánat és megpróbáltatás szorongó érzése üli meg a lelkünket s amikor már azt hittük, hogy átvészeltük a magyar élet egyik legnehezebb telét, újabb gondok és bajok áradata szakadt ránk. Sok kis magyar községben s vizparti városkában húzták meg mostanában az árvizet jelző harangokat. Nem akarjuk mi is féleverni a mi harangjainkat és az amúgy is elcsigázott lelkek rémületét fokozni nem áll szándékunkban. Annál kevébé tesszük ezt, mert minden tény azt igazolja, hogy urai vagyunk még és urai is leszünk az árvízveszedelem hullámainak. Mégis figyelmeztető szóval kell a közvéleményhez fordulnunk s meg kell mondanunk, hogy a magyar élet mai nagy problémái között a múlt ősszel még nem vettük számításba azt, hogy egy példátlanul kegyetlen telet és ezt követően, ily pusztító árvizet kell átvészelnünk. Mérje tehát mindenki a maga és a társadalmi osztályok, de az egész ország igényét is ezekhez az eseményekhez. Ne kívánjon ma senki lehetetlent a köztől s különösen a pártpolitika ne férkőzzön kicsinyes célok érdekében olyan lelkekhez, amelyek amúgy is keresztül mentek egy példátlanul álló meggyötörtetésen. Kétségen kívül áll, hogy elmúlnak fejünk felől ezek a nehéz idők is. S ha ezt megérjük, amiben nincs okunk kételkedni, akkor sor kerülhet sok olyan problémára, amelyekkel nem foglalkozhat az az árvízi hajós, aki összedőlt házakból dermedt tagú embereket vesz ladikjába, hogy mentse legalább azt, ami a legnagyobb értékű: az emberi életet, egyetemességével így vagyunk a nemzet is. Amikor Európa szerte élet-halál harcra felsorakozott nemzeteket látunk egymással szembeállítva, a magyar nemzetnek legfőbb feladat csak az lehet, hogy mentse azt, ami számára a legértékesebb: a nemzet életét. Ezért pedig mindannyian ott állunk a cáton* Vitéz Jaross Andor hétfő délután lemond Szilassy Béla kormánybiztos lesz? Budapest, április 1. Hétfő délután vitéz Jaross Andor tárcanélküli miniszter benyújtja lemondását. Miután a felvidéki minisztérium munkája március végével befejeződött, normális következményként vitéz Jaross Andor befejezettnek érzi küldetését. A tárcanélküli miniszter már szombaton nyilvánosságra hozta lemondó szándékát, de természetesen lemondására Teleki Pál gróf miniszterelnök távolléte miatt csak ma kerülhetett sor. Vitéz Jaross Andorral együtt — hír szerint — bejelenti lemondását Szilassy Béla államtitkár is. Szilassy Béla lemondása után állítólag kormánybiztosi megbizatást kap és a miniszterelnökségen tovább fogja intézni a felvidéki birtokpolitikai ügyek irányítását. MM0 Romániának választania kell Magyarország jOindulatú ajánlata és a Szovjet fenyegetése között — írja az olasz sajtó Róma, április 1. (MTI) Az olasz lapok csak most fűznek kommentárt Molotov szovjet külügyi népbiztos beszédéhez. A Stampa azt írja, hogy Szovjetoroszország magatartása Molotov beszéde után is ismeretlen marad, nem látszik azonban valószínűnek, hogy a Szovjet akár a Balti tengeren, akár az Északi vagy Fekete tengeren újabb katonai vállalkozásba bocsátkoznék. Molotov Besszarábiára vonatkozó kijelentései semmi irányban nem kötik le a szovjet