Felvidéki Ujság, 1940. május (3. évfolyam, 99-122. szám)
1940-05-30 / 121. szám
\ 1940. május 30. — 121. szám AUTO-ELEKTRO-LACKNER Traktor, autó, motorkerékpárvilágítás és berendezés. Irányjelzők, BQSCH-gyertyák, akkumulátorok javítása, töltése és raktári eladása. Delejezések: Bocskai-folrút 16. Tel.: 34-07 Angolok vízum nélkül utazhatnak el Olaszországból Róma, május 30. (Reuter) Bár kedden elrendelték, hogy a külföldi állampolgároknak kiutazási láttamozást kell kérniök, mielőtt Olaszország területét elhagyják, szerdán megengedték az angoloknak, hogy kiutazási láttamozás nélkül is elhagyhassák az országot. Jégverés ellen biztosítsa verését! A kassai mozgószínházak műsora Capitol Csütörtökön utoljára! Kertész Mihály világsikert aratott nagyfilmje: Az ördöngös fruska. Főszereplők: Lola Lane, Priscillla Lane, Rosemary Lane és John Garfield. — Péntektől — az amerikai filmgyártás páratlan sikerű alkotása: Örökké. A szerelem fenkölt himnusza. Ez a film magában foglalja mindazt, amit a nagyszerű ízlés, páratlan finomság, rendezői és színészi erő megalkotott. Soha még nem közelítettek ilyen tudatos, ilyen felséges művészettel az emberi szívhez. Az emberi becsület, nagyravágyás, anyagiasság és a mindennél erősebb szerelem megrendítően drámai párviadala. Főszereplők: Merle Oberon, Laurence Olivier és David Niven. Előadások: 545, 547, */*9, vasár- és ünnepnap délután 543 órakor is. Tivoli Csütörtökön utoljára — az európai filmgyártás kimagasló eseménye: Vörös orchideák, Főszereplők: Olga Csehova, Camilla Horn és Albrecht Schönhals. Mérsékelt helyárak! Péntektől — a magyar filmgyártás legsikerültebb vígjátéka! Nóti Károly ragyogóan szellemes slágere: Maga lesz a férjem. Egy életrevaló kis pesti lány és a gazdag amerikai fiatalember szerelmének vidám története. Főszereplők: Ágai Irén, Jávor Pál, Kiss Manyi, Kabos Gyula, Vizváry Mariska és Csortos Gyula. Mérsékelt helyárak! Előadások: V45 147, ?49, vasár- és ünnepnap délután 2 órakor is. Central Csütörtökön utoljára — 1940 legérdekesebb nagyfilmje! Benjamino Gigli, a világ legelső tenoristájának slágere: Verdi. Főszereplők: Benjamino Gigli, Maria Cebotari és Gaby Morlay. — Péntektől — a francia filmgyártás nagy diadala! Fernandes, a francia színjátszás koronázatlan királyának páratlan sikerű alkotása: A potyautas. Egy 30 millió frankos örökséget csak akkor kap meg a boldog örökös, ha 100 nap alatt bejárja a világot 5 souval a zsebében. Ez a 100 napos utazás pereg le a néző előtt ezer bonyodalom és groteszk helyzeten át. Egészen újszerű, rendkívül szórakoztató, egészen különleges nagyfilm. Fernandes partnerei: Josette Day, Jean Dax és Marcel Vallée. Előadások: 545, 547, 549, vasár- és ünnepnap délután 143 órakor is. Tatra A magyar filmgyártás legnagyobb sikere Zilahy Lajos világsikert aratott regényének örökszép film változata: A két fogoly. Az örökszép regény halhatatlan alakjainak: Dr. Takács Péter és Almády Miette szerelmének ragyogóan megjátszott filmtörténete. Főszereplők: Bajor Gizi, Jávor Pál, Ágai Irén, Csortos Gyula és Rajnai Gábor. Mérsékelt helyárak! Jön — Bíró Lajos világhírű regényének ragyogó filmváltozata: Hotel Imperial. Főszereplők: Isa Miranda és Ray Milland. Mérsékelt helyárak! Előadások: 545, 547, 549, vasár- és ünnepnap délután V*3 óraikor is. Csomag szállítási díját a posta 150 km-nél távolabbi helyekre (Érsekújvár, Esztergom, Budapest, Cegléd, Mezőtúr, Békéscsaba) lényegesen csökkentette. 10 kg.-os csomag díja 60 fillérrel, 15 kg.-osé 1 pengővel, 20 kg.-osné 1.20 pengővel csökkent. Felvidéki Ujság 7 Reynaud már a német támadástól A francia miniszterelnök drámai figyelmeztetése három év előtt Páris, május. A politikusok könyvei nem mindig érdekesek, mert nem mindig őszinték. Célszerű könyvek. Ha a politikus nincsen hatalmon, akkor is, ha hatalmon van, akkor is. Összegyűjtött beszédek gyűjteményei rendszerint, dokumentumok és igazolások s az ember nehezen szánja rá magát olvasásukra. Paul Reynaud könyvei kivételek a szabály alól. Több könyve jelent meg a legutóbbi napokban. Ez a cikk nem ezekkel a könyvekkel foglalkozik. A könyv, amelyről írni akarok, még 1937- ben jelent meg és ezt a címet viseli: „Le Probleme militaire francais“. Mikor megjelent, Ausztriában Schuschnigg volt kormányon. Csehszlovákiában Benes, Lengyelország úton volt afelé, hogy nagyhatalomnak ismerjék és a skandináv államok békéje nemcsak az elmúlt, hanem az eljövendő száz esztendőre is biztosítottnak látszott. A földrész még előtte volt a nagy rengéseknek. Mit irt ebben az időben a jelenlegi francia miniszterelnök, akit a háború vitelének erőteljesebbé tétele végett hívott kormányra a közvélemény — ez a kérdés izgat, mikor fölütöm a könyvet, mely érzésem szerint szinte jobban világítja meg a jelenlegi miniszterelnök gondolkodásmódját és éleslátásának mértékét, mint jelenlegi megnyilatkozásai. A könyv azzal, a franciának nem mindig rokonszenves, de kétségtelenül igen valóságos ténynek a kimondásával kezdődik, hogy „A mai Európa törvénye az erő.“ Ennek az erőnek ebben az esztendőben még csak a készülődéseit látni. A német erő még nem látható idegen városokban. De a Führer már mondja: „Három esztendő óta a német nép éjjel-nappal kovácsolja a fegyvereit“. Reynaud 1937-ben nem áltatta magát illúzióval, a könyv önvádakkal kezdődik: „A kisantant nyugtalankodik és kételkedik Franciaország segítségének értékében“. 1934-ben csak 100 milliárd frankot költött Európa fegyverkezésre, 1937-ben már 240 milliárdot. A növekedés három év alatt 140 százalék. A világ fegyverkezik, még a legbékésebb államok is. „Hollandia katonai alkotásokhoz fogott, „Svédország fegyverkezik, mivelhogy tudja, hogy vasérceire szüksége lehet Németországnak“. Mindezek azonban igen kicsiny jelenségek még az eljövendőkhöz képest. De Reynaud igen tömören és erélyesen reagál rájuk: „Végre talán a francia nép is megérti, hogy nagysága, történelmi szerepe, presztízse és maga az élete is kockán forog — s elhatározza magát arra, hogy arccal forduljon a veszélynek“. „A háború lehetősége igen nagy“ — írja 1937-ben és a háború valószínűségét több gazdasági és egyéb okkal jelzi. Ebben a három év előtt megjelent könyvben már biztosra veszi a háborút és könyörtelen szavakkal ostorozza az elmúlt hadviselés módjait. „A történelem lesz a (múlt) háború előtti idők államférfiaival szemben, akik nem követelték a körülményeknek megfelelő hadianyag előteremtését és azokkal szemben, akik merész támadásokat indíttattak, anélkül, hogy a támadásokhoz meg lett volna a megfelelő anyag“. Figyelmeztet: ez az oka, hogy a tizennégyes háború minden esztendejében nagyobbak voltak a francia veszteségek, mint a németek veszteségei. . A világháborús hadvezetés nagy hibájának tartja, hogy az ellenfelet már csak nagy sikerek után tudták megállítani s ez példátlan veszteséget okozott emberben és időben. Ezekben az 1937-es Reynaud, akit 1940-ben a háború „erőteljesebb vezetésére“ jelöltek miniszterelnökké, figyelmeztet a felkészülés elhanyagolásának következményeire. Emlékeztet arra, hogy nemcsak az elmúlt győzelemre kell emlékezni, hanem arra is, hogy ez mely hibák miatt, milyen áron történt. A szerző igen kemény szavakkal kárhoztatja azt a gondolkodásmódot, mely Franciaország északkeleti határainak védelmével a francia honvédelem problémáját elintézettnek véli. Szemrehányóan idézi 1935-ből az akkori kormány hadügyminiszterének beszédébe ezeket: „Hogyan gondolhatja valaki, hogy mi még offenzívára gondolunk, mikor milliárdokat adtunk ki azért, hogy egy erődírvénysort felépíthessünk? Elég őrültek vagyunk-e, hogy ezen erődvonal elé menjünk, nem tudni milyen kalandok elé?“ — „Mi csodálkozni való van tehát azon — kérdi Reynaud —, hogy a következő évben ezután Belgium elkülönítette a maga politikáját Franciaországtól és fölmondta a katonai szerződésünket“. Kárhoztatólag idézi 1927-ből ezt a hivatalos szöveget: „A mi katonai szervezetünknek az a feladata, hogy megerősítse határainak védelmét és megvédje a tengerentúli területeinket“. „Ez a gondolkodás — teszi hozzá — olyannak tűnik, mintha azt képzelnénk, hogy a Francia birodalom és Németország egyedül lennének a világban“. Azokkal szemben, kik a francia hadvezetés kötelességének, az erődvonal nyugodt védelmét tekintették, csak ezeket írta: „A nagy háború megmutatta, hogy harcolni éppen annyira jelent támadást, mint védekezést és hogy egyedül az offenziva az, mely meghozhatja a győzelmet. A hadviselésnek e két módja közül az egyikről lemondani: abszurdum“. A könyv legkeményebb mondatai arra figyelmeztették olvasóit, hogy a hadviselés a szükséges időig a védelemre való szorítkozás és a kedvező időben való offenzívakezdés helyes alkalmazásából áll. Nagyon erélyes szavakkal figyelmezteti a franciákat arra, hogy a Maginotvonal nem izolálja Franciaországot Európától és a védelemnek jó megszervezése nem elégséges, hanem csupán szükséges feltétele a francia hadi politikának. Világosan kifejezi, hogy a szerzője véleménye szerint a francia ügy nemcsak a Maginot-vonalon és a francia határon szenvedhet csorbát és vétek az elmúlt háború tanulságai nyomán a másik végletbe vetődni és mindent elintézettnek vélni a határok biztosításával. A könyv nagyobb és hátralevő részében, e princípiumok közlése után foglalkozik a részletkérdésekkel, az elithadtestek kérdésével, a háború ökonómiájával, felveti szükségét annak, hogy a minisztériumból egy könnyebben határozatképes „háborús komité“ alakuljon (ez most meg is történt). Több helyt hangoztatja, hogy Franciaország csak úgy néz biztos erőben a jövő elé, ha nemcsak a maga védelmét, hanem szövetségeseinek megsegítését is tudja biztosítani. Ennyi, amennyit a mai miniszterelnök régi könyvéből egy újságcikk szűk keretében idézni lehet. Hogy az 1940-es miniszterelnök mennyire maradt hű az 1937-es könyv írójának gondolataihoz? Az első néhány hét azt mutatta, hogy nem volt hűtlen hozzájuk. Sz. 7. A rablógyilkos szepsi cigányok fezére nem akar tudni a zsarnói rablásról Helyszíni szemlét tartott a törvényszék Zsarnón Kassa, május 30. Csütörtökön déli 12 órakor a kassai kir. törvényszék dr. Kászonyi Gyula büntető tanácsa folytatta a szepsi gyilkos cigányok bűnügyének főtárgyalását. A főtárgyaláson a tanúkihallgatások megkezdése előtt először ismertették a zsarnói helyszíni tárgyalás lefolyását. A helyszíni tárgyaláson több olyan fontos peradatot szerzett még a büntető tanács, amely a vádiratban foglaltakat részben alátámasztja, részben pedig kiegészíti. Zsarnón Róth Dávid kereskedő házában tartották meg a helyszíni szemlét, megállapították a rablás körülményeit és az ügy homályos részleteire is sikerült világosságot deríteni Filke Sándor és társai a tőlük megszokott cinikussággal tagadják, hogy betörtek volna Róth Dávid kereskedőhöz és a védtelen házaspárt megfélemlítve kirabolták volna. Filke nem is akar tudni a rablásról, holott egyszer már ezt a bűncselekményt is beismerte. A törvényszék büntető tanácsa ezután az orvosszakértőket, valamint a hátramaradt tanúk egy részét hallgatta ki. A tárgyalás lapzártakor még tart. Rendelet az ipari művezetők felmondási és végkielégítési jogairól A „Budapesti Közlöny“ közli a kormány rendeletét a közönséges munkát lényegesen meghaladó fontosságú munkakört betöltő ipari alkalmazottak felmondási jogviszonyáról és végkielégítéséről. A rendelet azokra terjed ki, akik az 1884 : XVII. törvénycikk és az ezt kiegészítő törvények rendelkezései alá eső ipari üzletben, üzemben vagy vállalatban mint üzletvezetők, vagy rendszerint legalább tíz alkalmazott munkáját irányitó művezetők, malomvezetők (főmolnárok), építési művezetők (főpallérok), vagy rendszerint legalább öt alkalmazott munkáját irányító gépészek (vezetőgépészek, főgépészek) vannak alkalmazásban. A felsorolt alkalmazottak szolgálati szerződésének felmondási ideje hat hét, két évi vagy ezt meghaladó szolgálati idő után három hónap. Ha azonban az alkalmazottat az 1884 : XVII. tc. 92. §-ának harmadik bekezdése alá eső fontosabb teendőkkel megbízott iparossegédnek kell tekinteni, felmondási ideje három hónap, kétévi vagy ezt meghaladó szolgálati idő után hat hónap. • A felsorolt alkalmazottakat végkielégítés illeti meg, ha munkaadójuknál legalább öt évig állottak szolgálatban. A próbaidő, a felmondás és a végkielégítés tekintetében egyébként az 1910/1920. M. E. számú rendelet idevonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A szolgálati szerződésnek, szolgálati szabályzatnak vagy gyári munkarendnek a rendelkezésektől eltérő rendelkezései érvénytelenek. A rendelet rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, ha a szolgálati viszony a rendelet hatálybalépése előtt megszűnt, vagy bár azután szűnik meg, de a szolgálati viszony hatálybalépést megelőző időben már megtörtént. A rendelet kihirdetésének napján, 1940 május 30-án lép hatályba. A budapesti Kamaraszínház vendégjátéka Kassán A Nemzeti Kamaraszínház idei legsikerültebb újdonsága és kasszadarabja Bókay János új vígjátéka, a „Feleség“ volt. A darab kétszáznál több előadást ért meg zsúfolt házak mellett. A szerelem a témája a darabnak, a feleség és szerető szerelme és a házastársi viszony. Nagyon hajlékony Bókay tolla, minden pillanatban újabb fordulatokkal kápráztat. Érzelmes, de sohasem érzelgős, amit mond. Kicsit az életükért csatáznak a szereplők, de a sokszor fojtott indulat feloldódik könnyed gracióz mondatokban, kellemes dialógusokban. A kassai előadás ugyanaz a nagy produkció, mint a pesti. Bajor Gizi a feleség élmény, Rajnai Gábor csodálatosan hű férfiportrét varázsol a nézőtér elé, Páger nagyszerűen illeszkedik a Nemzeti Színház stílusába, Lukács Margit méltó tud lenni három nagynevű kollégájához. A pesti Kamaraszínház kassai vendégjátékának sikere nem vitás. A darabot és a Kamarszínház együttesét vitéz Bánky Róbert kötötte le Kassára. A jegyeket a színházi iroda délelőtt 9-től fél 1-ig és délután 5-től 7-ig árusítja. A „Feleség“-et Kassán szombaton este, vasárnap délután és vasárnap este játssza a Kamaraszínház együttese. Az előadások kezdete szombaton este, vasárnap este 149 óra és vasárnap délután/>5,