Felvidéki Ujság, 1940. május (3. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-30 / 121. szám

\ 1940. május 30. — 121. szám AUTO-ELEKTRO-LACKNER Traktor, autó, motorkerékpár­­világítás és berendezés. Irány­­jelzők, BQSCH-gyertyák, akku­­mulátorok javítása, töltése és raktári eladása.­­ Delejezések: Bocskai-folrút 16. Tel.: 34-07 Angolok vízum nélkül utazhatnak el Olaszországból Róma, május 30. (Reuter­) Bár kedden elrendelték, hogy a külföldi állampolgároknak kiutazási láttamo­zást kell kérniök, mielőtt Olaszország terü­letét elhagyják, szerdán megengedték az angoloknak, hogy kiutazási láttamozás nélkül is elhagyhassák az országot. Jégverés ellen biztosítsa verését! A kassai mozgószínházak műsora Capitol Csütörtökön utoljára! Kertész Mihály vi­lágsikert aratott nagyfilmje: Az ördöngös fruska. Főszereplők: Lola Lane, Priscillla Lane, Rosemary Lane és John Garfield. — Péntektől — az amerikai filmgyártás párat­lan sikerű alkotása: Örökké. A szerelem fen­­költ himnusza. Ez a film magában foglalja mindazt, amit a nagyszerű ízlés, páratlan finomság, rendezői és színészi erő megalko­tott. Soha még nem közelítettek ilyen tuda­tos, ilyen felséges művészettel az emberi szívhez. Az emberi becsület, nagyravágyás, anyagiasság és a mindennél erősebb szere­lem megrendítően drámai párviadala. Fősze­replők: Merle Oberon, Laurence Olivier és David Niven. Előadások: 545, 547, */*9, vasár- és ünnep­nap délután 543 órakor is. Tivoli Csütörtökön utoljára — az európai film­gyártás kimagasló eseménye: Vörös orchi­deák, Főszereplők: Olga­ Csehova, Camilla Horn és Albrecht Schönhals. Mérsékelt hely­árak! Péntektől — a magyar filmgyártás leg­sikerültebb vígjátéka! Nóti Károly ragyo­góan szellemes slágere: Maga lesz a férjem. Egy életrevaló kis pesti lány és a gazdag amerikai fiatalember szerelmének vidám tör­ténete. Főszereplők: Ágai Irén, Jávor Pál, Kiss Manyi, Kabos Gyula, Vizváry Mariska és Csortos Gyula. Mérsékelt helyárak! Előadások: V45 147, ?49, vasár- és ünnep­nap délután 2 órakor is. Central Csütörtökön utoljára — 1940­­ legérdeke­sebb nagyfilmje! Benjamino Gigli, a világ legelső tenoristájának slágere: Verdi. Fősze­replők: Benjamino Gigli, Maria Cebotari és Gaby Morlay. — Péntektől — a francia filmgyártás nagy diadala! Fernandes, a fran­cia színjátszás koronázatlan királyának pá­ratlan sikerű alkotása: A potyautas. Egy 30 millió frankos örökséget csak akkor kap meg a boldog örökös, ha 100 nap alatt be­járja a világot 5 souval a zsebében. Ez a 100 napos utazás pereg le a néző előtt ezer bonyodalom és groteszk helyzeten át. Egé­szen újszerű, rendkívül szórakoztató, egé­szen különleges nagyfilm. Fernandes part­nerei: Josette Day, Jean Dax és Marcel Vallée. Előadások: 545, 547, 549, vasár- és ünnep­nap délután 143 órakor is. Tatra A magyar filmgyártás legnagyobb sikere­ Zilahy Lajos világsikert aratott regényének örökszép film változata: A két fogoly. Az örökszép regény halhatatlan alakjainak: Dr. Takács Péter és Almády Miette szerelmé­nek ragyogóan megjátszott filmtörténete. Főszereplők: Bajor Gizi, Jávor Pál, Ágai Irén, Csortos Gyula és Rajnai Gábor. Mér­sékelt helyárak! Jön — Bíró Lajos világhírű regényének ragyogó filmváltozata: Hotel Imperial. Főszereplők: Isa Miranda és Ray Milland. Mérsékelt helyárak! Előadások: 545, 547, 549, vasár- és ünnep­nap délután V*3 óraikor is. Csomag szállítási díját a posta 150 km-­­nél távolabbi helyekre (Érsekújvár, Esztergom, Budapest, Cegléd, Mező­túr, Békéscsaba) lényegesen csökken­tette. 10 kg.-os csomag díja 60 fillérrel, 15 kg.-osé 1 pengővel, 20 kg.-osné 1.20 pengővel csökkent. Felvidéki Ujság 7 Reynaud már a német támadástól A francia miniszterelnök drámai figyelmeztetése három év előtt Páris, május. A politikusok könyvei nem mindig érde­kesek, mert nem mindig őszinték. Célszerű könyvek. Ha a politikus nincsen hatalmon, akkor is, ha hatalmon van, akkor is. Össze­gyűjtött beszédek gyűjteményei rendszerint, dokumentumok és igazolások s az ember nehezen szánja rá magát olvasásukra. Paul Reynaud könyvei kivételek a szabály alól. Több könyve jelent meg a legutóbbi napok­ban. Ez a cikk nem ezekkel a könyvekkel foglalkozik. A könyv, amelyről írni akarok, még 1937- ben jelent meg és ezt a címet viseli: „Le Probleme militaire francais“. Mikor megje­lent, Ausztriában Schuschnigg volt kormá­nyon. Csehszlovákiában Benes, Lengyelor­szág úton volt afelé, hogy nagyhatalomnak ismerjék és a skandináv államok békéje nem­csak az elmúlt, hanem az eljövendő száz esztendőre is biztosítottnak látszott. A földrész még előtte volt a nagy rengé­seknek. Mit irt ebben az időben a jelenlegi francia miniszterelnök, akit a háború vitelének erő­teljesebbé tétele végett hívott kormányra a közvélemény — ez a kérdés izgat, mikor fölütöm a könyvet, mely érzésem szerint szinte jobban világítja meg a jelenlegi mi­niszterelnök gondolkodásmódját és éleslátá­sának mértékét, mint jelenlegi megnyilatko­zásai. A könyv azzal, a franciának nem mindig rokonszenves, de kétségtelenül igen valósá­gos ténynek a kimondásával kezdődik, hogy „A mai Európa törvénye az erő­.“ Ennek az erőnek ebben az esztendőben még csak a készülődéseit látni. A német erő még nem látható idegen városokban. De a Führer már mondja: „Három esztendő óta a német nép éjjel-nappal kovácsolja a fegyvereit“. Reynaud 1937-ben nem áltatta magát illúzió­val, a könyv önvádakkal kezdődik: „A kis­­antant nyugtalankodik és kételkedik Francia­­ország segítségének értékében“. 1934-ben csak 100 milliárd frankot költött Európa fegy­verkezésre, 1937-ben már 240 milliárdot. A növekedés három év alatt 140 százalék. A világ fegyverkezik, még a legbékésebb álla­mok is. „Hollandia katonai alkotásokhoz fogott, „Svédország fegyverkezik, mivelhogy tudja, hogy vasérceire szüksége lehet Németországnak“. Mindezek azonban igen kicsiny jelenségek még az eljövendőkhöz képest. De Reynaud igen tömören és erélyesen reagál rájuk: „Végre talán a francia nép is megérti, hogy nagysága, történelmi szerepe, presztízse és maga az élete is kockán forog — s elhatá­rozza magát arra, hogy arccal forduljon a veszélynek“. „A háború lehetősége igen nagy“ — írja 1937-ben és a háború valószínűségét több gazdasági és egyéb okkal jelzi. Ebben a három év előtt megjelent könyv­ben már biztosra veszi a háborút és könyör­telen szavakkal ostorozza az elmúlt hadvise­lés módjait. „A történelem lesz a (múlt) há­ború előtti idők államférfiaival szemben, akik nem követelték a körülményeknek megfelelő hadianyag előteremtését és azokkal szemben, akik merész támadásokat indíttattak, anélkül, hogy a támadásokhoz meg lett volna a meg­felelő anyag“. Figyelmeztet: ez az oka, hogy a tizennégyes háború minden esztendejében nagyobbak voltak a francia veszteségek, mint a németek veszteségei. . A világháborús hadvezetés nagy hibájá­nak tartja, hogy az ellenfelet már csak nagy sikerek után tudták megállítani s ez példátlan veszteséget okozott ember­ben és időben. Ezekben az 1937-es Reynaud, akit 1940-ben a háború „erőteljesebb vezetésére“ jelöltek miniszterelnökké, figyelmeztet a felkészülés elhanyagolásának következményeire. Emlé­keztet arra, hogy nemcsak az elmúlt győze­lemre kell emlékezni, hanem arra is, hogy ez mely hibák miatt, milyen áron történt. A szerző igen kemény szavakkal kárhoz­­­­­­tatja azt a gondolkodásmódot, mely Francia­­­­ország északkeleti határainak védelmével a­­ francia honvédelem problémáját elintézett­­­nek véli. Szemrehányóan idézi 1935-ből az akkori kormány hadügyminiszterének beszé­­débe ezeket: „Hogyan gondolhatja valaki, hogy mi még offenzívára gondolunk, mikor mil­­liárdokat adtunk ki azért, hogy egy erő­­dí­rvénysort felépíthessünk? Elég őrültek vagyunk-e, hogy ezen erőd­vonal elé menjünk, nem tudni milyen kalan­dok elé?“ — „Mi csodálkozni való van tehát azon — kérdi Reynaud —, hogy a következő évben ezután Belgium el­különítette a maga politikáját Francia­­országtól és fölmondta a katonai szerző­désünket“. Kárhoztatólag idézi 1927-ből ezt a hivatalos szöveget: „A mi katonai szervezetünknek az a feladata, hogy megerősítse határainak védelmét és megvédje a tengerentúli terüle­teinket“. „Ez a gondolkodás — teszi hozzá — olyannak tűnik, mintha azt képzelnénk, hogy a Francia birodalom és Németország egyedül lennének a világban“. Azokkal szemben, kik a francia hadvezetés kötelességének, az erőd­vonal nyugodt védelmét tekintették, csak ezeket írta: „A nagy háború megmutatta, hogy har­colni éppen annyira jelent támadást, mint védekezést és hogy egyedül az offenziva az, mely meghozhatja a győzelmet. A hadviselésnek e két módja közül az egyik­ről lemondani: abszurdum“. A könyv legke­ményebb mondatai arra figyelmeztették ol­vasóit, hogy a hadviselés a szükséges időig a védelemre való szorítkozás és a kedvező időben való offenzívakezdés helyes alkalma­zásából áll. Nagyon erélyes szavakkal figyel­mezteti a franciákat arra, hogy a Maginot­­vonal nem izolálja Franciaországot Európától és a védelemnek jó megszervezése nem elégséges, hanem csupán szükséges fel­tétele a francia hadi politikának. Világosan kifejezi, hogy a szerzője véle­ménye szerint a francia ügy nemcsak a Ma­­ginot-vonalon és a francia határon szenved­het csorbát és vétek az elmúlt háború tanul­ságai nyomán a másik végletbe vetődni és mindent elintézettnek vélni a határok bizto­­sításával. A könyv nagyobb és hátralevő részében, e princípiumok közlése után fog­lalkozik a részletkérdésekkel, az elithadtes­tek kérdésével, a háború ökonómiájával, fel­veti szükségét annak, hogy a minisztérium­ból egy könnyebben határozatképes „hábo­rús komité“ alakuljon (ez most meg is tör­tént). Több helyt hangoztatja, hogy Franciaország csak úgy néz biztos erő­ben a jövő elé, ha nemcsak a maga vé­delmét, hanem szövetségeseinek meg­segítését is tudja biztosítani. Ennyi, amennyit a mai miniszterelnök régi könyvéből egy újságcikk szűk keretében idézni lehet. Hogy az 1940-es miniszterelnök mennyire maradt hű az 1937-es könyv írójá­nak gondolataihoz? Az első néhány hét azt mutatta, hogy nem volt hűtlen hozzájuk. Sz. 7. A rablógyilkos szepsi cigányok fezére nem akar tudni a zsarnói rablásról Helyszíni szemlét tartott a törvényszék Zsarnón Kassa, május 30. Csütörtökön déli 12 órakor a kassai kir. törvényszék dr. Kászonyi Gyula büntető ta­nácsa folytatta a szepsi gyilkos cigányok bűnügyének főtárgyalását. A főtárgyaláson a tanúkihallgatások megkezdése előtt először ismertették a zsarnói helyszíni tárgyalás le­folyását. A helyszíni tárgyaláson több olyan fontos peradatot szerzett még a büntető ta­nács, amely a vádiratban foglaltakat részben alátámasztja, részben pedig kiegészíti. Zsar­­nón Róth Dávid kereskedő házában tartották meg a helyszíni szemlét, megállapították a rablás­­ körülményeit és az ügy homályos részleteire is sikerült világosságot deríteni Filke Sándor és társai a tőlük megszo­kott cinikussággal tagadják, hogy betör­tek volna Róth Dávid kereskedőhöz és a védtelen házaspárt megfélemlítve kira­bolták volna. Filke nem is akar tudni a rablásról, holott egyszer már ezt a bűncselekményt is beis­merte. A törvényszék büntető tanácsa ezután az orvosszakértőket, valamint a hátramaradt tanúk egy részét hallgatta ki. A tárgyalás lapzártakor még tart. Rendelet az ipari művezetők felmondási és végkielégítési jogairól A „Budapesti Közlöny“ közli a kormány rendeletét a közönséges munkát lényegesen meghaladó fontosságú munkakört betöltő ipari alkalmazottak felmondási jogviszonyáról és végkielégítéséről. A rendelet azokra terjed ki, akik az 1884 : XVII. törvénycikk és az ezt kiegészítő törvények rendelkezései alá eső ipari üzletben, üzemben vagy vállalat­ban mint üzletvezetők, vagy rendszerint legalább tíz alkalmazott munkáját irányitó művezetők, malomvezetők (főmolnárok), épí­tési művezetők (főpallérok), vagy rend­szerint legalább öt alkalmazott munkáját irá­nyító gépészek (vezetőgépészek, főgépészek) vannak alkalmazásban. A felsorolt alkalmazottak szolgálati szerző­désének felmondási ideje hat hét, két évi vagy ezt meghaladó szolgálati idő után há­rom hónap. Ha azonban az alkalmazottat az 1884 : XVII. tc. 92. §-ának harmadik bekez­dése alá eső fontosabb teendőkkel megbízott iparossegédnek kell tekinteni, felmondási ideje három hónap, kétévi vagy ezt meg­haladó szolgálati idő után hat hónap. • A felsorolt alkalmazottakat végkielégítés illeti meg, ha munkaadójuknál legalább öt évig állottak szolgálatban. A próbaidő, a felmondás és a végkielégí­tés tekintetében egyébként az 1910/1920. M. E. számú rendelet idevonatkozó rendel­kezéseit kell alkalmazni. A szolgálati szerződésnek, szolgálati sza­bályzatnak vagy gyári munkarendnek a rendelkezésektől eltérő rendelkezései ér­vénytelenek. A rendelet rendelkezéseit nem lehet alkal­mazni, ha a szolgálati viszony a rendelet ha­tálybalépése előtt megszűnt, vagy bár az­után szűnik meg, de a szolgálati viszony ha­tálybalépést megelőző időben már megtör­tént. A rendelet kihirdetésének napján, 1940 május 30-án lép hatályba. A budapesti Kamaraszínház vendégjátéka Kassán A Nemzeti Kamaraszínház idei legsikerül­tebb újdonsága és kasszadarabja Bókay Já­nos új vígjátéka, a „Feleség“ volt. A darab kétszáznál több előadást ért meg zsúfolt há­zak mellett. A szerelem a témája a darab­nak, a feleség és szerető szerelme és a há­zastársi viszony. Nagyon hajlékony Bókay tolla, minden­ pillanatban újabb fordulatokkal kápráztat. Érzelmes, de sohasem érzelgős, amit mond. Kicsit az életükért csatáznak a szereplők, de a sokszor fojtott indulat felol­dódik könnyed gracióz mondatokban, kelle­mes dialógusokban. A kassai előadás ugyan­az a nagy produkció, mint a pesti. Bajor Gizi a feleség élmény, Rajnai Gábor csodálatosan hű férfiportrét varázsol a nézőtér elé, Páger nagyszerűen illeszkedik a Nemzeti Színház stílusába, Lukács Margit méltó tud lenni há­rom nagynevű kollégájához. A pesti Kamara­színház kassai vendégjátékának sikere nem vitás. A darabot és a Kamarszínház együt­tesét vitéz Bánky Róbert kötötte le Kassára. A jegyeket a színházi iroda délelőtt 9-től fél 1-ig és délután 5-től 7-ig árusítja. A „Feleség“-et Kassán szombaton este, va­sárnap délután és vasárnap este játssza a Kamaraszínház együttese. Az előadások kez­dete szombaton este, vasárnap este 149 óra és vasárnap délután­­/>5,

Next