Felvidéki Ujság, 1941. június (4. évfolyam, 125-147. szám)

1941-06-25 / 143. szám

1941. június 25 — 143. szám 5 .HELYIDEKI UJSAG A FELVIDÉKI UJSÁG telefonszár­a• Szerkesztőség: 31-11. Felelős szerkesztő: 31-12. Kiadóhivatal: 24-27. A szerkesztőség fogadó­órái: délelőtt S—10 és délután 17—19. Kéziratokat nem őrizünk meg és nem adunk vissza. Éjjeli szolgálatot tartanak junius 21-től 28-ig. • , ,Szt. Márton" gyógyszertár, Hajdú Ernő örökösei, Dobó­ utca 1. (Telefon: 34-66.) .Istenszem" gyógyszertár, Róth Mó­r, Fő-utca 69. (Telefon: 34-51.) — Mécs László egyházi kitüntetése. Dr. Madarász István megyéspüspök Mécs László költőt, királyhelmeci plébánost huszonötéves írói jubileuma alkalmával katolikus irodalmi tevékenységének és buzgó papi működésé­nek elismeréseképen kassai püspöki taná­csossá nevezte ki. — Kovács Sándor aranymiséje. Kovács Sándor, városunk szülötte, aki lelkes lelki­­pásztói­­ m­un­kát fejtett ki hosszú évtizede­ken át egyházmegyénk kiYultozó pléba­­niáin és Amerikában, jelenleg mint ny. plé­bános a tolnamegyei Isteni Megváltó Leá­nyai Dőry-zombai, zárdájának házilelkésze, junius 30-án tartja 50 éves papi jubileumát, melynek megünneplésére hálaadó aranymi­­ Kéjét Kassán a premontreiek templomában mutatja be délelőtt 9 órakor. A ritka kegye­lemben részesült ősz lelkipásztor első szent­mise áldozatát ugyancsak a kassai pre­montrei templomban mutatta be 50 évvel ezelőtt. Hálaadó szentmiséjére szeretettel hívja meg régi barátait és ismerőseit. Magyar hősök 1915. június 25-én a bukovinai határvidéken fekvő Dobronoucz-nál a volt 5. honvéd lovas­­hadosztályunk kötelékébe tartozó honvéd huszár­ezredeink igen súlyos harcokat vívtak, amelyek alatt kiváltképen kitüntették magukat: Erdős József volt budapesti 1. honvéd huszár­ezredben őrmester, aki az oroszok által szívósan védelmezett 393-as magaslat ellen intézett táma­dás alatt, messze megelőzve szakaszát az oro­szok felé rontott, ami által akkora lelkesedést kel­tett, hogy rohamozó huszárai a legvadabb orosz elhárítótűz ellenére is, szinte vakon nyomon kö­vették, majd vele együtt rohamozva betörtek az orosz árkokba, amelyekben azután Erdős őrmes­ter lelkesítő szavaira hallgatva, elszigetelt hely­zetben vitézül kitartottak, miglen a század többi részei is beérkeztek és azt az éket, amelyet Er­dős őrmester vert az oroszok vonalába, kiszéle­sítették. A volt zalaegerszegi 6. honvéd huszárezrednél Menyhért Antal huszár a súlyosan sebesült sza­­kasz vezetőjét, élete kockáztatásával mentette ki a rohamozó kozákok közvetlen közelségéből, ne­hogy azok öldöklő vadságukban felkoncolják a súlyos sebesültet. Ezzel pedig nagy szolgálatot tett, mert éppenséggel ez a szakaszvezető volt az­ ezred egyik kiválóan bevált tisztese, aki fel­­gyógyulása után, ismételt jó szolgálataival gya­rapította az ezred babérait. Kitüntette magát még ugyanennél az ezrednél Patassy Elek őrmester, aki az oroszok betörése folytán keletkezett válság alatt egy gazdátlanul elhagyott géppuskát magához vett, majd azzal és hét huszárjával pompásan megválasztott helyről, hatalmas hatású tűz alá vette az előretörő oro­szokat, úgyhogy azok eszeveszetten visszamene­­kültek. Ezzel pedig Patassy őrmester tartalékaink ellentámadását és a veszendőbe ment árkainak visszafoglalását lényegesen megkönnyítette, kü­lönösképen pedig azáltal, hogy az ellentámadás érvényesüléséig 16 órán át, teljesen elszigetelt helyzetében, maroknyi kis csapatával hősiesen kitartott és ezalatt az idő alatt mindvégig leg­eredményesebben sakkban tartotta az oroszokat. A volt pápai 7. honvéd huszárezrednél Törtli József járőrvezető, az oroszok orra elöl mentette meg a géppuskáját. Amikor pedig menekvés köz­ben megsebesült, a géppuskájára feküdt, hogy ekkop eltakarván azt, az elzsákmányolás elöl megmenthesse fegyverét, így saját testével ta­kargatva géppuskáját lelte hősi halálát elvérzet következtében. A volt pécsi 8. honvéd huszárezrednél gróf Majláth István zászlós példás elszántsággal fe­dezte századának hátrálását és a szakaszát szo­rongató oroszokat addig tartóztatta fel, amig a hátrahúzódásra kifejezetten parancsot kapott. Vi­téz harca közben maga is súlyosan megsebesült, de helyén maradt, mert tudta, hogy huszárait nem hagyhatja el hanem az utolsó percig azoknál kell maradnia, akár az elvérzés árán is. Felsorolt vitézeink kimagasló magatartásukért megkapták méltó jutalmukat, mert Majláth Lász­lóst és Patassy őrmestert az arany, a többi fel­soroltakat pedig a kisezüst vitézségi éremmel tüntették ki. — A posta előjegyzéseket fogad el az al­kalmi bélyegsorozatokra. A postavezérigaz­gatóság közlése szerint a posta bélyegérté­­kesítő irodája a jövőben kibocsájtásra ke­rülő, meghatározott példányszámban megje­lenő alkalmi bélyegekre, bélyegblokkokra előjegyzéseket fogad el Az előjegyzés leg­kisebb mennyisége 50 darab, illetve sorozat. Az igénybejelentést július 31-ig levelezőlapon kell közölni a bélyegértékesítő irodával. A bejelentésnek tartalmaznia kell az igénybe­jelentő pontos címét és azt a mennyiséget, amelyet a jövőben a kiadásra kerülő alkal­mi bélyegekből, a kibocsátási példány­számra tekintet nélkül átvesz. Az iroda ezt a bejelentést írásban elismeri és a bejelen­tett mennyiség szállítását minden körülmé­nyek köz­ött biztosítja.. A posta az átvételi kötelezettséget mindig egy-egy naptári évre folytatólagosan is érvényben lévőnek te­kinti, hacsak a bejelentő azt az év október 1. előtt fel nem mondja. Aki­ a már előjegyzett bélyegeket nem veszi át, azt az előjegyzés­ből törlik és az illetőtől öt éven belül újabb előjegyzést nem­ fogadnak el (Magy. Tud.) — Idegennyelvű színielőadásokat csak a közoktatásügyi minisztérium engedélye alap­ján lehet tartani. A Magyar Tudósító jelenti: Egyes alsóbb hatóságok az ország több vá­rosában idegennyelvü szinielőadások tartá­sát engedélyezték és ezáltal az idegen szini­­társulatok­at rendészeti, művészeti és kultu­rális szempontból kivonták az ellenőrzés alól. A törvényhatóságok vezetői most érte­sítették az összes érdekelt hatóságokat, hogy idegennyelvű színielőadásokat csak a vallás- és­ közoktatásügyi miniszter előzetes hozzájárulása és engedélyezése alapján le­het tartani. — önkéntes adományokból fedik be a csobádi református templom tetejét. A cso­­bádi református egyház presbitériuma elha­tározta, hogy a templom rossz állapotban lévő pléhtetőzetét palával cserélik ki. Elő­ször az összeget rendkívüli adókivetéssel akarták beszerezni, azonban az egyház­tagok azt nem fogadták el, mert „méltatlan és szégyenlendő dolognak“ tartanák, ha Isten házának építésére kivetés útján sze­reznék meg a szükséges összeget. A sze­gény és kisszámú hívek önkéntes, felajánlás­sal rövid idő alatt 2000­ pengőt adtak össze, ami a költségeket nagyjában már fedezi is. — A kiskinizsi református bibliakör példa­adó munkája. Az elmúlt tél folyamán a­ kis­kinizsi református nők bibliaköre az össze­jövetelek alkalmával az imádkozáson és bibliaolvasáson kívül egyházi énekek ének­lése mellett szárított erdőbényei és helyőpapi tésztát készített az református árva­házak részére. Munkájukkal meggyőző bi­zonyságot tettek az „imádkozzál és dolgoz­zál“ elv helyes gyakorlati alkalmazásáról. — Beiratkozások a premontrei gimnázi­umba június 26-án és 27-én reggel 8 órától lesznek. Ismétlők és más iskolából jövő ta­nulók csak a második nap iratkozhatnak be. Beiratkozási díj 15.50 P, tandíj mint az állami iskolákban. A régi tanulók csak indexet, az uj tanulók az iskolai bizonyítványon kívül anyakönyvi kivonatot, keresztlevelet és újra­­oltási bizonyítványt hozzanak magukkal. 1137 — Erdőtűz Kavocsányban. Kedden dél­után 4 órakor értesítették a kassai tűzoltó­ságot, hogy a Kassa közelében lévő kavo­­csán­yi erdőben tűz támadt. A tűzoltóság egy szerkocsival vonult ki a tűz színhelyére, ahol közel háromórai munkával sikerült a veszedelmes erdőtüzet eloltaniuk. A tüzet valószínűleg legeltető gyerekek okozták, akiknek pajkossága következtében a száraz avar lángra lobbant. A tűz mintegy 40—50 négyzetméter területű erdőrészt pusztí­tott e­l. — Szabadon bocsátják a világháborúban is részt vett francia hadifoglyokat. A német­francia tárgyalások keretében német részről azoknak a francia hadifoglyoknak szaba­­don bocsátását engedélyezték, akik már a világháborúban is részt vettek. Francia kö­rökben számítanak azzal, hogy a hadifog­lyok első csoportjának június folyamán történik­ szabadon bocsátása Ebből a célból a francia hatóságok minden intézkedést­­ meg­tettek, hogy kétnaponként egy vagy két vo­nat, kb. 1500 hadifoglyot vehessen fel és továbbíthasson.­­ Hazajönnek a szerbiai magyarok is. Az újvidéki katonai állomásparancsnokság duna­­parti kirendeltsége, amely ezideig a haza­­telepítéssel kapcsolatos munkálatokat vé­gezte, tovább folytatja a magyarok hazatele­­pítését. Ezúttal a Szerbiában szétszórtan élő magyarok térnek vissza az őshazába. A mai napig több mint ezer szerbiai magyar jelent­kezett, legnagyobb részük közalkalmazott, tanító és vasutas. — A kereskedelmi és iparkamara ülése. A kassai kereskedelmi és iparkamara véle­ményező bizottsága július hó 1-én, kedden délelőtt 11 órakor a székház tanácstermé­ben (Tordassy­ utca 2. sz.) ülést tart dr. Si­­poss Aladár főtitkár, miniszteri biztos elnök­lete alatt. Az ülés tárgysorozatán a követ­kező ügyek szerepelnek: 1. A miniszteri biztos megnyitója. 2. Beszámoló a kamara tevékenységéről. 3. Az ipartestületek és ipar­társulatok szervezeti kérdései. 4. A kereske­delem képesítéshez kötése. 5. Áru, anyag- és hitelellátás kérdései. 6. Esetleges indítványok. (A közgyűlés előtt 24 órával bejelentendők.) — A halak látása. A Búvár mostani száma írja: A halak általában „rövidlátók“, helye­sebben közellátók. Két szemük helyzete pe­dig olyan, hogy valamenyi tárgyat egy­szerre csak az egyik szemükkel láthatnak. Látásuk tehát nem nagyon tökéletes, nem nem lehet térbeli (stereoszkopikus) sem, mint aminő a mi két szemmel való (binokuláris) látásunk,­­ami a távolságbecslést nagyon meg­­könnyíti. Binokuláris, térbeli látás csak igen kivételes a halak között. A különös alakú teleszkópszerű halak két szeme nem jobbra és balra áll, hanem mindkettő előre vagy felfelé irányulhat. Optikai tengelyük, majd­nem párhuzamos. Ezek tehát megközelítőleg úgy látnak a szemükkel, mint az emberek. Igen rossz látású har a cápa, viszont a szaglószerve annál pompásabban fejlett. Va­lószínű, hogy vak példány is könnyen meg­szerzi zsákmányát.­­ ■ —A tornai megyeházát visszavásárolta a vármegye. A Tornán lévő ősi vármegye­házat a csehszlovák uralom alatt a község megvásárolta. Jelenleg ebben az épületben van a főszolgabíróság és a körjegyzőség is. A község a Mussolini-títon teljesen uj kör­jegyzői lakást és irodát épít, mely már a be­fejezéshez közeledik, a vármegye pedig a megyeházat visszavásárolta, ahol a szüksé­ges átalakítások után a földszinten lesz a fő­szolgabírói hivatal, az emeleten pedig a fő­bírói lakás. Fáy Barna főszolgabíró megfe­lelő lakás hiányában most még a közeli Kom­­játiban lévő kastélyában lakik.­­ Kiírták a pályázatot a szádalmási kör­orvosi állásra. Fáy Barna, a tornai járás fő­­szolgabirája a szádalmási közegészségügyi körb­en elhalálozás folytán megüresedett kö orvosi állásra kiírta a pályázatot. A sza­bályszerűen felbélyegzett és felszerelt kér­vényeket a tornai főszolgabírói hivatalhoz kell benyújtani. A szádalmási közegészség­ügyi körhöz tartoznak: Kész, Körtvélyes, Jablonca Tornagörgő, Mé­és Derenk köz­ségek. . . Kárpátalja fejleszti a pisztráng-tenyész­tést. A Magyar Tudósító jelenti: Kárpátalja különleges idegenforgalmi helyzetére való tekintettel komoly elhatározások végrehaj­tására hívta fel a kormányzat figyelmét Demkó Mihály országyűlési képviselő. Elő­terjesztésében arra kérte a kormányt, hogy karolja fel és szervezze meg a pisztráng­­tenyésztést és a sporthalászatot Kárpátalján. Ez a vidék tudvalévően Európa legjobb pisztrángterülete, tele van bővizű és kön­­­nyen megközelíthető patakokkal. A helyes megoldás az, ha a kormány állami tulajdonná nyilvánítja a patakokat, ikrakeltető telepe­ket létesít, úgyszintén pisztráng konzervgyá­rat is létesít. Az egyik vállalat egyébként az idén félmillió pisztrángikrát költetett ki Szolyván és a kis halakat tenyésztés céljá­ból egyes patakokba kihelyezte. — A „Felvidéki Újság“ Budapesten a Ke­leti p. u. indulási perronján, Miskolc sz. p. u., Sátoraljaújhely és Legenye—Alsómihályi ál­lomásokon is kapható! — Megjelent a repülők lapja. A Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap támogatásával szerkesztett repülsügyi folyóirat, a­ Magyar Szárnyak júniusi második­­ száma most jelent meg. A háborús légi­krónikát Bisits Tibor őrnagy írta, míg Tömör L­ászló százados cikke a bácskai alacsonytáma­dásról érdemel nagy figyelmet.. A vitorlázó repü­lés magassági rekordjáról, a híres Junkers gé­pek fejlődéséről és az­ ejtőernyősök krétai győ­zelméről találunk még színes képekkel tarkított cikkeket az uj számban. Udvary Jenő százados a világ repülőhíreiről, vitéz Hefty Frigyes a vitorlázó repülésről ir. Elbeszélést Nagyiványi Zoltán és Mónos Ferenc írtak a szokásos rova­tok mellett, Jánosy István szerkesztésében meg­jelent Magyar Szárnyak mindenütt kapható. Ára 50 fil,év. Mutatványszámot a kiadóhivatal (Buda­pest, Üllői­ út 12.) kívánatra ingyen küld. — Erdei facsemeték kiosztása. A Magyar Tudósító jelenti: A földművelésügyi minisz­ter az alföldi erdők, fasorok, szélfogó pász­­ták és facsoportok telepítésére, továbbá ko­pár és­ vízmosásos vízterületek beerdősíté­­sére, valamint a Balaton közvetlen környé­kének fásítására ez év őszén és a jövő év tavaszán nagymennyiségű erdei facsemetét és suhángot oszt ki az állami csemetekertekből. Érdeklődőknek részletes felvilágosítást a ter­vezett erdősítések és fásítások helye szerint illetékes erdőigazgatóságok vagy erdőfel­ügyelőségek adnak. Az őszi erdősítéshez szükséges facsemetéket július végéig, a ta­vaszi erdősítéshez szükségeseket pedig októ­ber végéig lehet írásban igényelni Június 25. 1920. A pénzügyminiszter három tör­vény­javas­­latot terjeszt elő. És pedig: a Pénzintézeti Köz­pontról, a vagyonátruházási illetékekről és az Országos Központi Hitelszövetkezet támogatá­sáról. 1921. A budapesti Városligetben fényképészeti és rókoriszakmai kiállítás nyílt meg. — A nemzetgyűlés megszavazta a büntető el­járás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatot. — Óbudán emléktáblával jelölték meg azt a házat, melyben Lemberkovics Jenő százados la­kott, ki a proletárdiktatúra alatt vértanú halált halt. 1924. A Magyar Nemzeti Bank megkezdte működését. 1925. Az Iparosok Országos Központi Szövet­kezete IV. szakipari kongresszusát tartotta Buda­pesten. 1928. Newton lord az angol felsőházban beszé­det mondott, melyben megállapította, hogy a nép­­szövetség az optánsperekben rettenetesen nevet­ségessé tette magát. — Az osztrák kormány nem adta ki Kún Bélát. 1930. Az alapításának 900. évfordulóját ünneplő csanádi egyházmegye Glattfelder püspök vezeté­sével nemzeti zarándok­lást vezetett Velencébe, Szent Gellért ereklyéihez. 1931. Katasztrofális orkán pusztított Szeged vidékén, mely 15.000 hold termést pusztított el. A gazdasági vasút felborult, 25 sebesült. 1932. Kormányrendelet jelent meg a mezőgaz­daságoknak nyújtandó kedvezményekről (gabona­jegy, földadócsökkentés és elengedés, közmunka­­váltság csökkentése). 1935. A kormányzó megnyitotta a Szent István évet. — Megjelent a zsidó törvény végrehajtási ren­delete. — Olasz-magyar kereskedelmi szerződés jött létre. Olaszország 1 millió mázsa búzát vesz át a tavalyi áron. — Éden és Mussolini Rómában tanácskoznak. Megbeszélésük főtémája az egyre jobban kiéle­­sedő abesszin kérdés. 1936, Szlovákia miniszterelnöke Krofta, éles hangon válaszol Kánya Kálmán külügyminisz­terünknek a cseh-szlovák államvédelmi törvény­­re mondott felsőházi beszédére (VI. 19.). „A kül­földnek szánt kijelentések akár jóhiszeműek, akár rosszhiszeműek, nem téríthetnek el bennünket a megkezdett útról.“ Nem fél a magyar panasztól, mert ebben az esetben szóvá tennék, hogy Ma­gyarország hogyan bánik a saját nemzeti kisebb­ségeivel. 1940. A németek az utolsó harci napon elfog­lalták Royant, St.-Etienne-t, Annonay-t és Aix-les Bains-t. Ezen a napon a foglyok száma 22.000; 1 vezénylő és 3. h­adosztálytábornok. — Olasz- és Franciaország között megszűnt az ellenséges­kedés. — Varga József keresk. miniszter 3 napi jugo­szláviai tartózkodás után hazajött. —a —a •fr ❖ 1530. június 25-én a protestánsok az ágostai országgyűlésen benyújtották Melanchton Fülöp által szerkesztett hitvallásokat. Innen ered az ágostai hitvallás elnevezés. 1741. június 25-én koronázták meg Pozsonyban Mária Terézia magyar királynőt.­­Mária Terézia pozsonyi szobrát, Fadrusz János kitűnő alkotását a csehek lerombolták. 1831. június 25-én lépett fel a kolera első ízben a beregi Csehfalván, azután átterjedt Abaujra és Zemplénre is és okozója lett a parasztlázadásnak. 1887. június 25-én a bolgárok fejedelmükké vá­lasztották Koburg-Koháry Ferdinánd herceget, Murány vár urát, aki fiainak adta át az uralmat és ma visszavonultan él. 1917. június 25-én halt meg a szibériai Kraszno­­jarszkban az orosz fogságba esett Gyóni Géza, a világháború idején hirtelen feltűnt kiváló ma­gyar költő. — Ui törvényhatósági utak.* Abaúj-Tord­a vármegye törvényhatósági bizottsága­­ júniusi közgyűlésén elhatározta, hogy az alsó­­mislyei, bárcai, csécsi, enyickei, ferenctelepi, hernádcsányi, jászói, nagyidai, regeteruszkai, somodi, szepsi, széplakapáti és tornai vasút­állomásokhoz a községekből kivezető­­ utakat törvényhatósági kezelésbe veszi át. Ezeknek az utaknak a fenntartási költségeit­ eddig a községek fedezték. — Miért jár körben az eltévedt ember? A hómezőn, erdőben vagy homoksivatagban el­tévedt ember nem­ halad egyenesen, hanem­ hatalmas kört leírva, megint arra­felé vető­dik, ahonnan elindult. Ezt a kört más irány­ban írják le a jobbkezes és más irányban a balos emberek. Ha valaki irányt vesztetten úszik, vagy evez, ugyanez a jelenség figyel­hető­ meg. A jobbkezes ember jobb felső és bal alsó végtagja általában erősebben fej­lett s emiatt tér el az egyenestől,, mint az iránytű nélkül hajtott hajótest, ha az nem pontosan szimmetrikus. FERENC JÓZSEF KES­ERŰ VIZ

Next