Felvidéki Ujság, 1942. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-19 / 14. szám

4 Kiosztották a Bamgarten-díjakat Budapestről jelentik: Vasárnap délután öt órakor osztották ki a Baumgarten Ferenc irodalmi alapítvány idei irodalmi díjait. A 3000 pengős évdíjakat R. Berde Mária, Bohuniczky Szefy, Rónay György, dr. Mátray László, dr. Ortutay Gyula és Szentimrey Jenő kapta. Egyenként 2000 pengős díjban részesítették dr. Ember Győzőt és Szabédy Lászlót. 1000 pengős díjjal jutalmazták Vajda Endrét. Schöpflin Aladár a jutalmazottaknak és az évdíjasoknak átnyújtotta a Babits-érmet, amelyet most készíttetett el a kuratórium a nagy költő és író emlékére. A jutalmazottak nevében Szentimrey Jenő mondott köszönetet. Kis hírek a nagyvilágból Szőkék vagy barnák voltak-e a gallok? (MN) A francia iskolakönyvek eddig azt tanították, hogy a gallok, a franciák elődei szőkék és magas termetűek voltak. Lot francia történetíró most szembeszáll ezzel a hagyományos nézettel és rámutat arra, hogy sem Polybius római történetíró (2. század), sem Julius Caesar nem emlékezik meg a gallok külsejéről, ez pedig megmagyarázhatatlan lenne, ha a rómaiaktól a gallok olyan mértékben különböztek volna, mint a germánok. A gallokat ábrázoló szobrok és domborművek nagy része nem mérvadó, mert minden megkülönböztetés nélkül csak a „barbárokra“ vonatkozó hagyományos elképzelést öntötték alakba. Az egyedüli kivételt képező „Haldokló gladiátor“ feje ezzel szemben a mai fiatal francia paraszt vonásait tükrözi vissza. A hiteles tanúbizonyságok szerint a gallok sem nagytermetűek, sem szőkék nem voltak. A szőke és vöröses színt nagyrabecsülték ugyan, ennek elérésére azonban különleges festési eljárásokat használtak. Amikor Caligula császár a germánok fölött aratott állítólagos győzelmének megünneplésére diadalmenetet akat rendezni, a rendelkezésre álló gall statiszták közül a legnagyobbakat kellett kiválogattatnia. „Ha a franciák — mondja Lot — tudni akarják, milyenek voltak őseik, nézzék csak meg egymást vagy nézzenek a tükörbe.“ Királyi tömegsír. A spanyolországi Poblet kolostora nyolc király, királyfi, húsz herceg és kilenc királyné, tíz gróf, továbbá tíz grófnő és hercegnő temetésére készül. A szóban lévő királyi személyiségek Aragon és Barcelona egykori királyai s grófjai, akiknek porhüvelyét a pobleti cisztecita kolostorban most másodszor helyezik „örök nyugalomra”. A kolostor, mely a középkorban fontos szellemi központ szerepét töltötte be és az aragon királyok s a barcelonai grófok családi temetkezési helye volt, az 1835-ben végrehajtott spanyol szekularizáció idején elnéptelenedett és azóta senki sem törődött karbantartásával. A polgárháború után a spanyol kormány elrendelte, a nagymultú kolostor és a királysírok restaurálását és így került most sor a történelemben példa nélkül álló temetési szertartás megtartására. Nagy történelem előtti várost tártak fel Alaszkában. (MN): Egy alaszkai olasz tudományos expedíció most hozta nyilvánosságra, hogy kutatásai során az északi sarkkörön belül fekvő Ipiutak város közelében nagy kultúrájú történelemelőtti város nyomaira bukkant. A város legalább öt nagy utcából és 6600 házból állott. Hogy a város lakói milyen emberfajhoz tartoztak, nem sikerült megállapítani, az azonban bizonyos, hogy Spiutak mai eszkimó lakóihoz semmi közük sem volt. A sírok feltárásakor kiderült, hogy a legalább 2000 éves város lakói az eltemetett halottak szemét elefántcsontgolyókkal helyettesítették. Kemál pasa életmentő órája. Atatürk Kemel pasa izmiri villájából a nagy török államférfi halála után Izmir városa múzeumot létesített, ahol mindazokat a tárgyakat összegyűjtötték, amelyek valamilyen módon Kemál pasával összefüggésben voltak. A múzeum vezetősége most azon fáradozik, hogy megszerezze azt a híres órát, amely a Gallipoli-félszigeten lefolyt harcok folyamán, azáltal, hogy a halálos golyót felfogta, megmentette a nagy török vezér életét. Az óra, amely egyébként egyik ismert svájci gyár készítménye volt, a csata után egy német vezérkari tiszt birtokába került. Csupán ennyit tudtak eddig a híres óra sorsáról. Most kiderült, hogy az órát egy gyüjtőszenvedélyéről híres amerikai milliárdos hölgy szerezte meg és vitte magával az Egyesült Államokba. Az órát egykor készítő svájci gyár is bekapcsolódott most az ügybe, amennyiben 10.000 font sterlinget ajánlott fel az óráért a boldog tulajdonosa . A svájci gyár az órát, ha sikerül meg ...ereznie, Izmir városának fogja ajándékozni. 1942 Január 19 — 14. szám DÉLVIDÉKI ÚJSÁG látogatás egy zsidónegyedben, ahol dolgozni tanulnak az eljövendő zsidó állam polgárai (B. L.) — Németország kivételével szinte egész Európában ugyanazok a jelenségek. Az ember szinte megdöbbenve szemléli, hogy a zsidóság mennyi kitartással küzd a mindenütt egyre jobban beteljesedő végzete ellen. Pedig minden hiába! A történelmet magasabb akarat irányítja és a vén Európa, — ha vérözön és keleten a rombadőlt városok üszkös romjain keresztül is, — egyre ellenállhatatlanabb erővel halad az uj idők útján. Uj eszmék, uj gondolatok uralkodnak ma már Európa minden államában és az új Európa megifjodó lényege kérlelhetetlenül veti ki magából azokat az elemeket, amelyek a régiben a hibát jelentették. Szemmelláthatólag erősödik mindenütt ez az irányzat és így a régi Európa legjellegzetesebb képviselőjét, a zsidóságot, egyre több és több európai államban rekesztik ki a nemzeti közösség életéből és szorítják hatóképességét szűk határok közé. Ezt követeli az új Európa lényege és ennek engedelmeskedik Európa minden állama, amikor a nem kívánatos elemet különválasztja saját nemzeti közösségétől. Az új Európa minden akadály ellenére is győzelmesen valósul meg, — ennek az új Európának egyelőre szükséges kiegészítő része lesz a gettó, — nem érdektelen tehát, ha beszámolunk arról, hogy tulajdonképpen mi is ez a gettó? A madagiszkftri zsidiállam vezetőképző iskolája A régi időkben a gettó lealázó és lealacsonyító elkülönítés volt. A mai felfogás szerint a gettó teljesen más: ma egyrészt nemzsidó népek jogos és indokolt védekezése a zsidóság ellen, másrészt pedig iskola a zsidóság számára, amelyben a zsidóság saját gyakorlati tapasztalataik útján tanulják meg, hogy hogyan kell mások munkasegítsége nélkül megélniök és ezen túlmenőleg, hogyan kell majd a Madagaszkárban rövidesen megvalósítandó zsidó önálló állam alapjait lerakni. 1 kettős cél és 1 versei gettó A varsói gettó ennek a kettős célnak legmesszebbmenő figyelembevételével épült ki. Itt gyűjtötték össze Varsó és Krakkó egész zsidóságát és ma 450 ezer zsidó él itt egymás között és dolgozik saját megélhetéséért s jólétéért. A protektorátus kormányzósága a legmesszebbmenő módon támogatja a körülzárt területen élő zsidóságot, munkaszerszámokat, nyersanyagot és élelmiszert bocsájt rendelkezésükre, természetesen azonban, hogy nem ingyen. Viszont: nem is pénzért. Mindent a zsidók által termelt és készített ipari áruk ellenértéke gyanánt. Minden gyártmánynak meg van a maga szigorúan megszabott ellenértéke, — a zsidók mindent megkapnak, amire szükségük van, de csak akkor, — ha előbb megdolgoztak érte! A protektorátus kormányzósága a támogatás fejében csak munkát követel és ezenkívül csak azt, ami a békés munka lehetőségeit biztosítja a körülzárt területen: a rend fenntartását. A rendet maga a zsidóság tartja fenn: gumibotos rendőrök cirkálnak a gettó falain belül, természetesen a zsidó Dávid-csillaggal ellátva, zsidó jellegű egyenruhában. Az általuk elfogott bűnösök fölött az önálló zsidó bíróság ítélkezik a zsidó állam önálló törvényei szerint. A tartományi kormányzóság mindebbe a legcsekélyebb mértékben sem avatkozik bele, mindez a zsidók joga és kötelessége. A gettót a zsidó városatyák kormányozzák, amely testület minden intézkedését köteles bejelenteni a tartományi kormányzóságnak. A német hatóságok teljes szabadságot engedélyeznek a gettó lakóinak a gettóban, s csupán ritka időközönként tartanak általános razziát a varsói SS-gárda tagjai. Ahol azután a razziázó SS-gárdisták visszaélést fedeznek fel, ott természetesen a német törvények szigorú mértékével büntetnek. A német hatóságoknak ezenkívül még egy feladatuk van: ellenőrzik azt, hogy a zsidó megfelelő engedély nélkül el ne hagyhassa a gettót s ugyancsak ők ügyelnek fel arra is, hogy nemzsidó még véletlenül se tévedjen különleges engedély nélkül a körülzárt negyedbe. Ezen a vonalon a legérdekesebbek a villamosjáratok. A villamosjáratokat nem lehetett úgy elkülöníteni, hogy egyes járatok csak a gettóban, mások ismét csak a gettón kívül közlekedjenek. Ezért a tartományi kormányzóság úgy döntött, hogy külön villamosjáratok állanak a gettóban élő zsidók számára, — ezekre a vörösre festett kocsikra nem zsidóknak felszállani tilos. Ezek a kocsik a gettón kívül nem állanak meg, hanem a legnagyobb sebességgel robognak a keresztény városrészeken keresztül. Esetleges üzemzavar esetén a kocsi összes utasai egyetemlegesen felelősek azért, hogy a kocsit keresztény negyedben egyetlen zsidó el ne hagyhassa! Ugyanezek a szabályok vonatkoznak azokra a járatokra, amelyeket csupán keresztények számára engedélyeztek, — természetesen megfordított szabályokkal. A zsidó kiválóság tökre: a varsói gettó A varsói gettó legnagyobb jellemzője a szigorú elkülönítettség. Itt alkalma van a zsidóságnak mindazt a gyakorlatba átültetni, amit hirdettek mindenütt, hogy: zsidók nélkül nincs kultúra és nincs szellemi élet. Hogy zsidók nélkül nincs kereskedelem és nincs termelés. A háború sportszempontból Mussolini lapja a sport háborús jelentőségéről Igen érdekes cikket közöl Mussolini lapjában, a Popolo D’Italiában Mario Musella orvos „A háború sportszempontból“ címmel. Az olasz orvos cikke magyar fordításban a következő: „Nézük egy kicsit a sportember szemével a mai háborút. Tegyük föl, hogy egy polgár moziba megy s ott a híradóból kap fogalmat a mai háború menetéről. Figyelje csak meg a közönség, hogy a tengely minden egyes katonája valósággal külön kiképzett sportember, aki fut, ugrik, minden izma villámgyorsan reagál a parancsra és sokszor olyan fizikai teljesítményeket nyújt, mint amit a leghíresebb atléták sem tennének meg. Egy pillantás erre a háborúra, amelyeket ejtőernyősök, vadászrepülők, tengeralattjárók, tankok vívnak. Minden egyes gép és teljesítmény mögött ott áll az ember fiatal izmaival, vasidegeivel és sportteljesítményével. Mert a sportember szemével mi más a katonák bravúrja? Korunk a sport korszaka, melyen minden téren a sportszerűség, a rekordhajhászás uralkodik. Békében a hősi fegyverek helyett sportgyőzelem után vágyik a fiatal férfinemzedék, amelynek életeleme az égő, lázas tempójú cselekvés. A sportkorszak asszonyai is egyvonalban haladnak a férfiakkal, akik a múlt századok elpuhult szobavirágai helyett életerős, friss, igazi társai a férfinak. A sport szükséges, egészségmegtartó, életmeghosszabbító erejét ismerjük. S milyen rendkívüli jelentősége van a sporttal edzett férfitestnek háború idején! A ma háborúját a bátorság, a katonák ereje és lendülete dönti el. Gondoljunk az ejtőernyősökre, akik az ösztönös halálfélelmet legyőzve ezer méteres mélységekbe ugranak le, hogy hazájuk iránti kötelességüket teljesítsék. Gondoljunk a vadászrepülőkre, az uj idők hőseire, akik hatalmas madarakként kergetik az ellenséget, élet-halálharc férfias izgalmában. A szem, az izmok, az idegek s a szív gigászi erőpróbája ez. És gondoljunk a tengerészekre, akik másodpercnyi pontossággal, villámgyorsan és biztosan teljesítik a parancsokat, vagy gondoljunk a tankokat vezető katonákra, a tüzérekre, lovasokra vagy gyalogosokra és mindenütt a háborús korszellemmel találkozunk, amely új hősöket teremt nap-nap után.“ (—) államilag támogatott magtermelési akció! TAKARMÁNYNAK ANTAMAGOT kamatmentesen adunk szerződőinknek. A magtermelést 8—10/6-os prémiummal vesszük át. A már meglévő termését is részben betudjuk az akcióba. — Sürgősen értesítse cégünket: nyitraivánkai Vitéz János Termelő, anyagbeszerző és értékesítő vállalat, mint a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének körzet bizományosa. Kassa, Imaház utca 26. Telefon 22-97. Minden más terményre is szerződéseket kötünk. Készleteit felvásároljuk. Vetőmaggal ellátjuk. vetésterület Szilvóriumlopáson tettenértek kassai rovott multú betörőt Kassa, január 19. Gecse József rendőrfőtörzsőrmester a vasúti állomáson teljesített szolgálatot, miközben arra lett figyelmes, hogy a vasúti étterem alatt levő pincehelyiségből a késő éjjeli órákban világosság szűrődik ki. Benézett a pinceablakon és észrevette, hogy a pince ajtaja nyitva van. Különösnek találta a dolgot és az épületet megkerülve bement a pincehelyiségbe, ahol egy fiatalembert talált. A rendőr főtörzsőrmester igazoltatta a fiatalembert, akiről kiderült, hogy Ilcsik Gyula 28 éves közismert kassai rovott múltú napszámossal azonos. A főtörzsőrmester kérdőre vonta Ilcsik Gyulát, mire az előadta, hogy társával, Mérai Gyula 30 éves kassai napszámossal együtt betörtek a pincébe, hogy onnan szenet lopjanak. Az egyik betörő megugrott a pincéből A rendőr ezután előállította Ilcsik Gyulát a rendőrségre, ahol őrizetbe vették, majd azután azonnal Mérai Gyula lakása felé vette útját, hogy a pincéből — azalatt, míg Gecse József a házat megkerülte, — megszökött Mérai Gyulát is elfogja. Mérai Gyulát azonban nem találta a lakásán. Ennek dacára lesbe állt a dermesztő hidegben és úgy várta Mérai hazaérkezését. Amint a főtörzsőrmester lesben állt, a kora hajnali órákban imbolygó alakot vett észre a szürkületben. A Mérai Gyula lakása felé közeledő alak lopva igyekezett eltűnni a lakásban, Gecse József csak erre várt. Azonnal utána ment az ismeretlennek és feltevésében nem is csalódott, mert a lakásba besurrant férfi tényleg Mérai Gyula volt. Kisöstön főtt szilvórutfi „többet ér” a szénnél... A tettenért két betörő vallomásából kiderült, hogy Mérai Gyula meghívta lakásába volt fegyenctársát, Ilcsik Gyulát, akit a fogházban ismert meg. A lakásban Mérai Gyulának az az ötlete támadt, hogy a nagy hidegben jó lenne valahol tüzelőanyagot szerezni. A tervezgetést elhatározás követte és miután Mérai azt mondta, hogy amikor az állomás közelében járt, látta, hogy az egyik pincébe nagyobb mennyiségű szenet raktak be. Este 10 óra körül a jelzett helyre érkeztek, csak ekkor tudták meg, hogy a vasúti étterem pincéjéről van szó. Az ablakon benézve észrevették, hogy a pinceajtó nyitva van, lementek tehát a pincébe, ahol egészen váratlanul alkoholszag ütötte meg orrukat. A széntolvajlás tervével foglalkozó két betörő erre elhatározta, hogy a szenespince helyett inkább az alkoholos pincét fogják megdézsmálni. Ennek a pincének az ajtaját azonban csukva találták, mire Mérai hazasietett; lakásán villanylámpát, harapófogót, egy csomó álkulcsot és egy hátizsákot vett magához és úgy tért vissza a pincehelyiségbe. A pinceajtót rövidesen sikerült felnyitni és a helyiségben talált kisüstönlőtt szilvóriumból 24 litert félreraktak, hogy azt ellopják. Ebben az időben haladt el a pinceablak előtt Gecse József rendőr főtörzsőrmester, aki a kézi villanylámpából eredő bizonytalan világításra, amely a pincéből szűrődött, gyanút fogott és meghiúsította a két betörő tervét. Úgy Mérai Gyula, mint Ilcsik Gyula rendőrségi kihallgatásuk alkalmával beismerő vallomást tettek, amely után mindkettőt átkisérték a kir. ügyészség fogházába-