Felvidéki Ujság, 1942. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-19 / 14. szám

4 Kiosztották a Bamgarten-díjakat Budapestről jelentik: Vasárnap délután öt órakor osztották ki a Baumgarten Ferenc irodalmi alapítvány idei irodalmi díjait. A 3000 pengős évdíjakat R. Berde Mária, Boh­uniczky Szefy, Rónay György, dr. Mátray László, dr. Ortutay Gyula és Szentimrey Jenő kapta. Egyenként 2000 pengős díjban részesítették dr. Ember Győzőt és Szabédy Lászlót. 1000 pengős díjjal jutalmazták Vajda Endrét. Schöpflin Aladár a jutalmazottaknak és az évdíjasoknak átnyújtotta a Babits-érmet, amelyet most készíttetett el a kuratórium a nagy költő és író emlékére. A jutalmazottak nevében Szentimrey Jenő mondott köszö­netet. Kis hírek a nagyvilágból Szőkék vagy barnák voltak-e a gallok? (MN) A francia iskolakönyvek eddig azt ta­nították, hogy a gallok, a franciák elődei sző­kék és magas termetűek voltak. Lot francia történetíró most szembeszáll ezzel a hagyo­mányos nézettel és rámutat arra, hogy sem Polybius római történetíró (2. század), sem Julius Caesar nem emlékezik meg a gallok külsejéről, ez pedig megmagyarázhatatlan lenne, ha a rómaiaktól a gallok olyan mér­tékben különböztek volna, mint a ger­mánok. A gallokat ábrázoló szobrok és domborművek nagy része nem mérvadó, mert minden megkülönböztetés nélkül csak a „barbárokra“ vonatkozó hagyományos el­képzelést öntötték alakba. Az egyedüli kivé­telt képező „Haldokló gladiátor“ feje ezzel szemben a mai fiatal francia paraszt vonásait tükrözi vissza. A hiteles tanúbizonyságok szerint a gallok sem nagytermetűek, sem szőkék nem voltak. A szőke és vöröses színt nagyrabecsülték ugyan, ennek elérésére azonban különleges festési eljárásokat hasz­náltak. Amikor Caligula császár a germá­nok fölött aratott állítólagos győzelmének megünneplésére diadalmenetet akat rendezni, a rendelkezésre álló gall statiszták közül a legnagyobbakat kellett kiválogattatnia. „Ha a franciák — mondja Lot — tudni akarják, milyenek voltak őseik, nézzék csak meg egymást vagy nézzenek a tükörbe.“ Királyi tömegsír. A spanyolországi Poblet­­ kolostora nyolc király, királyfi, húsz herceg és kilenc királyné, tíz gróf, továbbá tíz grófnő és hercegnő temetésére készül. A szóban lévő királyi személyiségek Aragon és Barcelona egykori királyai s grófjai, akik­nek porhüvelyét a pobleti cisztecita kolostor­ban most másodszor helyezik „örök nyuga­lomra”. A kolostor, mely a középkorban fontos szellemi központ szerepét töltötte be és az aragon királyok s a barcelonai grófok családi temetkezési helye volt, az 1835-ben végrehajtott spanyol szekularizáció idején el­néptelenedett és azóta senki sem törődött karbantartásával. A polgárháború után a spa­nyol kormány elrendelte, a nagymultú kolos­tor és a királysírok restaurálását és így ke­rült most sor a történelemben példa nélkül álló temetési szertartás megtartására. Nagy történelem előtti várost tártak fel Alaszkában. (MN): Egy alaszkai olasz tudo­mányos expedíció most hozta nyilvánosság­ra, hogy kutatásai során az északi sarkkörön belül fekvő Ipiutak város közelében nagy kultúrájú történelemelőtti város nyomaira bukkant. A város legalább öt nagy utcából és 6600 házból állott. Hogy a város lakói mi­lyen emberfajhoz tartoztak, nem sikerült megállapítani, az azonban bizonyos, hogy Spiutak mai eszkimó lakóihoz semmi közük sem volt. A sírok feltárásakor kiderült, hogy a legalább 2000 éves város lakói az elteme­tett halottak szemét elefántcsontgolyókkal helyettesítették. Kemál pasa életmentő órája. Atatürk Ke­m­el pasa izmiri villájából a nagy török ál­lamférfi halála után Izmir városa múzeumot létesített, ahol mindazokat a tárgyakat ös­­­szegyű­jtötték, amelyek valamilyen módon Kemál pasával összefüggésben voltak. A mú­zeum vezetősége most azon fáradozik, hogy megszerezze azt a híres órát, amely a Galli­­poli-félszigeten lefolyt harcok folyamán, az­által, hogy a halálos golyót felfogta, megmen­tette a nagy török vezér életét. Az óra, amely egyébként egyik ismert svájci gyár készítménye volt, a csata után egy német vezérkari tiszt birtokába került. Csupán en­­­nyit tudtak eddig a híres óra sorsáról. Most kiderült, hogy az órát egy gyüjtőszenvedé­­lyéről híres amerikai milliárdos hölgy sze­rezte meg és vitte magával az Egyesült Álla­mokba. Az órát egykor készítő svájci gyár is bekapcsolódott most az ügybe, amennyiben 10.000 font sterlinget ajánlott fel az óráért a boldog tulajdonosa . A svájci gyár az órát, ha sikerül meg ...ereznie, Izmir városá­nak fogja ajándékozni. 1942 Január 19 — 14. szám DÉLVIDÉKI ÚJSÁG látogatás egy zsidónegyedben, ahol dolgozni tanulnak az eljövendő zsidó állam polgárai (B. L.) — Németország kivételével szinte egész Európában ugyanazok a jelenségek. Az ember szinte megdöbbenve szemléli, hogy a zsidóság mennyi kitartással küzd a mindenütt egyre jobban beteljesedő végzete ellen. Pedig minden hiába! A történelmet magasabb akarat irányítja és a vén Európa, — ha vérözön és keleten a rombadőlt váro­sok üszkös romjain keresztül is, — egyre ellenállhatatlanabb erővel halad az uj idők útján. Uj eszmék, uj gondolatok uralkodnak ma már Európa minden államában és az új Európa megifjodó lényege kérlelhetetlenül veti ki magából azokat az elemeket, ame­lyek a régiben a hibát jelentették. Szemmel­­láthatólag erősödik mindenütt ez az irány­zat és így a régi Európa legjellegzetesebb képviselőjét, a zsidóságot, egyre több és több európai államban rekesztik ki a nem­zeti közösség életéből és szorítják hatóké­pességét szűk határok közé. Ezt követeli az új Európa lényege és en­nek engedelmeskedik Európa minden álla­ma, amikor a nem kívánatos elemet külön­választja saját nemzeti közösségétől. Az új Európa minden akadály ellenére is győzel­mesen valósul meg, — ennek az új Európá­nak egyelőre szükséges kiegészítő része lesz a gettó, — nem érdektelen tehát, ha be­számolunk arról, hogy tulajdonképpen mi is ez a gettó? A madagiszkftri zsidiállam­ vezetőképző iskolája A régi időkben a gettó lealázó és leala­csonyító elkülönítés volt. A mai felfogás sze­rint a gettó teljesen más: ma egyrészt nem­zsidó népek jogos és indokolt védekezése a zsidóság ellen, másrészt pedig iskola a zsidóság számára, amelyben a zsidóság saját gyakorlati tapasztalataik útján tanulják meg, hogy hogyan kell mások munkasegítsége nélkül megélniök és ezen túlmenőleg, hogyan kell majd a Ma­dagaszkárban rövidesen megvalósítandó zsi­dó önálló állam alapjait lerakni. 1 kettős cél és 1 versei gettó A varsói gettó ennek a kettős célnak leg­messzebbmenő figyelembevételével épült ki. Itt gyűjtötték össze Varsó és Krakkó egész zsidóságát és ma 450 ezer zsidó él itt egy­más között és dolgozik saját megélhetéséért s jólétéért. A protektorátus kormányzósága a leg­messzebbmenő módon támogatja a kö­rülzárt területen élő zsidóságot, mun­kaszerszámokat, nyersanyagot és élel­miszert bocsájt rendelkezésükre, termé­szetesen azonban, hogy nem ingyen. Viszont: nem is pénzért. Mindent a zsidók által termelt és készített ipari áruk ellenér­téke gyanánt. Minden gyártmánynak meg van a maga szigorúan megszabott ellen­értéke, — a zsidók mindent megkapnak, amire szükségük van, de csak akkor, — ha előbb megdolgoztak érte! A protektorátus kormányzósága a támo­gatás fejében csak munkát követel és ezen­kívül csak azt, ami a békés munka lehetősé­geit biztosítja a körülzárt területen: a rend fenntartását. A rendet maga a zsidóság tartja fenn: gumibotos rendőrök cirkálnak a gettó falain belül,­­ természetesen a zsidó Dávid-csillaggal ellátva, zsidó jellegű egyenruhában. Az általuk elfogott bűnösök fölött az önálló zsidó bíróság ítélkezik a zsidó állam önálló törvényei szerint. A tartományi kormányzó­ság mindebbe a legcsekélyebb mértékben sem avatkozik bele,­­ mindez a zsidók joga és kötelessége. A gettót a zsidó városatyák kormányoz­zák, amely testület minden intézkedését köteles bejelenteni a tartományi kor­mányzóságnak. A német hatóságok teljes szabadságot enge­délyeznek a gettó lakóinak a gettóban, s csupán ritka időközönként tartanak általá­nos razziát a varsói SS-gárda tagjai. Ahol azután a razziázó SS-gárdisták visszaélést fedeznek fel, ott természetesen a német tör­vények szigorú mértékével büntetnek. A német hatóságoknak ezenkívül még egy feladatuk van: ellenőrzik azt, hogy a zsidó megfelelő engedély nélkül el ne hagyhassa a gettót s ugyancsak ők ügyelnek fel arra is, hogy nemzsidó még véletlenül se téved­jen különleges engedély nélkül a körül­zárt negyedbe. Ezen a vonalon a legérdekesebbek a villa­mosjáratok. A villamosjáratokat nem lehetett úgy elkülöníteni, hogy egyes járatok csak a gettóban, mások ismét csak a gettón kívül közlekedjenek. Ezért a tartományi kormány­zóság úgy döntött, hogy külön villamosjáratok állanak a gettóban élő zsidók számára, — ezekre a vörösre festett kocsikra nem zsidóknak felszállani tilos. Ezek a kocsik a gettón kívül nem állanak meg, hanem a legnagyobb sebességgel ro­bognak a keresztény városrészeken keresz­tül. Esetleges üzemzavar esetén a kocsi összes utasai egyetemlegesen felelősek azért, hogy a kocsit keresztény negyedben egyet­len zsidó el ne hagyhassa! Ugyanezek a szabályok vonatkoznak azokra a járatokra, amelyeket csupán keresztények számára engedélyeztek, — természetesen megfordí­tott szabályokkal. A zsidó kiválóság tökre: a varsói gettó A varsói gettó­ legnagyobb jellemzője a szigorú elkülönítettség. Itt alkalma van a zsidóságnak mindazt a gyakorlatba átül­tetni, amit hirdettek mindenütt, hogy: zsidók nélkül nincs kultúra és nincs szellemi élet. Hogy zsidók nélkül nincs kereskedelem és nincs termelés. A háború sportszempontból Mussolini lapja a sport háborús jelentőségéről Igen érdekes cikket közöl Mussolini lap­jában, a Popolo D’Italiában Mario Musella orvos „A háború sportszempontból“ címmel. Az olasz orvos cikke magyar fordításban a következő: „Nézük egy kicsit a sportember szemével a mai háborút. Tegyük föl, hogy egy polgár moziba megy s ott a híradóból kap fogalmat a mai háború menetéről. Figyelje csak meg a közönség, hogy a tengely minden egyes katonája valósággal külön kiképzett sport­ember, aki fut, ugrik, minden izma villám­gyorsan reagál a parancsra és sokszor olyan fizikai teljesítményeket nyújt, mint amit a leghíresebb atléták sem tennének meg. Egy pillantás erre a háborúra, amelyeket ejtőer­nyősök, vadászrepülők, tengeralattjárók, tan­kok vívnak. Minden egyes gép és teljesít­mény mögött ott áll az ember fiatal izmai­val, vasidegeivel és sportteljesítményével. Mert a sportember szemével mi más a kato­nák bravúrja? Korunk a sport korszaka, melyen minden téren a sportszerűség, a rekordhajhászás uralkodik. Békében a hősi fegyverek helyett sportgyőzelem után vágyik a fiatal férfinem­zedék, amelynek életeleme az égő, lázas tem­­pójú cselekvés. A sportkorszak asszonyai is egyvonalban haladnak a férfiakkal, akik a múlt századok elpuhult szobavirágai helyett életerős, friss, igazi társai a férfinak. A sport szükséges, egészségmegtartó, életmeghos­­­szabbító erejét ismerjük. S milyen rendkívüli jelentősége van a sporttal edzett férfitestnek háború idején! A ma háborúját a bátorság, a katonák ereje és lendülete dönti el. Gondoljunk az ejtőer­nyősökre, akik az ösztönös halálfélelmet le­győzve ezer méteres mélységekbe ugranak le, hogy hazájuk iránti kötelességüket telje­sítsék. Gondoljunk a vadászrepülőkre, az uj idők hőseire, akik hatalmas madarakként kergetik az ellenséget, élet-halálharc férfias izgalmában. A szem, az izmok, az idegek s a szív gigászi erőpróbája ez. És gondoljunk a tengerészekre, akik má­sodpercnyi pontossággal, villámgyorsan és biztosan teljesítik a parancsokat, vagy gon­doljunk a tankokat vezető katonákra, a tüzé­rekre, lovasokra vagy gyalogosokra és min­denütt a háborús korszellemmel találkozunk, amely új hősöket teremt nap-nap után.“ (—) államilag támogatott magtermelési akció! TAKARMÁNYNAK­ ANTAMAGOT kamatmentesen adunk szerződőinknek. A magtermelést 8—10­/6-os prémiummal vesszük át. A már meglévő termését is részben betudjuk az akcióba. — Sürgősen értesítse cégünket: nyitraivánkai Vitéz János Termelő, anyagbeszerző és értékesítő vállalat, mint a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének körzet bizományosa. Kassa, Imaház­ utca 26. Telefon 22-97. Minden más terményre is szerződése­ket kötünk. Készleteit felvásároljuk. Vetőmaggal ellátjuk. vetésterület Szilvóriumlopáson tettenértek kassai rovott multú betörőt Kassa, január 19. Gecse József rendőrfőtörzsőrmester a vas­úti állomáson teljesített szolgálatot, miközben arra lett figyelmes, hogy a vasúti étterem alatt levő pincehelyiségből a késő éjjeli órák­ban világosság szűrődik ki. Benézett a pince­ablakon és észrevette, hogy a pince ajtaja nyitva van. Különösnek találta a dolgot és az épületet megkerülve bement a pincehelyiség­be, ahol egy fiatalembert talált. A rendőr fő­törzsőrmester igazoltatta a fiatalembert, aki­ről kiderült, hogy Ilcsik Gyula 28 éves köz­ismert kassai rovott múltú napszámossal azo­nos. A főtörzsőrmester kérdőre vonta Ilcsik Gyulát, mire az előadta, hogy társával, Mérai Gyula 30 éves kassai napszámossal együtt betörtek a pincébe, hogy onnan szenet lop­janak. Az egyik betörő megugrott a pincéből A rendőr ezután előállította Ilcsik Gyulát a rendőrségre, ahol őrizetbe vették, majd azután azonnal Mérai Gyula lakása felé vette útját, hogy a pincéből — azalatt, míg Gecse József a házat megkerülte, — megszökött Mérai Gyulát is elfogja. Mérai Gyulát azon­ban nem találta a lakásán. Ennek dacára les­be állt a dermesztő hidegben és úgy várta Mérai hazaérkezését. Amint a főtörzsőrmester lesben állt, a kora hajnali órákban imbolygó alakot vett észre a szürkületben. A Mérai Gyula lakása felé kö­zeledő alak lopva igyekezett eltűnni a lakás­ban, Gecse József csak erre várt. Azonnal utána ment az ismeretlennek és feltevésében nem is csalódott, mert a lakásba besurrant férfi tényleg Mérai Gyula volt. Kisöstön főtt szilvór­utfi „többet ér” a szénnél... A tettenért két betörő vallomásából kide­rült, hogy Mérai Gyula meghívta lakásába volt fegyenctársát, Ilcsik Gyulát, akit a fog­házban ismert meg. A lakásban Mérai Gyu­lának az az ötlete támadt, hogy a nagy hi­degben jó lenne valahol tüzelőanyagot sze­rezni. A tervezgetést elhatározás követte és miután Mérai azt mondta, hogy amikor az állomás közelében járt, látta, hogy az egyik pincébe nagyobb mennyiségű szenet raktak be. Este 10 óra körül a jelzett helyre érkez­tek, csak ekkor tudták meg, hogy a vasúti étterem pincéjéről van szó. Az ablakon be­nézve észrevették, hogy a pinceajtó nyitva van, lementek tehát a pincébe, ahol egészen váratlanul alkoholszag ütötte meg orrukat. A széntolvajlás tervével foglalkozó két betörő erre elhatározta, hogy a szenespince helyett inkább az alkoholos pincét fogják megdézs­málni. Ennek a pincének az ajtaját azonban csukva találták, mire Mérai hazasietett; la­kásán villanylámpát, harapófogót, egy csomó álkulcsot és egy hátizsákot vett magához és úgy tért vissza a pincehelyiségbe. A pince­ajtót rövidesen sikerült felnyitni és a helyi­ségben talált kisüstönlőtt szilvóriumból 24 litert félreraktak, hogy azt ellopják. Ebben az időben haladt el a pinceablak előtt Gecse József rendőr főtörzsőrmester, aki a kézi villanylámpából eredő bizonytalan világításra, amely a pincéből szűrődött, gya­nút fogott és meghiúsította a két betörő ter­vét. Úgy Mérai Gyula, mint Ilcsik Gyula rend­őrségi kihallgatásuk alkalmával beismerő val­lomást tettek, amely után mindkettőt átkisér­­ték a kir. ügyészség fogházába-

Next