Felvidéki Ujság, 1942. július (5. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-14 / 157. szám
FELVIDÉKI ÚJSÁG 1942 janus 14 — tv/ szám1 Mához egy hónapra nyílik meg a Budapesti Nemzetközi Vásár Pontosan mához egy hónapra, augusztus 14-én nyílik meg az ezúttal kivételesen Szent István hetében rendezett Budapesti Nemzetközi Vásár. Szombaton és vasárnap indítják el a Vásár irodaházból a nagy csomagtömeget, megindult a vásárigazolványok szétküldése. A Vásár vidéki képviseletei már az első hírek vétele után megindították országszerte a vásárigazolványok elővételben való árusítását, amire azért volt szükség, mert ez évben a MÁV vásári személyforgalmának tehermentesítésére csak korlátozott számban bocsátottak ki 50%-os menetdíjkedvezményre és a Vásár díjtalan meglátogatására jogosító vásárigazolványt. A vásárigazolványok árusítása tehát megindult, de csak azok tudják beszerezni, akik legkésőbb július 31-ig megvásárolják az igazolványt a Vásár valamely vidéki képviseleténél. Főkapitányhelyettessel evezték ki a letszabadit! Kassa rendőrségének első vezetőjét Kassa, julius 14. A m. kir. belügyminiszter Tasnády Antal rendőrfőkapitányi címmel és jelleggel felruházott rendőrfőtanácsost, a miskolci kapitányság jelenlegi vezetőjét, rendőrfőkapitányhelyettessé nevezte ki. A kinevezett rendőrfőtiszt a felszabadulás után a m. kir. rendőrség kassai kapitányságnak első vezetője volt. Tasnády Antalnak nagy érdeme volt abban, hogy az átalakulással járó bizonytalan közállapotokat egyhamar a rend váltotta fel, páratlanul rövid idő alatt sikerült helyreállítani a normális viszonyokat és biztosítani a személy- és vagyonbiztonságot. A kinevezéssel kapcsolatban közöljük a kassai kapitányság kebelében történt előléptetéseket is. A m. kir. rendőrség kassai kapitányságánál szolgálatot végzők közül Tóth Gyula dr. rendőr segédfogalmazót fogalmazóvá, vitéz Bahry Gézát, a kassai kapitányság detektív testületének vezetőjét, detektív felügyelővé, Haviár István irodatisztet hivatali főtiszti címmel és jelleggel, Bihary Elek és Várkoly Dénes detektivgyakornokokat, a XI. fizetési osztályba, detektivekké léptették elő. A nemrég még Kassán szolgálatot végző Kisbán László dr. (Karcag) rendőr segédfogalmazót, fogalmazóvá, Boros Andort, a kolozsvári tanosztály jelenlegi parancsnokát, a VIII. fizetési osztály jellegével főfelügyelővé és Máday Gyula detektivcsoportvezetőt (Ungvár) detektivfelügyelővé nevezte ki a belügyminiszter. Megkezdték a textilgyárak a típuscikkek gyártását Az Ipari Anyaghivatal textilipari osztálya átíratott intézett a textilipari érdekképviseletekhez és megküldte azoknak a szabványogyártását a textilvállalatoknak meg kellett gyártását a texilvállalatoknak meg kellett kezdeniük. Felhívta az Anyaghivatal az érdekképviseletek figyelmét arra, hogy különösen a kotonin-termelés terén az iparügyi minisztériumtól nyert utasítás szerint saját hatáskörében is hassanak közre, hogy úgy a közszállítási típuscikkek, valamint a vatta és gigogne gyártáshoz szükséges havi kotoninmennyiségek feltétlenül biztosíttassanak. Mindaddig, amíg e mennyiségek minőségileg és megfelelően szétosztásra nem kerülnek, a típuscikkeken kívül kotonines cikkek gyártására engedélyt nem adnak. A vonatkozó iparügyi miniszteri rendelet, amely a szabványosított cikkek felsorolását, anyagösszetételét, szélességét, súlyát tartalmazza, a legközelebbi napokban jelenik meg a hivatalos lapban. A rendelet hét mellékletet fog tartalmazni. Egyáltalán nem gyárthatók olyan pamutszövetek, amelyekben a tiszta vagy kevert fonalak finomsági száma 50-es angol finomsági számon felül van. Tiszta pamut, vagy pamuttartalmú fonalakból nem gyárthatók: angin, butorhuzat, butorvédő, damaszt, ágynemű és étkészletek, davetin, kongress, cord, szerzs, voál, fej- és vállkendő. Nem gyárthatók ezenkívül batiszt, frottie, grenadin, piké, ballon és bársony szövetek, grádlik és rozettavásznak. Nem gyárthatók a tiszta len- és kenderfonalból készült damaszt, linón, batisztszövetek, , színnyomatos len és kender, bútorszövetek, lenvásznak, atlasz, bársony és bársonyszerű szövetek. Kivételt képeznek a kenderzsák, kenderponyva, zsávoly, tömlő, műszaki szövetek, betétvászon és cipőfelsőrész szövetek. Tiszta gyapjúból vagy gyapjútartalmú fonalból, hernyóselyemből, pamutból, vagy pamuttartalmú fonalból egyáltalán nem gyárthatók sálak, nyakkendők, hálószerű ingek, női fürdőruhák, sizoknik és sikertyúk. Nem gyárhatók tovább hazai fonású gyapjú, pamut, len kender, selyemfonalból paszománycikkek, csipkék, függönyök, tiülök, szalagáruk és hímzésre szolgáló szövetek. Tiszta gyapjúból, vagy gyapjútartalmú, továbbá pamut, vagy pamuttartalmú, végül selyemből készült szőnyegek, különböző térítők, rongyszőnyegek szintén nem állíthatók elő. Eltiltják olyan szövött és hurkot eljárással előállított szövetek gyártását is, amelyekben hazai eredetű hernyó,e yTM vagy annak bármilyen változata nyer felhasználást. Kivétel az operációs selyem, a hernyóselyem varrócérna. (Magy Tud.) I Közgazdaság Egy hónap alatt több mint 3000 levágott állat húsa került közfogyasztásra Kassán Kassa, július 14. A város közigazgatási bizottságának hétfői ülésén dr. Jancsó Sándor m. kir. állategészségügyi tanácsos számolt be az állategészségügyi viszonyokról. Jelentette, hogy a hivatalból jelentendő ragadós állati betegségek közül június hónapban meg lett állapítva a sertésorbánc két udvarban. A betegség megállapításával annak megszüntetése érdekében az állategészségügyi törvényben előírt óvó és elfojtó intézkedéseket elrendelték. A közvágóhíd forgalma június hónapban a következő volt: Levágtak szarvasmarhát 635, borjut 745, juhot 45, sertést 1613, lovat 16 darabot. Vidékről levágva behoztak: szarvasmarhát 29, borjut 86 darabot. Közfogyasztásra került tehát júniusban összesen 3169 darab állat húsa. Ezzel szemben májusban 3587 darab, így júniusban 418 darab állattal kevesebb került levágásra, mint májusban. Kényszervágás volt 26 esetben. A levágás után megejtett húsvizsgálatkor emberi fogyasztástól eltiltottak, illetve elkobozták 3 darab szarvasmarha és 1 darab ló húsát. A hússzékek feldolgozó és raktári helyiségei 9 esetben vizsgáltattak meg. Az állatforgalmat illetőleg jelentette, hogy június hónapban 1 országos, 2 havi és 1 heti állatvásárt tartottak. A vásárok forgalma általában gyenge volt. Felhajtásra került: 876 drb. szarvasmarha ebből elkelt 456 drb.), 31 drb. borjú (31), 892 drb. ló és csikó (213), 37 drb. juh (37), 983 drb. sertés és malac (625). A városi gyepmesteri telep forgalma a következő volt: 7 darab ló, 1 darab sertés és 2 darab borjú hulla. A városban befogott kóbor ebek száma 2 A vidéki pénzintézetek zavartalanul kielégítették a mezőgazdaság hiteligényeit A Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti jelentése szerint a fővárosi bankok ez évben is augusztus közepe táján a TÉBE útján hozzák majd nyilvánosságra egyesített félévi mérlegüket. A nyersmérlegadatok összesítése máris megkezdődött s a kiszivárgott hírek szerint az elmúlt év ugyanezen időszakának eredményéhez képest kisebb gyarapodás mutatkozik. A betétállomány további fejlődése egyrészt a termény- és állatárak emelkedésére, másrészt a takarékossági hajlam további örvendetes megerősödésére vezethető vissza. A fővárosi bankokkal egyidőben a vidéki pénzintézetek is készítik félévi mérlegüket. A nagybankok vidéki affiliációinak, érdekeltségeinek és fiókjainak egy része a nyersmérlegeket már be is küldötte fővárosi anyaintézetéhez. Ezekből kitűnik, hogy a vidéki bankok félévi üzleteredménye sem marad a fővárosi bankok üzleteredménye mögött sem a betét-, sem a kihelyezési állomány tekintetében. A gazdasági és pénzügyi közvélemény igen nagy érdeklődéssel tekint a vidéki pénzintézetek összessége által elért üzleti forgalom alakulása elé, miután az elmúlt félévben a fővárosi bankok továbbra is erőteljesen folytatták affiliációs és fiókhálózatunk kiépítését. A vidéki fiókok ugyanis nemcsak a visszatért országrészekben, hanem a régi körzetekben is élénk tevékenységet fejtettek ki, főleg beruházási hitelek nyújtásával. Nagyobb arányokban folyósítottak mezőgazdasági és ipari termelési hiteleket s ennek keretében zavartalanul kielégítették a gazdák zöldhiteligényeit, valamint előlegeket nyújtottak a mezőgazdaságnak gépek, magvak, műtrágya és növényvédőszerek bevásárlására. Mit jelent Magyarország számára az iparosodás ? A múlt háború utáni években a magyar iparfejlesztésnek hatalmas ellenzéke akadt. Nemcsak az ország határain kívül, ami természetes volt, mert hiszen az újonnan alakult utódállamoknak nem állott érdekükben a magyar ipari konkurrencia hizlalása, de bent az országban is. Sokan a földműves érdekek háttérbe szorítását látták az iparfejlesztésben, különösen pedig annak egyik legfőbb eszközében, a vámtarifában. Kétségtelen, hogy a magas védővámok áldozatokat követeltek, mégpedig nemcsak az agrárnépességtől, hanem az egész ország lakosságától. Hogy az áldozat nem volt hiábavaló, azt ma már világosan látjuk. Voltak azonban akkor is, amikor a vámtarifát megalkották, előrelátó államférfiak, mégpedig nemcsak a kormánypárt padsoraiban. Az iparfejlesztés két legnagyobb hatású szószólója: Apponyi Albert gróf és Gömbös Gyula volt. Az előbbi a magyar kultúrfölény kiépítésének, illetve megtartásának egyik leghatásosabb eszközét látta az erős iparban, az utóbbi pedig a magyar élniakarás jelének tekintette egy hanyatló korban az ipar fejlesztésére irányuló vámtarifa-javaslatot. Budapestről jelenti a Magyar Vidéki 5rtótudósító, hogy a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének érdekes kiadványa, „A magyar gyáripar két világháború között“ hivatalos adatok alapján mutatja ki, hogy a trianoni Magyarország népszaporulata 1920 és 1930 között 698.117 fő volt, amiből a már erősen telített mezőgazdaság csak 45.152 főt vett fel, míg az ipar csaknem nyolcszor annyit: 358.502 főt. Ha más érv nem szólna az iparosodás mellett, ez egymagában is eleget mondana. Az ipar fejlődését a két világháború között egyébként a következő számok szemléltetik a leghívebben: 1921-ben 2124 gyár működött az országban 152.591 munkással és 21.134 egyéb alkalmazottal. 1939-ben 4334 gyár 341.639 munkással és 63.156 egyéb alkalmazottal, 1921-ben a kifizetett bérek és fizetések összege 90 millió pengő és a gyárakban termelt érték 979 millió pengő volt, 1939-ben az illetmények 704 milliót, a termelt értékek pedig 3768 milliót tettek ki. Ezek a számok nagyon sokat mondanak nemzetgazdasági szempontból. A gazdasági kérdésekben kevéssé jártas emberek ennek a közvetlen jelentőségét talán fel sem tudták mérni, de eredményeit ők is érezték. Azt viszont ma már mindenki érti, mit jelent a magyar ipar a mai nehéz gazdasági viszonyok között, a háború élet-halál küzdelmében és mi lenne, ha ez az ipar nem állana itt a maga fejlettségével, sokrétűségével és életrevalóságával. A csont mint nyersanyag A nyersanyaggazdálkodás ma már jobban értékeli az azelőtt szinte megvetett csontot. Érdekes, hogy mennyi mindent tud kihozni a tudomány az igazán sokoldalúnak nevezhető hulladékcsontból. A csont anyagának 10%-a a benzinnel kifőzhető csontzsír. Glicerin, sztearin, olein és szappan készül belőle. A termékek fontossága különösen a mai háborús időkben nyilvánvaló. Oleint találunk a nyomdafestékben és az indigópapírban, de mint tisztítószer, és fúróolaj is fontos. A glicerin hadi fontossága közismert, a békeszükségletben pedig nélkülözhetetlen a lakkok és festékek (írógépszalag), tinta, szappan, ajakrúzs, hajvíz és gitt készítésénél. Szövetek és bőranyagok kikészítése, valamint a likőrök és eszenciák édesítése sem történhet glicerin nélkül. A desztilálásnál visszamaradó glicerinszurok van a cipőpasztában, de mint szigetelőt is használják az elektrotechnikában. A csontzsírból végül a szilárd alkatrészek kifagyasztásával hidegben is folyékony olajat nyernek, ez óraolajozásra is alkalmas. A csont mint nyersanyag nélkülözhetetlen az enyviparban is. Az apróra tördelt csontot benzinnel zsírtalanítják, savakkal kezelik, majd nagy nyomás alatt gőzölik, mialatt az enyvtartalmú alkatrészek glutinná változnak. Ezt a főzetet forró vízzel vonják ki az átgőzölt csontból, átszűrik és leülepítik. Táblákba öntve mint asztalos- vagy táblaenyv áll az ipar rendelkezésére. Benzincsöpögtetéssel állítják elő a golyóalakú gyöngyönyvet. A puha csontporcogó 15% -át teszi ki a csontanyagnak. Vegyileg feloldva tiszta zselatin lesz belőle, amit nemcsak a háztartásban, de a film- és fényképiparban is felhasználhatnak. A csont újabb 35% -a végül a csontföld vagy csonthamu. Nagyfokú felmelegítéssel és kalciumfoszfát, majd mész hozzáadásával értékes szuperfoszfát műtrágyát nyernek belőle. De a csontmalmokban őrölt és enyvtelenített csont is felhasználható mint műtrágya vagy takarmány, mert foszforsavat és különböző sókat tartalmaz. Az enyvtelenített csontmaradékot csontszénné égetve a porcellán- és tejüvegipar alkalmazza. Az itt felsorolt vegyi úton nyert anyagokon kívül még másképen is értékesítik a csontot. Már ősidők óta mindenféle tárgyat faragnak belőle. Erre különösen alkalmas a marha és szarvas csontja, viszont a lóé már nem olyan jó. Általában fésű, gomb, késnyél, botfogantyú és egyéb apró dísztárgy készül. ,, a csontból. A legújabb idők műanyagiparának fejlődése persze jelentősen háttérbe szorította a csontfaragást. A csont ilyen sokoldalú felhasználhatósága igazolja a csonthulladékok gyűjtésének fontosságát, méghozzá nemcsak a mészárszékekben és vágóhidakon, hanem a vendéglők és háztartások konyháiban is. Az általános nyersanyaghiány idején nem szabad erről az itthoni elsőrangú nyersanyagforrásról megfeledkezni, sőt a most nyert tapasztalatainkat a békeidőbe is át kell majd mentenünk. (TEK, Nyílt-téri Felhívás Egyik ügyfelem átvenni szándékozik Kacsir Jenő fűszer- és vegyeskereskedő kassai lakosnak Kassán, Jókai utca 17. szám alatt levő fűszer- és vegyeskereskedését. Felhívom a cég hitelezőit, hogy nevezett céggel szemben fennálló követeléseiket legkésőbb i. hő 23-ig irodámban jelentsék be, mert a be nem jelentett vagy később bejelentett követeléseket ügyfelemnek nem lesz módjában figyelembe venni. Dr. BRÜKK SÁNDOR, ügyvéd 1338 Kassa, Fő-utca 24/26. szám *) E rovatban közöltekért nem vállal feelelősséget a szerkesztőség. EGÉSZSÉGES ÉS BETEG NŐK RÉSZÉRE EGYARÁNT FONTOS Most jelent meg! Nélkülözhetetlen! A NŐi BETEGSÉGEKRŐL Megelőzés —Védekezés Ez a nélkülözhetetlen munka kitér az összes előfordulható női betegségekre! Írta: Dr. FÖLDES LAJOS nőorvos, a Telefa és az Orsz. Gyermekvédő Liga Szülő- és Anyaotthonának v. főorvosa. Ára: P 3.40. Kapható a Felvidéki Újság kiadóhivatalában Kassa, Pő-a. 96.