Felvidéki Ujság, 1942. július (5. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-14 / 157. szám

FELVIDÉKI ÚJSÁG 1942 janus 14 — tv/ szám1 Mához egy hónapra nyílik meg a Budapesti Nemzetközi Vásár Pontosan mához egy hónapra, augusztus 14-én nyílik meg az ezúttal kivételesen Szent István­ hetében rendezett Budapesti Nemzet­közi Vásár. Szombaton és vasárnap indítják el a Vásár irodaházból a nagy csomagtömeget, meg­indult a vásárigazolványok szétküldése. A Vásár vidéki képviseletei már az első hírek vétele után megindították országszerte a vásárigazolványok elővételben való árusítá­sát, amire azért volt szükség, mert ez évben a MÁV vásári személyforgalmának teher­mentesítésére csak korlátozott számban bo­csátottak ki 50%-os menetdíjkedvezményre és a Vásár díjtalan meglátogatására jogosító vásárigazolványt. A vásárigazolványok áru­sítása tehát megindult, de csak azok tudják beszerezni, akik legkésőbb július 31-ig meg­vásárolják az igazolványt a Vásár valamely vidéki képviseleténél. Főkapitányhelyettesse­l evezték ki a letszabadit! Kassa rendőrségének első vezetőjét Kassa, julius 14. A m. kir. belügyminiszter Tasnády Antal rendőrfőkapitányi címmel és jelleggel felru­házott rendőrfőtanácsost, a miskolci kapi­tányság jelenlegi vezetőjét, rendőrfőkapitány­helyettessé nevezte ki. A kinevezett rendőr­főtiszt a felszabadulás után a m. kir. rendőr­ség kassai kapitányságnak első vezetője volt. Tasnády Antalnak nagy érdeme volt abban, hogy az átalakulással járó bizonytalan köz­állapotokat egyhamar a rend váltotta fel, páratlanul rövid idő alatt sikerült helyreállí­tani a normális viszonyokat és biztosítani a személy- és vagyonbiztonságot. A kinevezéssel kapcsolatban közöljük a kassai kapitányság kebelében történt előlép­tetéseket is. A m. kir. rendőrség kassai kapi­tányságánál szolgálatot végzők közül Tóth Gyula dr. rendőr segédfogalmazót fogalma­zóvá, vitéz Bahry Gézát, a kassai kapitány­ság detektív testületének vezetőjét, detektív felügyelővé, Haviár István irodatisztet hiva­tali főtiszti címmel és jelleggel, Bihary Elek és Várkoly Dénes detektivgyakornokokat, a XI. fizetési osztályba, detektivekké léptet­ték elő. A nemrég még Kassán szolgálatot végző Kisbán László dr. (Karcag) rendőr segéd­­fogalmazót, fogalmazóvá, Boros Andort, a kolozsvári tanosztály jelenlegi parancsnokát, a VIII. fizetési osztály jellegével főfelügye­lővé és Máday Gyula detektivcsoportvezetőt (Ungvár)­ detektivfelügyelővé nevezte ki a belügyminiszter. Megkezdték a textilgyárak a típuscikkek gyártását Az Ipari Anyaghivatal textilipari osztálya átíratott intézett a textilipari érdekképvise­letekhez és megküldte azoknak a szabványo­­gyártását a textilvállalatoknak meg kellett gyártását a texilvállalatoknak meg kellett kezdeniük. Felhívta az Anyaghivatal az ér­dekképviseletek figyelmét arra, hogy külö­nösen a kotonin-termelés terén az iparügyi minisztériumtól nyert utasítás szerint saját hatáskörében is hassanak közre, hogy úgy a közszállítási típuscikkek, valamint a vatta és gigogne gyártáshoz szükséges havi kotonin­­mennyiségek feltétlenül biztosíttassanak. Mindaddig, amíg e mennyiségek minőségileg és megfelelően szétosztásra nem kerülnek, a típuscikkeken kívü­l kotonines cikkek gyár­tására engedélyt nem adnak. A vonatkozó iparügyi miniszteri rendelet, amely a szab­ványosított cikkek felsorolását, anyagössze­tételét, szélességét, súlyát tartalmazza, a legközelebb­i napokban jelenik meg a hiva­talos lapban. A rendelet hét mellékletet fog tartalmazni. Egyáltalán nem gyárthatók olyan pamut­szövetek, amelyekben a tiszta vagy kevert fonalak finomsági száma 50-es angol finom­sági számon felül van. Tiszta pamut, vagy pamuttartalmú fonalakból nem gyárthatók: angin, butorhuzat, butorvédő, damaszt, ágy­nemű és étkészletek, davetin, kongress, cord, szerzs, voál, fej- és vállkendő. Nem gyártha­tók ezenkívül batiszt, frottie, grenadin, piké, ballon és bársony szövetek, grádlik és rozet­­tavásznak. Nem gyárthatók a tiszta len- és kenderfonalból készült damaszt, linón, ba­­tisztszövetek, , színnyomatos len és kender, bútorszövetek, lenvásznak, atlasz, bársony és bársonyszerű­ szövetek. Kivételt képeznek a kenderzsák, kenderponyva, zsávoly, tömlő, műszaki szövetek, betétvászon és cipőfelső­rész szövetek. Tiszta gyapjúból vagy gyapjú­­tartalmú fonalból, hernyóselyemből, pamut­ból, vagy pamuttartalmú fonalból egyáltalán nem gyárthatók sálak, nyakkendők, hálósze­rű ingek, női fürdőruhák, sizoknik és siker­­tyúk. Nem gyárhatók tovább hazai fonású gyapjú, pamut, len kender, selyemfonalból paszománycikkek, csipkék, függönyök, tiülök, szalagáruk és hímzésre szolgáló szövetek. Tiszta gyapjúból, vagy gyapjútartalmú, to­vábbá pamut, vagy pamuttartalmú, végül selyemből készült szőnyegek, különböző té­rítők, rongyszőnyegek szintén nem állítha­tók elő. Eltiltják olyan szövött és hurkot eljárással előállított szövetek gyártását is, amelyekben hazai eredetű hernyó,e­ yTM vagy annak bármilyen változata nyer fel­­használást. Kivétel az operációs selyem, a hernyóselyem varrócérna. (Magy Tud.) I Közgazdaság Egy hónap alatt több mint 3000 levágott állat húsa került közfogyasztásra Kassán Kassa, július 14. A város közigazgatási bizottságának hét­fői ülésén dr. Jancsó Sándor m. kir. állat­egészségügyi tanácsos számolt be az állat­egészségügyi viszonyokról. Jelentette, hogy a hivatalból jelentendő ragadós állati beteg­ségek közül június hónapban meg lett álla­pítva a sertésorbánc két udvarban. A beteg­ség megállapításával annak megszüntetése érdekében az állategészségügyi törvényben előírt óvó és elfojtó intézkedéseket elren­delték. A közvágóhíd forgalma június hónapban a következő volt: Levágtak szarvasmarhát 635, borjut 745, juhot 45, sertést 1613, lovat 16 darabot. Vidékről levágva behoztak: szarvasmarhát 29, borjut 86 darabot. Közfogyasztásra került tehát júniusban összesen 3169 darab állat húsa. Ezzel szem­ben májusban 3587 darab, így júniusban 418 darab állattal kevesebb került levágásra, mint májusban. Kényszervágás volt 26 esetben. A levágás után megejtett húsvizsgálatkor emberi fo­gyasztástól eltiltottak, illetve elkobozták 3 darab szarvasmarha és 1 darab ló húsát. A hússzékek feldolgozó és raktári helyiségei 9 esetben vizsgáltattak meg. Az állatforgalmat illetőleg jelentette, hogy június hónapban 1 országos, 2 havi és 1 heti állatvásárt tartottak. A vásárok forgalma általában gyenge volt. Felhajtásra került: 876 drb. szarvasmarha ebből elkelt 456 drb.), 31 drb. borjú (31), 892 drb. ló és csikó (213), 37 drb. juh (37), 983 drb. sertés és malac (625). A városi gyepmesteri telep forgalma a kö­vetkező volt: 7 darab ló, 1 darab sertés és 2 darab borjú hulla. A városban befogott kó­bor ebek száma 2 A vidéki pénzintézetek zavartalanul kielégítették a mezőgazdaság hiteligényeit A Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti jelentése szerint a fővárosi bankok ez évben is augusztus közepe táján a TÉBE útján hozzák majd nyilvánosságra egyesített fél­évi mérlegüket. A nyersmérlegadatok összesí­tése máris megkezdődött s a kiszivárgott hírek szerint az elmúlt év ugyanezen idősza­kának eredményéhez képest kisebb gyarapo­dás mutatkozik. A betétállomány további fejlődése egyrészt a termény- és állatárak emelkedésére, másrészt a takarékossági haj­lam további örvendetes megerősödésére ve­zethető vissza. A fővárosi bankokkal egyidőben a vidéki pénzintézetek is készítik félévi mérlegüket. A nagybankok vidéki affiliációinak, érdekelt­ségeinek és fiókjainak egy része a nyers­mérlegeket már be is küldötte fővárosi anya­intézetéhez. Ezekből kitűnik, hogy a vidéki bankok félévi üzleteredménye sem marad a fővárosi bankok üzleteredménye mögött sem a betét-, sem a kihelyezési állomány tekin­tetében. A gazdasági és pénzügyi közvéle­mény igen nagy érdeklődéssel tekint a vi­déki pénzintézetek összessége által elért üz­leti forgalom alakulása elé, miután az el­múlt félévben a fővárosi bankok továbbra is erőteljesen folytatták affiliációs és fiókháló­zatunk kiépítését. A vidéki fiókok ugyanis nemcsak a visszatért országrészekben, ha­nem a régi körzetekben is élénk tevékeny­séget fejtettek ki, főleg beruházási hitelek nyújtásával. Nagyobb arányokban folyósí­tottak mezőgazdasági és ipari termelési hite­leket s ennek keretében zavartalanul kielé­gítették a gazdák zöldhiteligényeit, valamint előlegeket nyújtottak a mezőgazdaságnak gé­pek, magvak, műtrágya és növényvédősze­rek bevásárlására. Mit jelent Magyarország számára az iparosod­ás ? A múlt háború utáni években a magyar iparfejlesztésnek hatalmas ellenzéke akadt. Nemcsak az ország határain kívül, ami ter­mészetes volt, mert hiszen az újonnan ala­kult utódállamoknak nem állott érdekükben a magyar ipari konkurrencia hizlalása, de bent az országban is. Sokan a földműves ér­dekek háttérbe szorítását látták az iparfejlesz­tésben, különösen pedig annak egyik legfőbb eszközében, a vámtarifában. Kétségtelen, hogy a magas védővámok áldozatokat köve­­teltek, még­pedig nemcsak az agrárnépesség­től, hanem az egész ország lakosságától. Hogy az áldozat nem volt hiábavaló, azt ma már világosan látjuk. Voltak azonban akkor is, amikor a vám­tarifát megalkották, előrelátó államférfiak, még­pedig nemcsak a kormánypárt padso­raiban. Az iparfejlesztés két legnagyobb ha­tású szószólója: Apponyi Albert gróf és Gömbös Gyula volt. Az előbbi a magyar kul­­túrfölény kiépítésének, illetve megtartásának egyik leghatásosabb eszközét látta az erős iparban, az utóbbi pedig a magyar élniakarás jelének tekintette egy hanyatló korban az ipar fejlesztésére irányuló vámtarifa-javas­latot. Budapestről jelenti a Magyar Vidéki 5r­tótudósító, hogy a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének érdekes kiadványa, „A magyar gyáripar két világháború között“ hivatalos adatok alapján mutatja ki, hogy a trianoni Magyarország népszaporulata 1920 és 1930 között 698.117 fő volt, amiből a már erősen telített mezőgazdaság csak 45.152 főt vett fel, míg az ipar csaknem nyolcszor an­­­nyit: 358.502 főt. Ha más érv nem szólna az iparosodás mellett, ez egymagában is eleget mondana. Az ipar fejlődését a két világháború kö­zött egyébként a következő számok szem­léltetik a leghívebben: 1921-ben 2124 gyár működött az országban 152.591 munkással és 21.134 egyéb alkalma­zottal. 1939-ben 4334 gyár 341.639 munkással és 63.156 egyéb alkalmazottal, 1921-ben a kifizetett bérek és fizetések összege 90 mil­lió pengő és a gyárakban termelt érték 979 millió pengő volt, 1939-ben az illetmények 704 milliót, a termelt értékek pedig 3768 mil­liót tettek ki. Ezek a számok nagyon sokat mondanak nemzetgazdasági szempontból. A gazdasági kérdésekben kevéssé jártas em­berek ennek a közvetlen jelentőségét talán fel sem tudták mérni, de eredményeit ők is érezték. Azt viszont ma már mindenki érti, mit je­lent a magyar ipar a mai nehéz gazdasági viszo­n­yok között, a háború élet-halál küzdel­mében és mi lenne, ha ez az ipar nem állana itt a maga fejlettségével, sokrétűségével és életrevalóságával. A csont mint nyersanyag A nyersanyaggazdálkodás ma már jobban értékeli az azelőtt szinte megvetett csontot. Érdekes, hogy mennyi mindent tud kihozni a tudomány az igazán sokoldalúnak nevez­hető hulladékcsontból. A csont anyagának 10%-a a benzinnel ki­főzhető csontzsír. Glicerin, sztearin, olein és szappan készül belőle. A termékek fontos­sága különösen a mai háborús időkben nyil­vánvaló. Oleint találunk a nyomdafestékben és az indigópapírban, de mint tisztítószer, és fúróolaj is fontos. A glicerin hadi fontossága közismert, a békeszükségletben pedig nélkü­lözhetetlen a lakkok és festékek (írógép­szalag), tinta, szappan, ajakrúzs, hajvíz és gitt készítésénél. Szövetek és bőranyagok kikészítése, valamint a likőrök és eszenciák édesítése sem történhet glicerin nélkül. A desztilálásnál visszamaradó glicerinszurok van a cipőpasztában, de mint szigetelőt is használják az elektrotechnikában. A csont­­zsírból végül a szilárd alkatrészek kifagyasz­tásával hidegben is folyékony olajat nyer­nek, ez óraolajozásra is alkalmas. A csont mint nyersanyag nélkülözhetetlen az enyviparban is. Az apróra tördelt csontot benzinnel zsírtalanítják, savakkal kezelik, majd nagy nyomás alatt gőzölik, mialatt az enyvtartalmú alkatrészek glutinná változnak. Ezt a főzetet forró vízzel vonják ki az át­gőzölt csontból, átszűrik és leülepítik. Táb­lákba öntve mint asztalos- vagy táblaenyv áll az ipar rendelkezésére. Benzincsöpögte­­téssel állítják elő a golyóalakú gyöngy­­önyvet. A puha csontporcogó 15% -át teszi ki a csontanyagnak. Vegyileg feloldva tiszta zse­latin lesz belőle, amit nemcsak a háztartás­ban, de a film- és fényképiparban is felhasz­nálhatnak. A csont újabb 35% -a végül a csontföld vagy csonthamu. Nagyfokú felmelegítéssel és kalciumfoszfát, majd mész hozzáadásával értékes szuperfoszfát műtrágyát nyernek belőle. De a csontmalmokban őrölt és enyv­­telenített csont is felhasználható mint mű­trágya vagy takarmány, mert foszforsavat és különböző sókat tartalmaz. Az enyvtele­­nített csontmaradékot csontszénné égetve a porcellán- és tejüvegipar alkalmazza. Az itt felsorolt vegyi úton nyert anyago­kon kívül még másképen is értékesítik a csontot. Már ősidők óta mindenféle tárgyat faragnak belőle. Erre különösen alkalmas a marha és szarvas csontja, viszont a lóé m­ár nem olyan jó. Általában fésű, gomb, késnyél, botfogantyú és egyéb apró dísztárgy készül. ,, a csontból. A legújabb idők műanyagipará­nak fejlődése persze jelentősen háttérbe szo­rította a csontfaragást. A csont ilyen sokoldalú felhasználhatósága igazolja a csonthulladékok gyűjtésének fon­tosságát, még­hozzá nemcsak a mészár­székekben és vágóhidakon, hanem a vendég­lők és háztartások konyháiban is. Az általá­nos nyersanyaghiány idején nem szabad erről az itthoni elsőrangú nyersanyagforrás­ról megfeledkezni, sőt a most nyert tapasz­talatainkat a békeidőbe is át kell majd men­tenünk. (TEK, Nyílt-tér­i Felhívás Egyik ügyfelem átvenni szándékozik Ka­­csir Jenő fűszer- és vegyeskereskedő kassai lakosnak Kassán, Jókai­ utca 17. szám alatt levő fűszer- és vegyeskereskedését. Felhívom a cég hitelezőit, hogy nevezett céggel szem­ben fennálló követeléseiket legkésőbb i. hő 23-ig irodámban jelentsék be, mert a be nem jelentett vagy később bejelentett követelése­ket ügyfelemnek nem lesz módjában figye­lembe venni. Dr. BRÜKK SÁNDOR, ügyvéd 1338 Kassa, Fő-utca 24/26. szám *) E rovatban közöltekért nem vállal fee­lelősséget a szerkesztőség. EGÉSZSÉGES ÉS BETEG NŐK RÉSZÉRE EGYARÁNT FONTOS Most jelent meg! Nélkülözhetetlen! A NŐi BETEGSÉGEKRŐL Megelőzés —Védekezés Ez a nélkülözhetetlen munka kitér az ös­­­szes előfordulható női betegségekre! Írta: Dr. FÖLDES LAJOS nőorvos, a Telefa és az Orsz. Gyermekvédő Liga Szülő- és Anyaotthonának v. főorvosa. Ára: P 3.40.­­ Kapható a Felvidéki Újság kiadóhivatalá­ban Kassa, Pő-a. 96.

Next