Felvidéki Ujság, 1942. július (5. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-22 / 164. szám
Felvidéki Újság. A nap krónikájához kezdetben úgy volt, hogy a Szovjet Feketengeri flottája az odesszai kikötőben várta a pancsot, hogy befuthasson a Boszporuszba és egteremtse azt a második frontot, amelyet aásodik világháború kitörése óta állandóan sűrít a szövetséges angolszász hatalmak közvélménye. Ugyanekkor a görög kikötőkben horgonyó brit hadihajók szerepe az lett volna, hogy a ardanellák felől biztosítsák a hadműveletek sírét. Kezdetben mindent nagyon okosan, bölcsen fundáltak, a stratégák előre dörzsölték kezüket, így milyen végzetes csapás leszen mindez a tenlyhatalmak számításaira. A kezdet kezdetén ronban másként alakultak az események. Tört valami a Balkánon, ami felborította a pontom kidolgozott terveket. A történtek mellett Törkország, meg Bulgária is résen állt, nehogy azovjet megvethesse lábát ennél a létfontosságú nigeri átjárónál, amelynek birtokáért századokra versengenek már a világhatalmak. Ahol Dárius és Xerxes is hidat veretett már, úgy elérte a Balkánt és rajta keresztül Európa zivét, most aknamezők állanak, naszádok és cirálók készenléte őrködik a tengerszorosokon, zázadokkal ezelőtt Oleg orosz fejedelem kétezer asóval és nyolvanezer katonával kelt át a 27 kiloéter hosszú Boszporuszon, amelynek partjai egyenként 660 méteresre szűkülnek össze, ahol edig a legszélesebb a víztükör, ott sem nagyobb parttávolság három kilométernél. A seregek ott álltak már Konstantinápoly kapujánál, azonban város megmenekült környékével együtt. A apzsi fejedelem megszédült, amikor váltságdíjért töméntelen ékszert, aranyat, drágakövet és tőnyeget ajánlottak fel a városlakók. Csupán Ige pajzsa hirdette a városkapun, hogy milyen veszedelem fenyegetett. Ezután a középkori kíséret után Oroszország minden alkalmat megragadott, hogy hadihajói kiköthessenek a partok ködében, hogy megrohamozzák az erődöket. Ebben a versengésben Anglia volt a legnagyobb vetélyársa, amely 1807-ben ki is erőszakolta, hogy csak hajói átjárhassanak a szorosokon és ellenőriztessék a török partokat. És még mindannyiunk emlékezetében benne él az a világraszóló telepezés, amely az 1913-ban megtartott angol és orosz vezérkari megbeszélésen történt megállapodásról lebbentette fel a titok fátyolét. A Norddeutsche Allgemeine Zeitung hozta nyilvánosságra ennek a megállapodásnak szövegét, amely szerint Anglia szabad kezet biztosított Oroszországnak arra, hogy flottáját a Boszporusznál és Dardanelláknál alkalmazhassa. A tengerszoros partvidékének megszállására történt is egy kísérlet az első világháború folyamán. Ez volt az a kísérletezés, melyet gallipoli kaland néven jegyzett fel a hadtörténetem. 1915 februárjától 1916 januárjáig tartott az erődök ostroma,amely a szövetségesek részére a legteljesebb kudarccal végződött. A nyolcvan kilométer hosszú és helyenként 17 kilométer széles Gallipoli-félszigeten végrehajtott erőfeszítések eredménytelensége ingatta meg Winston Churchill helyzetét is, aki a hadügyi tárcát volt kénytelen átadni miatta. A sokszázados erőfeszítések után most elérkezett az a történelmi pillanat, hogy az orosz Fekete-tengeri flotta minden veszély nélkül bejuthat a Márvány-tenger valamelyik kikötőjébe. Nem lesz belőle nemzetközi bonyodalom, jegyzékváltás, az ágyuk sem fognak eldördülni a partvédő ütegeknél. Ez az egyik legnagyobb eredménye ez idő szerint a Szovjet hadviselésének. Mert, amint Ankarából jelentik, a török kormány engedélyt adott arra, hogy a flotta maradványa kiköthessen a Márvány-tenger valamelyik kikötőjében. Itt azonban internálják a hadihajók tisztjeit és legénységét. Pár hónappal ezelőtt aligha így képzelte el Sztálin és vezérkara a Márvány-tengeri látogatást... * * * Winston Churchill minden bizonnyal azért vette át annak idején a brit erők főparancsnokságát, mert az angol szakértők a legkiválóbb stratégának ismerték el. Valóban, Churchillnek voltak már haditapasztalatai. Harcolt már Szudánban, a Morning Post haditudósítója volt a búr háború idején, az első világháború kitörése az admiralitás élén találta, volt leszerügvl, azután hadügyminiszter, míg azután a gallipoli végzetes kaland ki nem emelte a miniszteri székből. Stratégiai tudománya azonban csak angol mérték szerint lehet a legtökéletesebb, mert a második világháború minden eddigi haditénye azt bizonyítja, hogy valamit kihagyott a számításból. Sorozatos csapások jelentkeztek, amelyek Churchill tudományát illetően az angol közvéleményben is kiábrándítólag hatottak. Nem is olyan régen bizonyosnak látszott, hogy Churchill lesz az angolszász haderők főparancsnoka. Az események azonban úgy hozták magukkal, hogy ezt a pozíciót Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke kapta meg, akiről eddig csak azt tudta a világ közvéleménye, hogy elsőrendű üzletember, jól tud bánni a pénzzel, a tengeren túl gazdasági körökben is meg van a tekintélye, amit ugyan alaposan megtépázott a New Deal, az egészségesebb vérkeringés megteremtésére tett kísérletének kudarca. Az egykori katona helyett tehát az ügyes üzletember veszi át a legfőbb irányítást az angolszász seregek felett. A jelek azt mutatják, hogy a teljes katonai kudarcok nyomán Anglia ellátása forog a legnagyobb veszedelemben. Az a blokád, melyet a tengelyhatalmaknak szánt Churchill, s amely éhínségre ítélte volna Európa minden államának népét, nem járt eredménnyel, sőt a szigetországban vannak a legnagyobb bajok. Churchill hadvezéri működését felidézve valahogyan az az érzésünk, hogy túl magasan kezdte az éneklést és a kiválasztott dalt nem tudja végigénekelni. Ezért hallgat már hosszabb idő óta, ezért hiányzik az angol alsóház titkos üléseiről, vagy ha jelen is van, mások beszélnek helyette. Körülbelül tíz esztendővel ezelőtt jelent meg Churchillnek az a munkája, amelyben az első világháború haditapasztalataihoz fűzte hozzá maga véleményét. Ebben a német hadvezetésnek a hibájául rótta fel, hogy nem végzett előbb a gyengébb ellenféllel, hogy azután minden erejével az erősebb ellen forduljon. Az is nagy hiba volt szerinte, hogy Romániát nem szerezte meg a német hadvezetés. Nos, ezeket a túloldalról megállapított hibákat is kiküszöbölte most a német hadsereg vezérkara. Egymásután intézte el azokat az ellenfeleket, melyek az angol hadüzenet nyomán sorompóba álltak Németország, majd később a tengelyhatalmak legyűrésére. Mindezeken felül végzetszerűen jelentkezett Japán hadbalépése. A jövő tehát nem lehet kétséges. Egyen azonban csodálkozunk. Hogyan történhetett az, hogy a sorozatos balsikerek hőse után éppen Roosevelt lesz a legfőbb irányító. Az az ember, aki a kínai üzlet kedvéért, mohóságától hajtva Anglia oldaláról eltávolította Japánt. Ha azonban az Egyesült Államok felfogását vizsgáljuk az elnök szerepét illetően, meg tudjuk fejteni annak titkát, miért kapta Roosevelt ezt a fontos megbízatást. Az amerikai kongresszus ugyanis — a kongresszus termeiben függő feliratok bizonysága szerint — az Egyesült Államokat a világ „legkitűnőbb" részvénytársaságának tekinti. Az elnököt azért válasszák, hogy az jól vezesse a részvénytársaságot. Most, amikor a részvénytársaságot a világtörténelem legnagyobb „jön“-je reszketteti, a vezérigazgató nem menekülhet a felelősség elől. Ott kell állnia az összecsapó „bessz"-hullámok között, amíg azok össze nem csapnak felette... (s. k.) Az el$ő sikeren felbuzdulva, újabb lopást kísérelt meg egy fiatalkorúakból álló tolvajbanda, de rajtavesztett Kassa, julius 22. Ferkó Ferenc bányász lakásából a napokban egy pár fekete csizmát, egy pár fekete bakancsot, egy pár női barnaszínü cipőt, egy asztalterítőt, egy lepedőt és egy ponyvát a lopás színhelyén talált zsákba gyömöszölve, ismeretlen tettesek elloptak. A károsult gyanúja arra a három fiatalkorú fiúra esett, akiket a lopást megelőzőleg a ház körül látott ólálkodni. A lopás után néhány nappal, úgy látszik az első sikeren felbuzdulva, újból megjelent a három fiatalkorú a házban. Közülük ketten figyelőállást foglaltak el, míg társuk a ház udvarán körülnézett a zsákmány után. Vesztére, mert ezúttal észrevették és elfogták, de két társának még sikerült elmenekülnie. A rendőrség bűnügyi osztályára előállított fiatalkorú tagadta, hogy lopási szándékkal ment be a ház udvarára, de a károsult határozottan felismerte egyikét a három fiatalkorúnak, akik a pár nap előtti lopás előtt a ház körül ólálkodtak. A károsult pótfeljelentésében előadta még, hogy az általa gondnokolt kertben történt gyümölcslopásokat is valószínűleg a három fiatalkorú bűnöző követte el. Az elfogott fiatalkorú megnevezte két elmenekült társát, úgyhogy a rendőrség nyomozása nemsokára fényt derít a háromtagú fiatalkorú tolvajbanda garázdálkodására. BIKSZADI Víz üdít, gyógyító borral vegyítve kitűnő Ital, a gyomorégést azonnal megszünteti. Kapható minden fűszerkereskedésben, gyógyszertárban stb . Szállítja: Bikszád Gyógyfürdő és Ásványvízforrás ti.. Bikszádfürdő, Szatmár megye. 898 A német-magyar pudding Kis tragikomédia a keleti frontról írta: Schubert Ottmar dr. A német Nemzetiszocialista Kurírban jelent meg ez a kis jóízű elbeszélés. Ferenc a mi legújabb magyar barátunk. Rangjára nézve káplár és mellékesen még a konyhafelügyelő szerepét is betölti. Természetesen nagyszerűen megértjük egymást, amiben valószínűleg annak is van némi szerepe, hogy németül is éppen jól beszél, mint magyarul. A vízhordásnál ismerkedtünk össze. A szomszédságunkban táborozó magyaroknak volt kutjuk, nekünk nem. Egyébként is főuriasan voltak berendezkedve. Egy néhai mosókonyha volt a konyhájuk és barátunk ott tett-vett az ő sajátos fölényes nyugalmával. Működésének eredménye a legjobb magyar konyha volt. Csak a paprika, csak a paprika hiányzik neki, sopánkodott minduntalan, paprikával nagyon kell takarékoskodnia. No, ami minket illet, nekünk mindig elég volt, amink paprikából volt. Az első alkalommal, amikor megvendégelt minket, szegedi gulyás szerepelt az étlapon, egy másik alkalommal malacpecsenye és amikor közösen néhány birkát vágtunk le, szintén nyomban meghívással állott elő, egy kis „Nachtmahlra“, amint hamisítatlan bécsiességgel kifejezte magát. Amikor pedig egyszer jutányosan beszerzett tyúkjainkat az ő tűzhelyén akartuk elkészíteni, ezt a gondot is levette vállainkról, sőt önzetlenségében még arról is le akart mondani, hogy velünk egyék. — Te, az az érzésem, — szólt hozzám egyszer Sepp barátom, — nekünk is illenék Ferenc vendégségeit viszonoznunk. — Természetesen, de hogyan? Ha a jóakarat meg van, sikerül megoldást is találni. Seppnek volt egy féltve őrzött kincse, néhány puddingpor-csomag. Erre várt a megtiszteltetés, hogy a német-magyar bajtársiasság oltárán ünnepélyes keretek között áldozatul szerepeljen. Ünnepélyes keretek között már csak azért is, mert Ferenc és bajtársai előtt a puddingkészítésnek ez a módja teljesen ismeretlen volt. Az érdeklődés ilyenformán érthető módon már a forrponton volt, amikor két liter tejjel és a többi hozzávalóval megrakodva este megjelentünk a konyhában. Az összegyülekezett magyar bajtársak száma máris lényegesen több volt, mint egyébkor, csak azért, hogy a szenzációs eseménynek tanúi lehessenek. Megkezdődött az ünnepi ceremónia. A tejet a petróleumlámpa fényében valódi aranyként csillogó alumíniumedénybe töltöttük és a tűzhelyre tettük. Magamban már csupa aggodalomtól eltelve számolgattam a jelenlevőket és kénytelen voltam megállapítani hogy éppen háromszor annyi tejre lett volna szükségünk, hogy mindenkit kielégíthessünk. Töprengésemet, hogy milyen többé-kevésbbé tapintatos úton-módon csökkenthetném le a résztvevők számát, Ferenc barátunk haragos szitkozódása szakította hirtelen félbe. A te összement Puddingról természetesen már szó sem lehetett A kiváncsiak egy része elvonult, nem minden káröröm nélkül. Csak egy kis lehangolódott társaság maradt vissza és még mindig a szomorú eseményt tárgyaltuk, amikor Sepp hirtelen szó nélkül felugrott és eltűnt hogy kis idő múlva egy csinos sárga-rózsaszínü csomagocskával térjen vissza. — Találjátok ki, mim van... Málna pud- MOST JELENT MEG! Minden fiatal anya olvassa el! A GYERKEI gondozása, táplálása és ápolása születésétől 6 éves koráig írta: dr. Preisich Kornél gyermekorvos, egyetm. tanár. Ez a kitűnő mű alaposan kioktatja az anyákat arra, miként bánjanak, gondozzák, ápolják, táplálják az újszülöttet majd a csecsemőt és a fiatal gyermeket A 100 oldalas könyv ára csak 3.— pengő. Kapható: a Felvidéki Ujság kiadóhivatalában. Kassa. 1942 július 22 — 164. szám r j BUCSÁNYt rf>IASSI A-BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE TERMÉSZETES TÁPLÁLKOZÁSSAL Kapható a FELVIDÉKI ÚJSÁg kiadóhivatalában, Kassa. ding! Ezt megfőzhetjük, vízzel kell behabarni. Egy negyedóra alatt készen volt a hamisítatlanul málnaszínű és málnaillatú pép. No most a fazekat gyorsan jéghideg vízbe, hogy ne kelljen sokat várnunk! Kint a kútnál éppen ott állott egy jókora vizesvödör. Fazekunk úgy úszkált benne, mint egy sorhajó a nyílt tengeren. Ismét visszaültünk a tűzhelyhez és alig tudtuk kivárni, mikor érkezik el a pillanat, hogy végre nekiláthatunk a sokáig nélkülözött nyalánságnak. Egyesek már kanalukat is kéznél tartották. Mély megelégedéssel állapíthattam meg, hogy a jelenlevők száma észrevehetően megfogyatkozott. Most már mindenkinek juthatott tisztességes adag. Nos... Tulajdonképpen már ki kellett hülnie. Senki sem akarta az ünnepélyes pillanatot elmulasztani és mindannyian kivonultunk, hogy a puddingnak illő kíséretet adhassunk. Alig lépünk ki az ajtón, éppen egy fekete árnyat látunk a kúttól elugrani. Csak kutya lehetett, gondoltuk, nyilván az a kuvasz, amely már napok óta itt ólálkodik. Sötét sejtelem vesz erőt rajtunk. Ejnye, csak nem éppen a puddingot dézsmálta meg! Lélekszakadva ragadja fel Ferenc az edényt és a világosságra siet. Hej, a teremtettét! Az a csapás a háromnegyed részét kinyalta! A magyar-német káromkodást, mint amilyen most a szerencsétlen fejére lezúdult, sem azelőtt, sem azóta nem halottam. Ezen az estén már másodszor tréfált meg minket a balszerencse, ó1 sors, mivel érdemeltük ezt meg? Végül is kacagás szaladt ki az egyik magyar száján és vidám, könnyű öniróniával fűszerezett hangulatban ért véget az összejövetel. Másnap azonban mégis csak sikerült megtartani a puddinglakomát. (MN) Zsidó házaspár halálra kínozta ötéves kislányát Budapestről jelentik: A rendőri nyomozás bestiális kegyetlenséggel végrehajtott gyermekgyilkosságra vetett fényt. Még néhány héttel ezelőtt történt, hogy a budapesti Fehér Kereszt gyermekkórházba beszállították a mentők Zweig Éva 5 éves leánykát, a Mexikói út 7. számú házból. A szerencsétlen leányka 13 és fél kiló volt és testét 33 sérülés borította. Kihallgatni nem lehetet, eszméletlen állapotban volt és másnap meghalt A boncolás megállapította, hogy a kis Zweig Éva halálát ütlegelésből eredő sérülések okozták, azonkívül hosszabb ideje enni sem adtak neki. Az ügyészség utasítására a rendőrség széleskörű nyomozást indított s ez megdöbbentő eredménnyel végződött. Megállapították, hogy Zweig Andor 32 éves zsidó irodaszolga, aki közös háztartásban élt Szalai Józsefné, szül. Feuerstein Szeréna 43 éves nővel, meg akart szabadulni a gyermektől, aki a férfi első feleségétől származott és ezért kínozták halálra. A szomszédok vallomása szerint az utolsó este Zweigék későn mentek haza, a kisleány felriadt álmából, ennivalót kért, mire Zweigék rugdalni kezdték a vézna gyermeket. A leányka a konyha egyik sarkából a másikba zuhant, a szomszédok a nagy jajveszékelésre berohantak a lakásba és kérték Zweigéket, hogy ne bántsák a kis Évát, de azok gorombán kijelentették: azt csinálnak a gyermekkel, amit akarnak. Zweig Andor vad házastársát, a nála 11 évvel idősebb Feuerstein Szerénát szándékos emberölés büntette miatt letartóztatták.• Zweig Andort egyelőre nem tudják felelősségre vonni, mert roukatáborban van