Felvidéki Ujság, 1943. március (6. évfolyam, 59-71. szám)
1943-03-13 / 59. szám
sä------ 1943 március 13. — 59. Szám Márciusi ifjúság Lenyűgözően nagyszerűek a történelem lapjain önként kínálkozó párhuzamok! A magyar történelem utolsó száz esztendejében kilencvenöt március tizenötödikét számláltunk meg eddig s mindeniknél ott látjuk a nemzet virágát, jövendő reménységét: az ifjúságot Ez a nap a magyar ifjúság sorsdöntően nagy napja, lelket nemesitő, szívet melengető, szépséges ünnepe. Kilencvenötször lobbant fel a magyar ifjúság ajkán a legszentebb, a legforróbb szó: szabadság! Egyszerű, kicsi szó ez, de a magyar élet célja és létünk értelme izzik benne soha ki nem alvó lobogással. Egy egész évezred dicsőségének ujjongó öröme és megpróbáltatásainak, hősi szenvedéseinek fájdalma lebeg e szó zsarátnoka fölött Nem véletlen, hogy 1848 márciusának ifjai, a nemzeti álmok, vágyak és tervek legszilajabb szószólói e szóban kimondott fogalomért nemsokára cselekedettel és véráldozattal, harccal és hősi halállal álltak helyt. A szabadság és függetlenség hitéért, vágyáért epedező Európában magyar és európai tett volt a magyar március. És nem véletlen, hogy az európai szabadságálmok magyar zsarátnokát Európán kívüli nyers erő taposta szürke hamuvá akkor is. Ez az idei kilencvenhatodik március is újra felénk sodorja friss, életet adó tavaszi szellőiben a haza, a szabadság, a függetlenség s az emberiség gyönyörűséges szellemét A haza és a szabadság ma is veszélyben van. Európaszerte. Európa ismét forrong. Uj keresztes hadjáratra szólaltatta meg a lármafákat: csatasorba állítani a szellem és az erő minden tartalékát mert Kelet felől az Európán kívüli vad és zabolátlan erő, az erkölcsnélküliségben fogant rémuralom minden borzalmát ránk akarja erőszakolni. Az európai szabadság, a haza és emberiség minden értéke s a kereszt erkölcsi uralma kockán forog a történelem megdöbbentő ismétlődésében. És kockán forog újra a magyar szabadság és függetlenség ügye is! Mérhetetlenül nagy ez a tét, akár a magyar haza és a magyar nemzet, akár a keresztény emberiség mérlegén mérjük le jelentőségét. Csak költői kép, hogy Keletről jön a fény. Nem fény jön onnan felénk, magyarok és Európa felé, de a legszörnyűbb megsemmisülés. A történelem beszédes párhuzamában a szabadság szó egy évszázad minden tanulságával ékesen most nyerte el igazi értelmét és jelentőségét. A szóban rejlő vágy és szándék most tetté vált. Fiatal népek, erős népek, a márciusi erők lelkétől és lendületétől áthatott nemzetek összefogásában születik meg az európai szabadság valóságos cselekedetté érett végső fogalmazása és végső formája. S ahogy ezelőtt, majdnem egy évszázaddal, ama bizonyos március idusán, a fiatalságé volt a legöntudatosabb és legszilajabb szó, az önmagát ismétlő történelem új lapjain ismét tündöklő fénnyel világít felénk az a sorsdöntő szerep, amelyet Európa ifjúsága — elsősorban a magyar ifjúság — vállalt a haza és emberiség jobb jövendőjéért s a szaabadság és függetlenség kivívásáért. Ha most, kilencvenhatodik március tizenötödikén ünnepelünk, az örök magyar ifjúságot ünnepeljük. A nemzet és a nép virágjának, reménységének soha csalódást nem hozó, mindig helytálló, küldetését a végső következményekig betöltő fiatalság ünnepét üljük a magyar március idusán. Büszkeségtől fénylő homlokkal idézzük a szó és a tett magasztos összhangját megcsendítő régi márciusi ifjakra való emlékezésben a mai magyar ifjuság örök hivatástudatát és kötelességteljesitését. Ezt a hivatástudatot és kötelességteljesitést fogja idézni és ehhez az ifjúsághoz fog szólni holnapután a rádióhullámok szárnyain a Legelső Magyar Ember. Az egész ország, elsősorban városok és falvak ifjúsága fogékony, szomjas lélekkel fogja hallgatni ezt a szózatot, amely a leghivatottabban fogja megállapítani azt, hogy ma „mit kíván a magyar nemzet“. Roppant nehéz, a kilencvenöt év előttieknél is nehezebb viszonyok között ünnepeljük ma a szabadság márciusi napját. Amint két nap előtt Kállay Miklós miniszterelnök mondotta: Büszkeségünk, a magyar hadsereg súlyos harcokon esett át, de ma is ott küzd a fronton. Sok a veszteség, de azt, ami a legnagyobb veszteségünk volna, hitünket és bizalmunkat nem vesztettük el, s nem veszthetjük el soha. Tele vagyunk a jövő iránt hittel és bizalommal, s rendületlenül kitartunk ott, ahová minket a sors, a magyar nemzeti érdek, a magyar becsület átütött. Nem véletlen, hogy ebben az idei márciusban ismét az ifjúság emeli fel messzehangzó szavát a magyar szabadságért és a keresztény Európa szabadságáért. Törvény ez, íratlan, de nagy erejű, kötelező törvénye a magyar léleknek s a márciusok új tavaszt hozó szellemének. Ez a lélek és ez a szellem szól és cselekszik, amikor pelyhesállú diákjaink már az iskolapadokban felajánlják életüket és vérüket a szebb magyar jövendő kiverekedésére. Ez a lélek és ez a magyar törvény hat és cselekszik a leventék lelkes honvédelmi felkészülésében. A márciusi ifjak szellemköddé foszlott harcos, hitvalló és vértanú serege ölt a mai ifjúságban új testet és új életet. Az élők, a mai márciusi ifjak elszántan sorakoznak fel és mindent vállalva menetelnek a dicső, példát adó régi márciusi ifjak nyomában. Nem veszhet el az a nemzet, amelynek ilyen ifjai vannak!... •* A nap krónikáiéhoz Napokkal ezelőtt foglalkoztunk azzal, hogy milyen szándékai voltak a Szovjetnek a téli offeniva megindításával. Következtetéseinkben oda értünk, hogy a szovjet hadvezetés Ukrajna visszaragadását tűzte ki célul, mert Ukrajna mezőgazdasági termékei és bányakincsei nélkül megállhat a szovjet háborús gépezet. Ezeket a következtetéseket igazolta most a Német Távirati Iroda katonai szakértője is, amikor a szovjet célokat ismertette. Ez a hely hivatkozott arra, hogy a moszkvai szándék az volt, hogy a német hadsereget visszaszorítsák a Dnyeper vonalra és február 5-én Moszkva úgy nyilatkozott, hogy a helyzeten csak valami váratlan fordulat változtathat. És ez a váratlan fordulat már folyamatban van, — állapította meg a Német Távirati Iroda katonai szakértője. Ehhez hozzátehetjük: ez a váratlan fordulat a legnagyobb mértékben befolyásolja is a háború kimenetelét. Churchill, akit Angliában ma is a legnagyobb katonai és gazdasági szakértőnek tartanak, már az első világháború alatt rámutatott arra, hogy Németország Ukrajna birtokában legyőzhetetlen. Az angol sajtó természetesen ma igyekszik leplezni ezt a valóságot. Ukrajna birtoklásának jelentősége pedig letagadhatatlan. Közvetlenül a második világháború kitörését megelőző évek egyikében a kőszéntermelés itt 60, a vasérc 16, a nyersvas 8.8, az acél pedig 8.4 millió tonnára rúgott. A szovjet birodalom nem nélkülözheti azt sem, hogy Ukrajnával elvesztette búzatermelésének 32, rozstermelésének 21, az árpának 13, a zabnak 10, a kukoricának 9, a köles- és burgonyatermelésének pedig 6—6 százalékát, nem is beszélve azokról a végtelen kiterjedésű napraforgó mezőkről, melyeknek olaja szintén számottevő a mai hadviselés számára. Német félhivatalos jelentés közölte, hogy a német páncélosok újra a harkovi Vörös-téren állnak. Három hét után újra német kézen van ez a stratégiailag is annyira fontos város s a szovjet csapatoknak most már minden reményük elveszett arra, hogy eljuthassanak a Dnyeper vonaláig. De rombadőltek azok a tervek is, hogy az Izjum vidékén és Szlavjanszk körül álló német hadseregrészek mögött jussanak el a Krím-félszigetig. A váratlan fordulat egészen bizonyosan nemcsak a moszkvai körök terveit zúzta szét, hanem meggondolásokra késztette az angolszászok hadvezetését is. Még teljességükben ki sem bontakoztak a keleti front hadászati sikerei, amikor Willkie sietett kijelenteni, hogy az amerikai hadvezetés lemondott az európai invázióról. Kétségtelen, hogy a januári Casablanca tanácskozás után az angolszász közvéleményt nagy reményekre jogosították fel az invázióra célzó kijelentések, melyek minden bizonnyal Brooke tábornoknak, a birodalmi vezérkar főnökének tudtával hangzottak el. Miután az angolszász hadvezetőség rájött arra, hogy az idő most már nem számukra dolgozik, minden bizonnyal meg volt benne a hajlandóság arra, hogy nagyobb méretű vállalkozásba kezdjen és pedig párhuzamosan a szovjet térfoglalásával. Aminthogy annak idején a gorlicei áttörés sok számítását áthúzta az antantnak, úgy most is olyan meggondolást eredményeztek az ukrajnai német sikerek, melyek valószínűtlenné teszik, hogy megkíséreljenek olyan partraszállást, amely csak kudarccal végződhetnék. Emlékeznünk kell Churchill szerencsétlen gallipoli vállalkozására, amikor kétszázezer főnyi angol és francia haderő nem tudott eredményt elérni s az oroszokra várt az a feladat, hogy 150 ezer főnyi haderővel támogassák ezt az akciót. A gorlicei áttörés keresztezett minden szándékot, Hamilton angol tábornok hadereje annak ellenére alulmaradt, hogy az Égeitenger minden számottevő szigetét flottabázisnak építették ki. Ma még ezt sem tehették meg, mert Lemnosz-szigetén például német erők állnak, melyek éppen olyan szilárdan őrzik a Fekete-tenger bejáratát, mint Gibraltár a Földközi-tengert. Amikor Doenitz vezértengernagy átvette a német flotta főparancsnokságát, az angolszász sajtó kézlegyintéssel intézte el a német tengeri hadviselésben várható változást Márpedig ezzel új korszaka kezdődött a búvárhajó harcnak. Amint a jelentések mondják, a szövetségesek utánpótlását szállító hajók közül az elmp 24 óra alatt 11 fejezte be útját a tenger fenekén. Hetvenötezer bruttó regisztertonna esett ezzel ki egyy nap alatt a szövetségesek utánpótlásából. Ezzel a sikerrel csupán az elmúlt három nap alatt elsüllyesztett angolszász szolgálatban álló hajók száma negyvenhétre, bruttó regisztertonna tartalmuk pedig 282 ezerre emelkedett. Ez az eredmény felér egy olyan hónapnak a teljesítményével, amikor az időjárás is befolyásolja a tengeri hadműveleteket. Természetesen a sorozatos kudarcnak meg van a visszahatása úgy Angliában, mint az Egyesült Államokban. A hatás igen lesújtó s nem véletlen, hogy az amerikai közvélemény hite megingott a búvárhajók elleni harc eredményességében is. A kudarcok nyomán a legutóbb például az egyik amerikai hivatalos tengerészeti tényező azzal mentegetődzött, hogy sohsem tudják bizonyossággal, mikor süllyesztették el a megtámadott német tengeralattjárót. Megtörténik, hogy bizonyosra veszik az elsüllyesztést s csak egy későbbi támadás során derül ki, hogy a harcból mégis csak épségben került ki a német tengeralattjáró. Az ilyen kijelentések azonban az Óceánon aligha erősítik a szövetségesek győzelmébe vetett hitet. (s. k.) A firenzei ifjúsági olimpiász dlingertes budapesti leventéi szerepeben Kassán a vasárnapi matinén Kassa, március 13. A hétfői nemzeti ünnep méltó bevezetése lesz az az ünnepi matiné, amelyet a kassai Levente Egyesület holnap, vasárnap délelőtt 11 órakor a Nemzeti Színházban rendez. A matiné legnagyobb eseménye annak a budapesti leventecsoportnak szereplése lesz, amely tavaly a Firenzében tartott ifjúsági szellemi olimpiász nyertese volt. Ez a művészegyüttes, amely a magyar névnek a külföldön oly nagy dicsőséget szerzett, méltó képviselője a leventeifjúság részéről annak a megújuló magyar szellemnek, amely az ősi népi forrásokból táplálkozik. Az együttes által bemutatott énekek, táncok és játékok magukba foglalják azokat a korszerű magyar nemzeti elemeket, amelyek kell, hogy a magyar ifjúság mai nevelésében uralkodjanak. A matiné műsora keretében a budapesti leventeegyüttes valamennyi magyar táj (Alföld, Felvidék, Erdély, Délvidék, Dunántúl) dalaiból ad elő, majd pedig bemutatja az új leventetáncot, végül színre hozza Muharay Elemér „Igazmondó juhász“ című népi játékát. A műsor további számaiban a kassai Levente Egyesület fúvószenekara kuruc zeneszámmal, Wurm András, a premontrei gimnázium leventéje szavalattal (Somogyváry: Márciusi ének Ukrajnában), a premontrei gimnázium leventéinek színjátszó csoportja egy drámai költeménnyel, Varga Béla és Heczkó László, a Hunfalvy gimnázium leventéi melodrámával, Papp László kassai levente tárogató számmal, végül a premontrei gimnázium leventéinek szavalókórusa egy Petőfi-költeménnyel szerepelnek. A matiné pontosan délelőtt 11 órakor kezdődik s jegyek a színház pénztáránál kaphatók. (A jegyek lényegesen olcsóbbak a rendes színházi jegyek áránál). A budapesti leventeegyüttes ma, szombaton délután 5 órakor érkezik meg Miskolc felől, közöttük tizenöt leventeleány is. Fogadásukra kivonul a Levente Egyesület elnöksége, a leventezenekar és a díszszázad. —* Szombaton és vasárnap a leventeegyesületi vezetők részére a Levente Egyesületek Országos központja értekezletet tart. Erre az értekezletre már Kassára érkezett Muharay Elemér és Balla Péter, akik e munkát irányítják országos viszonylatban. Ugyancsak Kassára jön erre az alkalomra az a hatalmas gépkocsi is, amely vetítőgéppel, rádióval, hanglemezekkel, vándorkönyvtárral stb. van felszerelve, hogy leventéinknek magyar és hazafias, valamint leventetárgyú filmeket vetítsen. Chlorodont fogpaszta vakító fehér fogakról, üde és tiszta leheletről gondoskodik. 5 Megszakad a diplomáciai kapcsolat Amerika és Finnország között Stockholm, március 13. (MTI) A Times washingtoni tudósítója attól tart, hogy megszakad a diplomáciai kapcsolat az Egyesült Államok és Finnország között. Washingtonban— írja a tudósító — nem látják világos bizonyítékát annak, hogy az új finn kormány demokratikusabb volna, mint elődje és hogy finn részről üzenet érkezett volna, amely békekötésre vonatkozna. üzen a front . A Vöröskereszt Rádió Bajtársi Szolgálata útján a legutóbb honvédeink közül a következők üzentek a Felvidékre: Perei N. szakaszvezető a 231/14 tábori postaszámról arról panaszkodott üzenetében, hogy feleségétől régen nem kapott levelet. Hallgatását nem tudja mire vélni. Kisfiúk elhunytét mély megrendüléssel vette tudomásul. Lehoczky Endre főhadnagy a 223/65 tábori postaszámról Sárospatakra üzent. Megnyugtatta hozzátartozóit, egészséges, szeretettel csókolja mindannyiukat. Egyben megnyugtatta 223/65 tábori postaszám alatt lévő honvédek a hozzátartozóit, hogy valamennyien jól vannak és semmi bajuk. Hernádvécsére üzent Mikó János a 195/95 tábori postaszámról. Feleségét és édesapját megnyugtatja, hogy semmi baja. Vitéz Karvaly őrnagy Kassára üzent. Családját és ismerőseit nyugtatta meg, hogy egészséges, Magduskának pedig felgyógyulást kiván. E. Papp János Husztra üzent feleségének a házasságuk évfordulója alkalmából. Dr. Mészáros Gáborné Kassára üzent az állami kórházba. Férjét és gyermekeit köszöntötte. Uj tábori postaszáma 134/28. Miskolcra és Diósgyőrbe üzent Fodor János hadnagy a 191/41 tábori postaszámról. Szüleit, feleségét, rokonait és ismerőseit üdvözölte és megnyugtatta. Hubay László tizedes a 291/141 tábori postaszámról szintén Miskolcra üzent. Feleségét és kisfiát szeretettel csókolja. Szili János a 220/42 tábori postaszámról Bodrogra üzent. Feleségét és rokonait üdvözölte. Boros József karp. őrvezető Tállyára üzent feleségének és édesanyjának. Megnyugtatja őket, egészséges, uj tábori postaszáma 202/140. Fraknói Vilmos főhadnagy Miskolcra üzent. Egészséges. Fábián Ferenc szakaszvezető a 233/63 tábori postaszámról közli hozzátartozóival, hogy a róla elterjesztett hírek teljesen alaptalanok. Vitéz Sala Bertalan őrmester a 233/02 tábori postaszámról feleségét és gyermekeit üdvözölte. Valamennyien arra kérik hozzátartozóikat, ne aggódjanak, ha hosszabb ideig nem írnak. Megnyugtató üzenetek érkeztek a 291/41, 229/06, 202/66, 257/13, 241/81, 202/65, 296/02, 291 49, 230/01 241/72, 222/81, 220/48, 202 40, 220/131, 229/51, 222/70, 229/51, 217/60, 241/55, 220/101, 241/77, 202/11, 202/17, 241/18, 241/71, 202/01 tábori postaszámokról. Gedeon Pál szakaszvezető szüleit, rokonait és ismerőseit üdvözli Ózdon a 291/41 tábori postaszámról. Papír-, írószer-, könyvszakmában szakképzett segédet vagy eladónőt felvesz Ecker Kálmán, Budapest, Vas-utca tizenkettő. 1654