Felvidéki Ujság, 1943. július (6. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-01 / 145. szám
Tlik éftolyaa, 146. Utehi ■ nurficfttirtik, IMS JüUm 1 *«HMkai láfilUip 1 m»i>nMl», IM« I, EMfiuMfi *ra P•’t Kallai Boltűn NIHm m M41 -kladedhratan Kassa, talafaai tatofon: M>» Churchill bejelentette, hogy az angolszász légiflotta folytatni fogja kíméletlen támadásait a német városok polgári negyedei ellen Hatvannégy templom pusztult el Nápolyban Megjelentek a fizetések, munkabérek, árak, adók, illetékek szabályozásáról szóló rendeletek A közalkalmazottaknak a háborús különátalánnyal összevónt fizetését 20 százalékkal emelték . A családi pótlékot te emelték A nyugdíjkiszámításnál a közalkalmazottak újonnan megállapított fizetését vették alapul, a nyugdíjasok is felemelt családi pótlékot kapnak — A magánalkalmazottak alapfizetését újonnan keU rendezőtök a munkaadóknak és a fizetéspótlék 55-60 százalékra emelkedik — Az ipari és kereskedelmi munkások az alapbére után 60 százalékra emelkedik a bérpótlék . A túlórád j után is szcbd kell bérpótlékot A közszükségleti és fényűzési cikkek új árait! A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Budapesti Közlöny csütörtöki száma ,a rendeletek hosszú sorozatát tartalmazza, amelyek többek között az árakat, a fizetéseket és béreket újból szabályozzák. A kormány azért tette közzé egyidőben ezeket a rendeleteket, hogy az új árak, bérek és fizetések színvonala kialakításában az összhang és az egyöntetűség biztosíttassák és megfelelő módon kifejezésre is jusson, mert csak ez az út lehetséges az új árszínvonal állandósítására. A KÖZALKALMAZOTTAK új fizetése A rendezés keretében a közalkalmazottak illetményei és családi pótlékai, valamint a nyugdíjasok, özvegyek és árvák járandóságait is szabályozták. A közalkalmazottak háborús különmunkaátalányát is összevonták a fizetéssel. A fizetés 20 százalékkal lett nagyobb és a családi pótlék a fizetésjavításnak megfelelően emelkedett. Fenntartja a rendelet azt az eddigi intézkedést is, hogy az újszülött után első ízben felemelt családi pótlék ötszörös összege folyósítandó. A jövőben az a közalkalmazott vagy nyugdíjas, aki hadiárvát fogad örökbe, vagy hadiárva gyermek neveléséről háztartásában gondoskodik, családi pótlékban részesül, illetve a pétlét engedélyezhető akkor is, ha a gyermekkel sincs vérrokonságban. Családvédelmi szempontból nagy jelentőaz az intézkedés, hogy az atvátlan árva után fizetett nevelési járulék a csládi pótléknál kevesebb nem lehet. Ez az összeg a hősi halált halt alkalmazott árvájánál a családi pótlék összegének másfélszeresére, a szülötten árvánál pedig ennek kétszeresére emelkedik. újítás a nyugellátásnál A nyugellátás terén lényeges újítást jelent a rendelet, mert a közalkalmazottak újonnan megállapított fizetését vették a nyugellátás kiszámításánál alapul és egyben emeli a rendelet a nyugdíjasok családi pótlékát. A MAGÁNALKALMAZOTTAK FIZETÉSÉNEK ÚJABB SZABÁLYOZÁSA A magánalkalmazottak fizetésének újabb Szabályozásira a rendelet hatálya kiterjed az ipari és kereskedelmi, valamint a bányáig kiodőüzínekben, üzletekben és a rendeletben felsorolt egyéb vállalatoknál, úgyszintén általában a keresetszerűen folytatott Vállalatoknál és irodákban alkalmazott magántisztviselőkre. A rendelet a magánalkalmazottaknál a járandóságot emeli és egyben rögzíti. A munkaadó köteles a rendelet hatálya alá eső munkavállalójánál úgynevezett alapfizetést megállapítani, az alapfizetés alapján kiszámtott járandóság, úgyszintén a túlóradíj és az esetleges vasárnapi pótdíj után fizetési pótlékot kell fizetni. A fizetési pótlék mértéke az egész ország területére egységesen megállapittatott. A FIZETÉSI PÓTLÉK 50-60 SZÁZALÉK A fizetési pótlék a korábbi rendeletekben már megállapított, mintegy harminc százaléka figyelembevételével az évi 4000 pengőig terjedő alapfizetés után a 60 százalékot, a 8000 pengőig terjedő alapfizetés után az 55 százalékot nem haladhatja meg. 8000 és 24 ezer pengő között mozgó fizetéscsoportok után a pótlék legfeljebb 4400 pengő lehet. Akinek évi 24 ezer pengőnél több, de évi 24.800 pengőnél kevesebb az alapfizetése, annak pótlékát úgy kell megállapítani, hogy a pótlék az alapfizetést 28.400 pengőre egészítse ki. A MUNKÁSOK BÉRPÓTLÉKA 60 SZÁZALÉK Az ipari, kereskedelmi, bánya- és kohóüzemekben, üzletekben és a rendeletben felsorolt vállalatokban foglalkoztatott iparos és kereskedősegédek, munkások, tanoncok és hasonló munkavállalók munkabérének újabb szabályozására kiadott rendelet értelmében a munkaadóknak meg kell állapítaniuk a munkavállalók úgynevezett alapbérét. Az alapbér az eddigi törvényes bérpótlékot általában a harminc százalékot is magában foglaló, június 30-án érvényben volt járandóság 77 százaléka. Az alapbér alapján kiszámított járandóság, úgyszintén a túlóradíj és az esetleges vasárnapi pótdíj után bérpótlékot kell fizetni. A bérpótlék a hadiüzemekben és a honvédelmi törvény alapján előkészületi intézkedésre kötelezett üzemeknél 60 százalék. Egyéb üzemekben a munkaadó a bérpótlékot 56 százalékig emelheti fel. A MEZŐGAZDASÁGI MUNKABÉREK A munkabér általános rendezése kapcsán újból szabályozni kell a mezőgazdasági munkabéreket is. A magánakalmazottak nyugellátásának, valamint a munkások nyugbérének újabb szabályozására vonatkozó rendelkezések rövidesen szintén megjelennek. A TRAFIK, CUKOR, GYUFA, ECET, SÓ, ÉLESZTŐ ÚJ ÁRAI, EMELIK A FOGYASZTÁSI ADÓKAT, ITALMÉRÉSI ÉS VÁMILLETÉKEKET A Magyar Távirati Iroda jelenti. A Budapesti Közlöny csütörtöki számában rendeletek jelentek meg, melyek aziránt intézkednek, hogy azok az adók, amelyek tételesen, tehát nem százalékszerűen állapíttatnak meg, valamint az állami szolgáltatásokért járó díjak, tarifák és egyes egyéb állami, illetve közületi bevételek összhangba hozassanak az új árszínvonallal. Az új árszínvonal kialakítása a kézbevételek emek újabb alkalmazásának figyelembevételével történt. A bevételek fokozásánál a kormány elsősorban a fényűzést, illetve az élvezeti cikkeket kívánta megterhelni. Ezeknek a szempontoknak megfelelően emelkedik a mozijegy adóterhe, a szesz és ennek következtében az ecet és az ecetsav és az élesztő eladási ára, úgyszintén emelkedik a dohánygyártmányok ára. A dohánygyártmányok áremelkedése az olcsóbb fajtánál kisebb, mint a jobb minőségűeknél. Növekszik az ásványolaj, az izzólámpa, valamint a szivarkapapír fogyasztási adója. A jövőben a propán- és butángázok után is kell fizetni fogyasztási adót és megszűnik a totalizátor forgalmi adómentessége. A legtöbb vendéglátó üzemben július 15-től a vendégek által fizetett összegről számlázó lapot kell kiállítani és a számlázó lapokért a rendelet értelmében járó illetéket le kell róni. Emelte a kormány a bor és kisebb mértékben a hús fogyasztási adóját. A bor fogyasztási adójának felemelése nem érinti a szőlősgazdák által termelt saját használatra szolgáló bor adójánál biztosított ötvenszázalékos kedvezményt és a magasabb hús fogyasztási adó mellett is megmarad a magánszemélyek által saját házi szükségletre eszközölt vágás adómérséklete. A közszükséglet számba menő cikkek közül csupán a cukor ára emelkedett nagyobb mértékben. Tudvalevő azonban, hogy a cukor ára az 1938. évi árcsökkenés óta nem emelkedett, pedig a termelési költség, különösen a cukorrépa beváltási ára lényegesen drágult A fogyasztási ctekor ára változatlan nagy áldozatával vált lehetségessé. Amennyire kívánatos volt, hogy a közszükségleti cikkek árai alacsony színvonalon mozogjanak, biztosítani kellett azt is, hogy az árak között a harmonikus összefüggés fennmaradjon. A cukor árának emelkedésével kapcsolatban a mesterséges édesítő szerek ára is megváltozott. A háború kitörése óta elsőízben került sor a só jövedéki alapárának, az italmérési illeték tételeinek, a vámkezelési illetéknek, valamint a vámhivatali raktárdíjak felemelésére, továbbá első ízben változik a gyufa ára. FELEMELIK A VASÚTI TEHERDÍJSZABÁST Sor került az árufuvarozás mai díjtételeinek megfelelő emelésére is a vasúti és tehergépkocsi forgalomban. A HELYHATÓSÁGI TERHEK ARÁNYOSÍTÁSA A vármegyék és városok, valamint a nagy- és kisközségek háztartását érintő egyes kérdések szabályozása tárgyában kiadott rendelkezések a helyhatósági terhek arányosítását célozzák. Egyszerűsítési intézkedés is van a rendeletben. A jövőben ugyanis a belügyminiszter rendelettel megállapíthatja a helyhatósági közszolgáltatások legmagasabb mértékét és ezen felül az önkormányzati testületek saját hatáskörükben szabhatják meg a helyhatósági közszolgáltatást. KÜLÖN FÖLDADÓT IS VETNEK KI EZ ÉVBEN — 1944-TŐL A FÖLDADÓ UTÁN 25 SZÁZALÉK LESZ AZ ÁLLAMI PÓTADÓ KULCSA A kormány rendeletet adott ki az 1943. évi külön földadóról, az 1944. évtől a földadó kulcsának az erdő művelési ágában használt földek kataszteri tiszta jövedelmének felemelésére, valamint a földadó után kivetett állami pótadóknak leszállításáról. A rendelet értelmében 1943. évre a már kivetett földföldön felül a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 15 fillér külön földadót kell kivetni. A külön földadó után sem állami, sem egyéb járulékos adót kivetni nem lehet.. A földadó után az állami pótadó kulcsa 1944. évtől kezdve 25 százalék. . . A rendelet a kihirdetés ttapst»n &p érette. ry <