Felvidéki Ujság, 1943. szeptember (6. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-01 / 197. szám
fl-ik évfolyam, 197. szám Ára 16 fillér Szerda, 1943 szeptember 1 Felvidéki Újság Politikai napilap. Előfizetési ára 1 hónapra 4*30 P, negyedévre 12*40 P, félévre 24.80 P, egés évre 49.60 P. Főmunkatárs: Forgách Géza Felelős szerkesztő: Kassai Zoltán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kassa, Fő utca 96 • Szerkesztőségi telefon: 31-11 Kiadóhivatali telefon: 34-27 Dániában a német csapatok főparancsnoka vette át a király és a kormány hatalmát Őrizetbe vették a kormány tagjait és a dán hadsereg tisztikarát . A polgári lakosság nyugodt — Ártalmatlanná tették a brit ügynököket Stockholm, szeptember 1. (Bud. Tud.) A dán sajtószolgálat jelenti, hogy a német katonai hatóságok rendeletére a dán tényleges és tartalékos tiszteket internálták. A hadsereg internált tisztjeinek száma körülbelül ezer, a tengerészeké körülbelül kétszáz. A németek ezenkívül letartóztatták a zsidó hitközség elnökét és 50 fontosabb zsidó személyiséget. A dán rádióban proklamációt olvastak fel, amelynek értelmében Hannecken tábornok, a dániai főparancsnok kezébe vette az uralmat, a kormányhatalmat, törvényhozást és törvénykezést beleértve. Az intézkedés következtében Hannecken tábornoknak jogában áll az eddig érvényben lévő dán törvények megváltoztatása. Egyúttal utasította a rendőrséget, hogy rendelkezéseit haladéktalanul hajtsa végre. A városi és községi tisztviselők német ellenőrzés alatt kötelesek folytatni munkájukat. __ Stockholm, szeptember 1. (MTI) Hivatalosan jelentik Dániából: A katonai intézkedéseket minden különösebb nehézségek nélkül végrehajtották. A lakosság teljes megértéssel fogadta az intézkedéseket és megőrizte nyugalmát. Az országban teljes a nyugalom. A posta-, távbeszélő- és táviróforgalom ismét megnyílt. A városok közötti és külfölddel való telefonbeszélgetést csak rendkívül fontos esetekben engedélyezik. A svéd lapok összetűzésekről számolnak be a dán helyőrségnek lefegyverzésénél. A király és a Scavenius-kormány nem gyakorolja jogait. A kormány tagjai őrizet alatt vannak. Sok politikus, különösen konzervatív pártiak és újságírók rendőri felügyelet alatt vannak. A király helyzetét Lipót belga királyéval hasonlítják össze. A Stockholm Tidmingen jelenti, hogy berlini jólértesült körök értesülése szerint az elkövetett német katonaellenes szabotázscselekményeknek voltak egyenes következményei a katonai intézkedések. A külföldről szított szabotázscselekmények következtében a helyzet különösen komollyá vált a mostani inváziós lehetőségek között. Berlinben mindennél inkább valószínűbbnek tartják azt, hogy az Invázió nem Norvégiában, hanem Dániában várható. Norvégia megtámadása nehézségbe ütközne, ezzel szemben egy eredményes dán vállalkozás elvágná a norvégiai német csapatokat. Dániában csak katonai óvóintézkedésekről van szó. A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint a dán haditengerészet egy része a legutóbbi események következtében elsüllyesztette önmagát, a flotta másik része pedig megszökött, illetve szökést kísérelt meg. Egyébként a dán haditengerészet a következő egységekből állt: egy 3500 tonnás partvédő páncélos, egy 3800 tonnás cirkáló (a Niels Jul), 19 torpedónaszád, 12 búvárhajó, 2 aknarakó hajó, továbbá számos kisebb hadijármű. Berlin, szeptember 1. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelenti: A dániai német csapatok parancsnokának fellépése következtében néhány óra alatt megsemmisült annak az uszító munkának az eredménye, amelyet brit ügynökök és cinkosaik hónapok óta nagy tömegek felhasználásával folytattak. A német hatóságok a legapróbb részletekben is tájékozottak voltak ezeknek az ügynököknek és cinkosaiknak tevékenységéről. Felügyeletük annyira feltűnés nélkül történt, hogy mind bátrabban és mind vigyázatlanabbul jártak el. Az a nagy fáradsággal kiépített szervezet, amelyet Anglia pénzért, a kivételes állapot elrendelésével teljes egészében összeomlott. Az ellenséges ügynököket, cinkosaikat és áldozataikat ártalmatlanná tették és a készenlétbe helyezett eszközöket, a propaganda és romboló tevékenység anyagi eszközeit lefoglalták. Az ezen túlmenő rendelkezések kizárólag a megelőzés célját szolgálják. A német csapatok parancsnoka által elrendelt intézkedések végrehajtása simán ment végbe. A dán hadsereg és haditengerészet lefegyverzése során nem történtek említésre méltó súrlódások. Kopenhága, szeptember 1. (MTI) A kopenhágai rendőrfőnök tegnap este közölte, hogy tekintettel arra a nyugodt magatartásra, amelyet a dán lakosság a katonai kivételes állapot első napjaiban tanúsított, az eddigi rendelkezéseken sorozatos könnyítéseket hajtottak végre és azonnal hatályba is lépnek. A többi között az utcán való közlekedés tilalmát este 11 órától hajnali 5 óráig terjedő időre korlátozták. A vendéglők, színházak és mozik záróráját este 8 óra helyett este 10 órában állapították meg. A villamos- és társasgépkocsi közlekedés is ennek megfelelően tovább tart az esti órákban. A lakosság megelégedéssel fogadta a könnyítéseket.. • Churchill az orosz támadásoktól és a légi bombázások „lélektani” hatásától várja az európai háború gyors befejezését Jíz angol kormányfő rádióbeszédében a hármas értekezletről és a haditervekről beszélt Lisszabon, szeptember 1. Churchill angol miniszterelnök kedd délután a québeci fellegvárban rádióbeszédet mondott. A bevezető részben Churchill a québeci értekezlet egybehívásának szükségességéről beszélt.Ezután Franciaországról beszélt Churchill. Hangsúlyozta, hogy Nagybritannia soha sem felejtette el, hogy mivel tartozik az emberiség Franciaországnak. Annak a biztos reményének adott kifejezést, hogy Franciaország ismét mint szabad és egységes állam emelkedik fel. A kanadai kormánnyal folytatott tárgyalásait említette, majd röviden utalt arra, hogy a szövetséges vezérkarok a québeci értekezleten behatóan megvitatták a háború valamennyi kérdését. Churchill igen meleg és elismerő szavakkal emlékezett meg arról a szerepről, amelyet a kanadai hadsereg a háború kezdete óta betölt és külön felsorolta mindazt, amivel Kanada hozzájárult a háború sikeres folytatásához. Ezután a Szovjetunió és Nagybritannia közötti viszonyról beszélt. Nem lett volna helyénvaló, ha Oroszország a québeci értekezleten képviseltette volna magát. Ez az értekezlet ugyanis elsősorban a Japán elleni háború kérdéseit tárgyalta. Tekintettel arra, hogy a szovjet kormánynak öt éves szerződése van még a japánokkal, kínos és kellemetlen lett volna a szovjet számára, ha részt vesz ezen az értekezleten. Churchill hangsúlyozta annak szükségét, hogy Nagybritannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között háromhatalmi értekezlet jöjjön létre. Ha ez az értekelet — úgymond — eddig még nem valósult meg, ez nem jelenti azt, mintha nem lennénk hajlandók az értekezlet megtartására, hanem kizárólag arra vezethető vissza, hogy Sztálin marsall, aki személyesen áll az orosz hadak élén, ebben a pillanatban nem hagyhatja el harcoló frontját. Sztálin marsall bizonyára nem vesztegette el idejét, mint az orosz frontról érkező legújabb jelentések is bizonyítják. A jövő időre igen szükségesnek és sürgősnek látszott, hogy a három nagyhatalom külügyminiszterei, illetve felelős személyiségei értekezletet tartsanak és előkészítsék azt a másik értekezletet, amelyen majd a három állam feje is részt vesz és amely a jövő fontos problémáit fogja megvitatni. Nincs semmiféle ok arra, ami késztetné a szövetséges hatalmakat, hogy a Szovjetunióval ne közöljenek mindent a legbizalmasabban. Churchill hangsúlyozta, hogy az elmúlt időben igen sokat beszéltek a második front szükségességéről. Tekintettel arra, hogy mind mostanáig az oroszok vállára nehezedett az ellenállás legnagyobb súlya, egy pillanatig sem kárhoztatja az oroszokat azért, mert sürgetik a második frontot. Előretekint arra a napra, mikor a szövetséges hadseregek átkelnek a Csatorna partján és teljes erejükkel rávetik magukat közelharcban a Franciaország földjére betört ellenségre. Bizonyára nem kívánják tőle, hogy megmondja, hol és mikor csapnak le. A miniszterelnök ezután hangsúlyozta, hogy ilyen nagyszabású támadás igen kényes és sokoldalú bonyolult kérdések szövevényét hozza magával. A maga részéről ugyanúgy hisz a harmadik, mint a második frontban. A beszéd következő része visszapillantás volt az afrikai harcokra. Churchill hangsúlyozta, hogy az afrikai kampány sikere nagyban megkönnyítette a további hadműveleteket. A hadifoglyok számát félmillióra teszi Churchill. Mind az Atlanti-óceánon, mind pedig a Földközi-tengeren kezükbe ragadták a sztratégiai kezdeményezést és az ellenség nem tudhatja, hogy melyik órában és hol fogják kihasználni ezt a sztratégiai kezdeményezést. Churchill rámutatott a Németország elleni bombatámadásokra és ezeket mondotta:^ A bombázások mérve és pontossága állandóan növekszik és növekedni fog. Churchill röviden érintette a balkáni helyzetet és eközben kijelentette: Bizakodással várjuk azt a napot, amikor Jugoszlávia és Görögország ismét szabadon és függetlenül élheti a maga életét Jugoszlávia és Görögország uralkodói a háború után ismét elfoglalják trónjukat, ha a két nép szabad választással kívánja ezt. A következő részben ismét a québeci értekezelre tért vissza. Rámutatott arra, hogy Nagybritannia számára a japánok elleni háborúban a kérdés súlya az indiai fronton és az Indián Óceánon fekszik. Sokszor kérdeztek engem, várjon azt hiszem-e, hogy a németeket még ebben az évben le fogjuk győzni, vagy pedig később. — Nem tudjuk pontosan mérlegelni azoknak a csapásoknak a hatását, amelyeket orosz szövetségeseink mérnek a németekre, valamint mérlegelni a német területek bombázásának hatását és azt a lélektani hatást, amelyet mindez a német népre gyakorol. A tömeglélektan még sohasem volt annyira fontos körülmény, mint ebben a modern háborúban. Churchill hangsúlyozta, hogy nem szabad túlságosan befolyást engednünk a külső körülményeknek, így feleslegesnek és meddőnek találok minden találgatást arról, hogy a háború hamarosan véget ér-e. A befejező szavakban az egyesült nemzetek törhetetlen akaratáról beszélt és megállapította, hogy az egész világot reménység tölti el, hogy sikerül kivívni a háború utáni valódi és tartós békét. A BESZÉD NÉMET VISSZHANGJA Berlin, szeptember 1. A Német Távirati Iroda diplomáciai szerkesztője Churchill beszédéről a következőket írja: “ Churchillnek ezt a legújabb beszédét, úgy látszik, az a kívánság sugalmazta, hogy megteremtsék az előfeltételeket egy közös értekezlet számára, amelyen Sztálin képviseltetné magát. Ezt a célt szolgálná az a megbeszélés is, amelyet Churchill javaslatára a külügyminiszterek tartanának. Churchill, aki egyúttal Roosevelt nevében is beszélt, sejtetni engedte, hogy Anglia és Amerika hajlandó messzemenő politikai engedményekre. Churchill az európai arcvonalat is kilátásba helyezte, hogy Sztálin számára az ajánlatot kecsegtetőbbé tegye. ''' " . Churchillnek azt az ígéretét, hogy Franciaországot a behatolás következtében újabb felemelkedéshez segítik, a franciák valószínüleg vegyes érzelmekkel fogadják. Tudják ugyanis, hogy országuk olyan , véres küzdelmek színhelye lesz, amelyekhez képest az 1940. évi harcok és pusztulások gyermekjátékszámba mennek. Egyébként ez a beszéd nem mondott újat. Ki kell emelni, hogy Churchill óvta hallgatóit a helyzet túlságosan vérmes megítélésétől.