Felvidéki Ujság, 1943. október (6. évfolyam, 222-246. szám)
1943-10-18 / 235. szám
6 Nétfi KASSA • or: A 21-ik honvéd gyalogezred zenekara játszik, vezényel Hadányi Antal. 1. Pécsi József: Petőfi nyitány. 2. Erkel: Hunyadi László — részlet. 3. Pongrácz Géza: Kis szvit. 4. Forrás: Színházi emlékek — egyveleg. 5. Kéler: Bokréta csárdás. 16.45—17. időjelzés és hírek Budapest I-ről. 17—17.30: Hírek német, román, szlovák, ruszin és horvát nyelven Budapest II-ről. 17.30: Bisztriczky Tibor hegedül. 1. Hubay: Preghiera. 2. Zsolt: Őszi levelek. 3. Paganini: XIII. caprice. 4. Reger: Románc. 5. Wieniawszki: Scherzo tarantella. 17.55-kor. ..Anya kell...“ Mécs László saját verseiből ad elő. 18.15-kor: A Szimfonietta szalonhatos műsora. 1. Móry János: Spanyol szerenád. 2. Rust: Bécsi dallam. 3. Czernik: Szerenád. 4. Mahr: Bravúr tangó. 5. Josef Strauss: Ábrándképek — keringő. 6. Pécsi József: Szervusz — induló. 18.50—végig: Azonos Budapest I. műsorával. BUDAPEST I. 16: Székely fazekasok. Gáspár Gyula előadása. 16.20: Németh Anna énekel. 16.45: Időjelzés, hírek. 17: Mindenből egy keveset. 17.45: Nagy kortársaink. Halász Gábor beszél Huizingáról. 18: A Magyar Nemzeti Bank dalárdája. 18.20: Legkedvesebb verseink. Elmondja Jávor Pál. 18.35: Solymossy Lajos táncszámokat zongorázik. 18.50: Hirek. 19: Gounod. Papp Viktor előadása hanglemezekkel a szerző halálának 50. évfordulója alkalmából. 19.50: A kígyókról, kalandjaimról. Irta Kittinger Kálmán. Felolvasás. 20.10: Operaházi zenekar. 21.40: Hirek. 22.10: Hírek német, angol és francia nyelven. 22.40: Operettrészletek. 23.45: Hirek. BUDAPEST II. 17: Hirek német, román, szlovák, ruszin és horvát nyelven. 19: Német nyelvoktatás. 19.30: Sallay Józsa és Millinkovich Gemma kettősöket énekel. 19.55: Rimszkij-Korzakov: Orosz húsvét — nyitány. 21.10: Régi magyar színészet. Felolvasás. 20.35: Pertis Pali cigányzenekara muzsikál. 21.15: A filozófia mesterművei. Előadás. — 21.40: Szalonötös. 22.40: Hírek. Ke^fiS: KASSA 6.00—11.40: Azonos Budapest 1. műsorával. 1L40-kor: Hírek magyar és szlovák nyelven, műsorismertetés. 12-kor: Déli harangszó, himnusz. 12.10—15.50: Azonos Budapest 1. műsorával. 15.50-kor: Művészlemezek. 1. Mozart: Török induló (zongoránál: Mikita Magaloff). 2. Schubert: Rondo (hegedű-gordonka-zongora). 3. Sibelius: Susogj nád — dal (Marian Anderson). 4. Tarrega: Tremolo tanulmány (gitár: Andres Segovia). 5. Grieg: Eris — dal (Karl Schmitt Walter). 6. Ricciardi: Velencei karnevál (fuvola: Hochstrasser Ferenc). 16.15-kor: Ruszin hallgatóiknak: I. Takarmányhiány_ Kárpátalján és annak okai. Dohanics Pál előadása. II. A Ruszin Együttes ruszin népdalokat ad elő. — Peredacsa dlya podkarpaszkich ru^giflov: I. Pál Dohanics: Nedosztatok paszi v hoszpodársztvi na podkarpaszkoj territoriji i jeho pricsine. Dokiad: II. Ruszjki narodnyi pisznyi v iszpovnyenju ruszjkoho orkesztra. 16.45—17: Időjelzés és hírek Budapest I-ről. 17—17.30: Hírek német, román, szlovák, ruszin és horvát nyelven Budapest II-ről. 17.30 :kor: A Hangulatzenekar játszik. 18.05-kor: Kiket adott a Felvidék a magyarságnak: Mikler Sámuel, őrhegyi Emil előadása. 18.25-kor: Lementis Klára zongorázik. 1. Bach: Solfeggio. 2. Händel: Chaconne. 3. Debussi: a) Doctor gradus ad Parnassum. b) Baba szerenád: c) La plus que lento. 4. Saint-Saens: Desz-dur tanulmány keringő formában. 5. Bartók: Rondo. 18.50—végig: Azonos Budapest I. műsorával. BUDAPEST L 6: Üzen az otthon. 6.25: Ébresztő. Torna. 6.45: Reggeli zene. Közben 7: Hirek. Közlemények 8: Hirek német, román, szlovák, ruszin és szerb nyelven. 8.30: A vallás- és közoktatásügyi minisztérium rádióiskolája. 10: Hirek. 10.15: Weidinger Ede szalonzenekara. 11.10: Nemzetközi vizjelzőszolgálat. 11.15: Kamarazene. 11.40: Divattudósitás. 12: Harangszó, Himnusz. 12.10: Rendőrzenekar. 12.40: Hirek. 13.20: Időjelzés, vízállásjelentés. 13.30: Honvédőink üzennek. 14: Finn dal és zene. 14.30: Hírek. Műsorismertetés. 15: A Fólyamerők zenekara. 15.50: Gyermekdélután. „Marika katona lesz.“ Előadják a gyermekszereplők Harsányi Gizi vezetésével. 16.20: Tárogató négyes cimbalomkísérettel. — 16.45: Időjelzés, hírek. 17: Magyar nóták. Tölgyessy Júlia és László Imre énekel, kiséri Horváth Jancsi cigányzenekara. 17.45: Ady-anthológia. Közreműködik Tasnády Ilona, Medgyasszay Vilma és Somlay Artúr. 18.30: Géczy Barnabás zenekarának műsorából. 18.50: Hírek. 19: A Filharmóniai Társaság rendkívüli hangversenyének közvetítése a Vigadó nagyterméből. 20.15: Benéz a havas. Reményik Sándor versei Kolozsvárról. A verseket elmondja Tímár József. 20.35: Orlay tánczenekara játszik a Vörös malomból. 21.10: Hadszínterek földrajzi szemmel. Szardínia. Mendöl Tibor egyetemi tanár előadása. 21.30: Csárdások. Hanglemezek. 21.40: Hirek. 22.10: Hirek német, angol és francia nyelven. 22.40: Szórakoztató zene. 23.45: Hirek. BUDAPEST II. 17—17.30: Hirek német, román, szlovák, ruszin és horvát nyelven. 19: A földművelésügyi minisztérium mezőgazdasági félórája. 19.30: Halk melódiák. 20.10: Török Gyula emlékezete. Halála 25. évfordulója alkalmából. Dénes Tibor dr. előadása. 20.25: A Filharmóniai Társaság rendkívüli hangversenyének közvetítése a Vigadó nagyterméből. II. rész- 21.30: Melles Béla zenekar. 22.40: Hirek. A „FELVIDÉKI ÚJSÁG“ előfizetési ára a m. kir. minisztérium 10.400/1943. M- E. sz. rendelete alapján egy hónapra .... 4.30 pengő negyed évre .... 12.40 pengő Postatakarékpénztári csekkszámla 71.151 1943 október 18. — 235. szint Felvidéki Újság Negyven éve égett le a Párisi Áruház Sorozatos halálugrások a mentőponyva mellé A király meglátogatta a sebesülteket Az 1903. év örökké emlékezetes évszám lesz a főváros tűzoltóságának és közrendészetének történetében. Negyven esztendővel ezelőtt két olyan hatalmas tűzkatasztrófa pusztított Budapesten, olyan szörnyű, végzetes elemi csapás, amilyenhez fogható kevés történt ezeket megelőzően, de utánuk is. Az első nagy tűz a Newyork-palota égése volt, a másik pedig az ennél is hatalmasabb, borzalmasabb tűzkatasztrófa, a Párisi Áruház égése. És a szörnyű tüzet még az is súlyosbította, hogy egész sereg áldozat ártatlan életét követelte meg: tizenegyen meghaltak, öten súlyosan és negyvenen könnyebben megsebesültek a tűz és a mentés folyamán. A Párisi Áruház akkor a Rákóczi-út és a Klauzál utca sarkán lévő négyemeletes palotában volt, amely Szénássy Sándor dr. fővárosi orvos tulajdonát képezte. A Budapesten akkor még egyedülálló hatalmas áruház rendkívül népszerű volt a lakosság minden rétegében, helyiségei és termei állandóan zsúfolásig voltak vásárlókkal és nézelődőkkel. Az áruház a bérpalota egész földszintjét és első emeletét foglalta el, sőt még a hatalmas pincéket is bérelte áruraktárak céljaira. 1903 augusztus 24-én délután háromnegyed 7 óra körül egyszerre vad riadalom keletkezett a Rákóczi-úton. A sétálók és dolgaik után igyekvők észrevették, hogy az áruház két első emeleti, az Orient-szálló felőli ablakán sűrű füstoszlopok, majd nagy lángnyelvek csapnak ki az utcára. PERCEK ALATT SZÉTROHAN A TŰZ A forgalmas utcában nagy lárma és jajveszékelés támadt. A Nemzeti Színház előtt, ahol ma Tinódi Lantos Sebestyén ércszobra áll, a kiváncsiak százai szorongtak és félelemmel vegyes kíváncsisággal nézték a mind nagyobb erőre kapó bolttüzet. A tűz, mint kiszikkadt legelőn végigszaladó gyeptüz, percek alatt végigrohant a hatalmas áruházban. Mint később a legnagyobb pontossággal megállapították, a villamosvezeték egy helyen — éppen a textiláruk osztályán — nem volt kellőképen szigetelve és e ponton szikrák pattogtak ki a gyúlékony anyagok közé. A finom textiláruk azonnal lángra lobbantak és a tűz oly sebesen rohant végig az osztályon, hogy szó sem lehetett a személyzet megmentéséről. A szerencsétlen véletlen — hogy minél több halálos áldozat legyen — úgy végezte, hogy éppen a kijáratoknál volt a legdühöngőbb a tűz. Menekülni tehát nem lehetett az ajtókon át, a lépcsők felé. Egyetlen kijárat volt csak szabad: az utca felé, az ablakon keresztül... De arra egyelőre senki sem mert távozni... A tűzvész közben végigfutott az egész áruházon, a földszinten is, az emeleten is. A tűz mindent felfalt, megemésztett, elpusztított, felperzselt. A jól égő anyagok óriási hőséget fejlesztettek. Az irtózatos meleg áthatolt a falakon és mennyezeten is úgy, hogy az égő áruház felett, a második emeleten lakók a kibírhatatlan hőség miatt kénytelenek voltak felfelé, a harmadik és negyedik emeletre menekülni. Lefelé ők sem mehettek, mert a lépcsőház is égett. A menekültek a legfelső emeleten verődtek össze. Közben a megfeszített erővel dolgozó tűzoltók emberfeletti igyekezettel próbálták elfojtani a tüzet, de azzal nem lehetett már megbirkózni. A tűzoltók, sőt a közönség is biztatni kezdte a tűzvész foglyait, ugorjanak le az égő házból a lent tartott, kifeszített mentőponyvába. Értük menni ugyanis sem a tolólétrákon, sem a lépcsőkön nem lehetett. De senki sem mert elsőnek leugrani a tátongó, négyemeletnyi mélységbe. Egy asszony kisérletképen ledobott egy széket, de amikor az pozdorjává tört a kövezeten, még jobban elirtóztak a leugrástól... AZ ELSŐ HALÁLUGRÁS Akkor a székdobó asszonynak láng kapott a ruhájába, mely lobogva kezdett égni. Sikoltozva szaggatta le magáról az égő ruhát. Ingre vetkezett. De az ing is meggyulladt. Erre végső szorongattatásában elszánta magát a halálugrásra ... Repült a test, ívelve hasította a levegőt. A ponyvatartók ügyesen felfogták a ponyvával. Semmi baja nem történt az égési sebeken kívül. Gyorsan átszaladtak vele a Rókusba. Ezután sorra ugrottak le a negyedik emeletről a halálfélelemben lévő, a feléjük nyaldosó izzó lángok között szorongó menekültek. Mindjárt a második ugró a nagy füsttől nem látta meg a ponyvát és célzás nélkül vetette le magát. A szerencsétlen melléje esett és összetört tagokkal, holtan terült el a zsarátnokok között. Közben gerendák zuhogtak alá az utcára, szikrák milliárdjai fröcsköltek szerteszét és a környék nappali fényben tündökölt. A tömeg ezalatt sokezerre szaporodott és megkövesedve állt a borzalmas tűzijáték közelében. Újabb ugrók úsztak lefelé, de ezek, szerencsére, beletaláltak a ponyvába. A közönség helyeslően ordítozott. A következő ugró egy tűzoltó fejére esett. Súlyosan megsebesítette, úgyhogy eszméletlenül rogyott össze. TIZENEGY HALOTT A hatalmas tűzvész majdnem virradatig égett. Amikor pedig elhunyt a legutolsó rubinvörös zsarátnok is, irtózatos kormos, bűzös, égett romok, füstölgő gerendavégek, törött tetőcserepek és egyéb lim-lom hevert szanaszét, vastagon egymás hegyén-hátán. I. Ferenc József akkor éppen a fővárosban tartózkodott A királyt nagyon megdöbbentette az irtózatos szerencsétlenség. Naponta jelentést tétetett magának a történtekről, a sebesülteket meglátogatta a Rókus-kórházban és a kabinetiroda útján állandóan érdeklődött állapotuk iránt. A király megrendült részvétnyilatkozatot juttatott el az áldozatok családjának. A főváros rendkívüli közgyűlést tartott a szerencsétlenség miatt és ezen megállapították a nyomorba jutott áldozatok felsegítésére indított széleskörű akció irányvonalait. A Párisi Áruház leégése, amely több százezer korona tűzkárt jelentett, azon a helyen végleg megszüntette ezt a hatalmas kereskedelmi vállalkozást, amely azután a főváros más helyén, sokkal nagyobb méretekben virult ki újra. Péchy-Horváth Rezső Nagy érdeklődés mellett nyílt meg a német színes fénynyomat kiállítás Egy érdekes és a maga nemében egyedülálló kiállítás nyílt meg vasárnap délelőtt a TESZ-ház nagytermében. A német lektorátus mutatta be azokat az új nyomdatechnikai eljárással készült színes fénynyomatos képeket, melyeknek céljuk, hogy a német festőművészet azon felbecsülhetetlen értékű műkincseit, melyeket a jelenlegi légitámadásokkal zsúfolt háborús idők arra kényszerítettek, hogy bombabiztos óvóhelyeken és földalatti katakombákban várják meg a háború végét, eredeti szépségükben tárják a közönség elé. A XIX. század legnagyobb mestereinek alkotásai sorakoznak itt a falakon olyan tökéletes művészi reprodukciókban, hogy a szemlélő szinte észre sem veszi, hogy nem eredeti festményt, hanem másolatot lát maga előtt. A kiállítást ünnepélyes keretek között nyitották meg. Elsőben dr. Ninov Ottó, a lektorátus vezetője üdvözölte a megjelenteket. Majd dr. Polli Sándor polgármester mondott Kassa város közönsége nevében meleg, szívből jövő szavakkal köszönetet azért, hogy ez a kiállítás itt létrejött. Szavai, további során a legnagyobb csodálat hangján emlékezett meg a baráti német nemzetről, amely akkor, amikor milliós hadseregekkel harcol, arra is tud időt szakítani, hogy a múzsákat szolgálja. A polgármester szavai után dr. Hackel Ernst professzor a budapesti német akadémia vezetője ismertette néhány szóban az új nyomdatechnikai eljárást.* Majd gróf Matuschka János német konzul megnyitotta a kiállítást. Ezután a szép számban jelenlévő megjelentek, élükön dr. Madarász István megyéspüspökkel, megtekintették a mintegy ötven képből álló kiállítást és elragadtatással szemlélték a szebbnél-szebb képeket, melyek ragyogó színeikkel és tökéletes fényhatásukkal újabb bizonyságát adták a német nyomdaipar páratlan teljesítőképességének. f. j. Jubilál a spanyolnátha Az emberiség történetében a háborúk pusztítása sohasem járt egyedül, hanem azok nyomában mindenütt ott settenkedett a betegség, a járvány. Huszonöt esztendővel ezelőtt ősszel a tiroli harcterekről indult útnak az a náthaláz, amely következményeiben valóban borzalmas módon pusztított végig a háborúban megrokkant Európán. Annak ellenére, hogy ez a náthaláz Tirolból indult el pusztító útjára, a köztudatban mégis mint spanyolnátha vésődött be, noha egyéb köze nem volt az ibériai félszigethez, mint az, hogy amíg Európában egy országban sem volt szabad ennek a kórnak létezéséről írni a sajtóban, akkor legelőször a spanyol kormány engedte meg hogy a sajtó cenzuramentesen írjon a század legnagyobb járványáról és pusztításairól. A spanyolnátha a valóságban nem egyéb erős, szövődményes influenzánál és korántsem modern betegség, új járvány volt, hanem a mindenkori háborúk állandó kísérő jelensége, csak egyszer ilyen, máskor olyan formában ütötte fel a fejét és az akkori orvostudomány még nem tudta pontosan megnevezni a betegséget és nem tudott ellene hatékonyan védekezni. A spanyolnátha, a különböző nevek és viszonyok alatt, az elmúlt kétszász évben nem kevesbb, mint hétszer szántott végig az európai kontinensen. És minden egyes megjelenése pontosan a befejezett háborúk utáni időkre esett. Leghevesebben az 1918. esztendő augusztusa és 1919 augusztusa között pusztított az epidémia. 15 millió halottja volt. Országok szerint az áldozatok így oszlottak meg: Spanyolország 152 ezer, Franciaország 200 ezer, Anglia 151 ezer, Írország és Skócia 49 ezer, Brazília 150 ezer, Délafrikai Unió 150 ezer, Perzsia 200 ezer, Japán 250 ezer, Mexikó 400 ezer, Olaszország 450 ezer, Németország 400 ezer, Északamerikai Egyesült Államok 600 ezer és India 7 millió ember. A kínai pusztulásról csak hozzávetőleges adatok álltak rendelkezésre, éppen így sok más országról is. Az áldozatok száma kereken 15 millióra becsülhető tehát kétszer annyian pusztultak el a járvány következtében, mint amennyi áldozatot maga az első világháború követelt emberéletben. Peter Rosegger német költő születésének századik évfodulója A Német Akadémia kassai lektorátusa rendezésében, „Munkánk békében és háborúban“ című előadássorozat keretében, dr. Hackel Ernő a Német Akadémia budapesti központjának vezetője egy egész estét betöltő változatos előadásban szombaton, okt. 16-án megemlékezett Peter Rosegger stájer költőről születésének 100-ik évfordulója alkalmából. Az előadó nagyszámú hallgatóság előtt vázolta a költő szellemi portréját és keresetlen szavakkal méltatta írói tevékenységét, mely nemcsak szűkebb hazájának, Stájerországnak, hanem az egész németségnek a javát és a fejlődését szolgálja. Továbbá vázolta az utat, melyet a paraszti sorból feltörő egészséges népi gondolat hordozója kemény munka után szellemi téren megtett. Rosegger, az egyszerű pásztorgyerek, majd szabótanonc éjszakákon át tanult, hogy a mulasztottakat pótolja. A szavakban való kifejező hajlam már kora ifjúságában jelentkezett nála. Írt kultúrtörténeti elbeszéléseket, mint pl. Az alpesiek (Die Alper), Séta a hazában (Spaziergänge in der Heimat), regényeket, mint pl. Az örök fény (Das ewige Licht), Márton, a férfi (Martin, der Mann) és a legkiválóbb Az utolsó Jakab (Jakob, der Letzte), mely a nagybirtok és a parasztság szociális harcát jeleníti meg- A legjellegzetesebb nála az emberábrázolás. Rosegger közvetlen személye és kiváló előadóképessége őt már életében népszerűvé tette. A mai németség és a német szellem tisztelői hódolattal idézik Peter Rosegger egyszerű tájszólásos mondásait, melyek az emberi lélek mélységét tárják fel. Az előadó három rövid elbeszélést is olvasott fel Rosegger műveiből, melyet a közönség nagy tetszéssel fogadott