Felvidéki Ujság, 1944. január (7. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-04 / 2. szám

Felvidéki Újság 1944 imagyar ünnepi Irta: Dr. Nauks Ernő Történelmünk évlapjain böngészgetve, egy szomorú kimenetelű csata 500-ik évforduló­­ját állapíthatjuk meg 1944. évre. 1444 novem­ber 10-én zajlott le a várnai ütközet, egyike ama keveseknek, amelyeket a nagy Hunyadi János néni tudott megnyerni. A 20 éves I. Ulászló — a nagy hadvezér tanácsa ellenére keveredett bele a legádázabban küzdő so­kaságba, ahonnan nem volt többé kiút. E­gy török lekaszabolta s fejét dárdára tűzve fel­mutatta, mire kitört az általános pánik, a ma­gyar sereg szertefutott, a helyzeted nem le­hetett többé megmenteni. Egy másik tragikus végű ütközetnek 900-ik évnapja esik az uj évre. Az 1044-iki ménfői csata­ Aba Sámuel királyunkra, Szent István sógorára vált végzetessé. A két évvel előbb trónját vesztett Péter nagyobb számu német sereg élén jött nyugat felől az országba, hogy trónját — a németnek teendő hűbér­­eskü árán — visszafoglalja. Győr megyében, Ménfőnél ütköztek meg Abával, aki — bár pártkirály volt, mégis a nemzeti ügyet kép­viselte. Ám a Csatát elvesztette, menekülni kényszerült, de elfogták és a diadalmas Pé­ter királynak kiszolgáltatták, aki rövid uton kivégeztette. Négyszázötven évvel ezelőtt, 1494-ben halt verő hadvezére, ki molnárlegénységből emel­kedett fel — királya kegyéből — a magas polcra. Négyszáz éve lesz, hogy Rákóczi Zsig­­mond erdélyi fejedelem született. 350, hogy a végvidékek kedves költője, az első nagy ma­gyar lírikus, báró Balassa Bálint Esztergom ostrománál elesett. 300, hogy Bethlen Gá­bor erdélyi fejedelem özvegye, Brandenburgi Katalin meghalt. A nagy fejedelem halála után rövid ideig Erdélyben régens volt, később, 1 ó0ö-ben Ferenc Károly szász-hauen­­burgi herceghez ment másodszor feleségül. 150 évvel ezelőtt, 1794-ben adta ki először Kultsár István Mikes Kelemen „Törökor­szági leveleit“. Ugyanez évben tett Berzevi­­czy Gergely 1000 forintos alapítványt a magyar színészet javára. Bem József tábornok szabadságharcunk legendás hírű „Bem apósa“, kit, mint katonai parancsnokát Petőfi is annyira szeretett, ez évben született, nem­különben báró Jósika Miklós, aki „Abafi“­jával a magyar történelmi regény megterem­tője és­ egyik legtermékenyebb mívelője lett. Éppen száz éve, 1844-ben jelent meg Petőfi Sándor első verskötete és Jókai Mór első re­génye, a „Hétköznapok“. Garay János ez év­ben kapja meg az Akadémia nagy jutalmát, Kossuth Lajos kezdeményezésére pedig meg­alakul a „Védegylet“. Kisfaludy Sándornak, a Himfy szerelmei és balatoni regék költőjé­nek, valamint Kunos Endre lírai költőnek halála is ez évre esik. Száz évvel ezelőtt szü­lettek Sághy Gyula, Mariska Vilmos egye­temi tanárok, Munkácsy Mihály, a világhírű festőművész. Arany János fia, László, akihez — gyermekkorában — Petőfi írta ismert ver­sét, továbbá gróf Apponyi Sándor, könyv­­gyű­jtő, bibliográfus, — Bálint Gábor orienta­lista, — Gobbi Alajos tanár, hegedűművész, — Czekelius Aurél mérnök, a pozsonyi, ko­máromi, stb. Dunah­idak tervezője, — Ben­czúr Gyula, a Munkácsyval vetekedő hir­­hevü festőművész, — Borbás Vince botani­kus, — Kossuth Lajos Tivadar, a nagy hazafi ifjabbik fia, — Körösi József, a Statisztikai Hivatal főnöke, —• Mészöly Géza festőmű­vész, — Mihálkovits Géza orvostanár, — Lehr Albert nyelvész — Óvári Kelemen, jogtörté­nész, — Pólya Jakab közgazdász, — Révei Leó könyvkiadó, — Tóth Ede népszínműíró. — Krecsányi Ignác színigazgató (a 90-es években Budán, Pozsonyban és Temesvárott felváltva játszott társulatával). — Tilgner Viktor pozsonyi származású szobrászművész. — Szana Tamás író, esztétikus. — Széll Far­kas irodalomtörténész. — Újházi Ede szín­művész. — Bartha Vince vegyész. 90 éve, 1854-ben április 24-én esküdött örök hűséget Ferenc József császár Erzsébet bajor kir. hercegnőnek. Ez évben indította meg Pákh­ Albert író a „Vasárnapi Újságot“. — Aigner Sándor építész, — Jakab Ödön költő, — Váradi Antal költő és drámaíró, — Thal­­lóczi Lajos hisztérikus (1916-ban a herceg­­halmi vasúti katasztrófa áldozata) 1854-ben születtek. Viszont 80 évvel ezelőtt, 1564-ben dúsan aratott a halál nagynevű honfitársaink közt. Meghalt alig 41 éves korában Madách Imre az „Ember tragédiája“ halhatatlan szerzője, — Fáy András meseíró, polihisztor, — Szalay László történetíró. Ezekkel szemben a szüle­tések oldalán találjuk Stefénia belga kir. hercegnőt, előbb Rudolf trónörökös nejét, utóbb Lónyay Elemérnét, — Majláth Gusztáv gróf erdély­i püspököt, — gróf Teleki Sándor­­nét, ki „Szikra“ néven írt regényeket, ezek közt legismertebb a „Bevándorlók“, — Se­bestyén Gyula történetírót, — Kézdi Ko­vách László festőművészt, — Kuzmik Pál orvostanárt, ■ Kruzsinszky Bálint archeoló­gust, —­ Hodinka Antal történetírót, — id. Lovászy Márton politikust, — Pállya Ce­­lesztin festőművészt, — Vángel Jenő zooló­gust. 75 éve, 1869 november 16-án nyílt meg a Szuezi-csatorna, melynek felavatásán Ferenc József császár és király is megjelent. 1874-ben, 70 évvel ezelőtt született a nem­rég elhunyt Glattfelder Gyula érsek-püspök, •— Császár Elemér irodalomtörténész, Hofmann Géza festőművész, — gr. Heyos Miksa, az Orsz. Mezőgazda Kamara elnöke,— Janszky Béla építész, — Kenéz Béla volt ke­reskedelmi miniszter, — Kadosa Marcel és Lövik Károly írók, — Kempelen Béla törté­netíró, — Madarassy-Beck Lajos, az Osztrák- Magyar Bank volt kormányzója. 60 évvel ezelőtt, 1­854-ben megalakult — gróf Bethlen Gábor és Bartha Miklós kez­deményezésére — az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet), június 12-én meg­nyílt a munkács—stry-i vasútvonal, aug. 16-án a budapesti Keleti (akkor Központi) pályaudvar, szept. 27-én Ferenc József király jelenlétében a budapesti Opera. Júniusban képviselőválasztás volt, a pártarányok na­gyobb eltolódása nélkül. Az elhalt hazai nagyságok közt találjuk Lónyai Menyhért volt miniszterelnököt és pénzügyminisztert, ■ Táncsics Mihályt, id. Horváth Ciril bölcse­lőt, Kasselik Ferenc építészt, Poméry János publicistát. Ez évben született nevezetes emberek: Se­­rédi Jusztinián bíboros hercegprímás, — Uz­­dóczi Zadravetz István volt tábori püspök, — Schlachta Margit, a Szociális Missio Társulat alapítója, — Gyóni Géza költő — Kádár Lehel író, — Imre József szemorvos, — Hillebrand Jenő anthropológus, — Javor­­nitzky Jenő, a K­ A. N. Sz. főtitkára, — Ke­­resztes-Fischer Lajos tábornok, — Kisfaludi- Strobl Zsigmond szobrász, — Kozma Miklós volt belügyminiszter, kárpátaljai kormányzó­­biztos, •— Leczkó Géza műfordító, — Mály Gerő színművész. Félszázaddal ezelőtt, 1894 január havában tartották meg Jókai Mór 50 éves írói jubileu­mát. — Március 20-án halt meg Torinó­ban 92 éves korában Kossuth Lajos. Április 1-én temették Budapesten óriási pompával. A parlamentet az „egyházpolitikai javasla­tok“ feletti vita foglalkoztatta, a főrendiház először leszavazta azokat, közben megbu­kott a Wekerle-kom­ány, gr. Khuen-Héder­­váry Károly kapott kabinetalakításra meg­bízást, de ez nem sikerült neki, mire a ki­rály újra Wekerlét nevezte ki. — Július 29-én Vimos főherceg lovaglás közben leesett és halálra sérül. Ez évben halt el: Tömöri Anasztáz polihisztor, író, mérnök, bőkezű mecénás, — Xántus János, világutazó, felfe­dező, — Csicseri Ormos Zsigmond író, mű­történész, — Justh Zsigmond író, — Kom­ócsy József tanár, költő, — Paulay Ede színmű­vész, — Salamon Ella (a hipnózis áldozata). 1894-ben szü­letett nevezetes emberek: Ál­­gyay Hubert mérnök, a Horthy Miklós-híd tervezője, — Barabás Gyula és Bozzay Mar­git írók, — Bán Tibor festőművész­ — Bar­­toniek Emma történetíró, — Breyer Gyula mérnök, sakkmester, — Aba Novák Vilmos festő, grafikus, — báró Fehérváry Géza Gyula zoológus, — Feszty Masa, Földi Mi­hály, Gáspár Jenő írók, — Komjáthy Ala­dár és Nadányi Zoltán költők, — vitéz Ka­­szala Károly pilóta. Most 40 éve, 1904-ben Magyarországon rendkívül forró, száraz nyár volt és gyenge termés. A parlamentben tovább dühöngött az obstrukció, gróf Tisza István első mi­niszterelnöksége alatt. Március 10-én Th­aly Kálmán — egy ötletével — ideiglenes békét — Treuge Del­t — eszközölt ki. Ezt ősszel Tisza „ugrál levele“ újból felborította. No­vember 18-án következett az u. n. „zsebken­­dőszavazás“, minek megtorlásaképpen az ellenzék december 13-án szétrombolván az ülésterem bútorzatát, meggátolta az ülés megtartását. Május 5-én 79 éves korában meghalt Jókai Mór, a nagy regényíró. Kívüle ez évben hal­tak még meg: Beöthy Ákos államférfi, — Császka György kalocsai érsek, — Lotz Károly festőművész, a Múzeum, Opera, Vi­gadó, Akadémia, stb. faliképeinek alkotója. — Perczel Miklós szabadságharcos, — Molli­­náry Antal báró, táborszernagy, a könig­­grätzi csata résztvevője. 30 évvel ezelőtt, 1914 június 28-án gyilkol­ta meg egy szerb fanatikus, Gavrilo Princip, több revolverlövéssel Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét Ho­henberg Zsófia hercegnőt. Egy hónapi huza­vona után július végén kitört az első világ­háború Július 23: Ultimátum Szerbiához, július 25: ennek ki nem elégítő válasza. 28: hadüzenet Szerbiának, augusztus 1: orosz évfordulós hadüzenet, augusztus 28: Hindenburg tah­­nenbergi győzelme, szeptember 5—9: a vég­zetes máméi csata, december 5—10: a dia­dalmas l­martovái ütközet. Ez évben elhunyt nevezetes hazafiak: máj. 25: Kossuth Ferenc politikus, Kossuth La­jos elsőszülött fia, báró Héderváry Géza tá­borszernagy, volt honvédelmi miniszter és miniszterelnök, — Herman Ottó politikus és természettudós, — Feszty Árpád festőmű­vész, — Pósa Lajos költő, gyermeklapszer­kesztő, — Lech­ler Ödön műépítész, — Réthy László numizmatikus. 25 éve, 1919 újév körül folytatódott Ma­gyarország elszakítására szánt részeinek idegen megszállása. Az év elején Pozsony és Kolozsvár került sorra. Márc. 21-én ki­tört az tt. n. proletárdiktatúra, mely a romá­nok előnyomulása folytán aug. 1-én bukott meg. Jan. 24-én volt a ludovikások sikerte­len ellenforradalmi kísérlete. Berend Miklós gyermekorvos vértanúhalála, aug. 2-án meg­alakult a Peidl-, majd aug. 7-én a Friedrich­­kormány. Nov. 16-án a nemzeti hadsereg bevo­nul Budapestre, Magyarország entente el­lenőrzés alá került, megalakult Huszár Károly kormánya. Az év jan. 27-ért halt meg Ady Endre költő 42-ik évében. 20 éve, 1§24-Ön ii alakult meg a Magyar Nemzeti Bank, bevezették hazánkban az kólán­ kivüli Népművelést. Meghaltak a kö­vetkező hazai notabilitások: Fraknói Vilmos püspök, történetíró, — Szabóné Nogáli Janka, regényíró — Pasteiner Gyula egyet. tanár, műtörténész, — Békési Remig, főapát, m­űve­­lődéstörténész, — Tagán­yi Károly történet­író, — id. Szily Kálmán mű­egye­t. tanár, ter­mészettudós és nyelvész. Gyenes László és Pethes Imre színművészek, —• Bródy Sándor író, — Moravcsik Ernő orvostanár, — gróf Zichy Géza, költő, zeneszerző, — Lénárd Jenő bölcselő, orientalista, — Marx János volt MÁV elnökigazgató, — Rajlinger Mihály a budapesti vízművek igazgatója, — Szabó István­­ lakóhelye után „Nagyatádi“) politikus, volt miniszter, Kövess Hermann tábor­nagy, az első világháború egyik hadvezére,­­ Kuzm­anek Hermann vezérezredes, Prze­­mysl hős védője. 10 évvel ezelőtt, 1934-ben Jugoszláviával hajszál híján majdnem háborúba keveredtünk. A szerbek ugyanis az okt. 10-én Marseille­­ben történt merényletet, melynek Karagyor­­gyevics Sándor jugoszláv király és Barthou francia miniszter estek áldozatuk célzatosan Magyarország bűneként akarták feltüntetni. Ez évben elhalt érdemes hazánkfiai: Móra Ferenc író és újságíró, a szegedi múzeum igazgatója, — Daruváry Géza volt külügy­miniszter, —­ Lamperth Géza és Szávay Gyula költők, a Petőfi Társaság főtitkárai. Kövesligethy Radó egyet, tartá­r, fizikus, csil­lagász, — Tauffer Vilmos orvostanár, — Deák-Ebnier Gyula festőművész. A színház hírei Ma és holnap este: Csikós Bán Ibolya, Hargittai Ilona, Perényi Sári, Kaszab Anna, Selmeczi Mihály, Deák Lőrinc, Szapári S., Gárdonyi L. D. Szabó felléptével , Szigligeti Ede hírneves népszínművét Móricz Zsigmond átdolgozá­­sával újítja fel a társulat Ma este Szigligeti Edének Csikós című népszíműve kerül színre, melyet Móricz Zsigmond dolgozott át rendkívül színesen. A címszerepet Selmeczi Mihály alakítja, Bán Ibolya, Hargittai Ilona, Perényi Sári, Kaszab Anna, Deák Lőrinc, Szapáry Sándor, Gárdonyi László, D. Szabó József, Seress Gyula játszák a vezető szerepeket. A darabot Deák Lőrinc rendezi, aki Móricz Zsigmond­­nak a mai színpadra alkalmazott művészi eszközeivel frissítette föl ezt a pompás nép­* szín­művet. Csütörtökön délután Kőrössi Zoltán fellép­tével a szezon legmulatságosabb és legna­gyobb sikert aratott slágeroperettje a Fe­kete Péter van műsoron. Ez lesz a Fekete Péter 15-ik kassai előadása. Csütörtökön este közkívánatra a Lengyel­vér nagyoperett van műsoron Oltay Baba, Földessy Lilla, Perényi Sári, Körössi, Már­kus, Gárdonyi, Seress stb. felléptével. Pénteken filléres helyárakkal Kőrössy Zol­tán felléptével Csak egy asszony van a világon c. operett kerül előadásra a társulat legjobb erőinek felléptével. Szombaton, vasárnap délután, vasárnap este és hétfőn Lehár Ferenc klasszikusan szép zenéjű­ nagy operettje a Víg özvegy szerepel a színház műsorán Patkós Irmának, a Fővárosi Operettszínház v. primadonnájá­nak a vendégfelléptével. Patkós Irma, akit a kassai közönség rendkívül kedvel, a cím­szerepben lép fel, Valencienne, Joób Hilda, Paxy Teréz, Csík Sári, Márkus Lajos, D. Szabó József, Kürtös, Selmeczy, Károlyi, Szapári, Jára­y Ferenc, Mándoky, Seress Ta­báni, Balogh stb. lépnek fel a Víg özvegyben, melyet szép kiállításban, nagy kórusokkal. A Meghalt Tóth Elek, a Kolozsvári Nem­zeti Színház örökös tagja, Kolozsvárott 70 éves korában elhunyt Tóth Elek, a kolozs­vári Nemzeti Színház örökös tagja. Tóth Elek a színiakadémiát 50 évvel ezelőtt Buda­pesten végezte, majd Aradon, azután pedig 40 éven át egyfolytában Nagyváradon pazar ruhákkal njít fel az igazgatóság. Ren­dező: Selmeczy Mihály. Vezényel: Fischer Ká­roly. Január 8-án (szombaton) nagyszabású gyermekelőadás. Selmeczy Mihály rendkívül szellemes és mulatságos gyermekdarabja ke­rül előadásra: Matyi az üveghegyeken túl Filléres helyárak. * * * Január 11—12-én, kedden és szerdán van a legközelebbi tisztviselő előadás. Színre kerül a „Lengyelvér“ Oltay Baba, és Kö­rössi Zoltán igazgató felléptével. A többi fő­szerepeket Födessy Lilla, Perényi Sári, Már­kus Lajos, Selmeczy Mihály, Gárdonyi, Járay, és Kürtös, játszik. Tekintettel, hogy a jegy­igénylés minden hivatalban több a szokott mennyiségnél, az igénylőlapot legkésőbb péntek estig kell a pénztárhoz leadni. A színház heti műsora: Január 4-én, kedden este V«7 órakor: Csikós. Bemutató bérlet. Január 5-én, szerdán este *1*1 órakor: Csikós. A­ bérlet. Január 6-án, csütörtökön délután tíz órakor: Fekete Péter. Január 6-án, csütörtökön este *07 órakor: Len­­gyelvér. Bérletszünet. Január 7-én, pénteken este 1U7 órakor: Csak egy asszony van a világon. Filléres helyirak. Január 8-án, szombaton délután két órakor: Matyi az üveghegyeken. Filléres hely árak. Január 8-án, szombaton este s­ i7 órakor: Vig­­özvegy. Bemutató bérlet. Január 9-én, vasárnap délután 14 órakor; Vig­­özvegy. volt színész. Szentgyörgyi István halála után Kolozsvárra helyezték és itt működött egé­szen haláláig. Híres szerepe volt A cigány és Tiborc. A kolozsvári Nemzeti Színház­ sa­ját halottjának tekinti és kedden délután fél 3 órakor temeti a színház előcsarnokából. (MTI) H Most jelent meg fil. bővített kiadásban: Dr. BODON KÍROM­ :­ogyan éljen a szívbajos ember Szívbaj — Érelmeszesedés — Vérnyomás A tartalomból: A szívbetegségek legfőbb tünete. — A lélek és a szív. —­ A szívbajok keletkezé­sének okai — Étrendi szabályok. — A szívbetegek kezelése. — Meg lehet-e gyógyítani a szív­bajokat? — Az érelmeszesedés,­­­ A vérnyomás stb. , Ára: P 5.40. — Kapható a Felvidéki Újság kiadóhivatalában. Kassau

Next