Felvidéki Ujság, 1944. július (7. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-05 / 149. szám
1944 .nílus S. — 149. szám. RÁDIÓ Szerda: KASSA 16—16.15: Tánczene. Hanglemezek. 16.15-kor: Szlovák hallgatóinknak: „Orient Express“ Vígjáték egy felvonásban. Irta Barabás Pál. Szlovák nyelvre fordította Szekeres István. Előadja a Kassai Rádió szlovák együttese. — Pre slovenských posluchácov: „Orient Express. Rozhlasová líra v jednom dejstve. Napísal Barabás Pál. Do slovenciny prelozil Stefán Szekeres. Zahrajú denovia slov. dram, krúzku. 16.45—17: Időjelzés és hírek Budapest 1-ről. 17—17.30: Hírek német, román, szlovák, ruszin és horvát nyelven Budapest II-ről. 17.30-kor: Beethoven: V. Sors-szimfónia (Amsterdami Concertgebouw zenekar, vezényel Mengelberg). Hanglemez. 18.05-kor: Iparosok és kereskedők. Qrusetzky Ferenc, előadása: 18.20-kor: Magyar nóták. 1. Repülj fecském — népdal (Magyari Imre cigányzenekara). 2. Sándor Jenő: Sohse hittem volna (Kalmár Pál). 3. Murgács Kálmán: a) Köröszturi nagyvásáron. b) Mindig mondtam veszedelmes a lány (Cselényi József. 4. a) Bankó: Szőke kislány csitt, csitt, csitt, b) Édes, kedves feleségem — népdal (Magyari Imre cigányzenekara). 5. Dóczi: Hull a zápor künn a pusztán (Cselényi József). 6. Thegze Qerber Miklós (Sági Ilona): Gyógyítgatom a lelkemet (László Imre). 7. Dankó (Szávai!: Ugye most már (László Imre). 8. Hild László: Ki a cigányt nem szereti (Cselényi József). 9. a) Tele van a csipkebokor virággal — népdal, b) Sándor Jenő: Vadvirágos erdő szélén rózsabokor — népdal, és Friss csárdások (Körösi Dudás cigányzenekara). 18.50—végig: Azonos Budapest I. műsorával. BUDAPEST , 16: Kirándulás az Alföld madaraihoz. A közvetítést Fehértó védett területéről vezeti Budinszky Sándor. 16.45: Időjelzés, hirek. 17: „A varázsló megérkezik“. — Wagner Budapesten. Thurzó Gábor előadása hanglemezekkel. 17.40: Honvédek műsora. 18.40: Világpolitikai kérdések, vélemények. 18.50: Hirek. 19. Ébred a puszta. Horti Lajos énekel, kiséri Horváth Dudás József cigányzenekara. 19.35: Új magyar költők. — Sértő Kálmán. — Bevezeti Gombos Gyula. Közreműködik Pataky Jenő. 19.55: Ünnepélyesen felavatják a Magyar Művészek Házát. A közvetítést vezeti Budinszky Sándor. 21: Zsidókérdés Magyarországon. XVI. rész: Zsidó térhódítás a szabad pályákon. Bosnyák Zoltán a Zsidókérdés Kutató Magyar Intézet igazgatójának előadása. 21.15: Halk melódiák. 21.40: Hirek. 22.10: Hirek német nyelven. 22.20: Szivek szimfóniája. Közreműködik Gyurkovics Mária, Lukács Margit, Solthy György, Szabó Miklós, Vécsey Ernő. A Rádiózenekart vezényli Paul Tibor. Rendező Böhm László. (Június 3.-i adásunk megismétlése). 23.45: Hírek, Csütörtök: KASSA 6.00—8.30: Azonos Budapest I. műsorával. 10—11.40: Azonos Budapest I. műsorával. 11.40: Hírek magyar és szlovák nyelven, műsorismertetés. 12-kor: Déli harangszó, Rákóczi fohásza és himnusz. Utána 15.45-ig: Azonos Budapest I. műsorával. 15.45-kor: Dalos, zenés tarkaságok. 1. Suppé: A költő és paraszt — nyitány (Berlini filharmonikusok zenekara). 2. Buday (Babay): Csodatükör — Katinka dala (Barabás Sári. 3. Paul Lincke: Nászmenet — keringő (Vonószenekar)). 4. Lehár: Cárevics — Volgadal (Udvardy Tibor). 5. Kossovits: Lavotta szerelme (Első honvéd gyalogezred zenekara). 6. Kistenmacher: Erdei virágok — dal (Herbert Ernst Grob). 7. Niel (Böszörményi): Búcsút intünk — induló (Légierők zenekara és a Pátria énekkar). 16.15—16.45: Ruszin hallgatóinknak: A ruszin együttes ruszin népdalokat játszik. — Peredácsá dljá podkárpászkich ruszinov: Ruszkij orkeszter hráje ruszki národnyi pisznyi. 1645—17: Időjelzés és hirek Budapest I-ről. 17—17.30: Hirek német, román, szlovák, ruszin és horvát nyelven Budapest II-ről. 17.30-kor: A Szimfonietta szalonhatos műsora. 1. Lehár: Éva keringő. 2. Siede: Aforizmák. 3. Krómé: Szerenád. 4. Winkler: Velencei virágok. 5. Hámori Béla: Tangószerenád. 6. Poldini Ede: Keringő intermezzo. 7. Pécsi József: Szervusz — induló. 18.05-kor: Csengő rímek, zengő ritmusok. A költeményeket elmondja Váradi Gyöngyi. 18.50—végig: Azonos Budapest I. műsorával. BUDAPEST I. 6:_Üzen az otthon. A Vöröskereszt bajtársi rádiószolgálata. 6.25: Ébresztő. Torna. 6.45: Reggeli zene. Közben 7: Hírek. Közlemények. 8: Hirek német, román, szlovák, ruszin és szerb nyelven. 8.30: Országos Postászenekar. Vezényel Eördögh János. 9.40: Ilse Werner és Herbert Ernst Groh filmdalokat énekel. 10: Hirek. 10.10: Séta operettországban. 11.10: Népszerű közzenék. I1. 40: Horák úr. — Rákosi Viktor elbeszélése. 12: Harangszó. Fohász. Himnusz. Utána: Ilniczky László szalonzenekara. — Közben 12.40: Hirek. 13.25: Időjelzés. 13.30: Honvédetek üzennek. A Vöröskereszt bajtársi rádiószolgálata. 14: Művészlemezek. 14.30: Hirek. 14.45: Se szó, se beszéd — muzsika. 15.45: Balatoni népművelés. Bisztray Gyula dr. egyetemi magántanár előadása. Közművelődési előadássorozat. 16.05: Tárogató négyes cimbalomkisérettel. — Tagjai: Egervári József, Sólyomvári Lajos, Oszfolk János, Arató Géza és Hanzik András (cimbalom). 16.20: A százéves nemzeti ima. Vécsey Zoltán dr. előadása. 16.45: Időjelzés, hírek. 17: Füzesséry Mária zongorázik. Cesar Franck: Prelüd, korai és fuga. 17.20: Mondaképződés. Hankiss János dr. egyetemi tanár előadása. 17.35: Magyar nóták. Doby Julianna énekel, kiséri Radics Béla cigányzenekara. 18: Német hallgatóinknak. — Für unsere deutschen Hörer. 18.35: Éljen a haza. — Indulók. 18.50: Hirek. 19: Arabkérdés és olajprobléma. Dr. Stomfai Stitz János előadása. 19.15: Cserebogár, sárga cserebogár. Közvetítés az Erzsébetvárosi Színházból. Operett három felvonásban. Irta és zenéjét szerzette Erdélyi Mihály. A Rendőrzenekart vezényli Bánfalvi Miklós. Rendezte Nádor Jenő. — Személyek: Honthy Hanna, Kertész Dezső, Fejes Teri, Csortos Gyula, Somogyi Nusi, Bilicsi Tivadar, Rév Erzsi, Csányi László, Török Ilona, Nádor Jenő stb. 21.40: Hírek. 22.10: Hírek német nyelven. 22.20: Mesterművek —mesterekkel. (Hegedű: Zathureczky Ede és a Budapesti Filharmonikusok zenekara, vez. Ferencsik János). 23.15: Magyar zeneszerzők félórája. 23.45: Hírek. Felvidéki Újság. Mi van a La Manche-alaguttal? Kellermann, a híres német író, eredeti téma után írta világhírű regényét, az Alagutat. Ebben a regényben az Európát Amerikával összekötő tengeralatti útról ír ugyan, de a tanulmányokat és főképpen az ötletét a múlt századból merítette, az Anglia és Franciaország között létesítendő földalatti vasútról, melyet 62 évvel ezelőtt kezdtek építeni s amelyik akkor, az egész világ érdeklődését magára vonta. A párisi Louvreban még ma is őrzik annak a rácsnak a kulcsát, mellyel az 1882-ben megkezdett alagútnak a bejáratát zárták el. Ha ugyan azóta ki nem nyitották ismét... Mert a világsajtóban felröppent, de meg nem erősített hírek szerint, az utóbbi hónapok alatt különös és megmagyarázhatatlan morajlást figyeltek meg a La Manche-csatorna környékén, mintha fúrógépek zúgnának és aknák robbanának a föld alatt... NAPOLEON KEZDTE MEG AZ ALAGÚT ÉPÍTÉSÉT Az alagút tervét teljesen kidolgozva, egy francia mérnök, Thomé de Damond nyújtotta be először a francia mérnöki kamarának azzal az indokkal, hogy Franciország anyagilag és erkölcsileg is jól járna, ha létrehozná Angliával a földalatti összeköttetést. De most is az történt, ami ilyen esetekben történni szokott. Gamond mérnököt kinevették a kortársai, fantasztának tartották s ő csalódásoktól és gúnyolódásoktól megalázva, abbahagyta a földalatti csatorna terveinek részletes kidolgozását és visszavonult vidéki otthonába. III. Napóleon azonban — a minden újszerű után érdeklődő francia császár — mikor tudomást szerzett a korszakalkotó ötletről, magához hivatta Gamond mérnököt és részletesen kidolgoztatta vele a La Manche alatt húzódó alagút tervét. Az újabb tervek szerint az alagút francia földön, Cap Gris Neznél kezdődött volna és egészen Folkestoneig vezetett volna, több mint harminc kilométer hosszúságban. A császár személyesen részt vett a helyszínen tartott mélyfégméréseken. Rengeteg mérnököt rendeltek ki Gamond mellé s ezek az ő vezetésével kezdtek hozzá a nagyarányú munkához. Már-már úgy látszott, hogy a gigantikus építkezés zavartalanul befejeződik, mikor közbejött a véletlen: a háború. Az építkezés megkezdésének első szakaszában kitört a francia-porosz háború és egy időre ismét megszakította a munkát. De nem merült feledésbe, mert 1872-ben egy részvénytársaság alakult, amely megfelelő tőkével folytatta a nagyszabású munkát. ELKÉSZÜLT AZ ALAGÚT ELSŐ SZAKASZA Nagy tőkeérdekeltséggel és a szakszerűen felszerelt munkások ezreivel kezdett hozzá a részvénytársaság a munkához. Száz méterrel a tenger alatt kezdték meg a fúrásokat egy kis francia majornál, Monronnál. Ez a kis major abban az időben a legtöbbet hangoztatott név volt. Itt szállásolták el a munkásokat is és a konyhát is itt állították fel a részükre. A geológusok, alapos vizsgálat és több hétig tartó mérés után megállapították, hogy a tengeralatti száz méteren megkövesedett krétaréteg fekszik, amit nem tilánosan nehéz robbantani és emellett kitűnő „alagutanyag“ is, mert minimumra csökkenti a víz átszivárgását. Pontosan, 1888-ban indította meg a „Submarine Continental Railway Limited“ az alagút fúrását, egyenesen erre a célra szerkesztett fúrógéppel. A világ legjobb mérnökeit vonták bele a munkába azokat, akik ezelőtt a legnagyobb vasútépítéseknél dolgoztak. A nagyarányú hozzákezdés arra mutatott, hogy négy év alatt készen lesz a világ legelső és legnagyobb alagútja, a La Manche-alagút, újságírók buktatták meg? Már több mint egy kilométernyit haladtak előre, bebizonyítva a kételkedő világnak, hogy nemcsak fantasztikus terv, hanem kézzel fogható valóság is, ami lassan, de biztosan halad a megvalósulás felé. A nagy napilapok munkatársait már az első útszakasz építkezésénél meghívták, ezek lifttel szálltak alá a százméteres mélységbe és végigsétáltak az eddig már elkészített útszakaszon. Hasábos riportokban számoltak be a látottakról, a kitűnően felszerelt szellőző készülékekről, a tizenkét méter hosszú fúrógépről, melyet gépi erővel hajtottak előre, mindig oda, ahol éppen szükség volt rá. Óránkint — minden gyorsasága ellenére is — csak két méternyi krétaréteget morzsolt fel, éppen ezért haladt ilyen lassan az építkezés. Az újságírók a látottaktól elragadtatva, megírták lapjaiknak, hogy ez a nagyszabású építkezés új korszakot nyit majd meg a világtörténelemben. Talán ezeknek a politikai hátterű fejtegetéseknek volt köszönhető, hogy az angol közvélemény egyöntetűen az építkezés ellen fordult. A konzervatív angol pártok nyílt interpellációkban fejtegették, mi történne akkor, ha esetleg Anglia és Franciaország ellenséges viszonyban kerülne egymással?... Ez az alagút akkor módot adhatna arra Franciaországnak, hogy a legrövidebb után behatoljon az angol szigetországba. A szakértők megállapítása szerint ugyanis a doveri erődök ágyúi nem lesznek elégségesek arra, hogy megakadályozzák a francia partokról érkező betörést. Emiatt maradt abba az építkezés, az angol kormány erélyes beavatkozására azonnal abbahagyták a franciaországi alagutat, egy angol bizottság jelenlétében pecstelték le és zárták el a bejáratot. De nem falazták be, mint sokan gondolják, az út elkészült szakasza érintetlenül megmarad, a kirándulók nem mulasztották el a megtekintését. De mostanában már nem lehetett közel jutni a bejárathoz, mert mindig szigorúan őrizték... Letartóztattak egy nyolcvenórás kuruzslóasszonyt Csodaszer, melytől majdnem meghalt a páciens Kassa, július 5. Szerencsétlenséget okozott egy jászómindszenti öregasszony gyógymódszere. Vályi Nagy László kassai (Takács Menyhért utca 30.) asztalos felesége ideges fejfájásra panaszkodott, de bajával nem orvoshoz fordult, hanem többek ajánlatára egy falusi javasasszony segítségét vette igénybe. Hilyovszky Jakabné 80 éves jászómindszenti lakos 15 deka ismeretlen port adott át a hiszékeny asszonynak azzal, hogy ebből minden nap egy kávéskanálnyit kell bevennie. A „gyógyszerért“ 15 pengőt kért és kapott. Vályi Nagy Lászlóné boldogan vitte haza a csodaszert s azonnal használatba is vette azt. A kúra alatt azonban egyre rosszabbul lett s néhány nap múlva már olyan gyomorgörcsöket kapott, hogy súlyos állapotban beszállították a kórházba. A nagybeteg asszony itt beismerte, hogy kitől kapta a csodaszert, mire férjének feljelentésére a rendőrség megindította az eljárást a kuruzsló asszony ellen, akit őrizetbe vett majd, beismerő vallomása után előzetes letartóztatásba helyezett. A nyomozás során kiderült, hogy a kuruzsló asszony szombatista. Ezeknek egy része — a zsidótörvény rendelkezései szerint — a zsidókhoz hasonló eljárás alá tartozik, úgyhogy a rendőrség ebbe az irányba is kiterjesztette a vizsgálatot. HA VALAMIT VENMNÉ VAGY ELADNI AKAR, ha alkalmazottat vagy állást keres, ha bútorozott szobát kiad, hirdessen a FELVIDÉKI UJSAC apróhirdetési rovatábanI Egy magyar tudós már 1895-ben feltalálta a szikratávírót A huszadik század utolsó néhány évtizede nagy lendülettel vitte előre az elektromosság fejlődését. Ezt a folyamatot Faraday vizsgálatai indították el, Maxwell tudományos megállapításai folytatták és Hertz korszakos munkái emelték a legmagasabb pontra. Amikor Hertznek sikerült kimutatni az elektromosság hullámszerű terjedését, világszerte megindultak a kísérletezések. Azok között, akik Hertz nyomán az elektromos rezgésekkel kezdtek foglalkozni, ott találjuk Károly Irén Józsefet is, aki a nagyváradi premontrei gimnázium szertárának volt őre és 1883 óta foglalkozott az elektromos rezgésekre vonatkozó vizsgálatokkal. 1854 március 6-án született. Előbb az innsbrucki egyetemen végezte tanulmányait, majd visszatért Jászóvárra, 1880 január 1-én letette az ünnepélyes fogadalmat és ezzel a jászóvári premontrei kanonokrend tagja lett. 1881-ben a rend nagyváradi főgimnáziuma fizikai szertárának őre lett, ahol bő alkalma nyílt a kísérletezésre. 1895 április 25-én a nagyváradiakat igen meglepte a „Tiszántúl“ közleménye:... Agliardi (olv. algardi) pápai követ... ezután megtekintette a fizikai szertárt, ahol Károly Irén bemutatta neki új találmányát, a vezetéknélküli telefont. Agliardi a legnagyobb figyelemmel hallgatta Károly érdekes magyarázatát, maga is kézbe vette a telefon kagylóját és megfigyelte az érdekes experimentumot“. Károly Irén tanár ugyan megcáfolta ezt a hírt, de csak annyiban, hogy Aliardi Antal pápai nuncius „a drótnélküli telegráfia jeleit hallgatta meg a telefonban“. Károly tehát már 1895 áprilisában elkészítette a drótnélküli távírót, amellyel 20 méterre lehetett jeleket küldeni. Ez a táviró egészen a román megszállásig egyik büszkesége volt a nagyváradi premontrei gimnázium fizikai szertárának. A románok azonban szétdobálták a szertárt és bizonyára akkor kallódott el a magyar technikatörténet szempontjából oly fontos közel 50 éves drótnélküli táviró. Röntgen Konrád az általa 1895-ben felfedezett sugarakból 1896 január 23-án tartotta meg híres előadását Würzburgban. Ezen az előadáson nevezték el az új sugarakat Röntgen-sugaraknak. Károly azonnal megértette ennek óriási jelentőségét a gyógyászat terén, elhatározta, hogy vizsgálatait ezekre is kiterjeszti és hatalmas energiával hozzálátott ahhoz, hogy megalkossa hazánkban az első modern Röntgen-laboratóriumot. Gyűjtést indított s 1114 forint gyűlt össze, úgyhogy komolyan hozzá lehetett látni a laboratórium berendezéséhez. Szeptemberben Károly párhetes németországi tanulmányútra ment, hogy a helyszínen tanulmányozza a Röntgen-készüléket. Fáradozása nem volt hiábavaló, mert a nagyváradi premontrei gimnáziumban legkorszerűbb gépekkel felszerelve megnyílt Magyarország első Röntgen-laboratóriuma. Károly azonban tudományos munkássága mellett középiskolai tanári kötelességét is híven teljesítette, sőt, Nagyvárad városának különböző, helyiérdekű kérdéseivel is foglalkozott. 1900-tól kezdve a város viszonyainak figyelembevételével a villamosvilágítás érdekelte. (Nagyváradon ugyanis 1872 óta gázvilágítás volt). Az elektromos energia olcsó kihasználására tervet dolgozott ki, amely hasznosította volna a város közelében lévő Jád patak vizét. Fizikai kísérleteit mindvégig szeretettel végezte. Még 1928-ban is újfajta kohererrel kísérletezett és heteken át vizsgálta a kristálydetektorok működését. 1928 vége felé korábban szerzett betegsége rosszabbra fordult, míg hosszas betegség után — tizenöt esztendővel ezelőtt — 1929 március 13-án meghalt. Azóta eltelt már másfél évtized, de Károly Irénről, a kiváló premontrei papról és tanárról, aki egyaránt volt nagy, mint filozófus és fizikus, rrgfeledkeztek, /