Felvidéki Ujság, 1944. szeptember (7. évfolyam, 200-222. szám)

1944-09-07 / 203. szám

1*44 szeptember 7. — 203. szám. Cc­i««rtdk: KASSA , 17—­17.30. Hírek német, román, szlovák, ruszin és horvát nyelven Budapest II-ről. '7 30-kor' Ruszin hallgatóinknak. I. Bisztray Gyula: A nő a népművelés szolgálatában. Felolvasás II Ru­szin népdalok- lemezekről. — Peredácsá diá pod­­karpatszkich ruszinov. I. Zsoná v zluzsbi národ- M ° proszwsenjá. Doklád Gyűlő Bisztray. II. Narodnyi pisznyi íz grámáfonovoch pist. 18-kor: A Kassai Szalonzenekar műsora. 18.40-kor: Pókszalonba. Dr. Gárdonyi József előadása. — 19-kor: B. Stoffán Rózsa magyar nótákat énekel, '­anyi Pali cigányzenekara muzsikát­­ Közben 19.30-kor: Férfiak. Turi-Turgonyi András elbeszé­lése. 20—végig: Azonos Budapest I. műsorával. BUDAPEST L 16.20: Séta Bocskay városában. A közvetítést najduböszörményből vezeti Budinszky Sándor. 16.45: Időjelzés, hírek. 16.55: Népdal és népének. Manga János előadása. Közreműködik Felker Mária. Zongorán kíséri Dankó Aladár. 17.20: Érdekességek a zenében. Hegedűs Árpád elő­adása hanglemezekkel. 18: Német hallgatóinknak Für unsere deutschen Hörer. 18.35: Híres éneke­­­sek. 18.55: Szót kér a vidéki színészet. ..Angalit a Tl'® rn­efsk“. Verses dráma egy felvonásban. Irta Jékely Zoltán. Rendező Tompa Miklós. — Személyek: Angalit — Jancsi­ Adrienne; A re­­meték — Dexendorosz — Várady Rudolf; Ger­ely bácsi — Csóka József; Dögösi — Andrássy Márton; Beborult — Tompa Sándor; Vagabun­­dus (Boncone) _ Radó György. 19.45: Daloló honvédek. 20: Hírek. 20.20: A könnyű­zene mes­terei. A Budapesti Hangversenyzenekart vezényli Bertha István. Közreműködik Osváth Julia és Sárdy János. 21.10: Halhatatlan szerelem. Pataky J?«0 verseket mond. 21.25: Séta Mozart váro­­­ Salzburgi mozaikkép), Lementis Ervin előadása hanglemezekkel. 22: Hírek. 22.10: Hirek német nyelven. 22.20: Bura Sándor cigányzene­­kara muzsikál. 23: Tánczene. 23.45: Hirek. Pénze%s KASSA 8­00—8.30: Azonos Budapest I. műsorával. 8.30—9: Azonos Budapest IL műsorával 9-től kb. il-ig: Azonos Budapest I. műsorával. 11—11.55: Hanglemezek. 11.55-kor: Hirek magyar és szlo­vák nyelven, műsorismertetés. 12.15—17: Azonos Budapest I. műsorával 17—17.30: Hirek német, román, szlovák, ruszin és horvát nyelven Buda­pest II-ről 17.35—végig: Azonos Budapest I műsorával BUDAPEST L 8: Fohász. Szózat Reggeli zene. Közben 8.50: a TMrek. 10—10.55: Egyházi ének és szentbeszéd Rózsák­ terén lévő görögkatolikus magyar plébániatemplomból A sz­entbeszédet mise köz­­ben dr. Krajnyák Gábor , kanonok, plébános mondja. A népéneket harmóniumon Ordelt Lajos kíséri 11—12.10: Egyházi ének és szentbeszéd a Szent Domonkos-rendi plébániatemplomból A szentbeszédet mise előtt dr. Golenszky Kandid ciszterci rendi tanár mondja. Énekel a templom énekkara Béni Fü­löp vezetésével 12.15: A Rádió­­zenekar műsorából Vezényel Vincze Ottó. — Közben .13: Vitorlással a Fertő-tavon. A közve­títést vezeti Budinszky Sándor. 13.45: Időjelzés, hírek. 14: Művészlemezek. 15:Ifjuságunk szociális nevelése. Tihanyi Ferenc dr. előadása. 15.15: Tíz nyár a ligetben. Énekes, zenés részletek Erdélyi Mihály nyári operettjeiből. Közreműködik Honth­y Hanna, Fejes Teri, Kelly Anna, Raffay Blanka, Csortos Gyula, Deily Ferenc, Bilicsi Tivadar, Baróti Géza, a Kapitánffy-kórus, a Rendőrzene­kar Bánfalvi Miklós vezénylésével Rendező: A. Balogh Pál. Hangfelvétel 16.40: Wagner: Tannhäuser — nyitány. (Amszterdami Concert­­gebouw zenekara, vez. Mengelberg). 16.55: Hirek. 17: Vihar. Balatoni mesedráma egy felvo­násban. Irta Babits Mihály. Rendező C. Kovács Tibor. Személyek: Beszélő — Könyves Tóth Erzsi; A királynő — Lukács Margit; Az ifjú király — Nagy István; Az öreg király — Táray Ferenc; A görög követ — Szakál Ferenc; A török követ — Koltai Gyula; A francia király — Nyerges Ferenc; Egy gyönyörű hölgy — Vég­helyi Irma; A kapus — Vízi Béla. 17.35: Halha­tatlan muzsika a német birodalmi rádió műsorá­ból. Hangfelvétel. 18.35: Üdülő honvédsebesült­­jeink között egy magyarországi gyógyfürdőben. A közvetítést vezeti Budinszky Sándor. 18.55: Vízzel vagy tisztán, összeállította Innoczent- Vincze Ernő. Közreműködik Gárdai Lajos és Lehotay Árpád. 19.40: Nők, nőkről, nőknek. Syluha Lili csevegése. 19.55: Respighi: Berga­­masca. (A zenekart vezényli Behozza). 20: Hírek. 20.20: „Itt élned, halnod kell...“ A Magyar Rádió új szózat-felvételének bemutatása. 20.30: Csengő-bongó dallamok. Ritkán hallott Lehár­­operettrészletek. Várhelyi Antal rádióegyvelege. Közreműködik Farkas Ilonka, Páka Jolán, Szabó Miklós, a Földényi-énekegyüttes és a Rádiózene­kar Vincze Ottó vezénylésével. 22: Hirek és ló­versenyeredmények. 22.10: Hirek német nyelven. 22.20: Ki mit szeret? (Muzsika, dal). 23.45: Hirek. Ss9«mt»at­s KASSA 6­00—8.30: Azonos Budapest I. műsorával. 10.00—11.40: Azonos Budapest I. műsorával. — 11.40—12: Hírek magyar és szlovák nyelven, műsorismertetés. 12-kor: Déli harangszó. Rákóczi fohásza és himnusz. — Utána 16.55-ig: Azonos Budapest I. műsorával. 17—18: Azonos Budapest II. műsorával. — Kb. 18—végig: Azonos Budapest I. műsorával. BUDAPEST I. 6: Üzen az otthon. A Vöröskereszt bajtársi rádiószolgálata. 6.25: Ébresztő. Torna. 6.45: Reg­geli zene. — Közben 7: Hirek. — Közlemények. 8: Hirek német, román, szlovák, ruszin és szerb nyelven. 8.30: Roósz Emil szalonegyüüttese ját­szik. 10: Hirek. 10.10: Népszerű nyitányok. 10.40: Séta Operettországban. 11.40: Szülők iskolája. Réhelyi Oszkár beszél az élelmes gyermekről. 12: Harangszó. Fohász. Himnusz. — Utána: A Budapest honvéd őrzászlóalj zenekara. Vezényel Pongrácz Géza. — Közben 12.40: Hirek. 13.10: Lovinszky László szalonzenekara. 13.25: Időjel­zés. 13.30: Honvédőink üzennek. A Vöröskereszt bajtársi rádiószolgálata. !4: A rádiózenekar mű­sorából 1430: Hírek. 1445: Délutáni muzsika. Felvidéki Újság 1«: „Mandinko“. Vilex dr. Nagy Iván előadása. 16.25: Ilse Werner és Johannes Hoesters film­dalokat énekel. 16.45: eőjelzés, hírek. 16.55: Egy csokor régi magyar dal A debreceni karpaszo­­mányos lelkésztanfolyam életéből közvetít Bu­dinszky Sándor. 17.10: Máramarosban, föl a Tatár-hágóig. Somodi István előadása. 17.30: Külföldi zeneszerzők magyar tárgyú művei. A Rádiózenekart vezényli Unger Ernő. Közreműkö­dik Miklóssy Irén — ének. 18.40: Külügyi tájé­koztató. 18.50: Német hallgatóinknak. — Für unsere deutschen Hörer. 19.25: Softhy György magyar nótákat énekel, kíséri Bura Sándor ci­gányzenekara. 20: Hírek. 20.20: Századunk szó­rakoztató muzsikája. 21.20: Kolozsvári Főtér. — Orbók Attila előadása. 21.35: Bölcsődalok és sze­renádok. Összeállította Hegedűs Árpád. Közre­működik Simonyiné Groh Klára — hegedű és Szabó Miklós — ének. 22: Hirek. 22.10: Hirek német nyelven. 22.20: Szórakoztató hanglemezek. 23.05: Zenekari művek. 23.30: Könnyű dalok. 2345: Hirek. A lakásínség enyhítése 400 évvel ezelőtt A Fugg­er-testvérek S3 házból álló házcsoportja, amelyet szegény polgártársaiknak építettek A lakóházakban való hiány nem a mai kor különös baja. A nagyvárosok lakossága min­dig rohamosabban növekedett, mint a laká­soké, így aztán a fejlődő nagyvárosok pol­gárainak jelentékeny része — természetesen a legszegényebbek — a lakásviszonyok szempontjából nagyon nyomorúságos hely­zetben vannak. Ma a nagyvárosok vezetősé­gének gondjai közé tartozik ennek a súlyos bajnak az enyhítése. De szinte hiábavaló minden törekvés, alaposan átgondolt tervek megvalósítása, még ma is minden nagyobb városnak, különösen a világvárosoknak van­nak részei, amelyekben a tömegnyomor és a betegségek tanyádnak. Régebben a városok egyáltalán nem tö­rődtek a szegények lakásbajaival s termé­szetesen még súlyosabb volt a lakásínség. A városok vezetői nem gondoltak arra, hogy a szegények számára olcsó, ha nem is túlsá­gosan kényelmes, de egészséges lakásokat építsenek. Éppen ezért különös és érdekes, hogy 400 évvel ezelőtt mégis akadt három testvér a gazdag Fugger-családból, akik Augsburgban derék, de szegény polgártár­saiknak 53 házból álló lakástömböt építet­tek. Ez a híres augsburgi Fuggerei, amely éppúgy áll, mint a mai nagyvárosok mun­kástelepei Tehát az olcsóbb előállítás miatt uyanazon minta szerint épült házakból álló telep nem is az uj idők találmánya. Az augs­burgi Fuggerei volt ennek a legelső példája. A Fugger-család a középkori Németország leggazdagabb családja volt Egy­­ szegény sváb takács, Fugger János volt a család alapitója. Ez az ágról szakadt takácslegény 1368-ban telepedett le Augsburgban, amely­ben már abban az időben virágzó ipari élet folyt Itt Fugger János kis takácsmühelyt nyitott Szorgalmas és szerencsés ember lehetett, mert hamarosan jómódú ember lett s mint a városi tanács tekintélyes tagja halt meg. Két fia folytatta az apai mesterséget s a takácsmühelyt egyre jobban felvirágoztat­ták. ők már nem elégedtek meg a takács­­műhely hasznával, hanem selyem- és gya­potnagykereskedést nyitottak s ez a vállal­kozásuk is kitünően bevált Annyira meg­gazdagodtak, hogy III. Frigyes császár nem egyszer kért tőlük kölcsönt s nemesi rangra is emelte őket Üzleti összeköttetésüket ki­terjesztették Ausztriára, Olaszországra, Len­gyelországra és Magyarországra is s a Habsburgok is nem egyszer rászorultak a Fuggerek egyre jobban dagadozó pénztár­cájára. A két testvér közül az egyik utódok nél­kül halt meg. A másiknak három fia volt: Ulrik, György és Jakab. Ez a három testvér lett aztán a Fuggerek mesés gazdagságának az igazi megalapítója. Ulrik még jobban kiterjesztette a család­nak üzleti összeköttetéseit csaknem egész Európára s még a római Szentszék is igénybe veszi hasznos pénzügyi szolgála­tait. György szintén kitűnő üzletember és bankár. De a legkiválóbb volt a három test­vér között Jakab. Ez eleinte papnak készült s a herr­edeni káptalan kanonokja lett, de bátyjai rábeszélésére követte őt is a példá­­nkat s a kereskedelemre és bankárságra adta magát Merész vállalkozó szellemével csakhamar világvállalatot teremtett. A ban­­kárk­odás és nagykereskedés mellett különö­­sen bányavá­latai voltak híresek Magy­ar­­országon is *­» II. Ulászló királytól a besztercebányai rézbányákat Thurzó János­sal társulva. Budán pedig ügynöksége volt a Fugger-cégnek. Fugger Jakab üzleti vál­­alkozásai behálózták egész Európát s amel­lett ő korának legtekintélyesebb bankárja. Fugger Jakab a fejedelmek hitelezője, külö­nösen a német fejedelmeknek ad óriási ös­­­szegeket kölcsön s II. Ulászló királyt is többször kisegítette gyakori pénzzavarából. Természetes, hogy a fejedelmek a busás kamatokon kívü­l mindenféle pártfogásban részesítették a Fuggereket. így történt, hogy roppant pénz gyűlt össze a Fuggerek kezé­ben s ebben az időben már körülbelül 65 millió pengőre rúgott a nagy kereskedelmi ház vagyona. Ez pedig olyan összeg volt abban az időben, mint manapság a leggaz­dagabb doQárkirályok vagyona.­­ Később ugyan utódaik alatt még sokkal nagyobb lett a Fuggerek vagyona, de már ekkor irigykedő, sanda szemekkel kezdik nézni az emberek a mesebeli méretekkel nö­vekedő Fugger-vagyont Vádak hangzanak el amelyek uzsorásodásról a körülmények kíméletlen kihasználásáról, tűrhetetlen nye­részkedési éhségről, szédelgésről, ember­­nyúzásról szólanak. Különösen az egyre ter­jedő reformáció előtt nem rokonszenvesek a Fuggerek, a katolikus fejedelmek barátai és hitelezői. Ahol lehet, igyekeznek nekik ár­tani. A kölni birodalmi gyűlésen nyiltan hangoztatják a vádakat s 1525-ben a magyar rendek is az „ország vérét szívó“ Fuggere­ket tartják a pénzügyi romlás egyik okának s az ország ipari életéből való kitiltásukat követelik. Ezeknek az áskálódásoknak, vádaknak nem kis részük lehetett az augsburgi Fug­gerei megépítésében. A három Fugger-test­­vér 1519-ben fogott hozzá ennek az akkori­ban páratlan, olcsó lakást adó telepnek meg­építéséhez. Az 53 ház a 106 lakással való­ságos kis várost alkotott Augsburgban. A telepet fal vette körül, 4 kapuja, szökőkútja volt s később Fugger Max templomot is épített ide. A lakásokat becsületes, szegény és kato­likus vallású embereknek adták bérbe, még pedig nagyon olcsón. A kétszobás lakás évi bére mindössze 1 rajnai forint volt de a lakó kötelessége volt az is, hogy naponta egy Miatyánokot, egy Üdvözlégyet, egy Hi- Az elsötétítés este 8—-től reggel 5­ M C—> percig tart! szekeg­yet mondjon az alapítók lelki üdvéért A kőbe vésett alapító-írás így szólt: „Fugger Ulrik, György és Jakab vérszerinti testvé­rek Augsburgból, hasznára akarnak lenni a városnak, másrészt kötelességüknek tart­ják, hogy a hatalmas és jóságos Istentől nyert javaikból visszaadjanak, jámborság­ból, bőkezűségből és követendő példa gya­nánt, ezt a 106 lakást derék és szegény pol­gártársaiknak adományozzák és ajánlják föl.“ Az épületek karbantartásáról­ is gondos­kodtak az adományozók. A Fuggerei ma is eredeti állapotában áll fönn, úgy, ahogy 400 évvel ezelőtt megépí­tették. Csak kevés, lényegtelen változtatás történt rajta. A 106 lakás mindegyike két szobából áll, melyekhez konyha, kamra és fás pince járul. A házak egyemeletesek és mindegyikében két lakás van. Minden ház mögött kertjük is van a lakóknak. A lakások bérbeadása az alapítók akarata szerint történik még ma is. A Fuggereinak megvan a maga külön házirendje, amely a lakók rendes kötelességein kívül megtiltja a szobáknak albérletbe való kiadását Este 10 órán túl bezárulnak a Fuggerei összes kapui és ezen időn túl idegen ember sem tartóz­­kodhatik a telepen. A falakkal körülvett telep keskeny utcái­val, teplomával, közepén a szökőkúttal itt maradt városdarab a középkorból. Termé­szetesen villanyvilágítás és hasonló termé­szetű újítások itt is vannak, de lényegesebb változásokat nem hozott ide négy évszázad mindent felforgató, mindent újraformáló ereje. Csak legújabban készül némi válto­zás itt is. A család hercegi rangra emelt egyik utóda, Fugger-Babenhausen Leopold, 1885-ben nagyobb alapítványt tett a Fug­gerei kibővítésére. Háború után ez az összeg kamatos kamatjaival akkora lesz, hogy hozzá lehet majd kezdeni újabb házak építé­séhez a Fuggeriban. Ezek az újabb házak is az első alapítók szelleméhez és szándékaihoz híven fognak megépülni és szervesen fognak hozzákapcsolódni az ősi telephez. Tamás Tihamér. Hirdetmény Szikszó község telekkönyvi betéteinek szerkesztésére kirendelt bizottság közhírré teszi, hogy az 1886:XXIX. 1889:XXXVII., és az 1891 :XVI. törvénycikkekben előírt hely­színi eljárás és pedig egyelőre csupán az azonosító 1944. szeptember 25. napján, az azonosítás befejezte után pedig a bizottság a községben megjelenik. Ennélfogva felszólíttatnak­­. mindazok, akik a tőkönyvben előforduló bejegyzésre nézve indokolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a bizottság előtt a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás alatt jelenjenek meg és előterjesztéseiket igazoló okirataikat mutassák fel; 2. mindazok, akik valamely ingatlanhoz tu­lajdonjogot tartanak, hogy a tulajdonjog eavi bekebelezését a kitűzött határidőig a telek­könyvi hatósághoz szabályszerű beadvány útján kieszközöljék, vagy a telekkönyvi be­kebelezésre alkalmas iratok alapján a te­lekkönyvi bejegyzés iránti kérelmeik előter­jesztése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha pedig telekkönyvi bekebelezésre al­kalmas okirataik nincsenek az átírásra az 1886:XXIX. tc. 15-18. és az 1889:XXXVIII. tc. 5., 6., 7. és 9. §-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azok­kal igényeiket a kiküldött bizottság előtt igazolják, vagy oda hassanak, hogy az átru­házó telekkönyvi tulajdonos, az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szóval elismerje, és a tulajdonjog bekebelezésére engedé­lyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ez­úton nem érvényesíthetik és a bélyeg- és illetékelengedés kedvezményétől is elesnek; 3. azok, akiknek javára tényleg már meg­szűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megszűnt egyéb jog van nyilván könyvileg bejegyezve, úgyszintén az ilyen bejegyzet­tekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizottság előtt megjelen­jenek, mert ellenesetben a bélyegmentes­­ség kedvezményétől elesnek. A kassai mozgószínházak műsora PALOTA (Capitol): PISTA TEKINTETES UR (Tolnay Klári, Jávor, Turay Ida, Halmay, Vaszary Piri, Mély, Perhes.) Előadások: H4, V«6 és 348 órakor. KORONA (Tivoli): VALAKIT SZERETNI KELL... (Hans Moser.) Péntektől: ÉJFÉLI GYORS. (Sárdy, Bordy Bella, Greguss, Bilicsi, Toronyi.) Előadások: H4, 101> és K8 órakor. VIGADÓ (Centrál): MÜNCHHAUSEN. (Hans Albers, Brigitte Homey, Ilse Werner, Mi­chael Bohnen, Hilde v. Stolz.) Színes filmcsoda! Az előadások kivételesen előbb kezdőd­nek: 143, 5, V<8 órakori TÁTRA: FÉLTÉKENYSÉG. (Tolnay Klári, Somlay, Nagy István, Lenczy Margit, Vaszary Piri.) Előadások: 344, */16 és H8 órakor. Athenaeum kassai könyvnyomda és lapkiadó vállalat rt.: bérlője W­ lnroffer Gyula A nagyhírű kassai nyomdavállalat ismét bekapcsolódott a gazdasági élet vérkeringésébe. Korszerű betűivel, ízléses kivitelben készít: üzleti-, kereskedelmi-, ügyvédi-, pénzintézeti- és egyéb nyomtatvány­okat, valamint eljegyzési- és esküvői meghívókat, névjegyeket, gyászjelentéseket Fo­ntea96 m­mEmmmmEam­mmmsnmsmm­mmEBHmBEimBHE IWMm: Jtf-Jf, JW-TP

Next