Felvidéki Ujság, 1944. szeptember (7. évfolyam, 200-222. szám)
1944-09-19 / 212. szám
1944 szeptember 19. — 212. szám. Felvidéki Újság Az emberiség történelmében a háborúk pusztítása sohasem járt egyedül, hanem azok nyomában mindenütt ott settenkedett a betegség, a járvány. Amint az egészségében és idegeiben megviselt egyes országok már azt hitték, hogy sikerült a háború szerencsés vagy szerencsétlen kimenetele után megnyugodni és az eljövendő időket biztosítani a béke jegyében, a járványok alattomos módon támadást intéztek a háborúskodó lakosság ellen és amit a háború még meghagyott, azt a járványok és betegségek igyekeztek továbbpusztítani. Mindenki emlékezetében van még az 1914—15-ös világháború gyászos befejezése és az azt követő járványok dühöngése. Huszonhat esztendővel ezelőtt a harcterekről indult útnak az a náthaláz, amely következményeiben valóban borzalmas módon pusztított végig a háborúban megrokkant Európán. Annak ellenére, hogy ez a náthaláz Tirolból indult el pusztító útjára, a köztudatba mégis mint spanyolnátha vésődött be, noha egyéb köze nem volt az ibériai félszigethez, mint az, hogy amíg Európában egy országban sem volt szabad ennek a kórnak a létezéséről írni a sajtóban, akkor legelőször a spanyol kormány engedte meg, hogy a sajtó cenzúramentesen írjon a század legnagyobb járványáról és annak pusztításairól. A spanyolnátha a valóságban nem egyéb erős, szövődményes influenzánál és korántsem modern betegség, új járvány volt, hanem a mindenkori háborúk állandó kísérő jelensége, csak egyszer ilyen, máskor olyan formában ütötte fel a fejét és az akkori orvostudomány még nem tudta pontosan megnevezni a betegséget és nem tudott ellene hatékonyan védekezni. A spanyolnátha, ha különböző nevek és viszonyok alatt az elmúlt kétszáz évben például nem kevesebb, mint hétszer szántotta végig az európai kontinensen. És minden egyes megjelenése pontosan a befejezett háborúk utáni időkre esett. Melyek voltak ezek a háborúk? Időrendi sorrendben a kétszáz év alatt a következők: 1. 1748-ban az osztrák örökösödési háború. 2. 1761-ben a hétéves háború. 3. 1780-ban az amerikai függetlenségi háború ( a járvány négy hónappal előbb kezdett pusztítani Európában, mint Amerikában). 4. 1813-ban a napóleoni háborúk. 5. 1837-ben Algéria meghódításának ez volt a magas ára. 6. 1871-ben a német-francia háború. 7. 1918-ban az első világháború befejezése. Leghevesebben az 1918. esztendő szeptembere és az 1919 októbere között pusztított az epidémia. Eme esztendő alatt, mint annakidején a londoni Ministra Hersch genfi egyetemi tanár 1927. évi kimutatása szerint, hozzávetőlegesen 15 millió halottja volt, tehát kétszer annyi, mint a harctereknek. Csak az első esztendőben (tehát 1918— 1919-ben országok szerint az áldozatok így oszlottak meg: Spanyolország 152.000, Franciaország 200.000, Anglia 151.000, Írország és Skócia 49.000, Brazília 15.000, Délafrikai Unió 150.000, Perzsia 200.000, Japán 250000, Mexikó 400.000, Olaszország 430.000, Németország 400.000, Északamerikai Egyesült Államok 600.000 és India 7 millió ember. A kínai pusztulásról csak hozzávetőleges adatok állnak rendelkezésre, éppen így igen sok más országról sem. Ezért a statisztikusok csak hozzávetőleges becslésekkel dolgozhattak a járvány pusztításainak számszerinti megállapításánál. Az áldozatok száma kereken 15 millióra becsülhető, tehát valóban majdnem kétszer annyian pusztultak el e járvány következtében, mint amennyi áldozatot maga az első világháború követelt emberéletben. 26 évvel ezelőtt Tirolból indult el a spanyolnátha, amely 15 millió embert vitt a sírba Aachen, a „királyi város magyar emlékei A régi rómaiak már ismerték azt a ma igen jelentős német határvidéki várost, amely ők fürdőiről Aquisgranungnak nevezte el. A német név, Aachen szintén a vízre mutat, mint sok másik ilyen földrajzi névben, éppúgy, mint például a magyarban a 10-jö végződés szintén vizet jelent, amint például a Sajó a sósvíz, a Hejő a melegvíz. A régi római fürdőhely a germán korban más jelentőséget nyert. Itt ütötte fel egyik főhadiszállását és kedvenc tartózkodási helyét Nagy Károly, aki alatt akkor a verduni szerződésben még szét nem tagolt frank »irodalom egységes volt, hogy aztán később keletkezék belőle Németország, Franciaország és Olaszország. A nagy császár itt is temettette el magát és abban a „császár- Münsterben“, amely alatt a meg nem erősített történelemi hagyomány szerint hamvai nyugszanak, egészen a XVI század második negyedéig koronázták a német királyokat, majd császárokat Ezt a politikai jelentőségét még egy régi egyházi latin himnusz is megőrzi, amelyet ott a Münsterben énekelnek el minden év január 28-án, amely ennek az egyházmegyének a területén Nagy Károly ünnepe. Ez a himnusz hevenyészett fordításban körülbelül így kezdődik: „Aachen város királyi város, Birodalmi székfőváros.“ Sosc nevezetes koronázás volt itt, többek között itt került a német szent birodalmi korona az első Habsburg fejére, utolsónak pedig, mint harmincegyediket a sorban, I. Ferdinándot koronázták meg. A történelmi jelentőségű helynek megvoltak kapcsolatai már a korai középkorban Magyarországgal, de megvoltak a kapcsolatai a fürdőhelynek is. Hogy miért és miként, azt pontosan nem lehet megállapítani, de még ma is az egyik hőforrás fölött ez a felírás olvasható: „A magyar királyné forrása.“ A kapcsolat evvel a névvel bizonyosan a magyar zarándokok révén történt Hiszen Aachen a korai és késői középkornak, sőt még az újabb időknek is egyik legnevezettesebb Mária-bucsujáróhelye volt. Maga a híres „császár-Münster“, a koronázóhely is a Boldogasszonynak volt szentelve és az ő nagy ünnepeire nemcsak Németország legtávolabbi vidékeiről, hanem messzi földekről is jöttek a zarándokok seregei, közöttük a magyarok is. A régi magyarság mindig erősen zarándoknép volt, hiszen már Szent István zarándokházat építtetett Rómában, ott, ahol más a Szent Péter-bazilika kanonoki sekrestyéje van. Ilyen zarándokház volt még Jeruzsálemben és Ravennában is. Azt is tudjuk, hogy Máriazell kezdettől fogva a magyar zarándoklásnak egyik nagy célja volt, de kevésbbé ismeretes, hogy Aachenbe a Mária-tisztelő magyarok már a középkor elején minden hat évben rendszeres zarándoklást szerveztek Ennek volt aztán a következménye, hogy a XIV század második felében IV. Károly császár az ősi székesegyházhoz külön magyar kápolnát építtetett, így akarta elérni, hogy a magyarok, akik részben nagy tömegekben, részben egyénenkint jöttek, külön ájtatossági helyet nyerjenek. A magyarok tömegei miatt Aachenben két magyar lelkész volt állandóan, egészen addig, amíg a kalapos király, II. József rendelkezései a nagyszabású zarándoklásokat be nem szüntették. Az aacheni magyar kápolna elsősorban Nagy Lajos emlékezetét hirdeti. Ő volt az, aki értékes képekkel, miseruhákkal, ereklyetartókkal, híres saját címerével díszítette ezt a helyet De utódai is folytatták ezt és a magyar főurak közül is sokan adakoztak a kápolna díszítésére, amelyet utoljára Mária Terézia restauráltatok Később aztán tűzvész következtében teljesen át kellett építeni és régi díszeiből alig maradt meg valami Még mindig megvan azonban a három ereklyetartó. Mindegyik művészi ötvösmunka Szent István, Szent László és Szent Imre ereklyéivel. Kisebb arányú magyar zarándozások azért még voltak, a világháború előtti időkben is Mikor 1912-ben az 59-ik német katolikus nagygyűlést Aachen falai között tartották, aránylag sok magyar, utazott oda ki és itt merült fel a gondolat, hogy FU6-ra az Országos Katolikus Szövetség nagyobb nemzeti zarándoklást vezet Aachenba a régi magyar kapcsolatok felújítására Közbejött a világháború és a terv terv maradt azután is Azok közül, akik több mint harminc esztendővel ezelőtt ott voltak és fel akarták újítani ezt a régi magyar-német zarándoki kapcsolatot, ma már e sorok íróján kívül talán senki sem él. ff.) Az elsötétítés este fél 8 órától reggel 6 C11 óráig tart! 5 ♦ Hírem ♦ A FELVIDÉKI ÚJSÁG telefonszémai: Szerkesztőség: 31-1L Kiadóhivatal: 24-27. A szerkesztőség fogadóórái: délelőtt 9—12. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Éjjeli szolgálatot tart szeptember 16-tól 23-ig: „Magyar Korona“ gyógyszertár (Molnári, Kossuth Lajos utca 1. — A megyéspüspök Boldogkőváralján. Boldogkőváralján szeptember 17-én bensőséges ünnepélyességgel tartották meg a templom Szent Kereszt búcsúünnepét. Az ünnepi szentséges körmenetet, a főpapi misét és szentbeszédet dr. Madarász István megyéspüspök tartotta a környék papságának segédkezése mellett. A megyéspüspök a keresztből fakadó megváltói hitnek és a szenvedőbb testvér felé forduló áldozatos szeretetnek a gyakorlására buzdította a nagy számban egybegyült híveket, kérvén őket, hogy a nehezedő idők ellenére mutassák ki érzelmükben, szavukban és munkájukban a törhetetlen hűséget a nagy keresztet hordozó magyar nemzet és haza iránt, hogy golgotái utunk a keresztény magyarság feltámadásába torkolják. A hívek, a hatóságok képviselői és a papság nagy számban és emelkedett lélekkel vettek részt az egyházközség legsajátosabb ünnepén. — Visszatartják a szolgálatban a nyugdíjjogosultságát elért helyettes polgármestert. Kassa város hivatalos lapjának most megjelent szeptemberi számában a polgármester negyedévi jelentése során többek között a következőt jelenti be: Barcs Lajos helyettespolgármester — aki 1944 augusztus 31-ével a beszámítható javadalmazás teljes összegével felérő nyugdíjra igényt szerzett — a 38.600— 1944 BM számú rendeletben kapott felhatalmazás alapján a polgármester 1944 szeptember 1-től kezdődően egy évre a város szolgálatába visszatartotta. A polgármester az erre vonatkozó jelentését a rendelet alapján a belügyminiszternek megtette. — Segédjegyzői kinevezések: Abauj-Torna vármegye alispánja Marton József segédjegyző, főnyi lakost a buzitai, Tóth József segédjegyzőt pedig a széplakapáti körjegyzőségnél üresedésben lévő segédjegyzői állásra kinevezte. — A város hivatalos lapjának uj száma. Most jelent meg Kassa Thj. Sz. Kir. Város Hivatalos Lapjának szeptemberi száma A huszonkét oldalas, vaskos szám szó szerint közli a polgármester negyedévi jelentését, amely részletesen ismerteti a város életében a törvényhatósági bizottság júniusi rendes ülése óta történt minden fontosabb eseményt. A hivatalos lap ezenkívül közli a törvényhatósági határozatok kormányhatósági jóváhagyásait, a különböző közérdekű rendeleteket és határozatokat, végül a hivatalos hirdetményeket. A hivatalos lap egyes száma kapható a városi idegenforgalmi hivatalban (Fő utca 63. szám.) — Tilos a villanyvilágítás használata Zemplénben este tíztől reggel ötig. Sátoraljaújhelyből jelentik: Az áramellátásban mutatkozó nehézségek miatt az északkeleti hadműveleti terület kormánybiztosának rendelete szerint este 10 órától reggel 5 óráig Zemplén vármegye területén tilos a villanyvilágítást használni a nyilvános helyiségekben (szállodák, éttermek, korcsmák) és a magánháztartásokban. Ugyanakkor a rendelet kimondja, hogy a magánháztartások a világítási idő alatt is fogyasztási korlátozásokat kötelesek életbe léptetni. Az öt vagy több szobás konyhás lakások az előző év ugyanazon hónapjában fogyasztott árammennyiségnek 50, a négy szobások 60, a 3 szobások 70, a 2 szobások 90, az üzemek, orvosok, ügyvédek, kereskedők rendelői, irodái, üzletei pedig a 70 százalékát nem léphetik túl. Azokat, akik a fenti rendelkezéseket nem tartják meg, a hatóságok tetszés szerinti időre kizárhatják az áramfogyasztásból. — Három állatmama nevel egy borjut. Budapestről írják: Különös szezációja van a budapesti Állatkertnek. Egyszerre három dámtehénnek volt borja, de csak egy volt életképes. Azóta a három tehén egymással versenyezve együtt neveli és kényezteti a kis borjút, miután mindegyik a magáénak gondolja. A szoptatást is mind a hárman vállalták, ennek következtében a dámborjú az átlagosnál jobban fejlődik és növekszik. Az Állatkert látogató közönsége máris szívébe fogadta a kis borjút. Mach eperjesi tárgyalásai Pozsony, szeptember 19. Mach szlovák belügyminiszter szombaton repülőgépén Eperjesre érkezett, ahol beható tárgyalásokat folytatott a politikai, hivatali, egyházi és társadalmi vezetőkkel. Az utcára zuhant és szörnyethalt egy szegedi orvosszigorló. Szegedről jelentik: Megdöbbentő szerencsétlenség történt e napokban Szegeden a Zrinyi-kollégiumban, Sáfrány Lóránd orvosszigorló éjszaka a kollégium harmadik emeletéből az utcára zuhant és szörnyethalt. A zuhanásra és a közvetlen utána elhangzó borzalmas jajkiáltásra figyelmesek lettek a szomszédok és a kollégium lakói is és kirohantak az utcára, ahol borzalmas látvány tárult szemük elé. Sáfrány Lóránd véresen összezúzott tagokkal feküdt a gyalogjáró kövezetén. Azonnal értesítették a mentőket, de az orvosszigorlón segíteni már nem lehetett. — Abaúj-Torna vármegye népmozgalma. A tisztifőorvosi jelentés szerint júliusban a vármegye területén az élve születettek száma 309, a halálozásoké 173 volt. Egy éven alul elhalt 25 fő, a természetes szaporodás 131 személy. — Újabb feljelentés érkezett a Kassán elfogott szállodai tolvaj ellen. Megírtuk, hogy Uzovai Ferencné született Bozóki Matild gyöngyösi születésű, 24 éves nagyváradi lakos, egy pincér felesége személyében szállodai tolvajt fogtak el az Európa-szállóban. A nő egy fejpárnát és törülközőt tett a bőröndjébe, majd eltávozott. Másodszor ismét megszállt a szállóban, de ezúttal a szobaasszony észrevette bőröndjében az újabban ellopott fejpárnát, mire átadták a rendőrségnek. Uzovai Ferencné ellen most újabb feljelentés érkezett A feljelentés szerint Halmaiban mint a gróf Széchenyi-uradalom házvezetőnője 500 pengőt lopott el a pénztárszekrényből, majd megszökött. — A budapesti zsidók újéve. A belügyminiszter a zsidó újév alkalmából engedély adott adott arra, hogy az eddigi közlekedési időn túl az ünnep három napja alatt a zsidók felkereshessék templomaikat. Még a szombati nap folyamán a főkapitányság közölte a zsidó érdekképviseleti szervekkel, hogy a zsidó újév előestéjén, vasárnap délután 5—7 között is elhagyhatja a zsidóság a kijelölt házakat, míg 18-án és 19-én, hétfőn és kedden, a másik két ünnepen reggel 9 órától délután 5-ig járhatnak szabadon, hogy eleget tehessenek hitük előírásainak. — Elhajtottak egy tejeskocsit Szommer Alajos kassai gazdálkodó a rendőrségen bejelentette, hogy Preiner Miklós cukrász üzlete előtt álló egyfogatu kocsiját — míg a tejet a cukrásznak bevitte, — ismeretlen tettes elhajtotta. A gazdálkodó lova alacsony, fekete pejló, kár 2000 pengő A rendőrség erélyes nyomozást indított, mert rövid idő alatt ez már a harmadik hasonló eset Kassán. Ellopták a mosókonyhában elhelyezett gyümölcsöt. Stoffa Anna kassai lakos a piacon megvásárolt harminc kiló körtét és szilvát a mosókonyhában helyezte el. Mikor a szomszédból visszajött, hogy a gyümölcsöt elvitesse, annak már csak hűlt helyét találta. Ismeretlen tettes benyomta a mosókonyha ablakát, majd észrevétlenül ellopta onnan a gyümölcsöt. ( A GYOMORFEkÉLY FELISMERÉSE ÉS GYÓGYÍTÁSA. - Kitűnő szakkönyv. A tartalomból: A gyomorfekély lényege és természete. — Mi a gyomorfekély? — A gyomorfekély kórisméje (diagnosztika) és kórióslata. — A gyomorfekély kóroktana. — A gyomorfekély gyógyítása. — Meg lehet-e gyógyítani teljesen? — A gyomorfekély komplikációi (vérzés, átfúródás, szűkület stb.) A gyomorfekély sebészi gyógyítása: műtétek stb Megrendelhető a Felvidéki Őrség kiadóhivatalában Kassa Ára 6.— pengő. FELVIDÉKI ÚJSÁG Felelős kiadói RAINER BRÚNÓ Kiadótulajdonos: Kassai Magyar Élet Lapkiadó Wt Nyomia it Athenaeum Kassa) Könyvnyomda és Lapkiadó Kassa Fő a 96. Telefon: 24-27. Bérlő: Wilnrotter Óviia Felelős vezető: Stlet Béla.