Felvidéki Ujság, 1944. november (7. évfolyam, 270. szám)
1944-11-28 / 270. szám
IM éTfolyao, 270. vám ára 3 © HIM** ■ Kedd, 1044 nomber 20 EcCau ® 5"St eis:?® meghiúsultak a szovjet bekerítés! kísérletei Német és magyar repülők jó eredménnyel támadják az ellenséges csapatokat, páncélosokat és utánpótlási vonalakat Szlovákia keleti határvidékén is arcvonalon rendezkedett be a német védelem Az aacheni csatában több községből kiverték az amerikaiakat Budapesten keletre és Miskolctó délre ■ ellanyhultak a szovjet támadások A Dráva-torkolattól északra fokozódik a harcok ereje - A német ellenállás Itt is megakadályozta az áttöréseket E gger szilárdan német késen van Berlin, november 28. A magyarországi hadszíntérről jelenti a Nemzetközi Tájékoztató Iroda. A legutóbbi fejlemények szerint a Dráva-torkolattól északra lévő területen rövidesen a harcok fokozódására lehet számítani. A bolsevisták ezen a területen a Duna mindkét partján nagyobb erőket összpontosítottak abból a célból, hogy a Dunától nyugatra Budapest irányában előre törjenek és a német elhárító arcvonalat, amely a magyar főváros előtt áll, oldalról és hátulról fenyegessék. Máris nagyot erők vonultak fel a kiskőszegi és apatini hídfőknél lévő német záróállások ellen. A német csapatok rendkívül kemény csatáikban megakadályozták az áttöréseket és néhány kilométerrel elszakadtak a jól elkészített védőállásokba. Budapesttől keletre a csata nagy mértékben ellanyhult. A bolsevisták támadásai csupán helyi jelentőségűek voltak. A támadásokat, jelentéktelen betörésektől eltekintve, a szélesen kiterjedő arcvonal déli részén visszaverték. A Csepel-szigeten egy zászlóalj erejű szovjet támadás összeomlott a Tököltől északra összpontosított tüzérségi tűzben. Budapesttől keletre 11 szovjet páncélos a sűrű ködben elvesztette tájékozódását és közvetlenül a német fő arcvonal elé került. Ott azután, amikor a ködfelhő eloszlott, közelharci eszközökkel egymásután végeztek velük. Nagyobb arányokat csak az Eger birtokáért vívott harcok öltöttek. A város szilárdan német kézen maradt. A szovjetet sok ellenlökéssel visszaverték dél felé. Az egyik ezred zöme, miután több katlanra széttagolták, úgyszólván megsemmisült. Miskolctól délre a teljesen eliszaposodott terepen a bolsevisták kénytelenek voltak megszakítani erőfeszítéseiket és megvárni az erősítéseket. A tiszai arcvonal valamennyi többi szakaszán az ellenséggel csak gyengébb érintkezésre került a sor. Berlin, november 28. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelenti: A Budapest és a Mátra-hegység közti arcvonalon helyi jellegű harcokra került a sor. Az Eger délnyugati részébe történt szovjet betörést sikerült ellentámadással szétverni. A Német Távirati Iroda újabb jelentése szerint a szovjet támadásai Budapest és Tokaj közt átmenetileg ellanyhultak. Az ellenség egyes támadásait a védelem szétverte. Az egyik német kötelék szakaszán 22 ellenséges páncélos semmisült meg, Szlovákia keleti határvidékén a német kötelékek egy rövidebb arcvonalra elszakadtak anélkül, hogy az ellenség megzavarta volna ezt a hadmozdulatot. Berlin, november 28. A véderő főparancsnoksága jelentésének kiegészítéséül közlilt: Budapesttől keletre a hadsereg és a fegyveres 55 kötelékei a légierő repülőkötelékeinek és légvédelmi tüzérségének támogatásával 13 napig tartó harcban a számbeli túlsúlyban lévő ellenség valamennyi áttörési kíséreltét meghiúsították és 272 páncélost semmisítettek meg. A légierő ugyanebben az időben ezen a szakaszon még 63 páncélost, valamint 73 repülőgépet lőtt le. Berlin, november 28. A magyar hadszíntéren harcoló egyik német hadsereg október 1-től, tehát a Nyíregyháza—Debrecen és Budapest körüli csata megindulása óta november 25-ig, vagyis 56 nap alatt 1113 páncélost semmisített meg és 10.220 foglyot ejtett. A megsemmisített vagy zsákmányul ejtett ágyúk száma 410, gránátvetőké 354, légvédelmi lövegeké 67, gyalogsági ágyuké 1243. Az új magyar honvédtiszt A korszerűsített honvédtisztképzésről jelent meg kormányrendelet. A rendelet részletesen előírja: mi kell annak elérésére, hogy a fegyverfogható honvédből tiszt lehessen. A rendfokozatok elérését a jövőben nem kötik a honvédakadémiai végzettséghez s a tartalékos tisztnek sem kell okvetlenül középiskolai végzettségű honvédnek lennie. Hivatásos és tartalékos honvédtisztnél egyaránt a vezetői rátermettség, erkölcsi kiválóság, szellemi és testi alkalmasság az előmenetel s a rendfokozat elérésének feltétele. A csapatparancsnok, illetve a tisztképzésre bocsátott tisztjelöltek iskolai parancsnoka állapítja majd meg, mekkora a tiszti rangra érdemesített magyar honvédben a vezetési készség, a vele született belső intelligencia s az a szellemi elhivatottság, amely méltóvá avatja őt a továbbképzésre, de nem utolsó helyen szerepel a rendfokozat és a tisztté minősítés elérésénél az ellenséggel szemben tanúsított bátor magatartás, a honvéd egyéni hősiessége, amely mindenek fölötti rangot és megbecsülést kíván. A hatályba lépett tíz rendelet — talán mondanunk is felesleges — hallatlanul nagy jelentőségű. Magán viseli az emberiesség, az erő és igazság s az öntudatnevelés fénylő jegyeit. Egy ország támasza s talpköve a tiszta erkölcsön és szociális igazságosságon kívül a bátor szellemű, egészséges hadsereg. Az egészséges hadseregben, mint a fiatal és erős új államrendszer vezetői mindig hirdették, le kell omlani a különféle olyan válaszfalaknak, amelyek megkülönböztetik az embert az embertől, illetve születési rangfokozat vagy iskolai végzettség szerint sttm az egyéni képességek, a lelkidet fölébe, szellemi magassága szerint különböztek meg. A korszerűsített honvédkiképzés, mint a rendelet részletei igazolják, ebben a szellemben történik. A magyar honvédkiképzés tulajdonképpen most jutott el a fejlődésnek arra a fokára, amelyen a nagy nyugati népeknél már régen bevált módszer szerint állott a tisztnevelés nehéz, de kitűnő rendszere. A condottierik és kapitánok, majd a nagy német birodalom remek, vérbeli katonaszellemtől csattanó lelkű tisztjei sohasem az iskolai alapvégzettség szerint különböztek egymástól rangban, előmenetelben. A harcokban érdemeket szerzett hős kapta a rangot a háborúban, békében pedig a kötelező szolgálatban kimagasló eredményt elért katona. A Monarchia Ittfelejtett egyik szokása szűnik meg most az új rendelet életbeléptetésével s reméljük, hisszük, teljes sikerrel indul majd szép és hősi útjára az új tisztnevelési rendszer. Hiszen olyan testi és lelki tulajdonságokat ír elő feltételként a jövendő magyar honvédtisztjeinek, a tiszttéválás lehetőségét nyújtva, amely feltételek az ember lelke mélyén szunnyadó szép vonások kimunkálására ösztönöz. Vezetői rátermettség, erkölcsi kiválóság, szellemi alkalmasság, vagyis: világos fej, nemes szív, intelligencia és műveltség, testi alkalmasság, vagyis: erő és személyes bátorság. A magyar ember megannyi faji jellegzetessége, felismerhető vonása. Egyetlen pillanatig sem félünk attól, hogy az új magyar honvédtiszt szellemi és lelki felkészültségben alatta marad majd e vészterhes háborúban is hősi érdemeket szerzett kiváló elődeinek. A német-magyar hadveszteség erélyesen áthinni a szovjet minden támadási tervét A súlyos páncélos veszteségek és az utánpótlási nehézségek újabb súlypontváltoztatásokra késztetik a bolsevistákat Berlin, november 28 Egy német haditudósító jelenti a magyarországi hadszíntérről: — Már négy hete, hogy a bolsevisták Budapest előtt vannak anélkül, hogy nagyobb döntő sikert tudtak volna elérni. Az a támadó ék, amellyel a bolsevisták délről támadtak a Duna mentén, a főváros előtt megakadt a magyar és német csapatok reteszállásánál. Az utóbbi két hét alatt azonban megerősödött a szovjet nyomás Budapesttől keletre Hatvan és Miskolc között. Itt a bolsevisták nagy erővel kísérelték meg az áttörést. Feltételezhető, hogy egy sikeres áttörés után nyugatra fordulnának és Budapesttől északra igyekeznének kijutni a Dunához. Ezeket a szovjet kísérleteket azonban az utóbbi napok tartós esőzéseivel súlyosbított kemény harcokban sikerült elhárítani. A bolsevisták súlyos veszteségeket szenvedtek páncélosokban Erre vezethető vissza kétségtelenül a súlypontok folytonos áthelyezése is. Tévedés volna azonban a bolsevisták támadó erejének ellanyhulásáról beszélni Ellenkezőleg, mindenütt, ahol súlypontokat létesítenek és áttöréssel próbálkoznak, rendkívül erős tüzérségi támogatással vezetik be az elkeseredett rohamokat. Kétségtelen, hogy a szovjetet szükség kényszeríti az ilyen nagy erőfeszítésre, aminek indító oka elsősorban a nagy páncélos-veszteség, amelyet a bolsevista hadvezetés döntő eredmények elérése nélkül huzamosabb ideig nem engedhet meg magának. Másodsorban pedig befolyásolja a helyzetüket az utánpótlás terén felmerülő nehézségek sorozata. Ezeket a nehézségeket nem csekély mértékben a német repülőkötelékek beavatkozása idézte elő. Az elkeseredett szovjet erőfeszítések jegyében álltak azok a kísérletek is, amelyek arra irányultak, hogy a Duna déli szakaszán Apatinnál létesített hídfőjüket kiszélesítsék és olyan hadműveleti támaszponttá bővítsék ki, amelyből a Duna jobb partján vonulhatnak fel Budapest ellen vagy északnyugati irányban a Balaton felé nyomuljanak előre. Ezek a kísérletek is meghiúsultak. Feltételezhető, hogy a bolsevisták, mint ezt az utóbbi napok eseményei is mutatták, újabb súlypontváltoztatással új terveket tűlz maguk elé. A Budapesttől délre előretörő bolső támadók balszárnya az elmúlt napok ködös időben átkelt Csepel-szigetre, hogy ez az időjárás nem engedte be kötelékek bevetését, a szovjetnek s ü , kompokon és pontonokon átkelő for létesíteni és ennek segítségével a szinc mintegy kétharmad részét kézbe kr“n’c' A sziget magyar védőrségét azonl: német hadosztállyal erősítették meg3TM?^ megérkezése után nyomban ellentana5, indított. Erős tüzérségi támogatást tült a bolsevistákat visszaszorítani/ szigeten még folyik a harc, de a szovjep az a szándéka, hogy a Duna jobboldalában átkeljen és hogy a magyar fővár bekerítse, máris meghiúsultnak tekinthető ° Asevisták tapasztalhatták, hogy olyn ellenféllel állanak szemben, amely j^lárdan elhatározta, hogy erélyesen keresztül húzza minden tervüket. 'M