Fényszóró, 1946 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1946-01-22 / 4. szám

A teljesen rombadöntött tö­kéletesen kirabolt mar­ok­ film­­szakma az ostrom vége hihetet­len gyorsasággal állt talpra, felépítette gyárait, újakkal pó­tolta a hiány­zó műszereket és az elmúlt évi második felében le­gyártot­t három magyar ban­­gOStu­lllllet. Az új esztendőnek még na­­gyobb lendülettel menne­k neki a gyártók. Dacolva a horribilis költségekkel és az inflációra­, fittyet hányva a rettenetesem nehéz anyagbeszerzésnek, annyi gyártási terv van kialakulóban, mint tíz évvel ezelőtt, a legkon­­junkturálisabb reakciós idők­ben. Csoskorba kötve nyújtjuk át a Fényszóró olvasóinak mind­azt, amit ezekről a tervekről si­­kerrült megtudnunk. Egy produkció áll forgatásra készen, ez a Gaál Francival ké­­szülő XIV. René. A forgató­­könyv, a díszlet- és ruhatervek nagyjából késze­k. Ráthonyi Ákos rendező most utazott má­sodszor Bécsbe, a német fősze­replőkhöz. Szerződésükön kívül előleget is visz mindegyiknek, egy-egy hízott kacsát és két li­­ter saját termésű Ibort. A fil­met január végén kezdik for­­gatni a Hunnia régi műterméi­ben. A Hunnia új műtermébe ezzel egyidejűleg a Glóbus film vo­nul be. Tulajdonosa, Sas László a múltban sok nagysikerű fil­met gyártott. Terveiről ezt mondja: —­ilat filmet fogok csinálni, valamennyit ma-­­­gyar és angol nyelven. Az első filmet a Hun­niában gyártjuk február elején. Címe: Vissza a ter­mészethez, társadalmi vígjá­­ték, írta Békeffi István, ren­dez. Keleti Márton főszereplőik Karoldy és Jávor. Ezzel egy idő­ben gyártom a Mafirt-műte­­remt­em a Titkárnő kerestetik című vígjátékot. Ezt Pánczél Lajos írta, Rodriguez Endre rendezi. Nyomban utána, soroza­tosan forgatom a J­/afirt-műte­remiben a következő és egy filme­met. Eze­k: Szántó Armand konyár, Sas László: Egyetlen megoldás, Rodriguez Endre: Csodálatos gallérgomb és még egy Békeffi István-­zázsó. A Hunnia távo­zi nagy pro­dukciója Zilahy Lajos »A fegy­verek visszanéznek« című regé­nyeiből készülő magyar és né­met verziójú film. Rendezője, Keleti Márton ezeket mondja a »Fényszóró«- nak: — A cselefismétayt német miliő­be tasszuk át és bemutatjuk az egész náci fegyverkezést és há­borús uszítást. Érdekessége lesz a filmnek, hogy Hitler is szere­pel benne. A magyar verzió valószínű szereplői: Tolnay Klá­ri, Ajtay, Jávor, Várkonyi, Dé­nes György, a németé: Willy Forst és vagy Paula Wessely, vagy Hilde Krahl. Folyamatos gyártásra akar berendezkedni a Szántó film is, ugyancsak a Maf­irt­ mű­ terem­­ben. Szántó Rezső így nyilat­­kozott: — Három film­re kizárólagos­­sági joggal le­­szerződtettem Ka­­rády Katalint és most folynak a tárgyalások Já­vorral ugyanilyen értelemben. Az első film Szántó—Szécsény—de Fries nagysikerű operettjéből, a »Száz piros rózsá"-ból készül, Bán Frigyes fogja rendezni. Szereplői: Karády Katalin, Ke­lemen Éva, Berkis Lili, Ara­­nyossy Irén, Kaposy Kató, Já­vor, Latabár, Gázon, Gozmány. Február másodikán megyünk vele műtereimbe. A következő az első magyar dokument­film, amely Budapest ostroma idején játszódik le. Címe: »Fergeteg«, Karoldy és Jávor játsszák. Vé­gül a harmadik egy tipikus Karádysze­rep: a »Daloló vá­ros«. Divatos gramofon énekes­nő karriertörténete, természete­sen sok zenével. Tehetséges, fia­­tal zeneszerzőket szeretnék itt szóhoz juttatni. Két német nyelvű filmet akar gyártani egy ismert bécsi cég, amely az Anschluss óta nem dolgozott. Mindkét szü­zsé ma­gyar: Zsolt Béla »Erzsébet vá­­ros«-a és Bródy Sándor »Szere­­tő«-je. Női főszereplő: egy most még Amerikában tartózkodó vi­lágsztár. Magyar verziót csak ak­kor csinálnak, ha a produkció adóját elengedik és hivatalos úton kapunk hozzá nyersanya­got. A Haladás Rt. érdekes terve a következő: »Egy álom meg­valósul« címen a honvédelmi minisztérium támogatásával, szerelmi cavalcade keretében, a Lánchíd felépítésének történetét akarják megcsinálni. A kész filmet aztán bemutatnák Euró­pa és Amerika valamennyi nagyvárosában és a befolyó jö­vedelmet a Lánchíd újjáépíté­sére fordítanák. A Sarló film Móricz Zsigmond egy vígjátékát és Darvas Jó­zsef­­»Szakadék«-át csinálja meg, Bandál­ László rendezésében. Pless Ferenc a­­»Sybilh-hől akar filmet csinálni, Ambrus Mátyás— .Íro­s­ Mik­ó- »Úri­fiú nadrág nél­kül« című szüzsé­­jére készül, egy alkalmi pénzcso­port Kolozsvári Andor egy víg­játékát gyártja le, amelynek két címe is van, az egyik: »Hét pofon, hat csók«, a másik: »Lu­das Manyi«. Kolozsvári fogja rendezni is. Szándékosan hagytam utoljára Zsoldos Andort, a komoly si­kerű »Tanítónő« producernét. Ő már úgy megy neki­ az új esz­tendőnek, hogy tapasztalatai va­nnak az elmúlt évből. A Me­lody.ium tulajdonosa ezeket mondja terveiről: — A nyáron szeretném meg­csinálni »Világ­szabadság« című filmemet, amely három költő életét viszi vászonra: Petőfiét, Byronét és Berangerét. Mind­három költő a világszabadság gondolatának szentelte életét és ezért is halt meg. Ez a film két nyelven készülne. Ezt megelő­zőleg szeretném megcsinálni az »Isten asszisztensei«-t. Ezt a té­mát Elisab­eth Bergnerrel akarták Londonban megcsinálni, közvet­lenül a háború kitörése előtt. Van végül még egy elképzelé­­sem, egy irodalmi vígjáték, a címe Írja kisasszony. A filmnek rendezésére a »Tanítónői nagy­sikerű rendezőjét, Keleti Mártont szeretném megnyerni. Amint a fentiekből látható, a tavaly ilyenkor még romokban kievelő filmszakma óriási erő­vel, élni akarással dolgozik. Ter­mészetes, hogy a tervekben lát­szólagos ellentmondások van­nak, —a­hogy például egyidőben két produkció is akar a Mafírt. műteremben forgatni — ez azonban elkerülhetetlen, miután a producerek egymástól teljesen függetlenül csinálják meg ter­veiket. Hogy Szántó szerint Ka­roldy csak nála játszhat és Sas szerint mindebből egy szó sem igaz! Az a valószínűség, hogy Karády azokat a szerepeket fogja eljátszani, amelyeket a maga szempontjából jónak tart, függetlenül attól, hogy ki gyárt­­ja a filmet. . Rengeteg a nehézség, de sebaj. Ahogy a filmszakma gyáraikat varázsolt a romokból, műterme­ket az ócskavasdarabok­ból, úgy fogja mos­ndatni a mostani problémákat. is__ A kész terv még nem jelent kész filmet. Csoda lesz, ha a fele elkészül és nagyon fogunk örülni a negye­dének is. De még a negyedéhez is szük­ség van a legerőteljesebb­ állami támogatásra. Az óriási produk­ciós adók, a mozik bevét­eléből az állam kasszájába befizetett ötvenkét százalék állami ille­ték vasmagokká­­ fojtogatja a gyártást. A Fényszóró pár hét­­tel ezelőtt közölte a belügymi­niszternek a filmszakma memo­randumára adott válaszát, amely­­ben minden tőle telhető segítsé­get megígért. Reméljük, hogy mint újévi ajándékot, ezt az ígéretét a miniszter valóra is váltja. A magunk részéről azzal igyekszünk szolgálatot tenni a rendkívüli nehézségekkel küzdő magyar hangosfilmgyártásnak, hogy a Fényszóró hasábjain an­két formájában, hétről-hétre megszólaltatjuk a magyar film­gyártás legkiválóbbjait, akik hozzáértésükkel és szaktudásuk­kal rá fognak világítani nem­­csak a bajokra, hanem azok or­voslására is. Ankétünk során jövő heti szá­munkban elsőnek Zilahy Lajos, a világhírű magyar író, a Pe­gazus-film tulajdonosa fog meg­szólalni. c sm—

Next