Figyelmező, 1849. január - 1850. január (2. évfolyam, 1-142. szám - 3. évfolyam, 1-6. szám)

1849-11-22 / 110. szám

tett, s nem elég, hogy patakokban omlott a vér, s a nem­zetek reményei eltékozoltattak, kalandorok nagyravá­­gyásának kielégítése­ vagy csalók eszméinek valósítá­sáért; hanem az a leggyászosabb eredmény, hogy a va­lódi szabadság s haladás ügye hátrább vettetett s meg­­gyaláztatott ezen bűnök által; a­mennyiben mindenütt katonai erőt s korlátlan hatalmat kellett hívni segélyül s használni, mintha egyedül ezek menthetnék meg a társa­dalmat a lerombolástól. Kiket tarthatunk tehát ezen bajok okainak, ha nem ha azokat, kik gondolatlanul s oktalanul elkezdették a harczot ? Láttunk szomorú tetteket, miket sajnálunk; láttuk , miként egy óriás birodalom egy régi s hatalmas álladalom függetlenségére árnyékot vetett; Olaszország újra idegen hadseregek csatahelyévé lön; Magyarország legyőzetett és sokáig megőrzött kiváltsá­gaitól m­egf­osztatott. Németország katonai törvény alatt van, s maga Francziaország mind otthon, mind külföldön elöl megy a fékezés munkájában. Ezen eredmények egye­dül a forradalomnak tulajdoníthatók. Nem a hatalmassá­gok idézték azokat elő, mellyek a polgári harcz gyászos küzdletén győzelmeskedtek, hanem ellenkezőleg min­denütt a nép részéről történt a támadás, s állítni merjük, hogy azon támadások mindenütt ártalmasoknak bizonyul­tak be a szabadság ügyére nézve. Azt sem kell felednünk, a­midőn a győzelmes párt által gyakorlott szigorúságról olly kárhoztatólag szólunk, — hogy más részről a nép ügyét mindenütt számos és gyalázatos bűntények szen­nyezték be. Lichnowsky herczeg, s Auerswald meggyil­kolása Frankfurtban, — Bréa tábornok s tömérdek polgár lemészárlása Párisban, — Rossi­n egy ,­bravúr által el­követett, a nép által helyeslem, s mindeddig büntetlenül maradt orgyilkoltatása Rómában,­­ Lamberg grófnak Pesten, s Latour grófnak Bécsben történt borzasztó ha­lála, olly kegyetlenségek, miknek párjaira csak az első franczia forradalom iszonyatosságaiban találhatunk. És mégis vannak nálunk irók, kiknek emlékező tehetségök olly gyönge, vagy igazlelküségök olly gyanús, hogy a forradalom részén csak irgalmat s mérséklést, — a tör­vényes hatalom s igazság részén pedig csak vérengző hoszúállást látnak. Az 1848-iki forradalomnak bélyegző jelleme, hogy nagy részint semmi ok nem volt reá szol­gáltatva. Semmi önkényes hatalmi rendszabályok nem léptettek életbe, s nem is terveztettek; semmi üldözések nem idéztek elő hősi ellentállást; semmi katonai támadás nem fenyegető fetiprással a nemzetek függetlenségét. Sőt inkább a józan szabadságnak épen azon perczben sokkal szebb kilátásai valának , mint azelőtt bármikor. Olaszor­szág megkezdő az alkotmányos kormány veszélyes kísér­letét ; Rómát egy reformer pápa kormányzó; Poroszország olly alkotmányt nyert, melly megadá neki a korlátolt mo­narchia lényegét. Francziaország az okos reformok iránt tökéletesen fogékony alkotmánnyal bírt. Azon időben még bizalom­­s reménnyel vártuk az alkotmányos kormány ki­fejtését ezen intézmények útján. De a forradalom ezeket egy csapással megsemmisítő. Az absolutismus valódi párt­hívei nem azok, kik ama forradalmat fájlalták, s irányát ellenzették; hanem azok , kiknek oktalan enthusiasmusok vagy törvénytelen erőszakosságuk olly harczba elegyítő a nemzeteket, mellyel lehetetlen volt sikerrel folytatniok. A franczia monarchia lerombolása, Károly Albert h­adize­­neje Lombardia ellen, a két siciliai királyság szétdarabo­­lása, Schlosswig megtámadása, és a magyar lázadás, mindnyájan olly gyümölcsöket termeltek, miken épen nincs okunk örvendeni; de ezen eredményekért azokat nyomja a felelősség terhe, kik ezeket előidézték. Sok he­lyütt nem irtóztak ők összeszövetkezni minden országbeli száműzöttek- s kalandorok- s minden kormány nyílt ellen­ségeivel. Ezért annál inkább utálat- s félelemmel for­dult el Európa népének nagy tömege ezen pártoktól; annál inkább elvesztő hitelét a szabadság, oktalanságuk s bűneik miatt, annál nagyobb kárt szenvedett a sza­badelvű ügy. A reactio erőszakosan s szigorúan, sőt né­hol vakon s kegyetlenül lépett föl; de bármilly szá­mára is kétségtelenül a dolgok ezen helyzete, minden jó­zan gondolkozásu embernek el kell ismernie, miként a szabadságnak győzelmes democratikus forradalom általi lerombolása még rettentőbb, állandóbb s teljesebb lett volna. E szerint ha bennünket sokszor az absolutismus terveinek pártolásával vádoltak, mi egyenesen ellenfé­ltünkre hárítjuk vissza a vádat. Meggondolatlan buzgalmuk nem a népszabadság, hanem a népforradalmak ügye mel­lett egyenes úton vezetett azon eredményhez, mellyel legkevésbbé szándékoztak előidézni. Kiszám­íthatlan áron, az európai szabadság szép kilátásait határozatlan időre hátravetették, s az embereket egy időre kibékítették olly elvek uralkodásával, mellyek bár önkényesek, de mégis kevésbé gyűlöletesek, mint az övéik.“ (Times.) HIVATALOS RÉSZ. ITALITÁS Magyarország ideiglenes közigazgatási rendezetének életbe léptetésére. (Lásd 106-dik számunkat.) ÁTALÁNOS HATÁROZATOK. Első szakasz. I. Az ideiglenes közigazgatási rendelet orgánum 1. B. §. A kerületi főispán és a megyei főnökök mellé hivatalos műküdésekbeni gyámolitás végett a megkiván­tató, s legszigorúbban meghatározandó alárendelt hivatal­személyzet adatik , s ugyanazok irodai szükségeik fede­zésére és a szolgai személyzet fizetésére irodai átalány­pénzt kapnak. 9. §. A politikai igazgatásba vágó egyéb teendőkre megkívántató személyzet a mellőzhetlen szükség kivánata szerint tisztújítás nélkül neveztetik ki. A személyzet, és költség kimutatást a megyei főnö­kök a mellékelt táblázat útmutatása szerint készitendik, s a hivatal betöltésekre nézve javaslatot teendőek; a kerü­leti főispán pedig saját indokolt véleményezése mellett, a cs. teljhatalmú biztos helybenhagyását kikérendi. 10. §. A közbátorsági őrség (Gens d’armerie) mint szintén annak helyét pótló minden közbiztossági vagy őr­ségi fegyveres erő, a politikai hatóságok által a fennálló szabályok értelmében végrehajtási szolgálatra használandó. 11. §. Az igazság­szolgáltatás, mint szintén más mi­­nistériumok hatáskörébe tartozó közigazgatási eljárások, különösen az adó- és vám-, kincstári-, bányászati- és postaügyek kezelésével megbízott tisztviselőket, előfor­dulandó esetekben a politikai hatóság kellően gyámolí­­tandja, és ezekkel átalában minden a közszolgálat érdeké­ben, mint a közös czél elérésére különösen tartozó vala­­melly ügyben egész készséggel közremunkáland. 12. §. A közrendtartási igazgatás orgánumai által, a vegyes ajkú népséggel biró hivatal-területekben, vala­mennyi néptörzs,­­ nyelvbeli jogainak s egyéb érdekei­nek az 1849. martius 4-én kelt birodalmi alkotmány sze­rint egyenlő megvédésben részesítendő. Ennélfogva a kerületi főispánok és megyei főnökük legszorosabb egyéni felelet terhe alatt akként rendel­kezni, és felügyelni tartoznak: a) Hogy úgy az egyházban mintáz iskolában bármi­féle nyelvbeli kényszerítés mellőztessék , s az országban divatozó nyelvek egyenjogositásatestleg életbeléptettessék. b) Hogy a nyilvános közlönyök és hatóságok vala­mennyi hirdetményei s rendeleti, az illető kerületek vagy járásokban divatozó népnyelveken tétessenek közhírré. c) Hogy minden politikai hatóságoknál az ügyek a felekkel, az illető hivatalterületekben divatozó népnyel­ven tárgyaltassanak, következéskép mind az írásbeli be­­nyújtványok, mind a szóbeli folyamodások és panaszok, ezen hatóságoknál, hivatal­területükben szokásos bármiféle nyelven elfogadtassanak, és jegyzőkönyvbe vezettesse­nek, s hasonlóul a végzések is a feleknek az illető nyel­ven adassanak ki. 13. §. A kerületi főispánoknak egymás közötti, mint szintén Magyarország valamenyi közigazgatási orgánu­mainak, a kerületi főispán mellett vagy fölöttük levő igazgató polgári, nem különben valamennyi katonai és a Magyarországon kívüli polgári hatóságokkal való hivata­lno L-rh­jlok­odZooi, nemel 11 jeb­en lesz.iluk V C­elCtl­l Ült. 14. §. A kerületi főispánok, megyei főnökök és já­rásbeli igazgatási szolgabirák elöljáróik rendeleteit s meg­hagyásait pontosan és gyorsan végrehajtandják, és a reá­­jok bizott hivatalterület s hatóságuk körébe tartozó bár­miféle ügyek viteléért felelősek. Az alájok rendelt hivatalszemélyzetnek, melly fölött fegyelmi hatalmat gyakorlandnak, legszorosabb köteles­sége, hivatalos rendeleteiket és meghagyásaikat pontosan és halasztás nélkül teljesitni, s a reájok kizott hivatalos ügyeket nyert utasításhoz képest tárgyalni. 15. §. Bármiféle alkalmazásoknál különösen figye­lembe veendő a folyamodóknak a kért hivatalokra alkal­mas i­­s ügyesebb volta, azoknak a törv. kormány iránt tanúsított ragaszkodása, úgy­szintén lehetőségig a nem­zetiségek egyenjogúsítása, végre korábbi közszolgálatban­ alkalmaztatás ideje s minősége. A felkelésben kom­promittált, vagy érzelmük miatt meg nem bízhatóknak tapasztalt egyének, nemcsak a me­gyei kerületi, és városi felsőbb hivatalokból, hanem alsóbb szolgálatokból is, mint jegyzők, helységbírák, esküdtek, iskolatanítók stb. fentartván irányokban a kiérdemlett bűnhődés mérlegétől függő további eljárást, minden tekin­tet nélkül azonnal elmozditandók, s helyeik jó értelmű becsületes, a császári kormányhoz ragaszkodó olly sze­mélyek által, kik hivataloskodásukhoz megkívántai, nyelv­beli jártasságukon kívül, a lakosság bizodalmát is bírják, betöltendők. A megürült álladalmi szolgálatokra, a mennyiben megeshetik, s mindenesetre ott, hol azoknak elhatározot­­tan leendő betöltetéséről van szó, alkalmazási pályázatot kell nyitni, melly által mindenkinek lehetővé tesz, hogy alkalmatos és érdemes voltának kimutatása mellett, képes­ségének megfelelő valamelly hivatalbeli szolgálatért fo­­lyamodhassék. 16. §: A politikai közigazgatásnál leendő minden hi­­vatalbeli alkalmaztatások egyelőre csak ideigleneseknek tekintendők , sértetlen maradván a nyugdíjra nézve az ed­digi álladalom hivatalnokainak már nyert igényeik , azon hozzátétellel, hogy az alkalmazásnak végképi megerősí­tése a szolgálat cathegóriájának és helyének kijelölése al­kalmával, a szolgálati idő az ideiglenes hivatalviselés nap­jától fog számíttatni. A végképi alkalmazás idejétől kezdődnek az állada­­lom szolgálatába újonnan belépett egyéneknek s ezek öz­vegyei és árváinak is, a nyugdijak, nyugpénzek s egyéb efféle járandóságokra nézve a szabály szerinti igények. (Folytatjuk.) 438 Bl Határozatok. II. A felállított ideiglenes bíróságok hatásköre. (Folytatás.) 10. §. Minden — egy községi renddel ellátott — hely­ségben meg van engedve lakóinak olly panaszokat, mely­­lyeknek értéke 12 pfiot felül nem halad, a helybeli elöl­járóság eleibe vinni. Utóbbi ezen panasz felett, mint békebiró végsőleg határoz, a nélkül, hogy ítéletétől további felvitelnek helye lenne. A felperesnek mindazáltal szabadságában áll, az érintett panaszra nézve, a helybeli elöljáróság mellőztével, tüstént a járási bíróhoz fordulni. 11. §■ A járási bíróságok a büntet­ői ügyek tekinte­tében a bírói hatalmat egy külön rendelet által kijelölendő csekélyebb esetekben gyakorolják. A vizsgatétel és elítélés, az ugyanott közelebb meg­határozandó terhes­ bűntettekre nézve, az első osztályú járási bíróságokat (2. §. B.) illeti. 12. §. Az országi bíróságok első folyamodás útján, a polgári perügyek tekintetében mind­azon polgári jogtár­gyak felett ítélnek, mellyek a 9. §. szerint a járási bíró­ságokhoz nem tartoznak, jelesen: a) Mind azon világi perügyekben, mellyek eddig az 5-ik §-ban érintett egyházi bíróságok hatóságához tar­toztak , jelesen a végintézetek kül-megkivántalóságai, a hamis eskü s a házasságbeli származás vitatása tárgyában indított perekben, és mind azon a házassági perekben elő­forduló kérdések felett, mellyek a polgári és a bűnjogot illetik, úgymint: a bűnösnek talált félnek megbüntetése, a perlekedő házasok s gyermekeiknek tartása, nászajándék s­a­t. Csak azon része a házassági pereknek, a melly a há­zasság érvényességét és az elválást illeti, fog továbbá is az egyházi bíróságok ítélete alá tartozni. b) Minden betáblázási ügyekben , hatósági környé­kükben fekvő nemesi jószágokat illetőleg, mellyek eddig a megyei gyűléseken felvetettek; továbbá ott, hol a bá­nya-törvényhatóság az országi bíróságokra átruháztatott a telekkönyvi és betáblázási tárgyak iránt is, a bánya-jó­szágok tekintetében. c) Hasonlókép minden örök bevallások (fassiones perennales), és egyéb törvényi lépések, óvások s ügyek, mellyek, az eddigi törvényes szokás szerint, az úgy neve­zett hiteles helyek (loca credibilia) és az ország rendes bírái elött tétettek , ezentúl s a közönséges telekkönyvi hivatalok behozataláig, az országi bíróság előtt véghez­­viendők. 13. §. Az országi biróságok ítélnek továbbá : d) A vérrokonok közti minden egyszerű osztályok eseteiben (divisio inter fratres in casuplanae successionis) ha az osztályos tárgy több járásokban, de ugyanazon or­szági bíróság hatósági környékén fekszik. Ha az osztály tárgya több országi biróságok hatósági környékeihez tar­tozik, akkor a 8-ik § értelmében a biró-küldésnek leend helye. c) A kereskedők csődéit kivéve, minden csőd-ese­­tekben, mellyek az 1844-ki 7-ik t. ez. 2-ik §-a értelmé­ben a sommás eljáráshoz nem tartoznak. Közelebbről e te­kintetben egy külön rendelet intézkedik. Az országi bíróság a váltó és kereskedési ügyek fe­letti tanácskozmányaikhoz és végzéseikhez a kereskedői rendből szavazó tagokat, a bányászati tárgyak irántiakhoz pedig műtanilag kiképzett szavazó egyéneket a bányá­szok és hatások osztályából alkalmazand. Best fővárosában egy az országi bíróságtól függet­len váltó és kereskedési bíróság fog fenállani, és annak egy külön hatósági környék kijelöltetni. Azon eljárások iránt, mellyek eddig a váltó-törvény értelmében az alispánt, szolgabirót, a sz. kir. városok, vagy mezővárosok tanácsát, valamellyik kerület kapitányát, a sz. kir. városok vagy mezővárosok jegyzőit illették, egy külön kibocsátott rendelet intézkedik. (Vége köv.) HIRFÜZÉR. — Sok panaszt hallunk a közbátorságnak vakmerő megsértéséről. Az uj piaczon , mint mondják, nem biztos éjjel keresztül menni, mert a sötétből csak előtoppan né­hány izmos ember, kifossza mindenéből s tovább áll. Még a játékszínből hazamenők se merik ez utat venni, mert egyre tizet tehetni, hogy roszul járnak. Minap este egy a játékszínből Budára hazamenő asszonyt is ki akartak ra­bolni nem messze a Zlidtől a budai oldalon, s csak szoba­leánya sikoltása mentette meg, mire segély érkezett s a zsiványok megfutamodtak. — A hires Rózsa Sándor restaurálta magát régi pá­­lyájába s rá nézve a dolgok régi szép rende helyre állt; mert ő Szeged vidékén, mint hajdan, kedve szerint fosz­togat. Minap, úgy beszélik, el akarták fogatni; tizenegy embert ellene küldöttek, de ő egyedül megvédte magát s kettőt a törvény végrehajtói közül még meg is sebesitett. — Egy alföldi megyének pénztárában, mint halljuk, összesen 4 — mond: négy krajczár érvényes pénz van, pedig sok mindenféle költsége van. Pest megyének még ennél is kevesebb, mert most megint 100.000 pft kölcsönt kapott a kormánytól.­­— Ma vettük a Kolozsvárt Makoldi Sámuel fe­lelős szerkesztése alatt megjelenő Kolozsvári Hír­ l­a­p czimű új politikai hírlap első számát.

Next