Figyelmező, 1837. január-december (1. évfolyam, 1/1-25., 2/1-52. szám)
1837-03-28 / 12. szám
halott. „Ebből látni“, mondja tovább: „hogy nagy szorgalommal sem lehet közelítni is ahhoz, mit többen, vagy egész nemzetek míveltek, ’s hogy az egyes ember’ tette ’s munkája csekélysége a’ társasági szorgalomhoz hasonlítva.“ A’ kit ezen következet elszomorítana , annak ref., öntapasztalásából, javasolja, hogy ha évenként nem száz, mint a’ szerző’ föltételeiből következik, hanem kétszáz, háromszáz ’s talán még* több könyveket is akar olvasni, adná magát a’ mathesisre. Mert a’ ki itt az elemeken egyszer túl van, annak majdnem minden alkat (formula) vasút, ’s csak ott halad lassabban, más nyenjvel.Tog halandó gyajtánt, hol a’közértelműség’ útján indulnia kell. De, hogy a’ könyvhöz térjünk vissza, ref. eléggé nem dicsérheti annak világosságát, kivált az első beszélgetésekben. Nem is folytathatta a’ szerző mindent magyarázó ’s fölvilágosító előadását, mi a’ könyvecskét könyvvé, a’ kis számítót nagy számítóvá változtatta volna által. Azért is ajánlja ő az olvasónak mindjárt az előszóban: „Hogy tovább ne menjen addig a’ könyvecskében, míg azt, mit olvasott, tökéletesen jól nem tudja.“ Azon tanítókat, kik e’ könyvet oktatásaikban használni kívánnák, figyelmesekké teszszük, hogy a’ 108. lapon, hol a’ föld’ forgásáról van szó, az egyenlítő alatt fekvő pontokat kell érteni. Felvilágosításul szolgálhat a’ 20. kérdés a’ 305. lapon. A’ 109. lapon ismételve olvashatni , hogy az esztendő 54 hétből áll, mi hihetőleg nyomtatási hiba, hacsak a’ szerző maga, sebes dolgozás közben , itt nem csalódott. Így mondja a’ 319. lapon, hocry (tiz) ezer hold egy négyszögmérföld, hogy a’ világ’ sebessége egy másodpercz alatt 41,750 láb (mérföld). A’ 284., és 285. lapon: Ezek nyilván nyomtatási hibák. A’ papiros jó, a’ nyomtatás szép, tiszta a’ fioríték magyar gyermek’ ízlése szerint. D. Vállas Antal. Vegyeseit. 1) v virágkosár. Szerkeztette és kiadta Vili Istven. N. Enyed, 1836. n. 121. 118 t. Illy határozatlan czím alá (Vegyesek) kelle soroznunk az előttünk levő könyvet, mert „Csúnya literatura“ osztályunk nincs, „Szép literatura“ alá pedig nem tartozhatik az, mi a’ széptől olly tova esik, mint a’ déli földsark az éjszakétól. „Költés“ névvel jelelhettük volna még meg. Mert, ki érthetetlenül összerakott, ’s valami prosodiai formába szorított szószövedéket költésnek néz, e’ kosárban az álmélkodásig sok költői lelket fog találni, ’s ki elméjét talányok’ bonczolgatásával kívánja gyakorlani, gazdag raktárát veendi e’ könyvben a’ thémáknak, csak hogy az iránt nem fogja soha élő lélek megnyugtathatni, kitalálta-e a’ talányt , mert ezekhez az arithmeticai próbát még föl kell fedezni. Halljuk mindjárt id. Zeyk Jánost a’ 6d. lapon, a’ környűletek közt felüdűlve a’ szerkezetek — házzá a’ képzelet’ egykori szép képeinek honi díszre kilép ; ’S régi fogamszatu égi salak közt születék meg a’ Gyermekalak. Tieck egy helyit azt ajánlja a’ fiatal drámai költőknek, oldanák föl puffadozó jambusaikat prúsába, hogy tartalmatlanságok felől meggyőződjenek ; tegyük hozzá : próbálják ezt lyricusok is ; nálunk legalább nagyobb része azoknak, kik illy nevű verseket írnak, magok bámúlnának el rajta, milly csodákat szültek a’ világra. Lássuk a’ félebbi hely’ prosai fordítását: A’ környeletek közt felüdűlve a’ szerkezetek. Mi ez? ’S mik azok a’ képzelet’ akkori szép képei, ’s ezeknek vázzá? ’S mi az a’ honi dísz, mire a’ váz kilép ? Hát az a’ salak, melly régi fogamszatu, ’s a’ mellett, hogy salak, égi is? stb stb. — Folytatja: Hála a’ Nemzet’ erényeinek , ’S ébredezései’ szelleminek ! Vájjon hány ébredezés értetik itt? Ad vocem, szellem, pedig megjegyezhetjük közbevetőleg, hogy e’ szóval ugyan teli van a’ könyv, de annak, a’ mit jelent, nyomába nem bírtunk akadni; ’s olvasás közben akaratunk ellen is eszünkbe jött, mikép itt egy közmondás’ hasonlatosságára azt lehet mondani: a’ sok szellemtől nem láthatni szellemet kell olvasni: K X 100 , K X 100 T =--------- es 1 =---------helyett K + I I X P K X 100 , K X 100 T = ------— esl = PX I TX P