Figyelmező, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1838-07-10 / 28. szám
449 450 Minden ismereteink két kútfőbul származnak , tapasztalás és gondolkodás két. A’tapasztalás megelőzi a’ gondolkodást; mert hogy valami van vagy létezik, azt csak érzékeink’ észrevevése által tudhatjuk meg; észrevevés nélkül, vagy előtt, semmi tárgyat nem ismerünk, felőle nem gondolkodhatunk sem igazat, sem hamisat. Minden gondolkodásnak tehát észrevevésen kell alapulnia, ’s a’ gondolkodás az észrevettet, azt a’ mi van és létezik, csak magyarázhatja. De ezen gondolkodás általi magyarázás viszont lényeges eleme ismeretünknek; mert puszta észrevevéssel a’ tárgyakat nem fogjuk meg, azok önmagokat nem magyarázzák, ez szellemi munkásságunk’ dolga, mi okból p. o. állatok, jóllehet észre vesznek, ismerettel még sem bírnak. Az észrevevésnek, tehát a’ magyarázó gondolkodásnak is, két köre van: külső és belső. Kívülünk külső érzékeink által térben és időben az anyagi érzéki tüneményeit veszszük észre, érzéki, szükségképens törvényeivel és czéljaival; belsőnkben, csak időben, szellemünk gondolkodás-, érzés- és akaratbeli jeleneteit, erkölcsi törvényeivel és czéljaival, így minden ismeretünk — az egész mindenség’ magyarázata — két fő tudományra oszlik: physicára legáltalánosb tekintetben, és philosophiára. Tárgyai ’s kútfejei tehát e’ tudományoknak különbözők, de módszerök egy. A’ teremtés’ tárgyait, — a’ természetet mint minmagunkat — nem ismerhetjük meg máskép, mint észlelve (observando), ’s az észrevettet fontolgatva, ismeret-tehetségünk’ szintazon törvényei szerint, legyenek azok anyag’ vagy szellem’ tüneményei. A’ philosophiában is, mint a’ természettudományban tehát észrevevésből kell kiindulnunk, különben gondolkodásunknak nincs tárgya, ’s az eredmény nem lehet más puszta költésnél. A’ tapasztalást túlhágó gondolkodás a’ szemlélődés; ha tapasztalási adatokból indúl ki, törvényes, ’s a’ philosophiábúl nincs számkivetve. Eszünk ismeretre van hivatva ’s szabadon szemlélődik minden gondolható felett, szükségkép túl menvén a’ szemlélhetőn, mivel ez magában meg nem fogható, léte ’s hatása’ kielégítő okait nem mutatja; mivel azon erők és állományok (substantiae), mellyek minden létezőnek tüneményeit okozzák, nem láthatók, ’s csak a’ szemlélődés által elérhetők. Szellemünk’ eredeti tehetségei és azoknak törvényei igazak ’s minket meg nem csalnak , ’s minden tévelygés egyedül hamis alkalmazások által adott esetekre, tehát szabad önkényünk által hozatik létre. Az ész törvényes munkásságában szintazon bizonyossággal bír, mint az érzék, egy hajszálnyival sem többel, sem kevesebbel; mert mindkettő egyiránt lényünk’ eredeti, igaz tehetsége, így tehát a’ szemlélődésben is bízhatunk, ha törvényes feltételeit betölti, észrevevésen alapszik ’s magyarázataiban meghatalmazását túl nem hágja, ha azok tiszta kifejezései azon előleges fogalmaknak, mellyekre minden törvényes munkássága támaszkodik. ’S ím ez azon észlelési, vagy inkább, mivel öntudatunk’ belső psychologiai adataiból indúl ki — psychologiai módszer, mellyet az angolok és francziák, ’s Németországban Kant’ halhatatlan eritreái’ szerencsés javítója Fries, a’ józanabbakkal követnek, ’s mellyre, minekutána az általános philosophia’ képtelenségei kimerítvék, a’ többiek is lassan lassan reá térni kénytelenek lesznek. Az általános philosophia ellenben megfordítja a’ viszonyt, gondolkodásból indulván ki, még pedig tiszta, tehát tárgy nélküli gondolkodásból, következőleg igazán semmiből, mint azt őszintébb követői mégis vallák. A’ mellett általános — isteni, nem emberi — ismeret után törekedvén, általános teremtő erővel szerkeszti a’ valót (reale) — embert, istent és világot — semmiből, ’s hogy a’ képtelenségnek semmi hía ne legyen, ezen, a’ költés’ útján szerkesztett regényt — melly csak annyiban hasonlíthat a’ valósághoz, a’ mennyiben lopva alattomban tapasztalási adatok belé csúsztattattak — valóságos (reális) philosophiának nevezi. A’ psychologiai módszer szerint a’ természeti tudományok teljesen elválasztatnak a’ philosophiától, mert kútfejük és tárgyaik különbözők; az általános philosophiában ellenben a’ tárgyak azonosítatnak, ’s kútfejük szint az lévén, a’ szemlélődés, a’ természettudományok is, felsőbb felfogásban, a’ philosophia’ körébe vonatnak, melly ennél fogva részint szel