Figyelmező, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1838-08-07 / 31-32. szám
AZ EGYETEMES LITERATURAK KÖRÉBEN, Kiadó szerkesztők SCHEMEL, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ BAJZA. --------------MK MÁSODIK ÉVI— Pesten. Augustus 7, 1838. 31 és 33. szám. Tartalom. Hazai literatura. Társasági philosophia. A’ bölcselkedő magyar polgár, Czentétől. (Vége). — Encyclopaedia munka. Tudománytár. 1. és 2. köt. 137 (Folytatás). Mathesis és Oklevéltárgy. — Athenaeum miatti zajgások. — Literatúrai mozgalmak. — Nyilatkozás. HAZAI LITERATURA. Társasági philosophia. 134. A' bölcsedő magyar polgár. Irta ’s szerzette Czente István, stb. (Vége.) Az elvek’ alkalmazásában azonban Czente István, társánál szerencsétlenebb; mert itt már nem annyira az igazságot, mint felekezete’ czéljait tartja szemben. Már azon alapállítása, hogy a’ papság, jószágait szintazon jogokkal bírja, mint a’ nemesség — a’ menynyiben t. i. a’ jószágleirásban minden különbséget kizár — ferde, mert az utolsó esetben a’birtok személyes, az elsőben testületi, álló szolgálatért járó, mit — magában világos lévén a’ dolog — anynyival kevesbbé szükséges bővebben magyaráznunk, mivel e’ kérdésnek a’ história már megfelelt. A’ nemesség ott sem vesztette el jószágait, hol a’ papságé a’ birodalomtól elkoboztatott,’s ez rendes fizetést kapott, hanem csak adó alá vettetett. Fiatal radical reformereink’ajkain Éjszakamerika’ neve igen gyakran fordul meg, ’s ’ ezeknek Czente István, a’ hol csak lehet, a’ déli tartományok’ fekete rabszolgáit lobbant-tja szemökre. Nem gáncsoljuk ezt, de talán jobban tesz vala, ha Amerika és Europa’ külön helyzetét, ’s azon egy elvnek különböző esetekre alkalmazhatlanságát tünteti ki. Bíráló helyette p. o. így szólna : Uraim! minden ország’ birodalmi szerkezetét két szempontból lehet tekinteni: általánosból, a’ birodalom’ czélja, a’ tiszta eszmény (ideal) szerint, vagy viszonyosból, alkotmánya’ összeegyezését a’ fennálló szükségekkel tekintve ; mert egyedül a’ szükség az, mi a’ társasági életben mindent létrehoz, fentart, ’s változván, mindent lassan megszüntet. A’ zsarnokság kétségkívül a’ birodalom’ azon formája , melly czéljaival legkevésbé egyezik össze, mind e’ mellett a’ kelet’ országaiban örökös; mert ott a’ zsarnokság már a’ családban, a’ polgári élet’ ezen csirájában, létezik; a’ polgár, ha őt úgy nevezhetjük, rabnőtől születik, mint rab megy a’ családból a’ birodalmi életbe által, ’s rabokat csak porkoláb képes igazgatni. Hogy ezen forma keleten ezredek óta honos, mutatja , hogy az az egyedül lehetséges is, tehát a’ fenforgó társasági állapotnak, míg e’ körülmények nem változnak, egyedül megfelelő; mert társaság, mint minden dolog 31