Figyelmező, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)
1839-05-28 / 21. szám
340 nak szavait, hoogy bírálatomat az egészre kiterjeszthessem, ’s kimutathassam, mennyire ellenkezőt nyilvánítanak a’ történeti bizonyságok. Magára a’ munka’ belső becsére hosszasan nem terjeszkedem, mert egybevetve azt az akkori viszonyokkal, nem nehéz kitalálni, miként e’ munka, ha úgy akarjuk bölcs tanésslás, nem annyira egy magasb hazafiúi lelkesültnek, mint inkább az ellenpártot gyöngíteni törekvő szándéknak jön alkalmi szüleménye ; a’ történetírónak minden esetre nem megvetendő anyagút szolgáland, de csak ha elébb egy szigorúbb critica megtisztogatta oldalsarjadékaitól; — czélom itt csupán vizsgálat alá venni, mennyire állhatnak meg P-nek a’ széleken feljegyzett évszámai, megmutatni, miként e tanéisléis sem elébb, sem utóbb, hanem épen 1621 ben a’ nickelsburgi alkudozások alatt íratott, — végre hozzávetőleg állítani, hogy szerzője nem Pázmán Péter, annál kevesbít ő Eszterházy Miklós, de leghihetőbben Balásfi Tamás lehetett. Az évjegyzetek legnagyobb fontosságúak e’ munkára nézve, mert ezek után lehet csak meghatározni annak bizonyos korát is; — azok a’ 33ik lapig, úgy látszik nekem, elég helyesen vannak felrakva , s itt következő sorok állanak: „Hogy pedig vérszopó ’s tyrannus legyen (Bethlen), annak bizonyítására is hoszszú históriákat számlálhatnánk elő. De, legyen elég például, mindjárt első Erdélyből való kijövetelekor, az Posony városnál való hartz. Azután a’ Bétsi hidaknál, meg hamar Béts alél való Barkallóséiban mennyi vele lévő keresztyént hagya el.- Követi ezt a’ Homonnánál való hartzt. Az alávont szavak mellé 1616dik évszámot jegyzett, de ide nyilván 1619et kell vala jegyzenie; — mert bár az 1617 oki július’ 21ikén II. Mátyás és Bethlen Gábor között létre jutott nagy-szombati egyesség’ oklevelének e’ szavai: „quod cum post Transactiolem inter praefatam Suam S.C.R. Maiestatem, dictumque Dominum Bethlen , Statusque et Ordines Trium Nationum Provinciae Transylvaniae, in anno domini 1615 mense Majo — factam — utrinque difficultates , controversiae ac differentiae, adeoque invasiones Regnorum et Provinciarum exortae fuissente fegyveres megtámadásokat jelölnek már 1616ra, —nem szenved kétséget, hogy Bethlen Gábor csak 1619ben jött ki legelőször ellenséges seregével Magyarországra. September’ elején foglalta el Kassát, fogta el Dóczy Andrást, octoberben csatázott Pozsonynál ’s a’ bécsi hidaknál, a mit Bethlennek Skender basához azon évi novemberröl Pozsonyból írt, ’s e’ munkában is a’ 25dik lapon látható levele eléggé bizonyít. „Mostan Posomban lakom, — úgy mond ebben Bethlen, — Ferdinándnak minden hadai egybe gyűltek vala; több volt hatvan ezernél. A’ Bétsi hidak előtt vittünk meg vélek , — meg vertük az ellenséget, az Dunán által kergettük és Béts mellé szorítottuk“. — Rákóczy Györgyöt decemberben verte meg Homonnay György Homonnánál. A’ 36ik lapon, e’ sorok mellett : „Azután (erdélyi fejedelemmé választatása után, — tehát 1613 után) Mátyás Csészérral , Felségével confederálvén és nagy erős hitleveleket ad / ván, sok dolgokra igéré magát“, — ez áll: Anno 1621. — de hogy ide 1615nek t. i. a’ már felebb említettemi nagy-szombati első egyezkedés’ idejének kell jőni, nyilván van abból, mert csak mindjárt néhány sorral alább azon panasz létetik ellene, hogy Lippát az egyezkedés’ ellenére is átadta a’töröknek, é s a’ 37dik lapon szóról szóra is közöltetik Nászúi Haszon basához 1616iki június 14ről írott levele. — Sokkal ismertebb dolog mintsem mutogatnom kellene, hogy II. Mátyás már 1619. elején elhunyt, ’s így vele Bethlen 1621ben nem szövetkezhetett. A’ 41dik lapon sem állhat „Anno 1622“ e’szavak mellett: „Ezen kívül is, a’mint számba vették, 36 pontban szegte meg ez előtt Császárnak adott hitét“. — Ide, 1617et, 1619et, vagy legfelebb a’ nickelsburgi alkudozások’ idejét, 1621et tehetjük. A’ már említett 1617ki nagy-szombati egyezkedés által, még némelly fenmaradott nehézségek’ kiegyenlítésére Nagy- Károlyba rendeltetett azon évi September 21- dike határnapot, — de ugyan akkor záradékul tétetett: „Quandoquidem terminus Conventus Caroliensi praefixus brevis esse videtur, ideo si casu quo inopinato ad festum S. Matthaei, in Articulis insertum, idem progressum suum sortim non posset, fiat matura certificatio utrinque per Praesides Commissionis“ — ’s hogy ezen nagykárolyi egyezkedés csak 1619ben jutott létre, Homonnay György országbíró 1620- diki mart. 14 kéröl költ levelének következő szavai is bizonyítják: „In Caroliensi Tractatione Anno praeterito interveniente, Diplomato fide sua confinuato quid non promisit“.