Figyelmező, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)
1839-08-06 / 31. szám
514 rések eszközöltettek, b. Podmaniczky k. biztossága alatt, ki Maillard tábornok, Heppe’, az akkori m. k. építési főigazgató’, ’s a’ felnevezett vármegyei mérnök’ kíséretében a’ kérdéses vittéket megvizsgáló, ’s a’ vízesetmérést a’ Duna ’s Tisza között eszközölteté, mellynek eredménye volt, hogy azon, a’ Rákos és Tápió’ forrásait elválasztó hegyhát, mellyet általvágni, ’s az átvágásba a’ Rákost a’ csatorna’ táplálására vezetni kellene, 60 öllel fekszik a’ Dunának , ’s 6 kczel a’ Tiszának vízszíne felett! Már ezen tetemes eset’különbsége elég volt arra, hogy a’ vizsgálódó biztosság ezen vonal’ ajánlásától elállana. Ezen kívül, még arról is meggyőzödék a’ biztosság, hogy nyári száraz időben a’ Rákos és Tápió annyi vizet nem nyújt, mennyi a’ csatorna’ táplálására elegendő volna; végre az is nehézségnek tekintetett, hogy a’ Rákoson épült malmoktól elvétetvén a’ víz, azokat kárpótlani kellene. Czélirányosbnak találtatott a’ pest-szolnoki országút’ mentében Bálla által jegyzett csatornavonal, mellynek kivitelét a’ nagy menynyiségü fenékvíz tenné lehetővé, melly a’ zsilipes csatorna’ fentartására szolgálna. Ezen vonal libelláltatván, találtatott, hogy legemeltebb pontja Monor, 141 lábbal magasabb, mint a’ Duna’ vízszíne, ’s 158czal mint a’ Tiszáé; végtére a’ vizsgálat’ folytatása után kisült, hogy ezen hát Kecskemét’ tájékán mintegy 52 lábbal hanyatlik, de csak Bács vármegyében enyészik el egészen, melly kedvező körülménynek köszönhetni egyedül a’ Ferenczcsatorna’ létesülését *). E’ rövid vázlatból kitetszik, miképen a’ Tiszának Dunávali összeköttetése főleg az említett földház által nehezittetik,melly, ha a’ kecskeméti vonal tartatnék meg, már is legalább huszonhat zsilipet tenne szükségessé. B. az előttünk levő értekezésben, mellynek főbb része már az 1836iki Tud. Gyűjt’ XII. kötetében is volt közölve, valószínűleg azért, hogy e’ nagy számú ’s költséges zsilipek’ építése elkerültessék, a’ Duna és Tisza között egy folyó csatornát hoz javaslatba. Emlékezik-e még B. úr azon értekezésére (ha nem csalódom, szinte a’ Tud. Gyűjt.ben, Vagy a’ Sasban jelent meg), hol ellenkezőt javaslótt, tudnillik a’ Tiszát a’ Sajó’ beszakadásától kezdve, Dömsödnél a’Dunába vezetni? Kegyetlen visszaemlékeztetés, hiszem, ’s tán felesleges is, midőn most önmaga ismeri el, ’s az általa eszközölt esetmérés is kétségen kívülivé teszi, hogy a’ Dunát lehetne a’ Tiszába vezetni. Nézzük most közelebbről a’körülményeket , ’s ezen terv’ kivitelében támadható nehézségeket. Beszédes úr’ közléséből veszem ki, hogy az általásandó földhát a’ Duna ’s Tisza között mintegy 14 öllel emeltebb, mint Pestnél a’ Duna’ közép vízszíne, tehát 26 öllel több mint a’ Tisza’ közép vizszine. Ezen adatot vévén fel alapúl, a’kiásandó földtömeg, igen kedvező számolás után, legalább 8 millió köbölet tenne. Egy köböl kiásására, mivel azt a’ mélységből a partra fel ’s ki szükség szállítani, újra, könnyed számolással, legalább 6 erős napszámot kell felvennünk, mellynek napi diját 20 krral ep. számítva, a’ csupa ásatásra kivántató költség 160,000,000ra rúg, pengőben. Ehhez járulván az ásás’ idejére járó tőke’ kamata, továbbá a’ B. által javaslott vízi építményekre fordítandó költség ’s föld’váltsága, az összes kiadás legalább is húsz millió pengő forintot tenne. S ezen költség-kivetés is kedvező körülményeket tesz fel, ha tudnillik az ásás száraz földben történhetnék. Most azonban azt kérdezem a’ tisztelt értekezőtöl, mit csinálna az ásás’ ideje alatt a’fenékvizekkel, mellyek, mint a’ fent érintett k. biztosság által eszközölt vizsgálat bizonyítja, nagy mennyiségben léteznek a’ homokban az agyagréteg felett, mellyek minden felől a’ csatornába fordulnának? A’ Tisza’ vizébe vezetné talán ? Elhiszem, de ez sok nehézség és költségnevelés nélkül csak ugyan nem eszközöltethetnék; minden esetre pedig korlátozná az alkalmazandó munkások’ számát, mivel a’ munkát egyszerre mindenfelül nem lehetne folytatni. Kérdés támad továbbá, hány ember lenne naponként alkalmazható ? Úgy hiszem , hogy 20,000 embernél *) többet nem *) Bővebb leírását 1. Csaplovicsnál , Topographisch•tatistiscbes Archiv de* Königreichs Ungarn. B. a’ Tud. Gyűjt.’ fennidézett kötetében a’ 66ik lapon , ekkép nyilatkozik : „Ezen egész munka 5 esztendő alatt végbe mehet , stb. Ugyan ott a’ 73ik lapon, mnnn Ha Pest vármegyében évenként husz hétre 30 embert állíthatni munkára, többi varmegy