Figyelmező, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)
1839-10-22 / 42. szám
680 setére , ha nem forogt az — hogy ömlenének ki a’ kutakból a’ vizek? — A’ 7. §ban általán mondatik, hogy a’ nyár júniusban kezdődik. Mint a’ többi évszakoknál úgy itt is ki kelle tenni: junius’ 21 ike’ táján. — 8. §. -nál, a’ 2-ik pontnak nincs értelme. — 9. §ban mondatik , hogy a’ kalendáriomi időjóslatok ritkán teljesülnek. Ezt nem így kell mondani, hanem úgy, hogy azok alaptalanok is merő ámítások, mellyeknek épen ezért okos ember nem hiszen. Ideje volna már egyszer hogy hazai nép kalendáriomainkban is az efféle tudatlanság-terjesztéssel kereskedés nezetnék. — Bizonyosan ellenkezőt akart mondani a’ szerző , midőn ezenban azt írja, hogy a’ napórák csak árnyékban mutatnak. — Végre a’ kalendáriomok időnkénti igazításainak előadása homályos. Elöbb Julius Caesar’, majd Gergely pápa’ igazításának szükségességét kellett volna előadni. 6. Természetleirás. A’ 10. §ban meg* kelle az ólmot (plumbum) az óntól (stannum) különböztetni. ’S ha szerző egyszer horgy anyt használt, ne írjon többé most czinket, majd zinket. — 15. §. lap 111. Brahma’ erőműve említtetik a’ nélkül, hogy az akárhol az egész könyvben meg*magyaráztatnék. Vagy ezt kell tenni,vagy azt nem is említeni, mert különben valamelly falusi tanító, ki tán az indiai Brahmákról hallott valamit, hamar indus találmánynak mondaná azt tanítványi előtt. Mennyire meg* kell magyarázni még* a’ népiskola-tanítók ’s nem csupán a’ gyenge korú tanulók előtt is mindent, szabad legyen egy anecdotával világosítnom. Tái népes és fényes ekklézsiában közvizsgálat tartatik. A’ tanított reformatio’ történetében előjőnek a’Hugonották is. A’jelen volt helybeli lelkész kérdi a’ gyermeket „mit értene a’ Hugonották’ neve alatt“. A’ gyermek hallgat. A’ tanító zavarodva kérdez más gyermekeket — ezek sem tudják —hírnél hántol ,,’s hát senki sem tudja, úgy mond végre, — ’s lilában magyaráztam meg* azt olly sokszor előttetek, — nem meg*mondtam-e hogy Hugonották vagytok, valahányszor rosszat cselekesztek“ ? 7. Természettudomány. Megbocsásson szerző , ha azt mondom, hogy e’ szakasz, mellyet mint szaktudományát legjelesbnek vártam, legkevesbbé népszerű — ’s így legkevesbbé való elemi iskolák ’s az ezekben tanítók’ számára. Ez tán azért történt, hogy szerző tárgyát ejrész terjedtségében ösmervén, nem vette észre,miket nem magyarázott meg*, ’s így mik lesznek érthetetlenek azok előtt kiknek szántára munkáját irta. — Mindenek előtt a’ szilárd, csepfolyós és légmeni testek vagy gázok’ különbségiét kell vala előadni, a’ 2. így érthetőbb lett volna. — A’ 3. §. 2. számát semmikép nem tudom érteni. A’ ceteris paribus így magyarosíttatván „mások egyenlők lévén“, „mindenek egyenlők maradván“ nem fog* értetni ; tán jobb volna így: egyéb körülmények nem változván, vagy minden más körülmények megmaradván. — A’ 3. szám alatt ugyanazonban ez van .* „Az állati puha szőrök testünkből kifejlő meleg*et nehezen bocsátják el; ezért meleg* ruhák a’ bundák. A’ nyugalmas lég* két ablak és ajtó közti erősen megtartóztatja a’ melegfet; innen érthető a’ téli ablak’ haszna, és úgy alkalmazása hogy közébe szél ne fújjon“. De e’tüneményeknek egészen más oka van. Nem az t.i., mint itt mondatik, hogy a’ szőr ’s nyugalmas lég rész melegvezetö, hanem azon közöknek (médiumoknak), melylyeken kell a’ melegnek menni, különbsége. T. i. minden köz’ határánál a’ meleg sugarak’ egy része visszahajtatik, ’s csak más része megy által. A’ fűtött szobából ablakra ért hévsugarak’ egy része a’ szobába visszahajtatik, más része az üvegeken keresztül megy ; az üveg’ túlsó lapján szinte nem megy ki az egész melegsugár, egy része ennek visszahajtatik az üvegbe, más része megy a’ két ablak közti levegőbe stb. A’ bundák, ágyruhákban használt tollak azért melegek, mert vékony szálakból állván, azaz minden szálaik levegővel szaggatvák lévén, a’ melegsugároknak temérdek visszahajtást kell szenvedni, ’s így csak kevés meleg szabadulhat ki. — 5. §. A’ testek’ létrészei itt azok’ álladalmainak mondatnak, felebb álladékainak, majd állató részeinek. Nem jó, kivált gyermekek’ számára írt munkákban, a’műszavakat váltogatni, kivált az álladalmat már azért sem czélszerű használni, mivel az nagyobb részint Statusnak van elfoglalva. Ezenban az 1. szám alatt meg kell vala mondani, hogy minden párolgásra meleg kívántatik , ’s így , ha más melegforrás nincs, a’ párolgó víz a’ szomszéd testektől rabolja el a’ meleget, miknek e’ szerint meg kell hűlni, így világosabb lett volna az ottani tünemények’ magyarázata. A’ 2. szám alatt hibásan mondatik , hogy ha a’ csepfolyós test merevénynyé alakulni készül, mindig melegben"