Figyelmező, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)

1839-10-22 / 42. szám

680 setére , ha nem forogt az — hogy ömlenének ki a’ kutakból a’ vizek? — A’ 7. §ban általán mondatik, hogy a’ nyár júniusban kezdődik. Mint a’ többi évszakoknál úgy itt is ki kelle tenni: junius’ 21 ike’ táján. — 8. §. -nál, a’ 2-ik pontnak nincs értelme. — 9. §ban mon­datik , hogy a’ kalendáriomi időjóslatok ritkán teljesülnek. Ezt nem így kell mondani, hanem úgy, hogy azok alaptalanok is merő ámítások, mellyeknek épen ezért okos ember nem hiszen. Ideje volna már egyszer hogy hazai nép­ ka­­lendáriomainkban is az efféle tudatlanság-ter­­jesztéssel kereskedés ne­­zetnék. — Bizonyo­san ellenkezőt akart mondani a’ szerző , midőn ezen­­ban azt írja, hogy a’ napórák csak ár­nyékban mutatnak. — Végre a’ kalendáriomok időnkénti igazításainak előadása homályos. E­­­löbb Julius Caesar’, majd Gergely pápa’ i­­gazításának szükségességét kellett volna elő­adni. 6. Természetleirás. A’ 10. §ban meg* kel­le az ólmot (plumbum) az óntól (stannum) kü­lönböztetni. ’S ha szerző egyszer h­orgy anyt használt, ne írjon többé most czinket, majd zin­ket. — 15. §. lap 111. Brahma’ erőműve em­­líttetik a’ nélkül, hogy az akárhol az egész könyvben meg*magyaráztatnék. Vagy ezt kell tenni,vagy azt nem is említeni, mert különben valamelly falusi tanító, ki tán az indiai Brah­­mákról hallott valamit, hamar indus találmány­nak mondaná azt tanítványi előtt. Mennyire meg* kell magyarázni még* a’ népiskola-taní­tók ’s nem csupán a’ gyeng­e korú tanulók e­­lőtt is mindent, szabad legyen egy anecdotával világosítnom. Tái népes és fényes ekklézsiában köz­vizsgálat tartatik. A’ tanított reformatio’ tör­ténetében előjőnek a’Hugonották is. A’jelen volt helybeli lelkész kérdi a’ gyermeket „mit értene a’ Hug­onották’ neve alatt“. A’ gyermek h­allg­at. A’ tanító zavarodva kérdez más gyermekeket — ezek sem tudják —hírnél hántol ,,’s hát sen­ki sem tudja, úgy mond végre, — ’s lilában magyaráztam meg* azt olly sokszor előttetek, — nem meg*mondtam-e hogy Hugonották vagy­tok, valahányszor rosszat cselekesztek“ ? 7. Természettudomány. Megbocsásson szer­ző , ha azt mondom, hogy e’ szakasz, mellyet mint szaktudományát legjelesbnek vártam, legkevesbbé népszerű — ’s így legkevesbbé való elemi iskolák ’s az ezekben tanítók’ szá­mára. Ez tán azért történt, hogy szerző tár­gyát ejrész terjedtségében ösmervén, nem vette észre,miket nem magyarázott meg*, ’s így mik lesznek érthetetlenek azok előtt kiknek szántá­ra munkáját irta. — Mindenek előtt a’ szilárd, csepfolyós és légmen­­i testek vagy gázok’ kü­lönbségiét kell vala előadni, a’ 2. így ért­hetőbb lett volna. — A’ 3. §. 2. számát sem­mikép nem tudom érteni. A’ ceteris paribus így mag­yarosíttatván „mások egyenlők lévén“, „mindenek egyenlők maradván“ nem fog* értet­ni ; tán jobb volna így: egyéb körülmények nem változván, vagy­ minden más körülmé­nyek megmaradván. — A’ 3. szám alatt ugyan­azon­­ban ez van .* „Az állati puha szőrök tes­tünkből kifejlő meleg*et nehezen bocsátják el; ezért meleg* ruhák a’ bundák. A’ nyug­almas lég* két ablak és ajtó közti erősen megtartóz­tatja a’ melegfet; innen érthető a’ téli ablak’ haszna, és úgy alkalmazása hogy közébe szél ne fújjon“. De e’tüneményeknek eg­észen más oka van. Nem az t.i., mint itt mondatik, hogy a’ szőr ’s nyugalmas lég rész melegvezetö, hanem azon közöknek (médiumoknak), mely­­lyeken kell a’ melegnek menni, különbsége. T. i. minden köz’ határánál a’ meleg sugarak’ egy része visszahajtatik, ’s csak más része megy által. A’ fűtött szobából ablakra ért hév­sugarak’ egy része a’ szobába visszahajtatik, más része az üvegeken keresztül megy ; az ü­­veg’ túlsó lapján szinte nem megy ki az egész melegsugár, egy része ennek visszahajtatik az üvegbe, más része megy a’ két ablak közti levegőbe stb. A’ bundák, ágyruhákban hasz­nált tollak azért melegek, mert vékony szá­lakból állván, azaz minden szálaik levegővel szaggatvák lévén, a’ melegsugároknak temér­dek visszahajtást kell szenvedni, ’s így csak kevés meleg szabadulhat ki. — 5. §. A’ tes­tek’ létrészei itt azok’ álladalmainak mondat­nak, felebb álladékainak, majd állató részei­nek. Nem jó, kivált gyermekek’ számára írt munkákban, a’műszavakat váltogatni, kivált az álladalmat már azért sem czélszerű használ­ni, mivel az nagyobb részint Statusnak van elfoglalva. Ezen­­ban az 1. szám alatt meg kell vala mondani, hogy minden párolgásra meleg kívántatik , ’s így , ha más melegforrás nincs, a’ párolgó víz a’ szomszéd testektől ra­bolja el a’ meleget, miknek e’ szerint meg kell hűlni, így világosabb lett volna az ottani tünemények’ magyarázata. A’ 2. szám alatt hibásan mondatik , hogy ha a’ csepfolyós test merevénynyé alakulni készül, mindig meleg­ben"

Next