Figyelmező, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)
1840-08-04 / 31. szám
483 nyelveiben, minemüségökben, valóságos diplomaticai hűséggel közölje, és pedig magyar czimmel és bevezetéssel, hogy a’ nagy fontosságú munka a’ magyar literaturáé legyen, ’s a’ külföld is, melly históriai dolgozataiban e’ közléseket, mihelyt egyszerű világot látnak, többé nem ignorálhatja, kénytelen legyen már egyszer magyar munkára is hivatkozni. Megindította barátunk, gyűjteményét, 1837ben, e’ három füzettel: 1. Az 1627. évi sept. 13. költ szőnyi békekötés czikkelyei, deákul, magyarul és törökül. (Ismertetését l. Figyelm. 1837. II. 138 ’s köv. szel.) 2. Az 1625. május 26. költ gyarmati békekötés czikkelyei. (L. Figy. u. ott). 3. Legatio Joannis Hoberdanacz et Sigismundi Weichselberger ad Suleimanum I. Imp. Turcarum iussu Ferdinandi I. R. Hung. Boh. etc. obita anno 1528. A’ bécsi cs. k. házi ’s udvari titkos levéltárból közli Gévay Antal stb. Szinte magyar bevezetéssel. A’ magyar közönségnek ezek nem kellettek. Ha jól emlékezem, hat vagy hét példány kelt el; a’ kiadónak pirulni kellett könyvárosa előtt nemzetéért, pirulni gyermekes bizodalmáért önmaga előtt, de egyszersmind fájlalni a’ legjobb szándéknak illy hideg visszautasíttatását. De a’ hazafiuság ösztönözte barátunkat, hogy a’ mit kezdett ,folytassa, míg lehet, egykor, későbben, talán a’ magyar is fogja méltatni és használni, mit ő, eddig ismeretlent, használatlant világra bocsát; de jelenben a’ külföldhez kelle fordulni é s azt kínálni meg azzal, mit a’ magyar hidegen mellőzött, így jön, hogy a’ gyűjtemény, német czimmel folytattatok. 4. Urkunden und Actenstücke zur Geschichte der Verhaeltnisse zwischen Österreich, Ungern und der Pforte im XVI. und XVII. Jahrhunderte. Aus Archiven und Bibliotheken. — Gesandtschaft König Ferdinands I. an Sultan Suleiman 1. 1527. (Néhány csekély helyeken kivül ez előtt soha sem látott napvilágot). 5. Gesandtschaft stb. 1528. (Hoberdanacz, de negyvenkét levél hozzáadásával; legelőször láttak napvilágot). 6. Gesandtschaft stb 1529. (Junschitsch követsége ; legelőször nyomtatva). E’ három darab ez idén jött ki, ’s itt általunk először jelentetik. 7. Gesandtschaft stb 1530. (szinte legelőször cd forrásokból közölve ; ismertetését l. pigy. 1839. 7. és 8. sz.). 8. Gesandtschaft stb. 1531—2. (Nogarola és Lamberg’ követsége ; egy darabot kivéve , melly egykorulag megjelent, de felette ritka, mind szinte először világosságra hozva. Ismert: I. Figy. 1839. 16 és 18. szám). Ezen öt darabhoz (4—8) járult, az 5d. szám alattival, egy gyűjtő czím, mellyen e’ szavak : „Erster Band: Gesandtschaften König Ferdinands I. an Sultan Suleiman I. 1527—32“. említett királyunk első öt követségét a’ zultánhoz összefoglalják. 9. Gesandtschaft stb 1532—3. (Zárai Jeromos és Schepper’ követsége ; két darabot kivéve, először kiadva, 1838. Ismert. I. Figy. 1840. 1. és 2. szám). 10. Gesandtschaft stb. 1534. (Schepper’ követsége , melly még egy történetíró által sem említtetett. Ismertetését l. alább). Ennyi fekszik most előttünk. — Gévay élete’ feladásává tette mind azt, mi az említett két században az osztrák-magyar-török viszonyok felvilágosítására tartozik, ’s eddig levél- és könyvtárakban ismeretlenül hevert, kiadni; a’ gyűjtemény kilenczven ’s néhány darabra volt számítva, ’s a’ kiadó kész vala a’ költségeket (mit nem lehet tovább elhallgatnom) évenként négy öt száz pengő forinttal a’ magáéból pótlani, csak a’ közönség is megtegye a’ magáét. Egy pár napja, hogy nála voltam, épen midőn megbízott könyvárosa’ számadását venné. A’ külföld ötven példányt vett, magyarországi könyvárosoknál HAT költ el. Olvasóinkra bízom az ítéletet. A’ két hazában könyvtárak,egyetem, academiák, lyceumok, gymnasiumok, tudományt űző magányosak vannak, ’s mindenek felett gazdag nemesség, melly szereti ha a’ magyar ,hazaszeretőnek*,nagylelkűnek* mondatik. Számos könyv-árverésen voltam jelen hazánkban, és tapasztaltam, hogy igen középszerű módúak is az előtt bőven beszerezgették nem csak a’ históriai munkákat, hanem a’ históriai gyűjteményeket is. A’ jelen kort nem tudom érteni. Csoda-e, ha illy részvéllenség a’ nem is jutalmat váró, hanem áldozatra szívesen kész munkás hazafit megfosztja minden kedvétől? ha leveri, ha maholnap, nem győzvén olly veszteségeket, millyeket csak egy dynasta viselhet el, kénytelen lesz, históriánk’ örök kárára szép vállalatával végképen felhagyni? ’S ki fogja őt nekünk kipótolni ? kicsoda, kikészülve,mint ő, a’ török , spanyol ’s minden európai diplomaticai nyelvek’ teljes ismeretével; a’ titkos jelekkel írt acták’ olvasása’ tudományával, mellyeknek kulcsai rég elvesztek; e’ criticai lélekkel, törhetetlen türelem- és állandósággal ’s kifogyhatatlan hazafisággal, melly csak