Figyelő, 1958. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1958-01-07 / 1. szám
Mitt ii az új esztendő? Mindnyájan előrepillantunk az újév küszöbén. Mindnyájan feltesszük a kérdést: mit hoz az új esztendő? Feleljen erre a kérdésre a miniszter, az országgyűlési bizottság elnöke, a gyárigazgató és a tsz-elnök, Köböl József az Országgyűlés építésügyi bizottságának elnöke. Kovács Imre élelmezésügyi miniszter: Már egyenesben vagyunk az élelmezés legfontosabb területeit Az 1957. mezőgazdasági termelés tapasztalatai és eredményei, a termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztság termelési kedve igen biztató jel az 1958. évi élelmiszerellátás tekintetében. Úgy látjuk hogy 1958-ban nemcsak a belkereskedelem részére teljesített szállításokat tudjuk növelni és elvben megszüntetni az 1957-ben egyes cikkekben (pl. sör, élesztő) átmenetileg jelentkezett hiányokat, hanem — a lakosság ellátásának sérelme nélkül — fokozni tudjuk az élelmiszer-exportból származó devizabevételeinket is. Az ellátás színvonalának általános jellegű biztosításán túlmenően fokozzuk azoknak a cikkeknek a gyártását, amelyek a nagyobb béreik folytán jelentkező magasabb életszínvonal következményeiként jelentkeznek. Az idei felvásárlási tapasztalatainkat nagy mértékben kívánjuk hasznosítani: az ellátás biztonsága mellett elsősorban a parasztság termelésének kereskedelmi eszközökkel (árpolitika, termelési szerződések ) való irányítására törekszünk. Elsőrendű fontosságú, hogy a felvásárlás területén teljesen megszüntessük mindenfajta spekulációt. Szükséges, hogy ebben az igyekezetünkben a helyi szervektől is az eddiginél nagyobb támogatást kapjunk. Élelmiszerellátásunk bőségét tükrözi a Mártírok útja 1. sz. alatti Csemegeáruház gazdag választéka. György Gyula, az Egyesült Izzó igazgatója : Nagyobb önállóság, új gyár Vácott, fokozódó export, balatoni üdülő Reményünk van arra, hogy 1958-ra gyárunk nagyobb önállóságot kap és a létszámkeret, béralap és egyéb mutatók részletekbe menő szoros megkötésének feloldásával fokozatosan megszűnik az a jelenlegi helyzet, hogy ma a gyár és a népgazdaság érdekei nem mindenben egyeznek meg egymással. (Csak egy példa: rontja az önköltséget, ha munkásokat irányítunk át a rádiócsőgyártásból a lámpagyártásba, pedig ezzel nagyobb devizahozamot tudunk biztosítani.) Jövőre mintegy 47 000 darab televíziós képcső gyártása mellett zavartalanul biztosítani kívánjuk — az 1957. évhez hasonlóan — a belföldi rádiócsőellátást is. A jelenlegi, átmenetileg csökkentett keretek között igen jelentős, 55 millió forintos beruházással új televíziós képcsőgyárat kapunk Vácott, amelynek teljes kapacitása 200 000 darab lesz. Terveink között szerepel az is, hogy a már nagymértékben túlzsúfolt központi gyártelepünkről egyes üzemrészeket ugyancsak Vácra telepítünk át. Külföldről jövő behozatal helyett magunk fogjuk gyártani a televíziós képcsőballonokat, amivel darabonként mintegy 17 dollárnak megfelelő devizaforintot takarítunk meg. Ugyancsak saját kísérleti üzemünk elégíti majd ki 1958-tól kezdve a félvezető diódákhoz szükséges germánium-igényünket, ami további import kikapcsolását teszi lehetővé. Szeretnénk a lámpafej-importot is megszüntetni, bár ez elsősorban a hazai gyártás önköltségének csökkentésén múlik. Termelésünk zöme ma is exportra kerül s ezt jövőre tovább szeretnénk fokozni. Megrendelésben nincs hiány, mert például rádiócsőben sokkal nagyobb az igény, mint amelyet ki tudunk elégíteni. Növelni akarjuk a kivitelt elsősorban a különleges lámpákat illetően. Jó kapcsolataink épültek ki jugoszláv szomszédainkkal s a nyugati piacok mellett ki akarjuk haszálni azokat a lehetőségeinket, amelyek a Közép- és Távol-Keleten, így például Indonéziában nyíltak. Legnagyobb erőfeszítést a termelékenység emelése terén kell tennünk, mivel ez évi önköltségünk — eddigi adataink szerint — az év elejei jelentős állami támogatás figyelembevételével kb. 7 százalékkal rosszabb az 1956. III. negyedévi önköltségnél. Ennek érdekében számos műszakiszervezési intézkedést teszünk. Továbbfejlesztve alkalmazzuk pl. a rácstekercselő automata-berendezést, automatikus eljárást vezetünk be az eddigi kézi munka helyett a rácsok darabolására, ami a termelékenység emelése mellett a minőséget is javítja. A rádiócső-szerelésben is továbbhaladunk az automatizálás felé. Jelenlegi tanműhelyeink és tanfolyamaink mellett előadásokat szervezünk fiatal mérnökeink részére, amelyben a Műszaki Egyetem is segít bennünket. Dolgozóinkat 1958-ra egy fonyódi családos üdülő megnyitásával örvendeztetjük meg, emellett folytatjuk az 1957-ben megkezdett nagymarosi gyermeknyaraltatást, korszerűsítést hajtunk végre újpesti strandunkon és Római parti telepünkön is. Labdarúgócsapatunk a szurkolókkal együtt — Jugoszláviába látogat el sőt számítunk egy távol-keleti útra is. Mindent összefoglalva: bizakodva nézünk az új év elé. 1**2. Fő feladatunk a lakásépítés és a beruházások összpontosítása Az 1958-as évben, mindenekelőtt, folytatjuk erőfeszítéseinket a lakáshelyzet megjavítása érdekében. Nyilvánvaló, hogy az ilyen súlyos kérdést nem lehet egyik napról a másikra megoldani. A múlt évben azonban már annyi lakás készült hogy javult a helyzet mégha a természetes avulást és az új szükségleteket is figyelembe vesszük. A saját házépítési akciót — elgondolásunk szerint — még a tavalyinál is nagyobb mértékben fogjuk támogatni. Egyes téglagyárak átállításával lehetővé tesszük a zökkenőmentes cserépellátást Ugyancsak a tetőfedési anyagok hiányán fog segíteni az Eternit-gyár további gépesítése. Javulásra számíthatunk az ajtóablak ellátásban. Eddig az ÉM Épületasztalosipari Igazgatóság felügyelete alá tartozó vállalatok túlnyomórészt csak az állami építőipar szükségletét elégítették ki ez évben azonban nagyobb mennyiséget gyártanak a lakosság szükségleteire is. Remény van arra is, hogy az Országos Takarékpénztár, amely az 1957. évben mintegy 13 000 lakóházhoz adott építési kölcsönt, ezt a számot az 1958. évre növelni tudja. Folytatjuk a felesleges irodahelyiségek lakássá való átalakítását is, amely az 1957. évben kb. 4 és félezer új lakást eredményezett. Ezek elosztása tekintetében nagyobb hatáskört kívánunk biztosítani a tanácsoknak. Budapest egyes területein olyan kísérleti jellegű lakóházakat fogunk 1958-ban építeni, amelyek beépített szoba- és konyhabútoraik folytán egy lépést jelentenek előre a korszerű lakásépítkezésben Ennek nemcsak az építési költségek csökkentése tekintetében van nagy jelentősége, hanem javítja a bútorellátás kérdését is. További alapvető feladatunknak tartjuk az építési beruházások összpontosítását és a befejezetlen beruházások állományának csökkentését. Egyszerűbb lenne a helyzetünk ezen a téren is, ha valóban koncentrált építésügyi szervezettel rendelkeznénk, mert a jelenlegi szétszórtsíg sok esetben tervszerűtlenséget okoz, illetve részben oka annak, hogy egyes építőipari szervek a lakosság elől vonják el az építőanyagot terven kívüli építkezésekre. Ilyen természetű nehézségek jelentkeznek a kisiparosok területén is, ahol — véleményem szerint — eleresztették a gyeplőt, mert nem látszik egészségesnek, hogy amíg 1953. I. félévben 5300 építőipari kisiparos volt, számuk ma közel 20 000-re emelkedett ugyanakkor például a falvak rosszabbul vannak ellátva kisiparosokkal, mint azelőtt. Az egyes kisiparosoknál jelentkező indokolatlanul magas árak letörésére az Építésügyi Minisztérium az 1958. évben fokozott mértékben fog élni a részére biztosított szakfelügyeleti joggal. Munkásjóléti intézkedéseink közül megemlítem, hogy — a felvonulási költségek ésszerű felhasználásával — a meglévő 8 mellé további 8 korszerű munkásszállást építünk Budapesten, majd fokozatosan vidéken is 1958-ban elkészül a Nagy Lajos király úti lakótelep II. üteme. Losonci Pál, a Barcsi Vörös Csillag Tsz elnöke : Tovább megyünk előre Termelőszövetkezeti gazdaságunk már túl van a kezdet nehézségein, az 1958. évben nem kell már újat kezdeni, csupán az a feladatunk, hogy még következetesebben érvényesítsük eddigi működésünk tanulságait. Az új árrendszerrel számolva, a gépesítés lehetőségeit figyelve törekszünk minél nagyobb jövedelemre. Úgy látjuk, hogy viszonyaink között az állattenyésztés és az ezt szolgáló takarmánytermelés, a burgonya-vezetőmagtermelés és a korai krumpli-előállítás a legjövedelmezőbb. Ezek idei fő céljaink. Szeretnénk az idén méginkább megkönnyíteni tagjaink munkáját. Ezért saját erőnkből gépesítjük a fejést, valamint lehetőségeinkhez mérten a takarmány és a trágya mozgatását, így állattenyésztésünk gépesítését is hasonlóvá tesszük a növénytermeléséhez. Tavaly a jövedelem elosztásának új módszerét vezettük be. Ennek lényege, hogy a várható bevételből levonjuk a ráfordításokat, a közterheket, a közös vagyon szaporítását szolgáló részt és ami marad, azt havonta, készpénzben kiadjuk a tagoknak. A módszer bevált, követjük az idén is. További finomításra leginkább a normák megállapításában kerül sor. Ehhez a módszerhez persze megfelelő tartalékok kellenek. Nekünk most — a tavalyi esztendő teljes lezárása után — négymillió forint készpénzünk van. Tsz-ünk eddig körülbelül kétharmadát érte el régi területének. Egyéni elbírálás alapján továbbra is veszünk vissza régi, vagy veszünk fel új tagokat, azonban óvatosak vagyunk. A látványos számszerű fejlesztés kedvéért nem áldozzuk fel szövetkezetünk szilárdságát, megalapozottságát, a gazdálkodás biztonságát. Nagy süldőfalkát nevel a barcsi Vörös Csillag Tsz a Dráva-erdőben 5