Figyelő, 1959. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-06 / 1. szám

ÁJ­A -- Dó­ul. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA: 1,60 FORINT ^*'•'•*­'• .** 1959. JANUÁR 6. A KÉNYELMES OTTHON ÚJ TERVEI A napokban zárult le az Építésügyi Minisztérium ez év nyarán meghirdetett országos lakáspályázata, amely csak egyik — bár jelentős része annak az átfogó tervnek, amely magában foglalja az ötéves tervben elvégezendő lakás­­építkezési program előkészítésének min­den mozzanatát. A befutott pályamun­kák — az építésügyi kormányzat inten­cióinak és előírásainak megfelelően — gazdasági és műszaki lehetőségeinkhez képest a legkorszerűbb építkezési elvek szerint készültek és új fejezetet nyit­nak a hazai lakástervezésben. A lakás­terv pályázatot megelőzte a konyha és egyéb beépített berendezésekre, valamint a nyílászáró és födémszerkezetekre irá­nyuló pályázat, s ennek tapasztalatait felhasználták a lakások tervezésénél. A pályázaton kiválasztott 17-féle lakó­épület-terv szerint épül fel kezdetben 300, majd további pályázat alapján 600 lakásból álló óbudai kísérleti lakótelep, ahol a jellemző lakástípusokat — a jövő év tavaszán meghirdetésre kerülő bú­torpályázatra befutó — legjobb bútor­tervek szerint elkészült bútorokkal ren­dezik be. A kísérleti lakótelep, valamint a tervbe vett egyéb lakáskiállítások jó lehetőség megalapozott közvéleményku­tatásra. Szakítás a hagyományos lakástípu­sokkal A párt által meghirdetett merész és impozáns lakásépítkezési program új lendületet adott annak a legutóbbi esz­tendőkben kibontakozott irányzatnak, amely következetesen szembenézett a megszokott lakás­típusokkal és a ma emberének életformájához igazítja a lakások belső elrendezését. A kultúrált életmód, amely megköveteli, hogy a család minden tagjának módjában le­gyen visszavonulni, ha pihenni, tanulni, olvasni akar, és megköveteli azt is, hogy a táplálkozásra, s a család közös együttélésére megfelelő helyiséget léte­sítsünk, elavulttá tette a korábban ter­vezett és épített lakások beosztását. A tervezők munkaasztalain ma olyan új otthonok rajzolódnak ki, amelyek az eddigiektől eltérően értelmezik a lakás legfontosabb „üzemi" részét, a konyhát, valamint a szobák rendeltetését és mé­reteit.­­Kisebb terület — több hely Általánosságban is szólnunk kell a lakások méreteiről, a nagy- és kislakás fogalmáról és távlatairól. A lakosság számbeli gyarapodásával állandóan szűkül az egy emberre jutó férőhely — főleg a nagyvárosokban —, de egy­idejűleg növekednek azok az eszközök, amelyek viszonylag kisebb területen egyre tágabb lehetőségét nyitják meg a kellemes-kényelmes életnek. S természe­tesen az olcsóbbnak is. A ma tervezett­­ négyszemélyes laká­sok 16—18 köbméterrel kisebbek, mint a korábban ennek megfelelő kétszobás komfortos lakások. Építési költségek tekintetében ez 10—12 százalékos meg­takarítást jelent, vagyis kereken szá­molva minden tíz lakás után a tizen­egyedik „ingyen van". Ez természete­sen — városi jellegű településeknél — nem kis mértékben csökkenti a közmű­vek építésére fordítandó költségeket is. Egy átlagosnak számító közúti ötemele­tes bérház például 42 554 légköbméter terjedelmű és kb. 320 személy lakik benne. A most kialakuló méretezések szerint ugyanannyi légköbméter lakó­térben hozzávetőlegesen háromszor annyi embernek lehet otthont nyújtani. Nem jelentéktelen az a megtakarítás sem, ami a kevesebb fűtőanyag-felhasz­nálás révén adódik. Óránként átlagosan 250 kalóriát, illetve ennek megfelelő mennyiségű szenet takarítunk meg, ami napi nyolc órás fűtést és 180 napos fű­tési idényt figyelembe véve, kilogram­monként 1500 kalória hasznosított me­leget nyújtó szén mellett, évenként közel két mázsa szén-megtakarítást eredmé­nyez. Két mázsa a családnak és több százezer mázsa a népgazdaságnak ... És ezek csak a „kiugró tételek”, folytathat­nánk a sort a világítási árammal, a la­kások tatarozási költségeivel, és ami soha, semmilyen költségvetésben nem szerepel, azzal az energiamennyiséggel, amit az asszonyok nap, mint nap az otthon tisztántartására fordítanak. A mindenki által tudott és becsült gazdaságossággal, mint jelentős ténye­zővel összhangban a tudományos vizs­gálatok azt a lakásméret-optimumot igyekeztek kimunkálni, amely a tech­nika adott színvonala mellett kulturált életet tesz lehetővé. A nemrég lefolyt pályázat során a tervezők számára kö­telezően előírták annak az elvnek az érvényesítését, hogy a lakások alapterü­letét csak olyan mértékben lehet csök­kenteni, amennyiben megfelelő beren­dezés (beépített bútor, stb.) pótolja az elvont területet. Konyha­i étkezőh­elyiséggel Egészség, szépség, praktikum. Ebben a hármas jegyben születnek az új ottho­nok tervei. Az új tervekben elsősorban a konyha méretei, berendezése és kap­csolódása a többi lakóhelyekhez jelent kiugró változást. A szokványos 8—9 négyzetméteres konyhák rendeltetésük­höz képest kicsik is, nagyok is. Felesle­­ges és nem kevés j­árás­ kelésre kényszerí­tik a háziasszonyt, mivel a bútorok el­rendezése sem alkalmazkodik célszerűen a konyhában végzett műveletekhez. Ugyanakkor nem teszik lehetővé, hogy benne a család kultúrált módon étkez­hessen. A modern értelmezésű konyha — a megoldás sokféle változata mellett — két alaptendenciát tükröz: egyrészt a sok műveletből összetett háztartási mun­ka logikai kapcsolódásának megfelelően egy blokkban helyezi el az összes esz­közöket és felszereléseket; másrészt kü­lönböző módon, de elválasztja a konyha üzemi részét az étkezési helytől, amely sok esetben a nappali tartózkodás helye is. Az elválasztás módjától függően három fő konyhatípus alakult ki. Az úgyneve­zett étkezőkonyha (10—12 négyzetméter alapterületű), amely egy helyiségen be­lül az üzemi rész függönnyel való elvá­lasztása útján oldja meg a kettőscélú feladatot. A konyhához kapcsolódó ét­kezőfülkés megoldás esetében az utóbbi lehet egyszerűen csak egy benyíló, vagy ajtóval, üvegfallal elválasztott külön helyiség. Jó változatnak ígérkezik az a mód is, amikor a tényleges konyhát és étkező­helyet szekrény választja el, amely az étkezőfülke oldaláról megköze­lítve ebédlőszekrény (étkészlet, evőeszköz stb. tárolására) másik oldalról pedig konyhaszekrény. A konyhától fallal, üvegfallal elválasztott étkezőfülkék több­(Folytatás a 2. oldalon­ • Közvetlen érdekeltségei az iparnak az exportban • Fiatal közgazdászok helyzete az iparban • Kik építhetnek családi házat? • Exportra termelő kisiparosok hitel­lehetőségei Korszerű lakás étkezőfülkével négy személy számára i

Next