Figyelő, 1959. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-06 / 1. szám
A FIGYELŐ JELENTI Nyolcvanezer méter bútorszövet a műszálból A Pomázi Posztógyárban, ahol régebben kísérleteznek újabb technológiák bevezetésével, sikerült tiszta műszálból kiváló minőségű bútorszövetet készíteni. Az eddig ismert gyapjúszövetből azért nem tudott a textilipar elegendő menynyiséget gyártani, mert a gyártáshoz szükséges különleges gépekkel szülőében állunk. Az újfajta műszálból készült bútorszövetet normál szövőgépeken gyártják és mégis teljesen hasonló a közkedvelt, úgynevezett epinglé-fajta, ripsz-szerű, bútorszövethez. Ugyanakkor sokkal tartósabb és színtartóbb. A gyapjú bútorszöveteket általában csak kétféle: bordó és zöld színben készítették. A Pomázi Posztógyár a megszokott színeken kívül többféle tetszetős pasztellszínben is gyártja az új anyagot. Néhány véget próbaképpen a Corvin Áruházban már árusítanak és valamenynyi színben órák alatt szétkapkodták a Vásárlók a mintaanyagot. 1959-ben negyedévenként 20 ezer métert ad át a gyár a kereskedelemnek, amelyet méterenként 90—110 forintért vásárolhat a nagyközönség. Az Újpesti Gyapjúszövőgyárban is megkezdték műszálból bútorszövet gyártását. A lakáskérdés megoldásában egyre fontosabb szerepet tölt be a dolgozók sajátház-építése: az elkövetkező években családi házak százezerei épülnek fel. Ilyen körülmények között különösen fontos, hogy megfelelő intézkedésekkel biztosítsák az építési munkák szakszerűségét. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis nemegyszer fordult elő, hogy kantárok, illetve hozzá nem értők vállalkoztak házak megépítésére, amelyek szakszerűtlen kivitelezése gyakran életveszélyt jelentett. Egy családi háznál például a kisiparos a földszinti födémhez szükséges fagerendákat — mivel a teherbírást nem tudta kiszámítani — csak „érzésből" válogatta össze, s ezáltal a födém teherbírása kétségessé vált. A szakértelem hiányának következménye az is, hogy a családi házak alapozása sok esetben nem a fagyhatár fölött történik, s a fagy beálltával a föld duzzadása következtében a falak megrepedeznek. Más esetekben nem végzik el a viszonylag csekély költséggel járó vízszintes szigetelést, s ezáltal a falak a vízfelszívódás következtében átnedvesednek. Az említett jelenségek miatt szükséges, hogy az illetékes építésügyi szervek a kivitelezés műszaki színvonalának emelése érdekében szabályozzák, hogy meddig terjedhet egy kőműves kisiparos, vagy egy kőművesmester tevékenységi köre. Az Építésügyi Minisztérium foglalkozik is jelenleg e fontos kérdés rendezésével. A jelenlegi elgondolások szerint a kőművesmesterek jogosultak olyan földszintes épületeket önállóan építeni, amelyeknél az épületszárnyak szélessége a 15 métert nem haladja meg és amelyben a traktusmélység belső fesztávolsága hat méternél, a padlószinttől mért belső magasság pedig 3,5 méternél nem nagyobb. Elvégezhetik többek között az ezzel kapcsolatos koszorú, és két méternél nem nagyobb szabad fesztávolságú, kéttámaszú monolit-vasbeton szerkezeti munkákat is. A kőművesmester jogosult továbbá olyan szerkezeti változtatással nem járó külső, vagy belső átalakítási munkát is elvégezni, amely állvány nélkül, vagy a földszintes állványról elvégezhető. Különös gondot kívánnak az illetékesek arra fordítani, hogy a kőművesmesterek különleges vasbetonmunkákat, monolit vasbetonszerkezetek készítését, felelős műszaki vezető felügyelete és együttes felelőssége mellett, annak műszaki tervei és számításai alapján végezzék. Fontos követelmény, hogy a földszint magasságát meghaladó állványozási munkát és számítást igénylő dúcolási és zsaluzási munkát ácsmester végezze. Ugyancsak sor kerül a kőműves-kisiparosok tevékenységi körének meghatározására, akik — a tervek szerint — jogosultak egyszerű földszintes egyenessorú épületeket kivitelezni, amelyeknek a szerkezeti főfalak közötti külső szélessége hat méternél, a padlószinttől mért belső magassága pedig 3,5 méternél nem nagyobb. Meghatározzák az ácsmesterek tevékenységi körét is, figyelemmel arra, hogy különleges tetőszerkezetek készítését szilárdságtani számítást igénylő állványozási és zsaluzási munkákat, csak felelős műszaki vezető felügyelete mellett, megalapozott műszaki tervek és számítások alapján végezzék. Ez utóbbi kérdést illetően, a tervezett szabályozás szerint mérnökök, illetve építőmesterek bármely épületénél vállalhatnak felelős műszaki vezetést, míg felsőépítőipari vagy építőipari technikumi végzettséggel rendelkezők csak meghatározott méreten és nagyságon aluli épületeknél lehetnek felelős műszaki vezetők. Az illetékes építésügyi szervek foglalkoznak továbbá a kisiparosok ipargyakorlásáról szóló törvényerejű rendelet alapján a kőműves- és ács-kisiparosok mestervizsgájának szabályozásával is. Más hatásköre lesz a kőműves- és ácsmestereknek, mint a kőműves és ácskisiparosoknak. A vizsgák lebonyolítására mestervizsga-bizottságok alakulnak, amelyekben a mesteri képesítéssel rendelkező kisiparosok mellett helyet kapnak, többek között az állami és szövetkezeti építőipari dolgozók is. A szabályozás tartalmazza majd, többek között, a vizsgára való jelentkezés előfeltételeit, a vizsga anyagát, lebonyolítási rendjét és menetét. Az eredményesen vizsgázó jogosulttá válik a „mester’- cím használatára. Az említett rendelkezések, a kivitelezések műszaki színvonalának emelésével, a lakosság érdekeit szolgálják, de bizonyára örömmel üdvözlik a kontármunka meggátlását célzó intézkedéseket a becsületes kisiparosok is. Kik építhetnek családi házat? Szabályozzák az építő kisiparosok tevékenységét és mestervizsgáját (Folytatás az 1. oldalról) nyíre kapcsolódnak a nappali szobához, bővítik annak területét, ily módon például a vendéglátás számára is kellemes feltételeket teremtenek. Végül a modern konyha harmadik típusa mindössze a főzőfülkéből áll, és közvetlenül kapcsolódik egy lakószobához, vagy a kibővített előszobához, amelyet étkező nappali szobának rendeznek be. Mindenesetre a konyhaüzem mai racionális változata a háztartási munka csökkenése irányába mutat, mint ahogy a lakásterület mellett, a berendezés és a háztartási eszközök legcélszerűbb, egymással harmonikus méreteinek kialakítása is. Ez végső soron szintén mind a népgazdaság, mind a család szempontjából, az anyag, idő és munkamegtakarítás számos lehetőségét nyújtja. Ugyanakkor meg kellene vizsgálni, vajon nem volna-e lehetőség, hogy az új lakástípusokban az éléskamrát a konyhához közelebb helyezzék el. A másik „forradalmasodás" a szobák tagoltsága és kapcsolódása kérdésében zajlott és zajlik. A régi konvencionális konyhaelrendezéshez hasonlóan a korábbi szobaelrendezésről is elmondhatjuk, hogy nagy, de egyidejűleg kicsi is. Ha egy szoba 25—30, vagy akár 35 négyzetméter alapterületű is, nem teremthet kellemes életfeltételeket a benne lakók részére, ha azok száma 4—5 fő. Ugyanennek a területnek két, esetleg három részre tagolásával viszont elérhetjük, ezt a célt. A modern lakástervezés kiinduló pontja már nem a szobák száma, hanem a lakásban elhelyezkedő személyek száma. Az ideális megoldás, hogy a szülőknek, a különnemű gyermekeknek és nagyszülőknek, — legfeljebb azonban két személynek— legyen külön helységben hálóhelye, és emellett az egyik szoba alkalmas legyen a család együttes tartózkodására, vendégfogadásra. Hálófülkék és egy közös nappali szoba — ez a korszerű lakás képlete. Ebben a konstrukcióban megbomlik a hagyományos szobalánc is, amely bár egyes esetekben tetszetős, de általában akadályozza a családtagok zavartalan közlekedését. Az új típusú lakás megköveteli, hogy elsősorban a fürdőszoba, de a lakószobák is lehetőleg több irányból megközelíthetők legyenek és ez a kellemes együttélés sokfajta változatát nyújtja. Az egyén és család bonyolult kapcsolatában felmerülő széles és növekvő skálájú életigények csak úgy realizálódhatnak, ha a lakás szerkezete ezt lehetővé teszi. Ma már világszerte könyvtárra megy azoknak a köteteknek száma, amelyek a legváltozatosabb módon vizsgálják az otthonteremtés minden fázisát, témakörét. A rádió tudományosan megalapozott, legjobb hatásfokú elhelyezésétől kezdve a hulladékok legsterilebb automatikus elvezetéséig (amely többek között összefügg a korszerű élelmiszerkészítmények felhasználásával), nem szólva a világítás és fűtéstechnikában elért legfrisebb eredményekről, ma már mindehhez van a tudománynak is szava. Ilyen módon készülnek az új otthonok a ma és holnap nemzedéke számára. És hogy betöltsék rendeltetésüket,, ahhoz nem utolsó sorban az is szükséges, hogy élni tudjunk a nyújtott lehetőségekkel. A közösség és az egyén szemszögéből egyaránt hasznos lenne, ha a politechnikai oktatás keretein belül az ifjúság megismerkedne a kultúrált otthon fogalmával és használatával. M. V. 2 Megkérdeztük — választ kaptunk Felkerestük az Élelmezésügyi Minisztérium Áruforgalmi Főigazgatóságát, és megkérdeztük, milyen újfajta előrecsomagolt áruk kerülnek forgalomba az új esztendőben? *— Célunk a háztartási teendők könynyebbé és gyorsabbá tétele — hangzik a válasz. — Az új esztendőben vidéken is bevezetjük a csomagolt felvágott és zsír árusítását. Eddig ugyanis csak Budapesten árusítottuk ezeket. Ezenkívül újfajta előrecsomagolt árukat is hozunk forgalomba. A már jól ismert polietilén zacskókban nemcsak húsféléket, hanem tisztított zöldséget is vásárolhatnak a háziasszonyok és kísérleteket folytatunk hámozott burgonya tartósítására is. Bizonyára örömmel fogják vásárolni a dolgozó anyák a gyermekétel konzerveket, amelyek párperces melegítéssel kitűnő táplálékot nyújtanak a csecsemőknek. A felsorolt néhány példa estik ízelítő, még számos kisebb-nagyobb újítással lepjük meg a vásárlóközönséget. Már jóideje gondot okoz a virsli-kedvelőknek, hogy az üzletekben csak a legritkább esetben jutnak virslihez. Mivel az egyes boltokban nem tudták a hiány okát megindokolni, az Élelmezésügyi Minisztérium Húsipari Igazgatóságához fordultunk és ott kérdeztük meg, hogy miért nem lehet virslit kapni? — A virsli-ellátás már évek óta akadozik — mondják —, mert a termelés kapacitása nem fedezi a szükségletet. A gyártott mennyiséget elsősorban kórházaknak és gyermekotthonoknak juttatjuk, azután kielégítjük a vendéglátóipart és csak a fennmaradó mennyiséget bocsátjuk a vásárlók rendelkezésére. Természetesen mindent elkövetünk, hogy a termelés mennyiségét növeljük, ez azonban nem könnyű feladat. A legfőbb akadály a bélhiány. A juhbél nagyobb részben importból származik. De gátolja a termelés fokozását, hogy nem kielégítő a gépesítés sem. A virsli tudniillik munkaigényesebb, mint például a felvágott, 1 kg virsli előállítási ideje alatt 4 kg felvágottat tudunk gyártani. A virsliellátásban már a közeljövőben várható javulás, mert az 1958-ban gyártott 150 vagon helyett 1959-ben 300 vagon virslit készítünk és előreláthatóan automata virsligyártó gépet is beállítunk. Növelik a cserépkályha-gyártást A cserépkályhákhoz szükséges csempéket 90 százalékban az állami ipar állítja elő, a pécsi és romhányi kályhagyárban. Ezenkívül a tanácsi vállalatok, szövetkezetek és magán kisiparosok is segítik a termelést. Az elmúlt évben a korszerű pécsi kályhagyár üzembehelyezésével már megkétszereződött a kályha-csempegyártás, de ez is kevésnek bizonyul. A gyárépítési program szerint ebben az évben hozzákezdenek a romhányi kályhagyár korszerűsítéséhez és kibővítéséhez. Ennek befejezésével évi 16 ezerrel több cserépkályhához készül majd csempe. Addig is 1959-ben több mint 3 millió csempét gyárt az állami ipar, ami kereken 33 ezer kályhához elegendő. Ez az eredmény már lehetőséget biztosít arra is, hogy az új építkezéseken kívül mind több lakásban újjal cserélhetik a kiégett régi cserépkályhákat. Hosszú ideig az állami ipar csak sima, csontszínű kályhacsempét gyártott. A termelés nívójának fejlődését bizonyítja, hogy most már több színben készülnek csempék a régebbi szecessziós domborművek helyett modern formákkal díszített művészi kivitelű kályhacsempéket is gyártanak. Nagyobb hitellehetőség az exportra termelő kisiparosoknak Az állam az elmúlt évben elsősorban azokat a kisiparosokat, támogatta, akik exportra termelték, vagy olyan felszerelést állítottak elő, mellyel importanyagokat takaríthattunk meg. Ennek eredményeképpen a KETI, a Kisiparosok Exportra Termeltető Irodájának tevékenysége nagymértékben emelkedett. 1958-ban 36 millió forint értékű kisipari terméket exportáltak 34,5 millió forint értékben pedig közvetve járultak hozzá exporthoz, olyan részfelszerelések készítésével, melyeket exportgyártmányokba építettek be. Ezen kívül 64 millió forintot tettek ki a KETI által termeltetett olyan kisipari áruk, amelyek importanyagok felhasználását tették feleslegessé. Többek között jelentős külföldi megrendelést bonyolítottak le a Herr Bor-féle műanyaghegesztőgépből, amely minden hasonló külföldi gyártmánnyal szemben hálózati frekvenciával működik és a műanyag zacskók lezárását, 100 és 300 voltos teljesítmény mellett, gazdaságossabban és biztonságosan végzi el. A legutóbbi időkig a baktériumoknak folyadékból való kiszűrésére szükséges gépet, amely a borászatban, a gyógyszeres vegyiparban nélkülözhetetlen, külföldről hozattak be. Az Erdensohn-féle magyar találmányú szűrőgép teljes hazai előállítását biztosította a KETI a tervező kisiparosnál. A nagyteljesítményű értékes géppel már ellátták valamennyi ilyen célra dolgozó magyar üzemet és most lengyel—szovjet exportmegrendeléseket teljesítenek. A kisiparosok számára további segítséget jelent, hogy az őket képviselő KETI- nek ezentúl rendelkezésre bocsátják a minisztériumok a teljes importjegyzéket, amelyből a kisiparosok kijelölhetik, hogy milyen cikkek elkészítésére vállalkoznak. A népgazdaság számára jelentős munkákat végző kisiparosoknak biztosítják a nem szabadforgalmú anyagokkal való korlátlan ellátást. Az exportra és importanyagokat termelő kisiparos a gyártási szerződés megkötésekor hitelkérelmet nyújthat be, ha bankszerű fedezettel, ingatlannal rendelkezik, vagy ha a KIOSZ és a KETI készfizetői kezességet vállal. Ennek alapján folyósított OTP-hitelt a kisiparos anyag- és munkaeszközbeszerzésre vagy munkabérkifizetésre fordíthatja, előzetesen benyújtott tervek alapján. Az elmúlt évben 4 millió forint ilyen hitellel segítette az állam a kisiparosokat, ezen kívül az exportra termelők kedvezményes jövedelemadót fizetnek. 1959-ben a KETI keretében szerződést kötő kisiparosok termelési tervét 15 millió forinttal emelték. Hogy a megnövekedett lehetőségeket minél inkább kihasználhassák, az eddigi meghatározott hitelkerettel szemben minden olyan kisiparosnak hitelt nyújtanak, akinek az exportra termeléshez erre szüksége van.