Figyelő, 1959. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1959-07-07 / 27. szám
-------- A FIGYELŐ JELENTI-------------------------------AZ ALBÉRLŐ HELYZETE LAKÁSCSERE ESETÉN . .. . 112$ Az érvényben levő lakásbérleti rendelet végrehajtási utasítása értelmében a lakáscsere esetén a bérlővel egyidejűleg a vele együttlakó személyek is kötelesek a lakást elhagyni, ettől a felek szerződésben eltérhetnek. Ha a lakásban albérlő lakik, és a cserélő felek nem állapodtak meg abban, hogy az albérlő a lakásban marad, az albérlő részére más, megfelelő albérletet kötelesek biztosítani. Ha az albérlő a felajánlott albérletet nem fogadja el, a bérlő az albérleti jogviszonyt felmondhatja. A végrehajtási utasítás fenti kivételével kapcsolatosan gyakran vita merül fel, ezért közöljük a legutóbbi időkben kialakult joggyakorlat szerint a különböző megoldási lehetőségeket. A lakást cserélő felek az albérlő elhelyezésével kapcsolatosan megegyezhetnek olyképpen, hogy az albérlőt a lakásba költöző új bérlő albérlőként veszi át. Ebben az esetben az új bérlőnek joga van más feltételeket megszabni a bérfizetésre vagy lakáshasználatra vonatkozólag, de csak az albérlő beleegyezésével. Megállapodhatnak úgy is a cserélő felek, hogy a lakásból kiköltözött bérlő, az albérlőt a csere folytán kapott lakásában albérlőként elhelyezi. Ebben az esetben sem köteles az elcserélt lakás bérmegállapodását továbbra is fenntartani az albérlővel szemben. Végül, a cserélő felek valamelyike vállalhatja, hogy az albérlő részére más, megfelelő albérletet biztosít. Ha az albérlő a cserélő felek egyikének ajánlatát sem fogadja el, akkor az albérlőnek is és a bérlőnek is jogában áll az albérleti jogviszonyt felmondani. Amennyiben a lakáscserét az akadályozza, hogy az albérlő a cserélő felek által felajánlott albérletet nem fogadja el, ebben az esetben a lakásügyi hatósághoz lehet fordulni annak megállapításáért, hogy a felajánlott albérleti helyiség az albérlő egészségügyi és munkaviszonyaihoz képes, hasonló-e az előbbihez, terjedelemben, minőségben és bérben. Az albérlő elhelyezését akkor lehet biztosítottnak tekinteni, ha a bérlő csatolja annak a személynek a nyilatkozatát, aki a kihelyezendő albérlőt hajlandó befogadni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell az új albérletért fizetendő havi összeget, is. Ha az így biztosított albérleti helyiséget a lakásügyi hatóságok megfelelőnek találják, az albérlő kihelyezésének nem ii lehet akadálya. Különleges helyzetet jelent az albérleti jogviszony, ha az úgynevezett szabadrendelkezésű lakásban, tehát magántulajdonban levő lakásban áll fenn. Ebben az esetben a lakás tulajdonosának jogában áll lakáscsere esetén felmondania az albérlőnek akkor is, ha más lakást nem tud részére biztosítani. — — KW Tájékoztatás a jövedelemadó bevallásáról Ismeretes, hogy a kisiparosok egy részének július 15-ig jövedelemadó-vallomást kell beadniuk. Illetékes helyen közölték, hogy a kötelezettség csak azokra vonatkozik, akiknek jövedelme 1959. január 1-től június 30-ig terjedő időben legalább 25 százalékkal emelkedett, vagy akik működésüket ugyanezen időpont között kezdték meg. Továbbá adóbevallásra kötelezettek azok, akik 1959. január 1 és június 30 között szüntették meg ipari tevékenységüket és a ledolgozott időre még nem történt meg rájuk vonatkozólag a végleges adókivetés. Végül jövedelemadóbevallást kell tenniök azoknak is, akiket a pénzügyi csoport július 31-ig bevallásra szólít fel. Ha a felszólítás azonban július 15 után történik, az ilyen bevallást nem tekintik elkésettnek. Azoknak az adóját, akiknek a fentiek alapján nem kell vallomást beadniok, véglegesnek lehet tekinteni. Az ilyen kisiparosok tehát 1959 első félévére ugyanannyi adót fizetnek, mint amennyit előlegként már befizettek. Hasonlóképpen ez vonatkozik a második félév adózására is. Az adóbevallásra kötelezetteken kívül önként adhatnak be jövedelemadóbevallást, illetve új adómegállapítást kérhetnek azok, akiknek jövedelme az 1959. január 1 és június 30 közötti félévben lényegesen csökkent. Akik a 65. életév betöltése folytán eddig adómentességet élveztek, igazolják újból adómentességi jogosultságukat. Az első félévre kivetendő adónál az a kedvezmény, hogy a háromezer lélekszámon aluli községben dolgozó iparosoknak 50 százalékos adókedvezmény jár, ha évi jövedelmük a 18 000 forintot nem haladja meg. Hasonló kedvezmény jár az évi jövedelemtől függetlenül akkor, ha a községben és a szomszédos helyiségekben hasonló szakmabeli kisiparos nincs. Ha az érdekelt kisiparosok a kedvezménnyel élni akarnak, helyes, ha jövedelemadóvallomást adnak be, függetlenül attól, hogy a kötelezettség vonatkozik-e rájuk. A bevallási íveket a lakóhely szerint illetékes adócsoportnál lehet beszerezni. Késedelmes vallomás esetén a kivetendő bírság az adó 50 százalékát is elérheti. A csökkent munkaképességűek és nyugdíjazás előtt állók munkaviszonyáról Az érvényben lévő rendelet szerint csak különlegesen indokolt esetben lehet felmondással megszünteti az olyan dolgozó munkaviszonyát, aki csökkent munkaképességű, vagy pedig az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzéséhez legfeljebb öt éve hiányzik és legalább ötéves folyamatos munkaviszonya van. A Munka Törvénykönyvének ezzel a kitételével kapcsolatosan mégis sok vita merült fel, mert többféleképpen magyarázzák, hogy mikor nem áll fenn a „különlegesen indokolt” eset, mint felmondási jogalap. Pedig a Munka Törvénykönyvének további részében világosan megtalálható, hogy amíg a vállalatnál van olyan munkakör, amelyet idős, vagy csökkent munkaképességű dolgozóval kell betölteni, mindaddig nem lehet a munkaviszonyt megszüntetni nyugdíj előtt álló és csökkent munkaképességű dolgozóval. Ennek ellenére gyakori eset, hogy intézményeknél, vállalatoknál nem győződnek meg, hogy vajon áthelyezéssel, átcsoportosítással nem lehetne-e olyan megoldást találni, hogy ne kelljen felmondani az állásra rászoruló dolgozónak. Ha a felmondást kapott csökkent munkaképességű, vagy nyugdíj előtt álló dolgozó munkaügyi panasszal él és az egyeztető eljárás során bizonyítani tudja, hogy könnyebb beosztásban, liftes, kézbesítő stb. munkabíró fiatalabb ember dolgozik, akkor visszahelyezik állásába. 2 Rendezték a tanácsi orvosok és főgyógyszerészek , fizetés pótlékát ((!! Az egészségügyi miniszter utasítást adott ki, melyben pótlékot ír elő a tanácsok egészségügyi osztályainál, vagy csoportjainál foglalkoztatott orvosoknak és a fővárosi, megyei főgyógyszerészeknek Az utasítás megállapítja a munkakörönként és személyenként adható pótlék összegét és meghatározza, hogy mennyi lehet a tanácsi apparátusban dolgozó orvos, illetve főgyógyszerész jelenlegi fizetésének és a pótlékok együttes összegének alsó és felső határa. A pótlék összegének meghatározásához a szakszervezet illetékes szerveinek véleményezését is ki kell kérni. A fizetéskiegészítő pótlék beleszámít az alapfizetésbe és így a nyugdíj és táppénz megállapításánál is figyelembe kell venni. A pótlék kifizetésének kapcsán a tanácsi orvosok és a főgyórgy szék munkaköri változását évenként felülvizsgálják és ha szükséges, a pótlék összegét módosítják. A fizetéskiegészítést havonta utalják ki. Milyen szakmákra van még iparitanuló-felvétel ? Y 3&J' Pí. Most, hogy nagyobbrészt lezárultak a gimnáziumi és technikumi felvételek, sok fiatal érdeklődik, hogy milyen szakmákban, ill. milyen intézetekben lehet még jelentkezni ipari tanulónak. Erről a Munkaügyi Minisztérium az alábbi tájékoztatást adta. Az 1. sz. intézetben (XXI., Csepel, Állomás utca 8.) esztergályos, a 4. sz. intézetben (XIX., Vöröshadsereg útja 18.) esztergályos, lakatos, a 7. sz. intézetben (VIII, Kőbányai út 24, MÁVAG) vasszerkezeti lakatos, hegesztő, marós és érettségizetteknek mintakészítő, a 7. sz. intézetben (X., Elnök utca 3.) fényező, öntő, a 13. sz. intézetben (VH., Murányi utca 10.) autólakatos, finomhegesztő (az IKARUS részére), a 14. sz. intézetben (VII., Hernád utca 32.) érettségizetteknek esztergályos, a 21. sz. Intézetben (XIII., Váci út 107.) esztergályos, a 23. sz. intézetben (XIII., Vág utca 14 a) hajógyáriak részére hegesztő, hajóépítő lakatos, kovács, a 27. sz. intézetben (H., Mártírok útja 85, Klement Gottwald) vasszerkezeti lakatos, esztergályos, fémcsiszoló, a 28. sz. intézetben (XII. Alkotás u. 53, MOM) marós, esztergályos, fényező, a 30. sz. intézetben (VII., Wesselényi utca 44.) érettségizetteknek lakatos, esztergályos, a 31. sz. intézetben (VII., Nyár utca 9.) épületlakatos, víz-, gáz-, központifűtés-szerelő. A fenti szakmákkal kapcsolatos felvilágosítást az iskolákban vagy a megjelölt üzemekben kaphatnak a tanulók. A felvétel általában fiúipari tanulókra vonatkozik, de esztergályos és finomhegesztős szakmákra lányokat is szerződtetnek ipari tanulóknak. A tájékoztatás szerint az érettségizettek számára, kellő jelentkezés esetén valamennyi intézetben szerveznek külön osztályt. Az érettségizettek tanulmányi ideje másfél év. Hogyan lehetbekapcsolódnia a fizetővendég-szolgálatba a bérbeadónak? Közismert, hogy a szállodai helyek általában nem elegendők a megnövekedett idegenforgalom és az üdülők számára. Ezért különösen jelentős segítséget nyújt az úgynevezett fizetővendég-szolgálat, ami magánházaknál való elhelyezést elent, de központi szervezéssel és az IBUSZ-nál való helyfoglalás útján. Fizetővendég-szolgálat szervezhető minden olyan községben, vagy városban, amelyik kirándulásra, üdülésre alkalmas. A község vagy város lakóinak jelentkezése alapján a megyei tanács ad hozzájárulást a fizetővendég-szolgálat megszervezéséhez. A kiadó szobával rendelkező akosokat az illetékes Megyei Idegenforgalmi Hivatal megbízottjának kell bejelenteni, ahol pedig ilyen nincs, (például Nógrád, Szolnok, Szabolcs-Szatmár, Csongrád, Békés megyékben), ott az IBUSZ veszi fel a jelentkezéseket. Mielőtt a szobát kiadnák, a kerületi tisztiorvos megvizsgálja egészségügyi szempontból is. A fizetővendég-szolgálat keretében kiadásra kerülő szobák bérét a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium rendelete állapította meg bizonyos bérkategóriákon belül. Azt, hogy ezen belül milyen bért kérhetnek a szobáért, az illetékesdegenforgalmi Hivatal, illetve az IBUSZ határozza meg. A jelenleg érvényben levő szobaárak a következők: Gyógy- és üdülőhelyeken: A fenti bérért a lakásadónak a szobát ágyneműhasználattal, huzattal együtt kell biztosítania, s a bér magában foglalja a takarítás és világítás díját is. Nagy kedvezményt jelent a fizetővendég-szolgálatba bekapcsolódott lakásadónak, hogy amíg magánúton kiadott szoba után 80 százalékos időszaki házadót kell fizetnie, ugyanakkor az IBUSZ-on keresztül kiadott szobáért ez alól teljesen mentesül és a fenti bérből csak 20 százalékos kezelési költséget vonnak le. Egyéb helyeken: I. osztály egyágyas kétágyas háromágyas II. osztály egyágyas kétágyas háromágyas I. osztály egyágyas kétágyas háromágyas II. osztály egyágyas kétágyas háromágyas 18—22 forint 30-35 forint 38—12 forint 14—17 forint 25—20 forint 32-37 forint 18-18 forint 28—30 forint 38—10 forint 12—15 forint 22—25 forint 32—35 forint Új típusú kályhák és tűzhelyek A Salgótarjáni Tűzhelygyárban számos új termék gyártását kezdték meg. A többi között két újfajta konyhai tűzhelyet, valamint fürdőszobai vízmelegítő hengert és falikutat készítettek. Most készítik az új típusú Kalor és Super-Kalor kályhákat, amelyekben az eddigiekhez viszonyítva nagymértékben, 20—25 százalékkal növekszik a felhasznált tüzelőanyag hatásfoka. Kísérleteznek olyan fűtőberendezés gyártásával is, amely vízmelegítéssel két radiátort fűthet. Szabályozták a vásárlók minőségi kifogásainak intézését A belkereskedelmi miniszter részletes utasítást adott ki arra vonatkozólag, hogy a különböző iparcikkeket árusító üzletekben hogyan kell intézkedni a vásárlók kifogásaival kapcsolatosan. Az utasítás szerint a vásárló kifogását a boltvezető vagy helyettese minden esetben köteles alaposan megvizsgálni, ha azonban a kiskereskedelmi szerv vezetője megnyugtató módon nem tud dönteni, az árut a vásárlótól elismervény ellenében át kell vennie és az illetékes nagykereskedelmi vállalathoz kell haladéktalanul továbbítania. A vásárlót, jogos panasz esetén kártérítés illeti meg. Az utasítás szerint a vásárlók kifogását azonnal kell elbírálni és az iparcikkre vonatkozó alapos minőségi kifogás esetén a vásárlók kívánságának megfelelően a kiskereskedelmi szerv vezetője köteles az árut vagy kicserélni, megjavítani, vagy a vételárat arányosan leszállítani. Ha az áru a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlan, a vételár visszafizetését is kívánhatja a vásárló. Kivételes esetben a kifogást a vásárlási blokk felmutatása nélkül is el lehet fogadni. Azoknál az iparcikkeknél, amelyekre jótállási időt állapítottak meg, a jótállási kötelezettségben foglaltak az irányadók. Az élelmiszerkereskedelemben a közvetlen fogyasztásra kerülő, gyorsan romló élelmiszerek esetében — a zárt csomagolású élelmicikkek (pl. konzervek) kivételével a minőségi kifogás általában csak addig fogadható el, amíg a vásárló az árut a boltból ki nem vitte. A miniszteri utasítás szerint a kifogások elintézésének határideje, amennyiben azonnal nem orvosolható, Budapesten 8, vidéken pedig 15 napnál hosszabb nem lehet. A fogyasztót a kifogás elintézéséről vagy cseréről minden esetben a kiskereskedelmi szerv köteles értesíteni. Jogos kifogás esetén a vásárlók kártalanítását a nagykereskedelmi vállalat álláspontjának kikéréséig elhalasztani, illetőleg a kártalanítást addig függőben tartani nem szabad.