Figyelő, 1962. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1962-01-03 / 1. szám

MAGYAR RAZ'/J TZUEVIZIO YL ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA: 1.60 FORINT 1962. JANUÁR 3. W wV* M ma XU wj m EK a Mm A lottó és a totó ~ világszerte mil­liós tömegek ,,játéka”. Nálunk a lottó- és totójátékosok he­tenként átlag 5 millió szelvényt vásá­rolnak, az NDK-ban a heti szelvény­szám a 18 milliót is meghaladja — az­­az minden lakosra legalább egy szel­­vény jut —, Lengyelországban heten-­­ átlag 6,7 milliós, Bulgáriában 2,1 milliós, Romániában pedig 4,7 milliós­ a lottó és a totó szelvényforgalom. A szerencsejátékok haszna a részve­vők számára: a nyeremény, a társa­dalmi haszon a nyeremények kifize­tése után fennmaradó bevételből la­kásépítésre, illetve sportfejlesztésre for­dított összeg. Nézzük, mit hoz a lottó és a totó a játékosoknak,­­ mi hasz­na származik­­belőlük a társadalomnak? 900 millió lottó­­szelvén? Mmérlegem Elsőizben 1597 március 7-én perdült meg a lottógömb. Azon a sorsolá­son másfélmillió szelvény vett részt. A szelvények száma azóta heti négy millió fölé emelkedett. A múlt év de­cemberéig összesen 250 számsorsolásra került sor, amelyeken 900 millió lottó­szelvény vett részt. Az oldal alján közölt tábla összegezi a 250 sorsolás pénznyere­ményeinek „mérlegét”: összesen 1957 márciusa óta 21 184 318 darab nyertes szelvényre 1,3 mil­led forint pénznyereményt fizete­k ki. Az­ 5-ös találat legmagasabb ereménye az 1957. évi 922 676 forint­ 1961-ig 1 806 000 forintra emelke­­dő. A legalacsonyabb öttalálatos nye­­mény félmillió forintot hozott a értéseknek a lottózók között a pénznyeremé­­nyen kívül tárgynyereményeket is annak. Az 1961. december 1-ig meg­­ért tárgynyeremény-sorsolásokon -­ mint 200 millió forint értékben 38 szelvényt húztak ki. A kisorsolt intősebb tárgynyeremények többek közt a következők: darab öklakás aládi ház 41 ízes sorház 6 émélygépkocsi 57 tor (10—30 000 Ft értékben) 260 .tőszekrény 673 alégép 890 .bogó (12 000 Ft-on felüli értékben) 44 .torkerékpár (részben oldalkocsis) 681 .­­készülék 1697 nőgép, lemezszekrény 145 angora, pianino 226 félszobás, korszerű összkomfortos la­­kás épül. Idén újabb tárgynyereményeket von­nak be a lottó-sorsolásiba. A Balaton mellett nyaralótelepet építtet a Sport­­fogadási és Lottó Igazgatóság, s a telep víkendházait is lottónyereményként sorsolják ki. Gyarapszik a lottólakások „összkomfortja” is, mert a Meredek ut­cában olyan lottó-lakótelep létesül — ezek is sorházak lesznek —, ahol min­den két- és félszobás lakáshoz egy-egy garázs tartozik. További, s ugyancsak új tárgynyeremény a lottó-körutazás. A szerencsés nyertesek egy-egy külföldi út során öt szocialista ország fővárosá­ba látogatnak el. Ez az év egyébként is jól kezdődik a lottósok számára, a decemberi szelvények tulajdonosai kö­zött kisorsolják az Egyetem utcai 2 szo­ba-hallos öröklakást, amelyet teljes bú­torzattal, konyhafelszereléssel, képekkel, szőnyegekkel és függönyökkel adnak át a vitathatatlanul szerencsés nyertesnek, totozóknak. 1955 óta több mint 30 000 I. osztályú, 351 501 II. osztályú, 2 486 112 III. osztályú nyereményt és 1 222 263 vigaszdíjat fizettek ki. A legmagasabb I. osztályú nyeremény — 1956-ban — 644 244 forint, a legmagasabb II. osz­tályú nyeremény — 1957-ben — pedig 109 939 forint volt. A fogadók a totójátékban esetenként kapnak tárgynyereményt. A korábbi években az olimpiára, a labdarúgó világ­­bajnokságra és egyes külföldi sportese­ményekre sorsoltak ki részvételi lehe­tőséget (1961-ben 5 római és 40 bécsi utazást sorsoltak). Most január elsejétől a totóban öt hónapon át rendkívüli ajándéksorsolásra kerül sor, amelyeken Panni robogókat és Berva-Mopedeket kapnak a nyertesek. Az érem egyik oldala, a szerencse­­játékosok nyereménye­ azt mutatja, hogy a totó- és lottójátékoknál kifize­tett pénznyeremények és a kisorsolt tárgynyeremények értékének együttes összege mintegy 2,3 milliárd forintot tesz ki. Rövidebb időszak — 1961 — tük­rében: a lottózók egy esztendő alatt több mint 300, a totózók pedig több mint 60 millió forintot nyertek. kívül­ k­b. 10 000 bizományos, több ezer postás és hírlapárus hozza forgalomba, s a szelvények rendezése, értékelése ugyancsak több ezer — túlnyomórészt nyugdíjas és kiskeresetű dolgozó — szá­mára nyújt jövedelemkiegészítést. A lottójáték tiszta jövedelme — az eredeti célkitűzéseknek megfelelően — jelentős összegeket biztosít az állami lakásépítke­zéshez. A lottó eddigi 250 sorsolásán résztvett szelvényekből eredő jövedelem 8100 új lakás építési költségeihez nyúj­tott pénzügyi fedezetet. Az összefüg­gések figyelembevételével ez úgy is ki­fejezhető, hogy a lottó — a kisorsolt lakásokkal együtt — mintegy 9000 csa­ládot juttatott új, korszerű otthonhoz. A totó­jövedelem, mint ismeretes, a sport fejlesztését segíti. Közhasznú eredményei közül elsőként azt említjük, hogy a fogadók olimpiai hozzájárulása 1956-ban 8,9, 1960-ban 8,3 millió forin­tot biztosított az olimpiai felkészülésre. Az állami totóbevétel hasznos felhasz­nálásának legfrissebb példái: az elmúlt évben üzembe helyezték a 15 000 férő­helyes kis­stadiont. Szombathelyen be­fejezéshez közeledik az első vidéki sportcsarnok építése. 1962 elejére el­készül a Postás-sporttelep öltöző­épü­lete, s megkezdődik a BVSC fedett­uszoda építkezése. A totó az ötéves terv időszakában fő­ként az új­vidéki sportlétesítmények költségeihez nyújt kisebb-nagyobb­­mérvű hozzájárulást. Szegeden pél­dául felépül az ország első 50 mé­teres fedettuszodája, fedettuszoda léte­sül Pécsett is, Budapesten — az Egyesült Izzó sporttelepe, az Északi Vasúti ösz­­szekötőhíd közén a Duna eliszaposodott árterében — 2,5 km hosszú, zárt kajak-, kenu- és evezőspálya épül. (Meg kell említenünk, hogy a totó­bevétel általá­nos sportfejlesztési célokat — tömeg­sport, iskolai sportolás — szolgál, s a sport­beruházásoknak csak kisebb há­nyadát fedezi.) A totóból és a lottóból származó álla­mi bevételek természetesen csak sze­rény hozzájárulásai a lakásépítésnek, s a sportfejlesztésnek — az így nyert tiszta haszon sokszorosát ruházza be az állam költségvetési forrásokból e cé­lokra. Mégis: a totó és a lottó mérlege azt mutatja, hogy a közvetlen nyerte­seken kívül a játékoknak az új lakás­­tulajdonosok, a sportlétesítmények láto­gatói­­ közt több ezer „ismeretlen” nyer­tesük is van. Az izgalmas hétvégi „tö­­megjáték” kétszeresen hasznos a foga­dónak, s a szelvény nemcsak a nyerési lehetőség „belépőjegye”, hanem fontos társadalmi célok megvalósításának — szerény — de mégsem elhanyagolható segítőjé­­ g. L T TVOZT A­Z ISMERETLEN NYERTESEK • Több mérnökre van szükség • A tanácsi ipar 1962-ben • A kisipart érintő állásfoglalások ottó-összkomfort A múlt év végéig 3 lottóházat — Már­­tok útja 27/a, Múzeum krt. 9., Üllői­­ 39—43 — adtak át az öröklakás­­kerteseknek. Jelenleg Óbudán, a Fló­rián tér 3—5 szám alatt épül a negye­dik lottóház, Lágymányosán­­é pedig a sorházakból álló első lottólakótelep. A Homonna utcában létesülő sorházak egy-egy épületében négy darab két- és 526 fogadási hét A másik szerencsejáték, a totó, 1947 október 19-én kezdődött. 1961 decem­ber 24-ig összesen 526 fogadási hét volt, s azokon 430 millió szelvény sze­repelt. A játék kezdete óta csaknem 800 millió forint nyereményt fizettek ki a Kifizetett Állag-nyeremény nyeremény összege Darab f­o­r­i­n­t 5-ös találat 23 26,5 millió 1,151.001­ 4-es találat 9 132 636,7 „ . 70 001 3-as találat 743 307 531,5 „ 416 2-es találat 20 431 856 331,5 „ 16 Pénzügyi fedezet 8100 lakáshoz A szerencsejátékok a társadalom szá­mára is hasznot, jövedelmet biztosíta­nak. Nem érdektelen megemlíteni, hogy a szelvényeket a takarékpénztárakon

Next