Figyelő, 1962. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1962-10-10 / 41. szám

LAKÁSTANÁCSADÓ Külön szoba egészségügyi okból Gyakran előforduló kérdés, hogy egészségügyi okból igényt lehet-e tartani külön szobára, ha egyébként a bérlőnek és családjának kisebb lakás is kielégítené az igényjogosultságát. A lakásbérletről szóló rendelkezések kiegészítését tartalmazó 39/1959. (IX. 20.) Korm. számú rendelet szerint egészségügyi okból külön szoba akkor jár, ha az együtt lakó személyek egyike tartósan fertőző betegségben szenved, de állapota intézeti gyógykezelést nem követel és a külön szobára a beteg elkülönítése céljából van szükség. A szolgálati lakásokról A lakásügyi jogszabályok szerint társadalmi tulajdonban álló házban levő olyan lakás minősül szolgálati lakásnak, amely állami, társadalmi, illetőleg szövetkezeti szerv rendelkezése alatt áll és munkakörrel kapcsolatos. Szolgálati lakás az említett szervek rendelkezése alatt álló készenléti lakás is, továbbá a MÁV kezelésében álló lakótelepen vagy lakóházban levő lakás. Munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás: az állami, társadalmi, vagy szövetkezeti szerv alkalmazásában álló és valamely munkakört betöltő dolgozó részére a munkakör folyamatos ellátása érdekében a munkahelyen (például üzemben, hivatalban, intézetben, állami gazdaságban) létesített lakás (például gondnok-, felügyelő-, kapus-, gépész-, házfelügyelő-, állatgondozó-, gátőrlakás). A községekben munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásnak minősül a társadalmi tulajdonban álló házban levő, de nem a munkahelyen létesített az a lakás is, amelyet a lakásügyi hatóság a rendeletben felsorolt személyek munkakörére tekintettel , határozattal szolgálati lakásként jelölt ki és bocsát a szerv rendelkezésére. A lakásügyi rendelet szerint ilyen dolgozó a községi tanács vb-elnöke és titkára, a körzeti orvos, gyermekorvos, állatorvos, a községben működő iskolák igazgatói, tanítói, tanárai, a kultúrotthon igazgatója, a vezető óvónő, a községben működő gyógyszertár vezetője, a rendőrőrs parancsnoka, a körzeti megbízott, stb. Készenléti lakás: az üzem területén belül, vagy közvetlenül az üzem közelében levő, a folyamatos termeléshez és a teljes üzembiztonsághoz nélkülözhetetlen dolgozó elhelyezésére szolgáló lakás. A szolgálati lakások cseréje A szolgálati lakás bérlője csak akkor jogosult lakását más szolgálati lakásra, vagy szolgálati lakásnak nem tekintendő lakásra elcserélni, ha a cseréhez a szolgálati lakással rendelkező szerv hozzájárul. Ha mind a két lakás szolgálati, akkor a tanács lakásügyi szervének hozzájárulása nem szükséges. A lakáscsere-szerződést a lakásügyi hatósággal csak akkor kell jóváhagyatni, ha az elcserélendő lakások egyike tanácsi rendelkezés alatt áll. Ilyen esetben a lakásügyi hatóság jóváhagyása csak a tanácsi rendelkezés alatt álló lakásra vonatkozik. A szolgálati lakást maga a lakással rendelkező szerv is elcserélheti, de csak abban az esetben, ha a szolgálati lakás üres. Itt említjük meg, hogy az, akit munkáltatója szolgálati lakáshoz juttat, előző lakásának bérletéről más személy javára nem mondhat le. Mikor kell a szolgálati lakást kiüríteni Ha a munkaviszony bármilyen címen megszűnik, a szolgálati lakásra létesített bérleti jogviszony is felbomlik és a bérlő köteles a lakást 15 napon belül kiüríteni. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a bérlő részére szükséglakást, illetve megfelelő lakást biztosítottak. A szükséglakást az I. fokú lakásügyi hatóság biztosítja. Erre abban az esetben kerül sor, ha a bérlő munkaviszonya a büntetőbíróság határozata alapján, fegyelmi úton, vagy önkényes kilépés folytán szűnt meg. Ha a munkaviszony nem az előbb említett okok valamelyike folytán szűnt meg, a bérlő részére a szerv bérlőkijelölési jogának gyakorlása útján másik megfelelő lakást köteles biztosítani. Megfelelő a lakás, ha az ugyanannak a városnak vagy községnek a területén van és a lakás annyi szobával rendelkezik, amennyire az alkalmazottnak igényjogosultsága van, vagy legalább annyival, mint amennyi a kiürítendő szolgálati lakásban van. Abban a kérdésben, hogy a biztosított cserelakás megfelelő-e, a lakásügyi hatóság dönt. Ha a szolgálati lakás bérlője meghal és a lakásban a bérleti jogviszony folytatására jogosult személy marad, a szolgálati lakással rendelkező szerv a lakásban visszamaradt személy részére köteles megfelelő cserelakást biztosítani. Ha a lakásban több, azonos sorrendben jogosult hozzátartozó lakik, akik nem a szerv dolgozói, a szerv kérelmére a lakásügyi hatóság határozza meg, hogy ezek közül ki lesz a felajánlott cserelakás bérlője. Országos Takarékpénztár közleménye A XI. kerület, Karinthy Frigyes út 30—39. számú telken hétemeletes társasház épül, összesen 91 lakással. Az épület függőfolyosós, két lépcsőházzal és két személyfelvonóval rendelkezik. A lakások megoszlása a következő: 22 egyszoba hallos, 17 kétszobás, 46 kétszoba hallos, 6 háromszoba hallos. A társasház fűtése és melegvízellátása távvezeték útján történik, a lakásokba előreláthatólag 1963. I. negyedévében lehet beköltözni. 2 A FIGYELŐ JELENTI (Folytatás az 1. oldalról) a fogyasztóterületeket a világ legnagyobb kőolaj-előfordulásaival és azoknak biztos bázist, állandó, zavarmentes olajellátást tesz lehetővé. Ez pedig óriási jelentőségű, hiszen a mezőgazdaság gépesítése, a közúti szállítás, a közúti és légi közlekedés fejlesztése, a hajózás és a vasút dieselesítése egyaránt kizárólag kőolajterméket igényel. Ugyancsak kőolajtermékekkel elégíthető ki leggazdaságosabban a vegyipar alapanyagigénye, a műszál, a műgyanták és egyéb szerves vegyianyagok, műtrágyák gyártása, villamos hőerőművek, cementgyárak, ipari kemencék és egyéb berendezések tüzelőanyag-szükséglete. Kedvezőtlen adottságaink miatt ugyanis a hazai energiatermelésünk zömét kitevő gyenge minőségű szenek kitermelése a többi baráti államhoz viszonyítva költségesebb, a termelékenység a csehszlovák, német, lengyel és szovjet bányákénak átlagban fele, harmada. Lengyelországban az egy lakosra jutó energiahordozó-készlet huszonötszöröse, Csehszlovákiában kilencszerese, a Német Demokratikus Köztársaságban négyszerese annak, mint amivel Magyarország rendelkezik. A kőolajnak, ennek a jó minőségű energiahordozó és vegyipari nyersanyagnak a rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg iparunk az egész szocialista világpiac részére történő szállításokra rendezkedett be. Biztosítani tudjuk iparunk gazdaságosabb foglalkoztatását és a KGST országok számára szükséges termékek nagy sorozatban történő gazdaságos legyártását. Ezért van számunkra kétféle szempontból is hatalmas gazdasági jelentősége annak, hogy a „Barátság” nemzetközi kőolajvezeték magyarországi szakaszának építése befejeződött és 1362. szeptemberében megindult rajta a rendszeres kőolajszállítás. Cs. F. Ju Tájékoztató a fordítási díjakról Az érvényes rendelkezések a fordításért fizethető díjtételeket attól függően határozzák meg, hogy a fordítás milyen nyelvből milyen nyelvre, kis vagy nagy oldalon történik, továbbá, hogy általános vagy szakszöveg A hatályos szabályok szerint abban az esetben, ha a fordítás nálunk kevéssé ismert idegen nyelvről, vagy ilyen idegen nyelvre (pl. flamand, hindu, indonéz, koreai stb.) történik, vagy pedig a szöveg különleges szakismeretet (pl. kibernetika, űrhajózás stb.) igényel, a fordítónak oldalanként kis oldalnál 2,70, nagy oldalnál 4 Ft pótdíj fizethető. Nehezen olvasható irat (pl. kusza kézírás, ázás, vagy egyéb ok miatt elmosódott szöveg) fordítása esetén az előzőekben ismertetett díjakra 25 százalék pótdíj számítható fel. A rendelkezés általános szabályként hangsúlyozza még, hogy a fordító szerv vezetője a külfordítót megillető díjat indokolt esetben, különösen kiváló minőségű fordítás esetén 5 százalékkal felemelheti. Rossz minőségű fordítás esetén viszont helye van a fordítási díj csökkentésének, a nagyobbrészt hibás fordításért pedig díj egyáltalán nem fizethető. Tolmácsolás, lektorálás, szinopsziskészítés díjazása A jogszabály szerint a fordítás lektorálásáért a külfordítónak a fordítási díj 50 százaléka fizethető. A szóbeli tolmácsolás díja óránként 13.5 Ft. A fordító szerv székhelyén kívül végzett tolmácsolásért ezenkívül kiküldetési díj és utazási költség is felszámítható. A vetített szöveg fordításáért írásbeli fordítás esetén az általános fordítási díj, plusz ennek 25 százaléka, helyszíni szóbeli fordítás esetén pedig óránként 17 Ft fizethető. Hanglemezről vagy magnetofonszalagról történő fordítás esetén a vetített szöveg fordításáért járó díj, plusz ennek 25 százaléka jár, fordításáról van-e szó. A fordítási díjak ezenkívül aszerint is változnak, hogy a fordítás sürgősnek minősül vagy sem. Az érvényes fordítási díjtáblázat az előzőeknek megfelelően a következő: Tartalmi kivonat (szinopszis) készítése esetén, ha a kivonatolandó mű terjedelme 10 nyomdai ív vagy ennél kevesebb, az általános fordítási díj 13 százaléka, ennél nagyobb terjedelmű mű kivonatolása esetén pedig 10 százaléka jár. Idegen nyelvű nyomdai szöveg korrigálásáért kis oldalanként 2,70, nagy oldalanként pedig 4 Ft fizethető. A jogszabály — táblázatban — részletesen meghatározza a fordítás leírásáért, másolásáért járó díjtételeket is. Nehezen olvasható vagy írható szöveg, továbbá sürgősség esetén a táblázatban megállapított leírási, másolási díj 25 százalékkal emelhető. A fordítási díj maximuma A hatályos rendelkezések a fordításért és azzal összefüggő munkákért kifizethető díj felső határát is megállapítják. Eszerint a fordításért, lektorálásért vagy ezekkel összefüggő munkákért ténylegesen kifizetésre kerülő munkadíj és a levont adók együttes összege a munkaviszonyban ahol sem álló külfordítónál a havi 4700, a munkaviszonyban álló külfordítónál pedig a havi 2500 Ft-ot nem haladhatja meg. Az előzőben meghatározott felső határ negyedéves szinten értendő és annál a külfordítónak más szervnél ilyen címen felvett munkadíját is figyelembe kell venni. A külfordító a díj felvételekor — éppen az ismertetett felső határ betartása végett — nyilatkozatot köteles adni arról, hogy a negyedév folyamán milyen összegű fordítási díjat vett fel, és tőle adó címén milyen összeget vontak le. I. Általános szöveg II. Szakság ___________________Sürgős________________________________Sürgős__ Kis Nagy Kis Nagy Kis Nagy Kis Nagy Old. old. old. old. old. old. old. old. Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Idegenről magyarra 5 8 7 10 8 12 10 15 Magyarról idegenre 8 12 10 15 12 18 15 23 Idegenről idegenre 11 16 13 2ü 16 24 20 30 Nem latin, nem cirill nyelvről magyarra 8 12 10 15 16 13 20 Magyarról nem latin, nem cirill, idegenre 16 24 20 30 20 30 24 36 Idegenről nem latin, nem cirill betűvel írt nyelvre 20 30 24 36 24 36 28 4- MUNKAÜGYI ÁLLÁSFOGLALÁSOK VÁLLALATTAL szembeni tartozások behajtása Tatabányáról írják: Újabban sok gondot okoz vállalatunknak, hogy a tőlünk eltávozó, kilépő dolgozók a vállalattal szemben fennálló tartozásaikat (például: fizetési előleget, kártérítést stb.) nem fizetik meg, s mivel nem tudjuk, hogy hol dolgoznak vagy egyáltalán munkaviszonyban vannak-e valahol, nem kérhetjük a tartozások levonását és vállalatunkhoz való átutalását. Hogyan tudnánk ezeket a kinnlevőségeket behajtani? A munkaviszony megszűnése esetén minden munkáltatónak igazolást kell adnia, a dolgozó levonással törlesztendő, ki nem egyenlített tartozásairól. Az új munkáltató a dolgozót csak abban az esetben alkalmazhatja, ha az munkakönyvével együtt ezt a „munkavállalói igazolási lap”-ot (MIL-lapot) is átadja; e nélkül a dolgozó még feltételesen sem alkalmazható!Tekintettel arra, hogy a dolgozók elveszthetik az igazolási lapot és ekkor volt munkahelyüktől másolatot kell kérniök, helyes, ha a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolási lapra írt adatokról nyilvántartást vezetnek. Az az előző munkáltató, aki a szóban levő igazolási lapot egyáltalán nem, vagy helytelenül állítja ki, továbbá az az új munkáltató, akol a dolgozót az igazodási lap átadása nélkül alkalmazza, vagy aki az igazolásban foglaltakat a dolgozó járandóságainak folyósításánál figyelmen kívül hagyja, a hitelezővel szemben készfizetői kezesként felel a dolgozót terhelő, le nem vont tartozásokért. E rendelkezések hatékonyabbá tétele végett az országos főhatóságok vezetői 1955-ben kiadott rendelkezései (Állami Gazdaságok Ért. 7. szám, Egészségügyi Közl. 2. sz., Erdészeti Ért. 3—4. szám, Élelmiszeripari Ért. 3. szám, Igazságügyi Közi., 3. szám, Kereskedelmi Ért. 4. szám, Külkereskedelmi Ért. 6. szám, Mezőgazdasági Ért. 2. szám, Népművelési Köz I., 5—6. szám, Oktatásügy Közi. 6. szám, Vegyipari és Energiaügyi Közi. 3. szám, Szénbányászati Éft. 2. szám, MTH Közi. 3. szám stb.) ,előírták azt is, hogy a vállalatok új dolgozói alkalmazás esetén levélben értesítsék a dolgozó előző, legutolsó munkahelyét. Ennek alapján a munkáltató vállalatok meg tudják találni volt dolgozójukat, másrészt a tartásra jogosult személyek is utána tudnak járni az őket megillető, de részükre nem folyósított járandóságaiknak. Ha mindez nem történik meg, s így — mint a levélíró vállalat esetében — a volt dolgozó új munkahelye ismeretlen, vagy a tartozás törlesztése nem kezdődik meg, hat hónap elteltével bírósági után kell a tartozásokat behajtani. Az említett miniszteri rendelkezések szerint az igazolási lapokon pontosan fel kell tüntetni azt is, hogy a munkaviszony megszűnésének időpontjáig a dolgozó hány munkanap szabadságot vett igénybe (ideértve a pénzben megváltódat is), s a dolgozó által kivett többlet-szabadságnapokat az új munkahelyen járó szabadságidőbe be kell számítani. A dolgozó által ki nem egyenlített vállalati tartozásokat az új munkahely köteles átutalni a dolgozó előző munkahelyére; ha az időközben megszűnt, akkor a volt munkahely felügyeletét gyakorló főhatóság főkönyvelőségének rendelkezését kell kikérni. MUNKAIDŐ MEGVÁLTOZTATÁSA Komáromból Írják: 1961 júliusától dolgozom, mint italmérő, 8 órás munkiaidővel. Ez év június végén közölték velem, hogy munkabéremet felére csökkentik és csak napi 4 órát dolgozhatom. Jogos-e a vállalat eljárása? A már munkaviszonyban álló és teljes munkaidővel alkalmazott dolgozó munkaidejét csak kölcsönös megállapodás alapján lehet az alkalmazás szerinti munkaidő mértéke alá csökkenteni. A dolgozó hozzájárulása nélkül még ideiglenes jelleggel sincsen lehetőség a rövidebb munkaidővel történő foglalkoztatásra. Mindez nem vonatkozik arra az esetre, amikor a munkaidő azért változik, mert a dolgozót olyan munkakörbe helyezik, ahol a törvényes munkaidő az egészségi ártalom miatt rövidebb, mint az előző munkakörben volt. Műszerexport Indiába Az Indiába irányuló, számottevő magyar műszerexport az elkövetkező időkben tovább bővül. A közelmúltban fejeződtek be a Metrimpex és a Kaybee & Co calcuttai cég között anyagvizsgáló műszerek szállítására irányuló tárgyalások. A létrejött megállapodás szerint rövidesen leszállítják a korábbi mintegy 152 ezer rúpia összegű kötés hátralékos tételeit, s az indiai importőr ez évi szállításra további megrendeléseket helyezett kilátásba. Egy másik indiai importvállalattal, az United National Agencies New-Delhi-i céggel is a közelmúltban írt alá szerződést a Metrimpex 150 ezer rúpia összegű exportszállításra. Az említett céggel egyidejűleg szerződést kötött a magyar gyártmányú acélmérő szalagok indiai képviseletére. Egészségügyi miniszteri utasítás az SZTK- biztosítottak és kisipari szövetkezeti tagok kórházi ápolásának elszámolásával kapcsolatos eljárás módosításáról. (65 600 /1962. Eü. M. sz. ut., megjelent az Egészségügyi Közlöny 19. számában.) Rendelkezés a kórházi ápolás vállalásával és elszámolásával kapcsolatos eljárásról. (3—1536/1962. SZTK körlevél, megjelent az Egészségügyi Közlöny 19. számában.) Pénzügyminisztériumi rendelkezés a káresetek bejelentéséről. (Megjelent a Pénzügyi Közlöny 24. számában.) Rendelkezés az állami és szövetkezeti kereskedelmi szervektől történő beszerzések ellenértékének kiegyenlítéséről. (21/1962. M. N. B., megjelent a Pénzügyi Közlöny 24. számában.) Tájékoztató rendelkezés a 38/1961. Kip. E. 44—45/Kip. M. számú utasítás végrehajtásával kapcsolatban az anyag- és áruforgalmi, valamint a raktári dolgozók szakmai képzéséről. (Megjelent a Könnyűipari Értesítő 36 -37. számában.) Belkereskedelmi minisztériumi rendelkezés a célpremizálható cikkekről. (Megjelent a Kereskedelmi Értesítő 33. számában.) Rendelkezés a költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló hatósági vagyoni bizonyítványok kiadásáról. (Megjelent a Tanácsok Közlönye 66. számában.) A rendelkezés a többi között kimondja, hogy az illetékes szervek a jövőben a bírósági eljárás során költségmentesség engedélyezése céljára szükséges hatósági bizonyítványokat csak az előírt nyomtatványon adhatják ki. A hatósági bizonyítványok kiállítása során messzemenő pontossággal kell megállapítani a kérelmező kereseti és jövedelmi viszonyait és a bizonyítványban fel kell tüntetni az igazolásra bemutatott okmányokat is. Rendelkezés a szükségraktárak kiutalásának egyes kérdéseiről. (710/88/1962. ARHI közr.; megjelent a Tanácsok Közlönye 66. számában.) Művelődésügyi miniszteri együttes utasítás a szakiskolák és gimnáziumok, valamint az üzemek kapcsolatának szabályozásáról. (152/1962. M. M. sz. ut., megjelent a Művelődésügyi Közlöny 19. számában.) Földművelésügyi miniszteri utasítás a tanácsok végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek szervezeti és működési szabályairól. (31/1962. F. M. sz. ut., megjelent a Mezőgazdasági Értesítő 39. számában.) Az Országos Tervhivatal elnökének utasítása a megyei és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottsága tervosztályának szervezeti felépítéséről és működéséről. (21/1962. O. T. sz. ut., megjelent a Tervgazdasági Értesítő 15. számában.) Az Országos Tervhivatal elnökének utasítása Budapest Főváros Tanács Végrehajtó Bizottsága Tervosztályának és a fővárosi kerületi tanácsok végrehajtó bizottsága tervcsoportjainak szervezeti felépítéséről és működéséről. (22/1962. O. T. sz. ut., megjelent a Tervgazdasági Értesítő 15. számában.)