Figyelő, 1962. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1962-10-10 / 41. szám

LAKÁSTANÁCSADÓ Külön szoba egészségügyi okból Gyakran előforduló kérdés, hogy egészségügyi okból igényt lehet-e tartani külön szobára, ha egyéb­ként a bérlőnek és családjának kisebb lakás is kielégítené az igényjogosultságát. A lakásbérletről szóló rendelke­zések kiegészítését tartalmazó 39/1959. (IX. 20.) Korm. számú ren­delet szerint egészségügyi okból külön szoba akkor jár, ha az együtt lakó személyek egyike tar­tósan fertőző betegségben szenved, de állapota intézeti gyógykezelést nem követel és a külön szobára a beteg elkülönítése céljából van szükség. A szolgálati lakásokról A lakásügyi jogszabályok sze­rint társadalmi tulajdonban álló házban levő olyan lakás minősül szolgálati lakásnak, amely állami, társadalmi, illetőleg szövetkezeti szerv rendelkezése alatt áll és munkakörrel kapcsolatos. Szolgá­lati lakás az említett szervek ren­delkezése alatt álló készenléti la­kás is, továbbá a MÁV kezelésé­ben álló lakótelepen vagy lakó­házban levő lakás. Munkakörrel kapcsolatos szolgá­lati lakás: az állami, társadalmi, vagy szövetkezeti szerv alkalma­zásában álló és valamely munka­kört betöltő dolgozó részére a munkakör folyamatos ellátása ér­dekében a munkahelyen (például üzemben, hivatalban, intézetben, állami gazdaságban) létesített la­kás (például gondnok-, felügyelő-, kapus-, gépész-, házfelügyelő-, ál­latgondozó-, gátőrlakás). A közsé­gekben munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásnak minősül a tár­sadalmi tulajdonban álló házban levő, de nem a munkahelyen lé­tesített az a lakás is, amelyet a lakásügyi hatóság a rendeletben felsorolt személyek munkakörére tekintettel , határozattal szolgá­lati lakásként jelölt ki és bocsát a szerv rendelkezésére. A lakásügyi rendelet szerint ilyen dolgozó a községi tanács vb-elnöke és titkára, a körzeti or­vos, gyermekorvos, állatorvos, a községben működő iskolák igazga­tói, tanítói, tanárai, a kultúrott­hon igazgatója, a vezető óvónő, a községben működő gyógyszertár vezetője, a rendőrőrs parancsnoka, a körzeti megbízott, stb. Készenléti lakás: az üzem terü­letén belül, vagy közvetlenül az üzem közelében levő, a folyamatos termeléshez és a teljes üzembiz­tonsághoz nélkülözhetetlen dolgo­zó elhelyezésére szolgáló lakás. A szolgálati lakások cseréje A szolgálati lakás bérlője csak akkor jogosult lakását más szol­gálati lakásra, vagy szolgálati la­kásnak nem tekintendő lakásra el­cserélni, ha a cseréhez a szolgá­lati lakással rendelkező szerv hoz­zájárul. Ha mind a két lakás szolgálati, akkor a tanács lakásügyi szervé­nek hozzájárulása nem szükséges. A lakáscsere-szerződést a lakás­ügyi hatósággal csak akkor kell jóváhagyatni, ha az elcserélendő lakások egyike tanácsi rendelkezés alatt áll. Ilyen esetben a lakásügyi hatóság jóváhagyása csak a taná­csi rendelkezés alatt álló lakásra vonatkozik. A szolgálati lakást maga a la­kással rendelkező szerv is elcserél­heti, de csak abban az esetben, ha a szolgálati lakás üres. Itt említjük meg, hogy az, akit munkáltatója szolgálati lakáshoz juttat, előző lakásának bérletéről más személy javára nem mond­hat le. Mikor kell a szolgálati lakást kiüríteni Ha a munkaviszony bármilyen címen megszűnik, a szolgálati la­kásra létesített bérleti jogviszony is felbomlik és a bérlő köteles a lakást 15 napon belül kiüríteni. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a bérlő részére szükséglakást, illetve megfelelő lakást biztosítottak. A szükséglakást az I. fokú la­kásügyi hatóság biztosítja. Erre abban az esetben kerül sor, ha a bérlő munkaviszonya a büntetőbí­róság határozata alapján, fegyel­mi úton, vagy önkényes kilépés folytán szűnt meg. Ha a munkaviszony nem az előbb említett okok valamelyike folytán szűnt meg, a bérlő részé­re a szerv bérlőkijelölési jogának gyakorlása útján másik megfelelő lakást köteles biztosítani. Megfe­lelő a lakás, ha az ugyanannak a városnak vagy községnek a terü­letén van és a lakás annyi szobá­val rendelkezik, amennyire az al­kalmazottnak igény­jogosultsága van, vagy legalább annyival, mint amennyi a kiürítendő szolgálati­ lakásban van. Abban a kérdésben, hogy a biztosított cserelakás meg­­felelő-e, a lakásügyi hatóság dönt. Ha a szolgálati lakás bérlője meghal és a lakásban a bérleti jogviszony folytatására jogosult személy marad, a szolgálati la­kással rendelkező szerv a lakás­ban visszamaradt személy részére köteles megfelelő cserelakást biz­tosítani. Ha a lakásban több, azo­nos sorrendben jogosult hozzátar­tozó lakik, akik nem a szerv dolgozói, a szerv kérelmére a la­kásügyi hatóság határozza meg, hogy ezek közül ki lesz a fel­ajánlott cserelakás bérlője. Országos Takarékpénztár közleménye A XI. kerület, Karinthy Frigyes út 30—39. számú telken hétemele­tes társasház épül, összesen 91 la­kással. Az épület függőfolyosós, két lépcsőházzal és két személy­­felvonóval rendelkezik. A lakások megoszlása a követ­kező: 22 egyszoba hallos, 17 kétszobás, 46 kétszoba hallos, 6 háromszoba hallos. A társasház fűtése és melegvíz­­ellátása távvezeték útján törté­nik, a lakásokba előreláthatólag 1963. I. negyedévében lehet beköl­tözni. 2 A FIGYELŐ JELENTI (Folytatás az 1. oldalról) a fogyasztóterületeket a világ legnagyobb kőolaj-előfordulásaival és azoknak biztos bázist, állandó, zavarmentes olajellátást tesz lehetővé. Ez pedig óriási jelentőségű, hiszen a mezőgazdaság gépesítése, a köz­úti szállítás, a közúti és légi közlekedés fejlesztése, a hajózás és a vasút dieselesí­­tése egyaránt kizárólag kőolajterméket igényel. Ugyancsak kőolajtermékekkel elégíthető ki leggazdaságosabban a vegy­ipar alapanyagigénye, a műszál, a mű­gyanták és egyéb szerves vegyianyagok, műtrágyák gyártása, villamos hőerőmű­vek, cementgyárak, ipari kemencék és egyéb berendezések tüzelőanyag-szükség­lete. Kedvezőtlen adottságaink miatt ugyan­is a hazai energiatermelésünk zömét ki­tevő gyenge minőségű szenek kiterme­lése a többi baráti államhoz viszonyítva költségesebb, a termelékenység a cseh­szlovák, német, lengyel és szovjet bányá­kénak átlagban fele, harmada. Lengyel­országban az egy lakosra jutó energia­hordozó-készlet huszonötszöröse, Cseh­szlovákiában kilencszerese, a Német De­mokratikus Köztársaságban négyszerese annak, mint amivel Magyarország ren­delkezik. A kőolajnak, ennek a jó minőségű energiahordozó és vegyipari nyersanyag­nak a rendelkezésre bocsátásával egy­idejűleg iparunk az egész szocialista világpiac részére történő szállítások­ra rendezkedett be. Biztosítani tud­juk iparunk gazdaságosabb fog­lalkoztatását és a KGST orszá­gok számára szükséges termékek nagy sorozatban történő gazdaságos legyártá­sát. Ezért van számunkra kétféle szem­pontból is hatalmas gazdasági jelentő­sége annak, hogy a „Barátság” nemzet­közi kőolajvezeték magyarországi szaka­szának építése befejeződött és 1362. szep­temberében megindult rajta a rendszeres kőolajszállítás. Cs. F. Ju Tájékoztató a fordítási díjakról Az érvényes rendelkezések a fordításért fi­zethető díjtételeket attól függően határozzák meg, hogy a fordítás milyen nyelvből mi­lyen nyelvre, kis vagy nagy oldalon törté­nik, továbbá, hogy általános vagy szakszöveg A hatályos szabályok szerint abban az eset­ben, ha a fordítás nálunk kevéssé ismert id­e­­gen nyelvről, vagy ilyen idegen nyelvre (pl. flamand, hindu, indonéz, koreai stb.) történik, vagy pedig a szöveg különleges szakismeretet (pl. kibernetika, űrhajózás stb.) igényel, a for­dítónak oldalanként kis oldalnál 2,70, nagy ol­dalnál 4 Ft pótdíj fizethető. Nehezen olvasható irat (pl. kusza kézírás, ázás, vagy egyéb ok miatt elmosódott szöveg) fordítása esetén az előzőekben ismertetett díjakra 25 százalék pót­díj számítható fel. A rendelkezés általános szabályként hang­súlyozza még, hogy a fordító szerv vezetője a külfordítót megillető díjat indokolt esetben, különösen kiváló minőségű fordítás esetén 5 százalékkal felemelheti. Rossz minőségű for­dítás esetén viszont helye van a fordítási díj csökkentésének, a nagyobbrészt hibás fordí­tásért pedig díj egyáltalán nem fizethető. Tolmácsolás, lektorálás, szinopszis­készítés díjazása A jogszabály szerint a fordítás lektorálá­sáért a külfordítónak a fordítási díj 50 száza­léka fizethető. A szóbeli tolmácsolás díja óránként 13.5 Ft. A fordító szerv székhelyén kívül végzett tolmácsolásért ezenkívül kikül­detési díj és utazási költség is felszámítható. A vetített szöveg fordításáért írásbeli fordí­tás esetén az általános fordítási díj, plusz en­nek 25 százaléka, helyszíni szóbeli fordítás esetén pedig óránként 17 Ft fizethető. Hang­lemezről vagy magnetofonszalagról történő fordítás esetén a vetített szöveg fordításáért járó díj, plusz ennek 25 százaléka jár, fordításáról van-e szó. A fordítási díjak ezen­kívül aszerint is változnak, hogy a fordítás sürgősnek minősül vagy sem. Az érvényes for­dítási díjtáblázat az előzőek­nek megfelelően a következő: Tartalmi kivonat (szinopszis) készítése ese­tén, ha a kivonatolandó mű terjedelme 10 nyomdai ív vagy ennél kevesebb, az általá­nos fordítási díj 13 százaléka, ennél nagyobb terjedelmű mű kivonatolása esetén pedig 10 százaléka jár. Idegen nyelvű nyomdai szöveg korrigálásáért kis oldalanként 2,70, nagy oldalanként pedig 4 Ft fizethető. A jogszabály — táblázatban — részletesen meghatározza a fordítás leírásáért, másolá­sáért járó díjtételeket is. Nehezen olvasható vagy írható szöveg, továbbá sürgősség esetén a táblázatban megállapított leírási, másolási díj 25 százalékkal emelhető. A fordítási díj maximuma A hatályos rendelkezések a fordításért és azzal összefüggő munkákért kifizethető díj felső határát is megállapítják. Eszerint a for­dításért, lektorálásért vagy ezekkel összefüggő munkákért ténylegesen kifizetésre kerülő mun­kadíj és a levont adók együttes összege a munkaviszonyban ahol sem álló külfordítónál a havi 4700, a munkaviszonyban álló külfor­dítónál pedig a havi 2500 Ft-ot nem halad­hatja meg. Az előzőben meghatározott felső határ negyedéves szinten értendő és annál a külfordítónak más szervnél ilyen címen fel­vett munkadíját is figyelembe kell venni. A külfordító a díj felvételekor — éppen az is­mertetett felső határ betartása végett — nyi­latkozatot köteles adni arról, hogy a negyedév folyamán milyen összegű fordítási díjat vett fel, és tőle adó címén milyen összeget von­tak le. I. Általános szöveg II. Szaks­á­­g ___________________Sürgős________________________________Sürgős__ Kis Nagy Kis Nagy Kis Nagy Kis Nagy Old. old. old. old. old. old. old. old. Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Idegenről magyarra 5 8 7 10 8 12 10 15 Magyarról idegenre 8 12 10 15 12 18 15 23 Idegenről idegenre 11 16 13 2ü 16 24 20 30 Nem latin, nem cirill nyelv­ről magyarra 8 12 10 15­­ 16 13 20 Magyarról nem latin, nem ci­rill, idegenre 16 24 20 30 20 30 24 36 Idegenről nem latin, nem ci­rill betűvel írt nyelvre 20 30 24 36 24 36 28 4- MUNKAÜGYI ÁLLÁSFOGLALÁSOK VÁLLALATTAL szembeni tarto­zások behajtása Tatabányáról írják: Újabban sok gondot okoz vállalatunknak, hogy a tőlünk eltávo­zó, kilépő dolgozók a vállalattal szemben fennálló tartozásaikat (például: fizetési elő­leget, kártérítést stb.) nem fizetik meg, s mivel nem tudjuk, hogy hol dolgoznak vagy egyáltalán munkaviszonyban vannak-e valahol, nem kérhetjük a tartozások levo­nását és vállalatunkhoz való átutalását. Ho­gyan tudnánk ezeket a kinnlevőségeket be­hajtani? A munkaviszony megszűnése esetén minden munkáltatónak igazolást kell adnia, a dolgozó levonással törleszten­dő, ki nem egyenlített tartozásairól. Az új munkáltató a dolgozót cs­a­k abban az esetben alkalmazhatja, ha az munka­könyvével együtt ezt a „munkavállalói igazolási lap”-ot (MIL-lapot) is átadja; e nélkül a dolgozó még feltételesen sem alkalmazható!­­Tekintettel arra, hogy a dolgozók elveszthetik az igazolási lapot és ekkor volt munkahelyüktől másola­tot kell kérniök, helyes, ha a munkavi­szony megszűnésekor kiadott igazolási lapra írt adatokról nyilvántartást ve­zetnek. Az az előző munkáltató, aki a szóban levő igazolási lapot egyáltalán nem, vagy helytelenül állítja ki, továb­bá az az új munkáltató, akol a dolgozót az igazodási lap átadása nélkül alkal­mazza, vagy aki az igazolásban foglal­takat a dolgozó járandóságainak folyó­sításánál figyelmen kívül hagyja, a hi­telezővel szemben készfizetői kezesként felel a dolgozót terhelő, le nem vont tartozásokért. E rendelkezések hatéko­nyabbá tétele végett az országos főha­tóságok vezetői 1955-ben kiadott rendel­kezései (Állami Gazdaságok Ért. 7. szám, Egészségügyi Közl. 2. sz., Erdésze­ti Ért. 3—4. szám, Élelmiszeripari Ért. 3. szám, Igazságügyi Közi., 3. szám, Ke­reskedelmi Ért. 4. szám, Külkereskedel­mi Ért. 6. szám, Mezőgazdasági Ért. 2. szám, Népművelési Köz I., 5—6. szám, Oktatásügy Közi. 6. szám, Vegyipari és Energiaügyi Közi. 3. szám, Szénbányá­szati Éft. 2. szám, MTH Közi. 3. szám stb.) ,előírták azt is, hogy a vállalatok új dolgozói alkalmazás esetén levélben értesítsék a dolgozó előző, legutolsó munkahelyét. Ennek alapján a munkál­tató vállalatok meg tudják találni volt dolgozójukat, másrészt a tartásra jogo­sult személyek is utána tudnak járni az őket megillető, de részükre nem folyó­sított járandóságaiknak. Ha mindez nem történik meg, s így — mint a le­vélíró vállalat esetében — a volt dolgo­zó új munkahelye ismeretlen, vagy a tartozás törlesztése nem kezdődik meg, hat hónap elteltével bírósági után kell a tartozásokat behajtani. Az említett miniszteri rendelkezések szerint az igazolási lapokon pontosan fel kell tüntetni azt is, hogy a munka­­viszony megszűnésének időpontjáig a dolgozó hány munkanap szabadságot vett igénybe (ideértve a pénzben meg­váltódat is), s a dolgozó által kivett többlet-szabadságnapokat az új munka­helyen járó szabadságidőbe be kell szá­mítani. A dolgozó által ki nem egyenlített vállalati tartozásokat az új munkahely köteles átutalni a dolgozó előző munka­helyére; ha az időközben megszűnt, akkor a volt munkahely felügyeletét gyakorló főhatóság főkönyvelőségének rendelkezését kell kikérni. MUNKAIDŐ MEGVÁLTOZTATÁSA Komáromból Írják: 1961 júliusától dolgo­zom, mint italmérő, 8 órás munkiaidővel. Ez év június végén közölték velem, hogy munkabéremet felére csökkentik és csak napi 4 órát dolgozhatom. Jogos-e a válla­lat eljárása? A már munkaviszonyban álló és teljes munkaidővel alkalmazott dolgozó mun­kaidejét csak kölcsönös megállapodás alapján lehet az alkalmazás szerinti munkaidő mértéke alá csökkenteni. A dolgozó hozzájárulása nélkül még ideig­lenes jelleggel sincsen lehetőség a rö­­videbb munkaidővel történő foglalkoz­tatásra. Mindez nem vonatkozik arra az esetre, amikor a munkaidő azért válto­zik, mert a dolgozót olyan munkakörbe helyezik, ahol a törvényes munkaidő az egészségi ártalom miatt rövidebb, mint az előző munkakörben volt. Műszerexport Indiába Az Indiába irányuló, számottevő ma­gyar műszerexport az elkövetkező idők­ben tovább bővül. A közelmúltban feje­ződtek be a Metrimpex és a Kaybee & Co calcuttai cég között anyagvizsgáló műszerek szállítására irányuló tárgyalá­sok. A létrejött megállapodás szerint rö­videsen leszállítják a korábbi mintegy 152 ezer rúpia összegű kötés hátralékos tételeit, s az indiai importőr ez évi szál­lításra további megrendeléseket helye­zett kilátásba. Egy másik indiai importvállalattal, az United National Agencies New-Delhi-i céggel is a közelmúltban írt alá szerző­dést a Metrimpex 150 ezer rúpia összegű exportszállításra. Az említett céggel egy­idejűleg szerződést kötött a magyar gyártmányú acélmérő szalagok indiai képviseletére. Egészségügyi miniszteri utasítás az SZTK- biztosítottak és kisipari szövetkezeti tagok kórházi ápolásának elszámolásával kapcsola­tos eljárás módosításáról. (65 600 /1962. Eü. M. sz. ut., megjelent az Egészségügyi Közlöny 19. számában.) Rendelkezés a kórházi ápolás vállalásával és elszámolásával kapcsolatos eljárásról. (3—1536/1962. SZTK körlevél, megjelent az Egészségügyi Közlöny 19. számában.) Pénzügyminisztériumi rendelkezés a kár­esetek bejelentéséről. (Megjelent a Pénzügyi Közlöny 24. számában.) Rendelkezés az állami és szövetkezeti ke­reskedelmi szervektől történő beszerzések el­lenértékének kiegyenlítéséről. (21/1962. M. N. B., megjelent a Pénzügyi Közlöny 24. számában.) Tájékoztató rendelkezés a 38/1961. Kip. E. 44—45/Kip. M. számú utasítás végrehajtásával kapcsolatban az anyag- és áruforgalmi, vala­mint a raktári dolgozók szakmai képzéséről. (Megjelent a Könnyűipari Értesítő 36 -37. szá­mában.) Belkereskedelmi minisztériumi rendelkezés a célpremizálható cikkekről. (Megjelent a Ke­reskedelmi Értesítő 33. számában.) Rendelkezés a költségmentesség engedélye­zésének alapjául szolgáló hatósági vagyoni bi­zonyítványok kiadásáról. (Megjelent a Ta­nácsok Közlönye 66. számában.) A rendelkezés a többi között kimondja, hogy az illetékes szervek a jövőben a bíró­sági eljárás során költségmentesség engedé­lyezése céljára szükséges hatósági bizonyít­ványokat csak az előírt nyomtatványon ad­hatják ki. A hatósági bizonyítványok kiállí­tása során messzemenő pontossággal kell megállapítani a kérelmező kereseti és jöve­delmi viszonyait és a bizonyítványban fel kell tüntetni az igazolásra bemutatott okmá­nyokat is. Rendelkezés a szükségraktárak kiutalásának egyes kérdéseiről. (710/88/1962. ARHI közr.; megjelent a Tanácsok Közlönye 66. számá­ban.) Művelődésügyi miniszteri együttes utasítás a szakiskolák és gimnáziumok, valamint az üzemek kapcsolatának szabályozásáról. (152/1962. M. M. sz. ut., megjelent a Művelő­désügyi Közlöny 19. számában.) Földművelésügyi miniszteri utasítás a taná­csok végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek szervezeti és műkö­dési szabályairól. (31/1962. F. M. sz. ut., meg­jelent a Mezőgazdasági Értesítő 39. számában.) Az Országos Tervhivatal elnökének utasítása a megyei és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottsága tervosztályának szerve­zeti felépítéséről és működéséről. (21/1962. O. T. sz. ut., megjelent a Tervgazdasági Ér­tesítő 15. számában.) Az Országos Tervhivatal elnökének utasítása Budapest Főváros Tanács Végrehajtó Bizott­sága Tervosztályának és a fővárosi kerületi tanácsok végrehajtó bizottsága tervcsoportjai­nak szervezeti felépítéséről és működéséről. (22/1962. O. T. sz. ut., megjelent a Tervgazda­sági Értesítő 15. számában.)

Next